A srebrenicai népirtást új módszerekkel relativizálják az amerikai médiában

Új korszakba lépett a népirtás relativizálása: a bosnyákokat biztonsági fenyegetésként mutatják be

Állítsd be a Google‑t, hogy a BALK mindig kéznél legyen!

Egy friss elemzés szerint már nem a népirtás tényét tagadják, hanem a bosnyákokat próbálják biztonsági fenyegetésként bemutatni – a jelentés a Dodikhoz köthető amerikai lobbikampányt és Orbán Viktor korábbi kijelentéseit is ebbe a folyamatba illeszti.

A srebrenicai népirtás tagadása új szakaszba lépett. Míg korábban a revizionisták elsősorban azt próbálták kétségbe vonni, hogy 1995 júliusában népirtás történt, ma egyre inkább egy kifinomultabb kommunikációs stratégia rajzolódik ki. Ennek lényege, hogy a boszniai háború áldozatait utólag biztonsági fenyegetésként állítják be, miközben a szerb nacionalista politika lépéseit önvédelemként próbálják értelmezni.

Erre a következtetésre jut Jasmin Mujanović politológus a Jelentés a népirtás tagadásáról 2026 című kiadványban megjelent tanulmányában, amely az amerikai médiában és politikai körökben megjelent új narratívákat vizsgálja.

Új ellenségképet építenek: milliók mentek amerikai lobbira

Az Egyesült Államok 2025 októberében szinte teljes egészében feloldotta a szankciókat a régóta szecessziós politikát folytató Milorad Dodikkal és banjalukai politikai szövetségeseinek körével szemben. A döntés egybeesett azzal, hogy a boszniai Szerb Köztársaság (RS) kormánya a bosznia-hercegovinai adófizetők pénzéből több tízmillió amerikai dollárt költött amerikai lobbisták egész hálózatának alkalmazására.

A kampány célja az volt, hogy megváltoztassa Washington hosszú évek óta követett, kétpárti politikáját a boszniai Szerb Köztársasággal és Bosznia-Hercegovinával szemben.

Kapcsolódó cikk

Trumpnak mondott köszönetet a szankciók feloldásáért Milorad Dodik

A stratégia egyik kulcseleme Dodik lobbistáinak és a velük együttműködő médiaszereplők szervezett dezinformációs kampánya volt, amely Bosznia-Hercegovinát, valamint az ott élő bosnyák közösséget az Egyesült Államok és a Nyugat biztonsági érdekeire leselkedő, lappangó iszlamista fenyegetésként igyekezett bemutatni.

A tanulmány az OCCRP oknyomozó szervezet adataira hivatkozva azt állítja, hogy Banja Luka több tízmillió dollárt költött amerikai tanácsadókra és lobbistákra azzal a céllal, hogy megváltoztassa Washington Bosznia-politikáját, valamint kedvezőbb megítélést alakítson ki Milorad Dodik és politikája iránt.

A jelentés szerint a kampány nem pusztán politikai kapcsolatépítésből állt, hanem médiamegjelenések egész sorát is magában foglalta.

Mujanović szerint a kampány központi eleme nem a srebrenicai népirtás nyílt tagadása, hanem egy új történet felépítése.

Ebben Bosznia-Hercegovinát, különösen pedig a bosnyák közösséget olyan iszlamista veszélyként mutatják be, amely állítólag az Egyesült Államok és a Nyugat biztonságát fenyegeti.

Tovább folytatódik Srebrenica relativizálása: egy internetre feltöltött videó szerint a boszniai Szerb Köztársaság a srebrenicai népirtás emléknapján New Yorkban kampányt indított, amely a „szerb nép szenvedéseinek” bemutatását tűzte ki célul (Forrás: X platform)

A szerző szerint ezzel utólag próbálják igazolni a kilencvenes évek szerb politikáját, mintha az nem agresszió, hanem egyfajta megelőző önvédelem lett volna.

A tanulmány úgy fogalmaz: a cél az, hogy a háborús bűnök és a népirtás történetét fokozatosan kiszorítsák a közbeszédből, és helyüket egy olyan narratíva vegye át, amelyben a tettesekből védelmezők, az áldozatokból pedig potenciális fenyegetések lesznek.

Trump-közeli szereplők is megjelentek

A jelentés több amerikai közéleti szereplőt is megemlít, akik az elmúlt időszakban Dodik álláspontját népszerűsítették.

Közöttük szerepel Rod Blagojevich egykori illinois-i kormányzó, Rudy Giuliani volt New York-i polgármester, Michael Flynn korábbi nemzetbiztonsági tanácsadó, Lara Logan televíziós újságíró, Laura Loomer konzervatív influenszer, valamint Donald Trump Jr. is.

Kapcsolódó cikk

Trump Jr.: nehogy a kommunisták vegyék át Magyarországot!

A tanulmány szerint ezekben a megszólalásokban visszatérő motívumként jelent meg az a gondolat, hogy Bosznia-Hercegovina az iráni befolyás egyik európai bástyája, a bosnyák politikai vezetés pedig az iszlamizmus előretolt helyőrségeként működik.

A szerző hangsúlyozza, hogy ezekre az állításokra nem mutattak be hiteles bizonyítékokat, de a cél mindenképpen a történelmi felelősség átírása.

Mujanović szerint az új kommunikációs stratégia már nem a klasszikus értelemben vett népirtástagadásról szól.

Sokkal inkább arról, hogy a bosnyák közösséget biztonsági kockázatként állítsák be, így a kilencvenes évek szerb katonai és politikai fellépése utólag „érthetőnek”, sőt szükségesnek tűnhet.

A szerző ezt a népirtás relativizálásának új formájaként írja le, amely szerinte hosszabb távon veszélyeztetheti a boszniai békerendszert és a nemzetközi közösség eddigi álláspontját is.

Orbán Viktor is szerepel a jelentésben

A tanulmány végén a szerző arra is kitér, hogy szerinte ez a narratíva nem kizárólag az Egyesült Államokban jelent meg.

Kapcsolódó cikk

Mladićot ünnepelte a szabadkai polgármester, a VMSZ hallgat

Példaként említi Orbán Viktor korábbi kijelentéseit, amelyekben a volt magyar miniszterelnök Bosznia-Hercegovina mintegy kétmilliós muszlim lakosságát európai biztonsági kihívásként említette.

Mujanović úgy véli, hogy ezek a megszólalások ugyanabba a kommunikációs hadjáratba illeszkednek, amely a bosnyák közösséget nem történelmi áldozatként, hanem potenciális biztonsági fenyegetésként próbálja megjeleníteni.

A szerző szerint amennyiben ezek a narratívák tovább erősödnek az Egyesült Államokban és Európában, nemcsak a srebrenicai népirtás történelmi megítélése változhat meg, hanem Bosznia-Hercegovina politikai stabilitása is újabb kihívások elé kerülhet.