Erdoğan és Əliyev megmenti Dodikot: Bosznia-Hercegovina szétszabdalásának terve

A cikk meghallgatása

A bosnyák Demokratikus Aciópárt (SDA) félhivatalos lapja, a Stav (Álláspont) cikket közölt Bosznia-Hercegovina esetleges felosztásáról, és egy “bosnyák fildzsánisztán” megalakítását szorgalmazta. Ehhez járulhat hozzá, ami most Budapesten történik, ahol Orbán Viktor magyar miniszterelnök maga köré gyűjtötte Kelet-Európa és Kis-Ázsia “jobboldali csillagait”, és egy ilyen csillagot importáltak az Egyesült Államokból is, Tucker Carlson személyében. A szarajevói Avaz a budapesti szuperjobboldali csúcs előtt azt elemzi, hogy mekkora a valószínűsége Bosznia-Hercegovina szétesésének, és ehhez mennyire járulhat hozzá, ami augusztus 20-án a magyar fővárosban történik.

Dodik is megérkezett Budapestre

A boszniai szerbeket ketten is képviselik a budapesti illiberális hétvégén, Milorad Dodik, a boszniai szerb köztársaság elnöke, és Željka Cvijanović, a bosznia-hercegovinai elnökség szerb tagja, akik természetesen találkoznak Orbán Viktor magyar miniszterelnökkel is.

Az Egyesült Államok Cvijanović asszonyt nemrég ugyanarra a polcra tette, mint korábban Milorad Dodikot, miután őt is megszankcionálta, így ők mostanában nem nagyon utazhatnak a tengeren túlra, de a nyugat-európai országokban sem gyakori vendégek.

Az Avaz ezzel kapcsolatban azt írta, hogy Dodik már régebben a „keleti stratégia” felé fordult, vagyis szövetségeseket és partnereket keres a keleti világ autokratái között, akik nyíltan szembehelyezkednek a nyugati értékekkel és a liberális politikával.

Bosnyák (török kávé): az egyik a dzsezva, amelyben a kávé elkészül, a másik a fildzsán, amelyben felszolgálják, van ahol lokumot (ratluk) is adnak hozzá

A bosnyák portál arról számol be, hogy a két boszniai szerb vezető vasárnap találkozik Orbán Viktorral, akit “az Európai Unió engedetlen gyerekének nevez”, és az egyetlen európai vezetőnek, aki nyíltan ellenzi az Oroszország elleni szankciók bevezetését és a megtámadott Ukrajna egyértelmű támogatását.

A Dodik és Cvijanović duó tárgyal İlham Əliyev azeri elnökkel, és Aleksandar Vučić szerb elnökkel, valamint Recep Tayyip Erdoğan török államfővel, aki az Avaz szerint nem csak a bosnyákok, hanem Dodik barátja is.

Aszimmetrikus barátság

Különösen érdekes, hogy Erdoğan, aki évek óta a bosnyákok legnagyobb védelmezőjeként és barátjaként igyekszik feltűntetni magát, és élvezi a bosnyák konzervatív SDA vezető, Bakir Izetbegović fenntartások nélküli támogatását, továbbra is folyamatosan találkozik Milorad Dodikkal, a másik entitás, a boszniai szerb köztársaság elnökével.

Kapcsolódó cikk

Augusztus 20-a alkalmából Vučić is Budapestre jön, Erdoğannal is találkozik

Az Avaz ugyan kimondja, hogy Dodik rangban nincs a török elnök szintjén, azt viszont nem írja le, hanem csak sejteti, hogy ez egy “aszimmetrikus barátság”. Korábban ez nem így volt, mert Dodik azon a polcon helyezkedett el, amelyen most Cvijanović helyettesíti, aki nyilvánvalóan a boszniai szerb Novák Katalin, kevés önálló akarattal.

A bosnyák hírportál – amely ugyan bosnyák, de nem Izetbegović-barát – felhívja a figyelmet arra, hogy Erdoğan “eltökélten nem hajlandó elítélni Dodik Dayton-ellenes tevékenységét, az egységes állam elleni támadásokat, a népirtás áldozatainak sértegetését, nemhogy szankciókat vezessen be ellene”.

Az Avaz arra emlékeztetett, hogy Törökország hivatalosan a mai napig nem ismerte el népírtásként a srebrenicai eseményeket, ami ellen a török elnök AK pártja nyíltan szavazott a török parlamentben.

Az is figyelemre méltó, hogy Dodik Budapesten találkozik İlham Əliyev azeri elnökkel, aki igencsak közeli kapcsolatokat ápol a török államfővel. Mint látható Cvijanovićról említés sem történik, ami jól jelzi, hogy a boszniai elnökség szerb tagja milyen szerepet tölt be “Dodik politikai dalárdájában”.

Bosznia-Hercegovina felosztása

Nyilvánvaló, hogy Dodik számára a találkozók a budapesti “jobb világ” vendégszerepelőivel elsősorban egzisztenciális jellegűek, az Avaz szerint ugyanis a boszniai Szerb Köztársaságot pénzügyi összeomlás fenyegeti, a nyugati országok és pénzintézetek ugyanis sorra mondják le a projekteket ebben az entitásban, nyugati hitelek felvételéről pedig Dodik csak álmodozhat.

Éppen ezért biztos, hogy a magyarországi találkozokón Dodik mindenekelőtt anyagi segítséget és hitelt fog kérni, hogy megmentse a boszniai Szerb Köztársaságot a gazdasági összeomlástól, és ezáltal tovább biztosítsa a maga politikai fennmaradását.

A bosnyák hírportál szerint könnyen megtörténhet, hogy Dodik támogatást kap, figyelembe véve, hogy a budapesti csődülete meghívott országok vezetői konkrét politikai érdeket látnak Dodik megmentésében, ami túlmutat magán a boszniai Szerb Köztársaságon.

Orbán Viktor miniszterelnököt tájékoztatom a jelenlegi politikai helyzetről, és a németek bosznia-hercegovinai tevékenységéről – írta a boszniai szerb vezető saját honlapján budapesti tárgyalásai előtt (Forrás: dodik.net)

Ebben Erdoğan láthatóan összekötő szerepet kíván játszani Dodik és egy másik nyugatellenes bosznia-hercegovinai politikus, Bakir Izetbegović között, aki kiesett a nyugati országok kegyéből.

Itt megjegyzendő, hogy az Avaz tulajdonosa Izetbegović esküdt ellenfele a bosnyák entitáson belül, így nem meglepő, hogy a portál nincs jó véleménnyel az egyébként valóban nem szimpatikus, bosnyák nacionalista politikusról.

A cikk szerint Dodiktól eltérően Izetbegović erős bosnyák nyugatbarát ellenzékkel rendelkezett, amelynek sikerült eltávolítania őt a hatalomból, ilyen nyugatbarát szerb ellenzékről viszont nehezen lehet beszélni, főleg nem a boszniai szerb falanszter esetében.

Az Avaz jól értesült forrásokra hivatkozva azt írja, hogy a tavalyi bosznia-hercegovinai választásokat követően Erdoğan személyesen interveniált Dodiknál, és megpróbálta rávenni, hogy éljen a blokád lehetőségével, és akadályozza meg, hogy a boszniai minisztertanácsból (kormányból) kihagyják az Izetbegović által vezetett Demokratikus Akciópártot.

Az Avaz ismételten nem gondolta tovább a saját állítását, mert ha a leírtak valóban igazak, akkor Dodik aligha kap pénzt Törökországtól, ha csak nem tesz valamilyen súlyos fogadalmat Erdogannak.

Nyugatbarát magyarázat

A bosnyák portál szerint a trojka túlélése, vagyis a három tagú bosznia-hercegovinai államelnökség fennmaradása “történelmileg fontos folyamat a bosnyákok számára abból a szempontból, hogy a Nyugat és az euroatlanti integráció útján maradjanak, ahová kulturálisan és világnézetileg mindenképpen tartoznak.

Ezért Izetbegović visszatérése és Dodikkal való esetleges szövetsége ideológiai értelemben vérvényesen Bosznia-Hercegovina Oroszország és Törökország felé történő sodródását jelentené, gazdasági téren pedig valószínűleg Kína lenne a partner, ami egyúttal az amerikai és európai ajtók bezáródásához vezetne.

A disszolúció ante portas – erről tájékoztatja a Stav művelt bosnyák olvasóit, a címoldali cikkben egyúttal felteszi a kérdést, hogy mi történik, ha nem lesz Bosznia (Forrás: Avaz, Stav)

Az Avaz szerint ezért nyilvánvaló, hogy a bosnyák nacionalista vezető bármilyen alkuba belemenne, ami valószínűleg nem zárja ki Bosznia-Hercegovina felosztását sem.

A szarajevói portál szerint Dodik és Izetbegović nyíltan szembeszállnak a nyugati országokkal, mert nagyon félnek az ellenük jelenleg folyó vizsgálatoktól. Az egyetlen lehetséges kiút számukra a Nyugat kiűzése Bosznia-Hercegovinából.

Tehát Bosznia-Hercegovina esetében, amelyet összetett etnikumok közötti kapcsolatok, számos külföldi hatás és eltérő ideológiai törekvések terhelnek, Vlagyimir Putyin, akit Dodik fenntartás nélkül támogat, valamint Recep Tayyip Erdoğan, aki Izetbegović révén mélyen behatolt a bosnyák társadalomba, minden bizonnyal jobban szeretné, ha Bosznia-Hercegovina két részre szakadna, egy szerb részre, amelyet Putyin továbbra is szuverén ellenőrzése alatt tart, és egy bosnyák részre, amelynek Törökország lenne a védnöke.

Ezért az Avaz jellemzőnek nevezi, hogy néhány nappal ezelőtt a Demokratikus Akciópárt félhivatalos lapjának tekinthető Stav (Álláspont) arról írt, hogy nem zárható ki Bosznia-Hercegovina szétesése, és azt sugallta, hogy a bosnyákoknak készen kell állniuk saját “fildzsán államuk” megalakítására.