Az EU költségvetéséről tanácskozik Dél-Európa Splitben

Splitben a mediterrán kilencek már a brüsszeli nagy meccsre melegítenek: pénzről, bővítésről és a Nyugat-Balkánról egyeztetnek

Állítsd be a Google‑t, hogy a BALK mindig kéznél legyen!

A MED9 (vagy EuroMed 9) az Európai Unió kilenc mediterrán (földközi-tengeri) tagállamának nem formális szövetsége. A csoport célja, hogy egyeztesse a tagok érdekeit és közös álláspontot alakítson ki a dél-európai régiót érintő kérdésekben (például migráció, gazdaság, klímaváltozás stb.)

Évente más-más ország elnököl és már hagyományosan egy-egy ciklus csúcstalálkozóval végződik. Idén Horvátország töltötte be az elnöki funkciót és a MED9 kedden és szerdán lebonyolításra kerülő spliti csúcstalálkozójának fontosságát növeli, hogy csak nyolc nappal később ugyanazok a vezetők ismét Brüsszelben találkoznak az Európai Tanács ülésén.

Itt az új, többéves EU-költségvetésről szóló tárgyalások, amely az Unió politikáját is döntő módon meghatározó alapdokumentum, már előrehaladott állapotban lesznek.

Fű, fa, virág

A MED9 csúcstalálkozón Splitben Emmanuel Macron francia elnök, Giorgia Meloni olasz miniszterelnök, Pedro Sánchez spanyol miniszterelnök, Kyriakos Mitsotakis görög miniszterelnök, Nikos Christodoulides ciprusi elnök, Luís Montenegro portugál miniszterelnök, Robert Abela és Janez Janša szlovén miniszterelnök vesz részt.

A házigazda Andrej Plenković horvát miniszterelnök mellett, erős uniós küldöttség is érkezik: Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke, António Costa, az Európai Tanács elnöke, Dubravka Šuica Földközi-tengeri Európa-biztos. Vendégként jelen lesz a jordániai trónörökös, II. Al Hussein bin Abdullah és Monacó képviseletében II. Albert herceg is.

A félig nyugatias, félig keleties öltözékű Al-Husszein bin Abdullah jordán trónörökös Splitben képviseli a Közel-Kelet egyik legkényesebb helyzetben lavírozó országát, amelynek már a földrajzi fekvése sem életbiztosítás

A csúcstalálkozó, amely különben alkalmat ad az EU földközi-tenger országainak az egyeztetésre, illetve a mindenki számára fontos közös érdekek meghatározására, idén egy zárt körű ülést is magába foglal. Ezen a MED9 tagországai, a vendégek nélkül, közös állaspontokat igyekeznek kidolgozni a Európai témákkal kapcsolatban.

Első helyen a már említett költségvetés áll, de szó lesz a versenyképességről, Ukrajnáról, és általában a biztonsági kérdésekről. Az elvárások szerint itt, mint korábban, Horvátország különösen az EU bővítését és a Nyugat-Balkán helyzetét kívánja hangsúlyozni.

Ezek a témák, amelyek évek óta napirenden voltak, de most gyakorlati dimenziót is kapnak: a bővítési költségek, Ukrajna segélyezése, a növekvő védelmi kiadások. Az európai dél tagországai túlnyomórészt ragaszkodnak ahhoz, hogy az új költségvetésnek meg kell őriznie a kohéziós alapokat és a mezőgazdaság támogatását.

Fontos hangsúlyozni, hogy nem egységes blokkról van szó – például Franciaország teljesen másként látja a világot, mint Olaszország, vagy Ciprus – de ugyanakkor számos közös problémát osztanak meg.

A migrációtól az energetikai válságon át az erdőtüzekig, a több hónapos aszályig és a mezőgazdaságra gyakorolt nyomásig. Az ezzel kapcsolatos európai vitákban sokkal közelebb állnak egymáshoz, mint az Unió északi részén lévő tagországokhoz.

A horvátok minden követ megmozgattak

A MED9 horvát elnöksége egész évben egy nagyon széles mottó alatt zajlott: „Egy biztonságosabb, fenntarthatóbb és ellenállóbb Földközi-tenger érdekében”. A biztonság, klíma, energia, migráció, demográfia és szomszédsági viszonyok ezen keretek alá kerültek és az év során számos miniszteri ülést tartottak ezekkel kapcsolatban.

Az elnöklő ország tetszés szerint dönti el, hány, illetve milyen témát nyit meg és szükség esetén a kört kibővítik, hogy a kilenceken kívüli partnereket is is bevonjanak a tárgyalásokba.

Mindezt Splitben a horvát elnökség három témája alatt gyűjtik össze, de most sokkal konkrétabb európai napirenddel, mint az év elején: Közel-Kelet, Ukrajna, versenyképesség, bővítés, a Nyugat-Balkán országainak helyzete, energetika, migráció és az új költségvetés.

A jelenlegi értesülések szerint a kilenc földközi-tengeri országnak közös nyilatkozatot kellene elfogadnia. Hogy miben tudnak megegyezni, egyelőre még teljesen bizonytalan.

A dátum megválasztása nem volt szándékos, az EU költségvetése körüli vita azonban irányadó lehetett

Október 7-e (a Hamász Izrael elleni tömeges, rendkívül brutális terrortámadásának harmadik évfordulója) a horvát protokoll szerint nem volt szándékos választás, az elnökök, kormányfők rendkívül zsúfolt naptárának egyeztetése hozta így.

Kapcsolódó cikk

A Római Koalícióval folytatódik a horvát külpolitikai offenzíva

Viszont, ha már így alakult, úgy döntöttek, hogy egy ülést a Közel-Keletnek szentelnek. Ezért került sor a jordániai trónörökös, Al Hussein bin Abdullah II meghívására.

A horvát kormányhivatal fiatal politikusnak jellemzi, aki nagyon aktív a nemzetközi ügyekben és akire Abdullah II király a külpolitikai feladatok egy részét áthárította. Fontos közvetítőként tartják a régióról szóló beszélgetésekben.

Jordánia azon országok egyike, amely politikailag és földrajzilag közvetlenül kapcsolódnak szinte minden jelentős közel-keleti válsághoz, a palesztin kérdéstől kezdve Szírián át a migrációig.