Persona non grata: Bosznia kiutasít két szerb diplomatát

A boszniai külügyminiszter már ma megszakítaná a diplomáciai kapcsolatokat Szerbiával, az EU-tól már nem csak szavakat vár

Állítsd be a Google‑t, hogy a BALK mindig kéznél legyen!

Bosznia-Hercegovina és Szerbia diplomáciai kapcsolatait is elérte a Ratko Mladić halála és belgrádi temetése körül kialakult politikai válság. Elmedin Konaković boszniai külügyminiszter két szerbiai diplomatát utasított ki, akik Szerbia szarajevói nagykövetségén dolgoztak.

Őket nem kívánatosnak személyeknek nyilvánította, és 48 órát adott nekik Bosznia-Hercegovina elhagyására. Ezzel párhuzamosan bejelentette, hogy visszahívják a belgrádi nagykövetség személyzetének jelentős részét. A lépések jogszerűségét azonban máris vitatják a boszniai szerb vezetők.

Persona non grata: két szerb diplomatának 48 órája maradt

A boszniai külügyminiszter bejelentette, hogy Milan Dulanovićot, Szerbia bosznia-hercegovinai nagykövetségének katonai attaséját, valamint Danko Maksimovićot, a szerb Biztonsági Információs Ügynökség (BIA) képviselőjének tanácsadóját persona non gratának nyilvánította.

„Ma döntést hoztam arról, hogy Milan Dulanović katonai attasét és Danko Maksimovićot nemkívánatos személynek nyilvánítom. Negyvennyolc órájuk van arra, hogy elhagyják Bosznia-Hercegovinát” – közölte Konaković.

Korábban írtuk

A VMSZ megszavazta, hogy tisztelegjenek Ratko Mladić előtt

A külügyminiszter a boszniai államelnökség 2004-ben elfogadott szabályzatára hivatkozott. A rendelkezés szabályozza, milyen körülmények között nyilváníthatók külföldi diplomaták és diplomáciai képviseletek más alkalmazottai nemkívánatos személynek.

A szabályzat alapján a misszióvezetőkkel és konzulokkal kapcsolatos hatáskör az államelnökséget illeti, míg Konaković álláspontja szerint a diplomáciai képviseletek más diplomáciai és nem diplomáciai alkalmazottaival szemben a külügyminiszter is eljárhat. Például hazaküldheti a szakácsot!

A két kiutasítás azonban csak az egyik eleme a Belgráddal szemben bejelentett intézkedéseknek.

Már ma megszakítaná a diplomáciai kapcsolatokat Szerbiával

Konaković közölte, hogy minimálisra kívánja csökkenteni Bosznia-Hercegovina diplomáciai kapcsolatait Szerbiával.

Ennek részeként vissza akarja hívni a belgrádi boszniai nagykövetség alkalmazottainak egy részét, akiknek visszarendelésére miniszterként jogosult.

Korábban írtuk

Nenad Čanak szerint Ratko Mladićból még szent is lehet

A nagykövetet és a konzulokat nem hívhatja vissza, kinevezésükről és felmentésükről ugyanis Bosznia-Hercegovina háromtagú államelnöksége dönt.

„Ha tehetném, már ma megszakítanám a diplomáciai kapcsolatokat Szerbiával. Amit megtehetek, azt megteszem azért, hogy a kapcsolatokat a lehető legalacsonyabb szintre csökkentsem” – fogalmazott a külügyminiszter.

Konaković szerint csökkentik a szerb féllel folytatott kommunikációt, a visszahívható munkatársakat hazarendelik, a konzuli feladatok egy részét pedig Zágrábba és Podgoricába helyeznék át.

Ez a gyakorlatban azt jelenthetné, hogy Aleksandar Vranješ boszniai nagykövet jóval kisebb apparátussal maradna Belgrádban.

Az utolsó riasztás a Zvezda–Partizan meccs volt

Konaković egyértelműen összekötötte a diplomáciai lépéseket azzal, ahogyan Szerbiában Ratko Mladić halálát és temetését kezelték.

A boszniai szerb hadsereg egykori parancsnokát a hágai nemzetközi törvényszék a srebrenicai népirtásért, valamint más emberiesség elleni és háborús bűncselekményekért életfogytiglani szabadságvesztésre ítélte.

Korábban írtuk

A Crvena Zvezda és a Partizan szurkolói a nacionalizmusban egyesültek

A hétfői belgrádi temetésen és az azt megelőző megemlékezéseken szerbiai és boszniai szerb politikai szereplők is megjelentek. A boszniai külügyminiszter szerint azonban a folyamat vasárnap este érte el azt a pontot, ami után már reagálnia kellett.

„A tetőpont a tegnap esti Crvena Zvezda-mérkőzés volt az »Irány Potočari« üzenettel. Ez volt az utolsó vészjelzés” – mondta Konaković.

A Crvena Zvezda és a Partizan 180-dik belgrádi örökrangadója előtt a két rivális szurkolótábor együtt skandálta Mladić nevét, majd a stadionban egyperces csendet tartottak. A Zvezda ultrái Mladić arcképét és a „Pravac Potočari” – „Irány Potočari” feliratot is megjelenítették a lelátón.

Potočariban található a srebrenicai népirtás emlékközpontja és temetője.

Bosznia az Európai Uniótól is választ vár

Konaković szerint Szarajevó diplomáciai offenzívát is indít. A boszniai külügyminisztériumban több levél és diplomáciai jegyzék tervezetét készítették elő.

A külügyminiszter mindenekelőtt azt szeretné megtudni az Európai Uniótól, hogy az uniós intézmények miként egyeztetik össze saját alapelveikkel a Szerbiában történteket.

Konaković szerint az ügy már nem történelmi emlékezetpolitikai vita, hanem Bosznia-Hercegovina esetében biztonságpolitikai kérdés is.

Jelezte azt is, hogy telefonon egyeztet több külföldi partnerrel is, ami diplomáciai látogatásokat is eredményezhet. Külön levéllel fordulnának az Iszlám Együttműködés Szervezetének tagállamaihoz.

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnökének hétfői nyilatkozatáról Konaković azt mondta, hogy az javított a korábbi uniós reakció által keltett benyomáson, de szerinte a nyilatkozatok már nem elegendők, konkrét lépésekre van szükség.

A bizottsági elnök az X-en közzétett bejegyzésében megjegyezte, hogy Ratko Mladić elítélt háborús bűnös volt. Ő volt felelős a népirtásért, a háborús bűnökért és az emberiség elleni bűnökért. Életfogytiglani börtönbüntetését töltötte a srebrenicai népirtásért és más bűnökért, amikor meghalt.

Von der Leyen úgy vélte, hogy mélyen sajnálatosak a temetéshez nyújtott hivatalos támogatás elemei és néhány magas rangú szerb tisztségviselő jelenléte a temetésen.

Ezek a jelenségek azt mutatják, hogy Szerbia kudarcot vallott az Európa közelmúltjának sötét fejezetével való szembenézésben, és ellentmondanak azoknak az értékeknek, amelyekkel Szerbia Európai Unióhoz vezető útját alátámasztják” – mondta az Európai Bizottság elnöke, kérdés azonban, hogy csak beszél, vagy tesz is valamit, többször tapasztaltuk ugyanis, hogy lassan már nem csak Aleksandar Vučić szerb elnök szavait nem lehet komolyan venni.

Folytatódik-e Ursula von der Leyen bájolgása Aleksandar Vučićtyal? (Forrás: X platform)

Az Európai Unió Orsolyája például tehetné azt, hogy nem keresi fel „dear Alexandert” a választások előtt, vagyis lemondja a tervbe vett belgrádi kiruccanását.

Željka Cvijanović: A katonai attasé maradjon a Republika Srpskában

A válasz nem váratott sokáig magára. Željka Cvijanović, Bosznia-Hercegovina háromtagú államelnökségének szerb tagja vitatta Konaković intézkedéseinek jogi megalapozottságát.

Cvijanović szerint a kiutasításra kijelölt szerb nagykövetségi alkalmazottak egyikének már korábban lejárt a megbízatása, és el is hagyta Bosznia-Hercegovinát. Azt is állította, hogy a katonai attasék esetében nem a külügyminiszter, hanem a boszniai Minisztertanács rendelkezik a szükséges hatáskörrel.

Željka Cvijanović, a bosznia-hercegovinai elnökség szerb tagja tájékoztatást akar kérni az illetékes intézményektől, hogy megalapozott-e a bosznia-hercegovinai külügyminiszter, Elmedin Konaković döntése (Forrás: klix.ba)

Szerinte egy diplomata tartózkodási jogának megvonását megfelelő indokokkal és bizonyítékokkal is alá kell támasztani.

Cvijanović ezért bejelentette, hogy tájékoztatást kér az illetékes intézményektől arról, fennállnak-e a Konaković által meghozott döntés jogi feltételei.

Egyúttal felszólította a szerb katonai attasét, hogy maradjon a Republika Srpska területén, ahol – szavai szerint – vendégszeretetet és védelmet biztosítanak számára.

Ez már önmagában megmutatja a boszniai államszerkezet sajátos működését: miközben az ország külügyminisztere egy szerb diplomatát távozásra szólít fel Bosznia-Hercegovina egész területéről, az államelnökség egyik tagja lényegében arra biztatja ugyanezt az embert, hogy maradjon az ország egyik entitásában.

Ki jogosult persona non gratának nyilvánítani egy diplomatát?

A jogvita középpontjában a boszniai államelnökség által 2004-ben elfogadott szabályzat áll.

A Klix által idézett rendelkezés szerint Bosznia-Hercegovina nemkívánatos személynek nyilváníthatja egy külföldi diplomáciai vagy konzuli képviselet tagját többek között akkor, ha súlyosan megsérti a fogadó állam szabályait, a diplomáciai feladatával összeegyeztethetetlen tevékenységet végez, beavatkozik az ország belügyeibe, hírszerzési tevékenységet folytat, vagy a fogadó államot sértő kijelentéseket, illetve cselekményeket tesz.

Hogy Konaković konkrét döntése megfelel-e ezeknek a feltételeknek és rendelkezik-e mindkét érintett esetében a szükséges hatáskörrel, arról már egymással ellentétes álláspontot képvisel a boszniai külügyminiszter és az államelnökség szerb tagja.

A nagykövet szerint ez csak választási populizmus

Aleksandar Vranješ, Bosznia-Hercegovina szerb származású belgrádi nagykövete ugyancsak megtámadta Konaković bejelentését. Szerinte a külügyminiszternek nincs joga egyszerűen visszarendelni a nagykövetségen dolgozó valamennyi köztisztviselőt, mert jogállásukat és megbízatásukat külön szabályok védik.

Aleksandar Vranješ 2023-ben érkezett Belgrádba, ahol többek között találkozott Vladimir Orlić akkori szerb parlamenti elnökkel. A találkozón nem volt kint Bosznia-Hercegovina zászlaja, helyette a boszniai Szerb Köztársaság „fordított orosz” zászlaját tették ki (Forrás: Novosti)

Vranješ azt állította, hogy amennyiben Konaković visszarendelő határozatot hozna, az érintettek fellebbezhetnének, és szerinte jó eséllyel bizonyítani tudnák, hogy politikai célokra próbálják őket felhasználni.

Korábban írtuk

Boszniai választások: elindult a nagy politikai tülekedés

A nagykövet az egész akciót választási populizmusnak nevezte, és azt állította, hogy Konaković a bosnyák választók körében próbál politikai pontokat szerezni.

Vranješ szerint a bejelentésnek már kézzelfogható következménye is volt: hétfő reggel aggódó emberek keresték fel a belgrádi képviseletet, mert attól tartottak, hogy bezárják a konzuli osztályt.

Vranješ eddig is nyíltan a Republika Srpska politikai narratíváját képviselte Belgrádban, gyakran Dodik álláspontját visszhangozva, ebbe jól beletanulhatott, amikor 2013 és 2018 között politikai tanácsadóként szolgált Milorad Dodik kabinetjében, így semmi meglepő nem történt: szépen fejlődik a nemzeti összeférhetetlenség Bosznia-Hercegovinában, mint az várható is volt.