Pásztor Bálint haladó lózungokkal kampányol: ha nincs VMSZ, „vége a közösségnek”

Pásztor Bálint szerint veszélyes lehet az Egyetemista listára adott magyar szavazat, miközben nő az elégedetlenség

Állítsd be a Google‑t, hogy a BALK mindig kéznél legyen!

Egy hónap sem kellett ahhoz, hogy a „nem foglalkozunk azzal, ki van az Egyetemista Listán” a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke kijelentéstől eljusson a odáig, hogy az egyetemisták által összeállított szakértői listát az elmúlt húsz év egyik legnagyobb politikai átverésének nevezze.

Pásztor Bálint – saját bevallása szerint – a vidéket járva egyre többször találkozott olyan vajdasági magyarokkal, akik szeretik ugyan a VMSZ-t, de elegük van Aleksandar Vučićból, ezért az Egyetemista Listára készülnének szavazni.

Az ilyen voksokat a VMSZ elnöke „veszélyesnek” minősítette, szerinte ugyanis a VMSZ nélküli magyar közösség „védelem nélkül maradna”, sőt Pásztor szerint, ha pártja nem lesz ott a parlamentben, „a közösségnek is vége”, vagyis nekünk annyi.

Mindeközben a VMSZ kampányszótárában feltűntek ugyanazok a fordulatok is, amelyekkel a Szerb Haladó Párt támadja legnagyobb választási kihívóját: nincs egyetemista az Egyetemista Listán, és az egész nem más, mint „átverés”.

Egy hónapja még más volt a dörgés a VMSZ házatáján

Szeptember elején Pásztor Bálint még egészen más hangot ütött meg az Egyetemista listával kapcsolatban, igaz, dicsérő szavak akkor sem hangoztak el. Szeptember 8-án arról beszélt, hogy a VMSZ a saját programjával és a vajdasági magyar közösséggel kíván foglalkozni, nem pedig politikai ellenfeleivel.

„Nem foglalkozunk azzal, hogy ki van a Szerb Haladó Párt listáján, ki van az Egyetemista listán, sem azzal, hogy ki van az első, második, harmadik, negyedik vagy ötödik ellenzéki párt listáján” – mondta akkor.

Az üzenet egyszerű volt: a vajdasági magyaroknak a saját ügyeikkel kell foglalkozniuk, ezeket pedig a szerbiai parlamentben magyar képviselőknek kell képviselniük, értsd VMSZ.

Alig két héttel később, amikor több vajdasági magyar politikai szervezet is jelezte, hogy az Egyetemista listát támogatja, amelyen egyébként nem mellesleg magyar jelöltek is szerepelnek, Pásztor válasza erre az volt, hogy „a magyarok érdekeit csak magyar párt képviselheti”.

Azt is mondta, szerinte az elmúlt húsz évben más, általa szerb pártoknak nevezett politikai szervezetek parlamenti képviselői között is voltak magyarok, de nem sokat tettek a vajdasági magyar közösségért, és szerinte nem is tehettek, mert a belgrádi pártközpontok utasításait kellett követniük.

Pásztor konkrétan fogalmazott: annak a vajdasági magyarnak, akinek fontos a magyar óvoda, iskola, ösztöndíjrendszer, nyelvhasználat, magyar tájékoztatás, civil szervezetek és egyházak működése, illetve a magyarlakta települések fejlesztése, „az egyetlen jó megoldás” a VMSZ-re szavazni.

Pásztor Bálint: szereted a VMSZ-t, de eleged van Vučićból?

Október elejére az is kiderült, miért válhatott ennyire fontossá az Egyetemista lista Pásztor Bálint kampányában. A VMSZ elnöke maga beszélt arról, milyen visszajelzéseket kap az emberektől.

„Azért beszélek a tények szintjén és nyelvén az úgynevezett Egyetemista listáról, mert valamennyi embertől hallom vissza a terepről, hogy ők szeretik a VMSZ-t, egyetértenek a VMSZ-szel, mindent jól csinálunk, de elegük van a Vučićból és az Egyetemista Listára fognak szavazni.”

Vajdaságban három Kossuth-szobor van, a két régi Bácskossuthfalván (Stara Moravica) és Magyarittabén (Novi Itebej), és az új, a szabadkai, amelyet 2008. március 15-én avattak fel, és a Népkör homlokzatának üvegezett szoborfülkéjében látható. A magyarittabéi Kossuth-szobrot 1919. február 25-én bal felől lőtte át szívtájékon Stevan Pejački, majd a szobrot ledöntötték a talapzatáról. Pásztor Bálint ezt is megkoszorúzta, akárcsak Kiss Ernő aradi vértanú eleméri „fejszobrát”, amely – ha emlékezetünk nem csal, akkor az 1906-ban állított szobor fejének a másolata (Kép forrás: Facebook, Pásztor Bálint)

Vagyis a pártelnök maga ismerte el, hogy létezik egy olyan választói réteg, amely nem feltétlenül a VMSZ munkájával elégedetlen, hanem Aleksandar Vučić rendszeréből kér kevesebbet, és ezt a parlamenti választáson az Egyetemista lista támogatásával fejezné ki.

Erre kellett választ találnia a VMSZ-nek úgy, hogy közben nem tagadja meg több mint egy évtizedes politikai együttműködését a Szerb Haladó Párttal. Közben viszont nyilván az is tény, hogy a VMSZ egyáltalán nem örül ennek, sőt, talán meg is ijedt, hogy emiatt jelentős szánú szavazatot veszít.

Kapcsolódó cikk

Kiss Ernő utolsó nyolc éve levelei tükrében

A megoldás az lett, hogy Pásztor megpróbálta kettéválasztani a két kérdést: Szerbia politikai jövőjéről döntsenek elsősorban a szerb választók, a vajdasági magyarok számára viszont az a tét, lesz-e saját magyar képviseletük, amivel Pásztor igyekszik a magyar nemzeti tudatra hatni.

Szenttamáson már arról beszélt, hogy „az országos politikai erőviszonyok alakulásáról elsősorban a szerb választók döntenek”, miközben a magyar közösség a saját érdekképviseletének erejéről dönthet.

A VMSZ ezzel közeledik „az aki magyar, velünk tart”‘ szlogenhez, amely a VMSZ-re hangolva úgy hangzana, hogy „aki magyar, az ránk szavaz”.

Csakhogy a jelek szerint ez az érvelés önmagában nem bizonyult elegendőnek, de várjuk ki a végét.

„Veszélyes” lenne az Egyetemista listára szavazni?

Október elején Pásztor már egyenesen „veszélyesnek” nevezte, hogy egy vajdasági magyar – akár jó szándékból – az Egyetemista listára szavaz.

„Aki így tesz, az nem a VMSZ-t gáncsolja el, az a vajdasági magyar közösségnek a jövőjét vágja el, mert ha mi magyarok nem leszünk ott a parlamentben, akkor vége van ennek a közösségnek! Csak mi védhetjük meg magunkat!” – fogalmazott.

Egy nappal később már „óriási veszélyről” beszélt.

Elmondása szerint a kampány során ötven vajdasági települést keresett fel, és az emberekkel folytatott beszélgetései alapján óriási veszélyt lát abban, hogy a vajdasági magyar közösség egy része szerb pártokra szavaz. Azt is hozzátette: ebből a szempontból teljesen mindegy, melyik szerb pártról van szó.

Pásztor szerint a vajdasági magyar közösség „védelem nélkül maradna”, ha elveszítené saját parlamenti képviselőit. Példaként Szlovákiát hozta fel, ahol az ottani magyar párt tíz évvel ezelőtt nem jutott be a pozsonyi parlamentbe, és azóta sem sikerült visszakerülnie.

Pásztor szerint az Egyetemista lista „átverés” és „katyvasz”

Ezzel párhuzamosan maga az Egyetemista lista is egyre keményebb jelzőket kapott a VMSZ elnökétől. Pásztor saját podcastjában már úgy fogalmazott:

„Az úgynevezett Egyetemista Lista az elmúlt húsz év szerbiai belpolitikai életének a legnagyobb átverése.” Majd azzal folytatta, hogy „a VMSZ listája tízszer egyetemistább, mint az úgynevezett Egyetemista lista”. Ennek bizonyítékaként azt hozta fel, hogy a VMSZ listáján tíz egyetemista szerepel, míg az Egyetemista listán egyetlen hallgató sincs.

Ez önmagában igaz, csak éppen nem új információ, és nem is olyasmi, amit az egyetemista mozgalom titkolt volna. A tiltakozó egyetemisták kezdettől azt kommunikálták, hogy szakértői listát állítanak, és nem saját magukat kívánják parlamenti képviselői helyzetbe hozni. Ezt egyébként Pásztor is elismerte, amikor hozzátette: az egyetemisták „valóban elmondták”, miért nincsenek hallgatók a listán.

A VMSZ elnöke azonban ennél is tovább ment. Az Egyetemista lista ideológiai sokszínűségét is problémaként mutatta be: szerinte szélsőjobboldaliak és szélsőbaloldaliak, ateisták és hívők, marxisták és konzervatívok kerültek egy helyre. Az egészet végül egyetlen szóval foglalta össze: „katyvasz”.

Mindez azért is érdekes, mert néhány héttel ezelőtt Pásztor Szabadkán, Kovács Elvira pedig az Insajdernek beszélt arról, hogy ők nem mondták soha, hogy minden körülmények között a Szerb Haladó Párttal lépnének koalícióra. Elkészítik a koalíciós szerződést és majd felkínálják azt a nyertesnek – ebből az jött le, akárki legyen is az.

A mostani retorika viszont nem igazán afelé billenti a VMSZ megítélését, amely majd a hasznára válhatna az „egyetlen magyar képviseletnek”. Kicsit olyan ez, mint az óvodában, amikor Pisti megcibálja Julika haját, aztán kiderül, hogy így próbált udvarolni.

A haladók “jól bevált” mondatai a VMSZ kampányában

Ha mindez ismerősen hangzik azoknak, akik követik a Szerb Haladó Párt kampányát, az nem teljesen véletlen. A haladók ugyanis hetek óta éppen két fő állításra építik az Egyetemista lista elleni kommunikációjukat: egyrészt arra, hogy egy „egyetemista” listán nincsenek egyetemisták, másrészt arra, hogy az egész konstrukció politikai átverés. Miloš Vučević, a Szerb Haladó Párt elnöke korábban azt mondta, az Egyetemista listán „mindent lehet látni, csak egyetemistákat nem”, s ezt különösnek nevezte.

Pásztort tulajdonképpen ugyanez a sugallat világosíthatta meg, amikor azt mondta „a VMSZ listája tízszer egyetemistább, mint az úgynevezett Egyetemista lista.” Az “átverés” sem saját találmány, úgy tűnik, ennyi plagizálás közepete könnyen elveszik az eredeti gondolat.

Ana Brnabić ugyanis október 5-én azt mondta: „Az Egyetemista lista átverés.” A parlament elnöke szerint ráadásul olyan átverés, amilyet Szerbiában még nem láttak. Pásztor pedig szinte ugyanebben az időben úgy fogalmazott, hogy az Egyetemista lista „az elmúlt húsz év szerbiai belpolitikai életének a legnagyobb átverése”.

Az azonos szóhasználat önmagában természetesen nem bizonyítja, hogy a két párt egyezteti az Egyetemista listával szembeni kommunikációját. A retorikai párhuzam azonban nehezen kerülhető meg: mindkét párt ugyanazt a két gyenge pontnak gondolt elemet támadja, és részben ugyanazzal a szókinccsel.

Szerbiai választások: mi lesz a VMSZ-szel, ha mégis az egyetemisták jönnek?

Van azonban egy kérdés, amelyről a VMSZ kampányában jóval kevesebb szó esik: mi történik akkor, ha a választók valóban leváltják azt a politikai rendszert, amelynek a párt több mint egy évtizede kiszámítható és megbízható partnere?

Kapcsolódó cikk

Pásztor szeret ellenzékben: hátat fordított a haladóknak?

Mert miközben Pásztor Bálint azzal érvel, hogy a VMSZ parlamenti jelenléte a vajdasági magyar közösség fennmaradásának záloga, pártja közben komoly politikai kockázatot vállal. Nem egyszerűen távolságot tart az Egyetemista listától, hanem a kampány hajrájában már „átverésnek” és „katyvasznak” nevezi, a rájuk adott magyar szavazatot pedig veszélyesnek minősíti.

Ha azonban az Egyetemista lista kerül olyan helyzetbe, hogy meghatározó szerepet játsszon a következő szerbiai hatalom kialakításában, a VMSZ-nek azokkal kell majd tárgyalnia, akikről néhány héttel korábban még azt mondta, hogy támogatásuk a vajdasági magyar közösség jövőjét veszélyezteti.

Ki védi meg a VMSZ politikai pozícióit, ha október 25-e után azok kerülnek hatalomra, akikkel szemben a párt végigharcolta ezt a kampányt?