Connect with us

Szerbia

Szerbia és Ukrajna közösen gyárt drónokat emírségi pénzből?
Putyin barátja egyre közelebb kerül Zelenszkijhez: Amerikai közvetítéssel már eddig is ment szerb lőszer Ukrajnába

Zelenszkij szombati belgrádi látogatása mögött egy olyan üzlet körvonalazódhat, amely alaposan átírná Szerbia helyét az ukrajnai háború körüli geopolitikai térképen. A Frankfurter Allgemeine Zeitung szerint Belgrád és Kijev közös dróngyártásról is tárgyalhat, méghozzá egy különös háromszögben: Ukrajna adná a háborúban megszerzett technológiai tudást, Szerbia a hadiipari kapacitást, az Egyesült Arab Emírségek pedig a pénzt. Mindez úgy történik, hogy Vučić továbbra sem szakít Moszkvával, miközben egyre látványosabban közeledik Kijevhez. A szerb fegyveripar termékei már eddig is megtalálták az utat az ukrán hadszíntérre, ami miatt Moszkva már többször is rosszallását fejezte ki, és most sem örül

BÉRELHETŐ FELÜLET
BÉRELHETŐ FELÜLET VÉGE
Avatar photo

Közzétéve:

a megjelenés dátuma:

Holnap Belgrádba látogat az ukrán elnök, akinek ez lesz az első szerbiai látogatása, az ukrán és a szerb elnök eddig csak nemzetközi konferenciákon találkozott
Holnap Belgrádba látogat az ukrán elnök, akinek ez lesz az első szerbiai látogatása, az ukrán és a szerb elnök eddig csak nemzetközi konferenciákon találkozott (Forrás: szerb elnöki Instagram)
Cikk meghallgatása

BÉRELHETŐ FELÜLET
BÉRELHETŐ FELÜLET VÉGE

Volodimir Zelenszkij szombaton Belgrádba látogat, ez jóval több egy szimpla diplomáciai eseménynél. A Frankfurter Allgemeine Zeitung értesülései szerint Szerbia és Ukrajna között egy közös dróngyártási projekt lehetősége is napirenden van, amelyhez az Egyesült Arab Emírségek biztosíthatná a tőkét.

A cikket jegyző Michael Martens neve a BALK olvasói számára sem teljesen ismeretlen: nemrég részletesen foglalkoztunk a FAZ tudósítójának a Szarajevó Szafariról írt, az eddigi narratívát erősen megkérdőjelező elemzésével.


Ezúttal Martens diplomáciai és hadiipari forrásokra támaszkodva arról ír, hogy Zelenszkij belgrádi látogatásának hátterében egy lehetséges szerb–ukrán dróngyártási együttműködés is meghúzódhat.

Ha a terv megvalósul, Szerbia az izraeli közös dróngyártás mellett az ukrán hadiiparral is összekapcsolódhat, miközben Belgrád továbbra sem csatlakozott az Oroszország elleni szankciókhoz.

A szerb elnök egyre inkább barátkozik Zelenmszkijjel, illetve Ukrajnával, miután az nem ismerte el Koszovó függetlenség, és legutóbb sem hívta meg a Kijevben tartott Ukrajna–Délkelet-Európa csúcstalálkozóra a Szerbiától elszakadt országot.

Talán éppen Koszovóval magyarázható, hogy Aleksandar Vučić a magyarkanizsai „bombakihelyezéses” esetben sem gyanúsította meg Ukrajnát, ha volt egyáltalán ilyen elvárás magyar részről, hogy fel akarta robbantani a gázvezetéket, inkább elkente az ügyet.

Vučić Zelenszkijel barátkozik

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szombaton állami látogatásra érkezik Szerbiába. A vizit önmagában is figyelemre méltó, tekintettel Szerbia hagyományosan szoros orosz kapcsolataira, ám a háttérben ennél jóval kézzelfoghatóbb és érdekesebb ügyekről lehet szó.

Kijevben külön is tárgyaltak, a szabadban szabadabban beszélgethettek (Forrás: szerb elnöki Instagram)

Kijevben külön is tárgyaltak, a szabadban szabadabban beszélgethettek (Forrás: szerb elnöki Instagram)

A Frankfurter Allgemeine Zeitung (FAZ) szerint a gazdasági együttműködés mellett a védelmi ipar is fontos szerepet kaphat a tárgyalásokon.

A német lap diplomáciai és más, az előzetes egyeztetésekre rálátó forrásokra támaszkdó beszámolójában ezzel kapcsolatban a szerb–ukrán közös dróngyártás kirajzolódását véli felfedezni.

A konstrukció különösen érdekes lenne, mert Szerbia adhatná a gyártási helyszínt és a hadiipari hátteret, Ukrajna pedig a háborúban megszerzett dróntechnológiai tudást, az Egyesült Arab Emírségek pedig a tőkét.

Vagyis három olyan szereplő találkozna egy projektben, amely egészen eltérő erőforrásokat tud az asztalra tenni.

Szerbia dróngyártó központtá válhat

A történet azért is érdekes, mert Belgrád már más irányban is építi a drónipari kapcsolatait.

Aleksandar Vučić korábban arról beszélt, hogy Szerbia izraeli technológiai együttműködéssel katonai drónokat kíván gyártani. Ha ehhez most egy ukrán projekt is társulna, egészen új helyzet állna elő: Szerbia egyszerre kapcsolódhatna az izraeli és az ukrán dróntechnológiához.

Ez nem feltétlenül jelenti ugyanazon típusú eszközök vagy technológiák gyártását. Sokkal fontosabb, hogy Szerbia meglévő hadiipari infrastruktúrájára támaszkodva regionális gyártóbázist próbálhat kialakítani egy olyan fegyverkategóriában, amelynek jelentőségét az ukrajnai háború alapjaiban változtatta meg.

Ukrajna közben a világ egyik legnagyobb dróngyártójává vált, és az elmúlt években olyan gyakorlati tapasztalatot halmozott fel a pilóta nélküli rendszerek tömeges alkalmazásában, amely jelenleg kevés országnak áll a rendelkezésére.

Kijev számára ezért már nem kizárólag az a kérdés, hogy maga mennyi drónt tud előállítani, egyre fontosabb lehet a gyártás külföldre történő kiterjesztése és az ukrán technológia összekapcsolása más országok ipari kapacitásaival.

Szerbia ebből a szempontból különösen érdekes partner lehet, miután komoly hadiipari hagyományokkal, működő lőszer- és fegyvergyártással, képzett munkaerővel és viszonylag alacsony termelési költségekkel rendelkezik.

Az ukránok már évek óta figyelik a szerb hadiipart

A FAZ szerint a történet ráadásul nem Zelenszkij mostani látogatásával kezdődött.

Olekszandr Kamisin, az ukrán vasutak egykori vezetője, későbbi stratégiai ipari miniszter, jelenleg pedig Zelenszkij stratégiai tanácsadója az elmúlt években állítólag többször járt Szerbiában.

Az ő egyik feladata az ukrán hadiipar összekapcsolása külföldi partnerekkel. A német lap értesülése szerint Kamisin és munkatársai Szerbiában már lehetséges helyszíneket is megtekintettek egy közös dróngyártó projekt számára.

A tárgyalásokon állítólag nemcsak drónokról esett szó. A tüzérségi lőszerek közös előállításának lehetősége ugyancsak felmerült.

Ez már arra utal, hogy nem egy hirtelen előkerült diplomáciai ötletről van szó, hanem egy hosszabb ideje formálódó ipari együttműködésről.

Amerikai segítséggel már eddig is ment szerb lőszer Ukrajnába

A történet talán legérdekesebb része Christopher Hill volt belgrádi amerikai nagykövet visszaemlékezése.

Hill a FAZ-nak elmondta, hogy nagyköveti megbízatásának kezdetén az ukrán nagykövet egy listával kereste meg, amelyen olyan hadianyagok szerepeltek, amelyekre Ukrajnának sürgősen szüksége volt a harctéren.

Az amerikai nagykövetség ezt követően megvizsgálta, hogy a szerb hadiipar képes-e ezeket előállítani. A válasz igen volt.

Hill szerint ezután az Egyesült Államok jelentős mennyiségű szerb lőszer megvásárlását kezdte támogatni, miközben Washington pontosan tudta, hogy ezekre Ukrajnának van szüksége.

Belgrád mindmáig ragaszkodik ahhoz az állításhoz, hogy Szerbia egyetlen töltényt sem adott el közvetlenül Ukrajnának. És ez formálisan igaz is lehet.

A szerb fegyvereket és lőszereket ugyanis közvetítők vásárolták meg, többek között Lengyelországban és Csehországban, ahonnan később Ukrajnába kerültek.

Aligha hihette azonban bárki Belgrádban, hogy az Ukrajnával szomszédos lengyel vagy a kicsit távolabbi cseh vásárlók jelentik minden esetben a szerb lőszerek végállomását.

Moszkva is pontosan tudta, mi történik

A konstrukció természetesen az oroszok figyelmét sem kerülte el. Az orosz hírszerzés több alkalommal nyilvánosan bírálta Szerbiát a szerb gyártmányú lőszerek ukrajnai megjelenése miatt. A FAZ szerint a nyilvános figyelmeztetéseket korábban több zárt ajtók mögött elhangzott jelzés is megelőzte.

A német lap úgy tudja, hogy legalább egy alkalommal Vlagyimir Putyin személyesen is szóba hozta a kérdést Vučićnak, mégpedig pekingi találkozójukon.

Christopher Hill szerint az amerikaiak közben azt is szorosan figyelték, nem játszik-e Belgrád kettős játékot, vagyis nem szállít-e fegyvereket Oroszországnak is.

A volt nagykövet szerint Washington jelentős erőforrásokat fordított ennek ellenőrzésére. Az amerikaiak végül arra jutottak, hogy Szerbia nem adott el fegyvereket Oroszországnak – legalábbis számottevő mennyiségben nem.

Hill az egész folyamatot utólag a szerb–ukrán „stratégiai együttműködés” egyik példájaként értékelte.

Vučić két széken ül, és egyelőre nem esett le közéjük

Ez teszi Zelenszkij látogatását politikailag igazán érdekessé.

Szerbia azon kevés európai országok egyike, amelyek az ukrajnai háború kezdete után sem vezettek be szankciókat Oroszországgal szemben. Belgrád közben következetesen elismeri Ukrajna területi integritását, vagyis a megszállt területeket – beleértve a Krímet – sem tekinti Oroszország részének. (Cserében azért, hogy Ukrajna nem ismeri el Koszovó függetlenségét!)

Ehhez társul most egy egyre kevésbé titkolható hadiipari együttműködés.

A FAZ értelmezése szerint Zelenszkij belgrádi fogadása egyben arról is árulkodik, hogyan ítéli meg a szerb vezetés az ukrajnai háború várható kimenetelét.

Ha Vučić arra számítana, hogy Oroszország rövidesen döntő győzelmet arat, aligha lenne különösebben sürgős a kapcsolatok látványos fejlesztése Kijevvel.

Belgrád ehelyett láthatóan arra törekszik, hogy Oroszországgal se szakítson, de Ukrajnával és a Nyugattal is egyre több kapcsolatot építsen ki.

Ennek persze ára lehet. Szerbia továbbra is jelentős mértékben függ az olcsó orosz földgáztól. Ha Moszkva ezen a területen válaszolna a szerb–ukrán közeledésre, Szerbia energiaellátása valószínűleg nem omlana össze, de elveszíthetné az olcsó energia egyik fontos gazdasági előnyét.

Nem mindenki örül Zelenszkijnek Szerbiában

A látogatás belpolitikailag sem veszélytelen.

A FAZ megjegyzi, hogy európai összehasonlításban Szerbiában különösen erős Vlagyimir Putyin társadalmi támogatottsága, miközben Zelenszkij és Ukrajna megítélése lényegesen negatívabb.

A német lap szerint még Kijevben is voltak olyanok, akik éppen Szerbia oroszbarát közhangulata miatt ellenezték az elnöki látogatást.

Zelenszkij egyébként már május közepén Belgrádba készülhetett, ám a látogatást ukrán részről az utolsó pillanatban elhalasztották. Az új időpontot július 15-én egyeztették, amikor Vučić Kijevben részt vett az ötödik Ukrajna–Délkelet-Európa csúcstalálkozón.

A mostani vizitet olyan szigorúan készítették elő, hogy sokáig az sem volt biztos, nyilvánosságra kerül-e előzetesen.

A FAZ szerint végül az ukrán biztonsági és protokollszemélyzet szerbiai megjelenésével olyan sokan szereztek tudomást róla, hogy a titoktartás gyakorlatilag fenntarthatatlanná vált.

Az Emírségek pénze teheti igazán érdekessé

A közös dróngyártás szempontjából az Egyesült Arab Emírségek esetleges részvétele külön fejezetet érdemel.

Abu-Dzabi és Belgrád között hosszú ideje szoros politikai és gazdasági kapcsolat áll fenn, és az ottani tőke számos szerbiai beruházásban megjelent.

Egy háromoldalú konstrukció ezért logikus munkamegosztást teremthetne: ukrán technológia és harctéri tapasztalat, szerb gyártási kapacitás, emirátusi finanszírozás.

Ez már jóval több lenne annál, mint hogy Szerbia egyszerűen drónokat vásárol valamelyik külföldi gyártótól.

Ha mindehhez hozzávesszük a már formálódó izraeli együttműködést, Belgrád előtt elméletileg megnyílhat annak lehetősége, hogy Szerbiát regionális drónipari központtá tegye.

Az üzlet nem állna meg a fegyvereknél

Zelenszkij látogatásának azonban van egy sokkal kevésbé látványos gazdasági oldala is.

Szerbia és Ukrajna szabadkereskedelmi megállapodást készít elő. A dokumentum aláírását eredetileg már a májusra tervezett elnöki látogatáshoz kapcsolták volna, és Tarasz Kacska akkori ukrán miniszterelnök-helyettes tárgyalásokat is folytatott erről Belgrádban.

A megállapodás azonban a vártnál lassabban készül. Ukrán források szerint elképzelhető, hogy csak 2027 elejére válik aláírásra alkalmassá, de a politikai akarat ugyanakkor mindkét oldalon megvan.

Marko Čadež, a Szerb Kereskedelmi és Iparkamara elnöke különösen az informatikai ágazatban lát komoly együttműködési lehetőséget. Ukrajna háborús körülmények között is megőrizte rendkívül erős IT-szektorát, miközben a szerb informatikai ipar szintén Európa gyorsan növekvő technológiai ágazatai közé tartozik.

Így végül Zelenszkij szombati belgrádi látogatásának legfontosabb kérdése talán nem is az lesz, hogy mit mond Vučić Oroszországról, hanem az, hogy mit hajlandó együtt gyártani Ukrajnával.

Ha pedig a szerb gyártókapacitás, az ukrán dróntechnológia és az emírségi tőke valóban találkozik, az már nem egyszerű diplomáciai közeledés lesz, hanem annak jele, hogy Belgrád az orosz kapcsolatok fenntartása mellett csendben helyet keres magának az Ukrajna körül kialakuló új európai hadiipari rendszerben.

English Summary

Ukrainian President Volodymyr Zelenskyy’s visit to Belgrade could mark a significant new stage in relations between Ukraine and Serbia. According to the Frankfurter Allgemeine Zeitung (FAZ), discussions may include a possible joint drone-production project involving Ukrainian technology and battlefield expertise, Serbian industrial capacity and financing from the United Arab Emirates. No such agreement has yet been officially announced.

The potential cooperation would build on ties that have been developing for several years. FAZ reports that Oleksandr Kamyshin, a strategic adviser to Zelenskyy and former minister responsible for Ukraine’s strategic industries, has visited Serbia several times and that possible locations for joint drone production have been examined. Cooperation in artillery ammunition production has reportedly also been discussed.

Former US ambassador to Serbia Christopher Hill told FAZ that Washington previously helped facilitate purchases of substantial quantities of Serbian ammunition that were ultimately needed by Ukraine. Serbia maintains that it has never sold weapons directly to Ukraine, as exports went through intermediaries in countries such as Poland and the Czech Republic. Moscow was nevertheless aware of the flow of Serbian-made ammunition and repeatedly expressed its displeasure.

The emerging relationship illustrates Serbia’s increasingly complex geopolitical balancing act. Belgrade has refused to join Western sanctions against Russia and remains dependent on relatively inexpensive Russian gas, while at the same time recognizing Ukraine’s territorial integrity and expanding political and economic relations with Kyiv.

If the proposed drone partnership materializes, it could also complement Serbia’s developing cooperation with Israel in military drone technology and potentially strengthen the country’s position as a regional defence-industry hub. Beyond defence, Serbia and Ukraine are also working toward a free-trade agreement and closer cooperation in sectors including information technology.

Zelenskyy’s visit could therefore become significant not because of what Serbian President Aleksandar Vučić says about Russia, but because of what Serbia may eventually be prepared to produce together with Ukraine.

English keywords

Serbia–Ukraine relations, joint drone production, Ukrainian drone technology, Serbian defence industry, Volodymyr Zelenskyy, Aleksandar Vučić, UAE investment, Serbia–Ukraine military cooperation

BÉRELHETŐ FELÜLET
BÉRELHETŐ FELÜLET VÉGE



Facebook

Magyarország

B.A. Balkanac

Szerbia

Horvátország

Bosznia

Montenegró

Koszovó

Szlovákia

Románia

English

.
sitemap