Connect with us

Bosznia

Bosznia-Hercegovina a 23. órában? Dodik boszniai katonai cselekményekre nem számít

Avatar photo

Közzétéve:

A megjelenés dátuma

boszniai
Milorad Dodik szerint a boszniai szerbek nem akarnak konfliktust a NATO-val, ennek szerepét inkább abban látják, hogy a katonai szervezet felsorakozik az entitások közötti demarkációs vonal mentén, és ezzel vesz részt a béke biztosításában a "politikailag felhevült helyzetben" (Forrás: Twitter, Milorad Dodik)
Értékeld ezt a cikket a szívecskék segítségével!
[Összesen: 0 Átlag: 0]

Hallgasd meg ezt a cikket!

Milorad Dodik a boszniai Szerb Köztársaság elnöke az elmúlt 72 órában teljesen felborította az egyébként is ingatag boszniai politikai stabilitást. A legfőbb boszniai szerb vezető élesen kritizálta az USÁ-t, Nagy-Britanniát és a nemzetközi közösség bosznia-hercegovinai főképviselőjének pozícióját betöltő Christian Schmidtet. A helyzet mostanra addig eszkalálódott, hogy Dodik kijelentette, elmegy a végsőkig, mert nincs más választása. Ennek szellemében közölte, hogy még idén népszavazást tartanak a szerb entitás helyzetéről.

Halmozódott a feszültség, történelmi előzmények

Meglehetősen turbulens hétvégén (72 órán) van túl a boszniai közélet. Az elmúlt napok eseményeinek következményei kapcsán értelmetlen lenne egyelőre komolyabb jóslásokba bocsátkozni, annyi azonban bizonyos, hogy a 2023-as év első felében Szarajevóban látott „nyugatos konszolidáció” időszaka megtört Bosznia-Hercegovinában.

Az 1995-ben háborús viszonyok között fogant Daytoni Egyezmény adta lehetőségeket és joghézagokat kihasználva a boszniai szerbek politikai vezetése addig feszítette a kereteket, amíg elérte azt a pontot, ahol már az állam egységének fenntartásában érdekelt nacionalista bosnyák erők és a baloldali pro boszniai politikai csoportok nem tudnak engedni.

Ez a pont pedig az állami vagyon elemeinek meghatározása volt.

A leginkább Banja Luka, mint a boszniai szerb entitás politikai és gazdasági központja és a szarajevói központi hatalom vitájaként leírható eseménysor tavaly nyáron azzal vette kezdetét, hogy a boszniai szerbek törvénybe akarták foglalni a szerb entitás illető vagyonelemeket.

Utóbbi kapcsán vitássá vált többek között az ország alapterületének 49%-t kitevő boszniai Szerb Köztársaságban a boszniai hadsereg használatában lévő objektumok, az erődgazdaságok, termőföld és felszíni vizek tulajdoni helyzete.

A fentiek kapcsán érdemes megjegyezni a tisztánlátás végett, hogy a Bosznia-Hercegovinát alkotó két entitás, vagyis a horvát-bosnyák Boszniai Föderáció és a túlnyomórészt szerbek lakta boszniai Szerb Köztársaság eddig is rendelkeztek önálló vagyonnal nem is kis mértékben.

Példaként említhető, hogy a két területi egység teljesen elkülönült autópálya és közút kezelő céggel, vasút társasággal valamint víz-, gáz és villamosenergia szolgáltatóval is “büszkélkedhet”.

Sőt, a határőrséget, a haderőt, a büntetésvégrehajtást, valamint a titkosszolgálatot és az adóhatóságot leszámítva, a két országrész teljesen elkülönült igazgatási rendszerrel bír.

Az entitási vagyon körének szerb értelmezés szerinti bővítése egyértelműen azt a célt szolgálta, hogy megteremtse a boszniai Szerb Köztársaság független vagyongazdálkodását, mert azok így lettek volna értékesíthetők az entitás vezetése által a szarajevói kormányzat vagy a parlament jóváhagyása nélkül.

Utóbbira a szerb RS-nek amiatt lenne vélhetően égető módon szüksége, hogy a szerb entitás gazdasági helyzete finoman fogalmazva sem tekinthető rózsásnak, így a vitával érintett vagyonelemek entitási kezelésbe vonása jelenthetne valamiféle megoldást a mostani kötvénykibocsátással görgetett adósságcsapdából.

A bírák rosszul döntöttek

A nemzeti vagyon meghatározása körüli vita lezárása érdekében a boszniai kormányzat kezdeményezte az Alkotmánybíróságnál, hogy értelmezze a sok tekintetben meglehetősen homályosan vagy hiányosan rendelkező Daytoni Egyezmény és az annak részeként elfogadott boszniai alkotmány vonatkozó elemeit.

A boszniai alkotmánybírák 2022. szeptemberében amellett törtek pálcát, hogy a szerb entitás vezetése által magának követelt vagyon az államot, mármint Bosznia-Hercegovinát illeti meg, így azzal a Szerb Köztársaság nem rendelkezhet.

A Milorad Dodik vezette jobboldali boszniai szerb koalíciós tábor és annak baloldali ellenzéke meglehetősen meglepő módon összezárt, és 2022 decemberében széles támogatás mellett a boszniai szerb entitás törvényhozásában (Narodna Skupština Republike Srpske, NSRS) jogszabályt fogadott el az általuk követelt vagyon entitási jellegéről.

Az eddig sem egyszerű történet ezt követően vett Monty Piton jellegű fordulatot, amikor a boszniai Alkotmánybíróság az NSRS előbbi döntését alkotmányba ütközőnek nyilvánította arra való hivatkozással, hogy a boszniai szerb entitás jogalkotó testülete nem jogosult az állam alkotmányával és a Daytoni Egyezménnyel ellentétes normát alkotni.

A közvéleményben és a politikai elitben egyaránt eddigre már komolyan halmozódott a feszültség.

A boszniai szerb jobboldali erők, az élükön a szerb entitás elnökével, Milorad Dodikkal, rendre nyomást gyakoroltak az alkotmánybíróság szerb nemzetiségű tagjaira a médiában tett kijelentésekkel.

Az NSRS döntésének megsemmisítését követően azonban a boszniai szerbség a bírói testület ellen lépett fel.

Dodik maga követelte a hét tagú alkotmánybírói testületből a három külföldi tag felmentését, és helyettük boszniai honosságú bírók választását. Dodik kirohanásában nem volt rest a sajtó nyilvánossága előtt az albániai Ledi Biankut „leszkipetározni”.

A helyzet addig eszkalálódott, amíg Dodik és koalíciós partnerei június 27-én benyújtottak egy újabb jogszabály tervezetet a boszniai szerb törvényhozás elé, aminek az elfogadásával a boszniai szerb entitás törvényhozó testülete kinyilatkoztatta, hogy a szarajevói székhelyű és országos illetékességű alkotmánybírság döntése nem bír kötelező érvénnyel a boszniai Szerb Köztársságban.

A jogszabály elfogadását követően Milorad Dodik sajtótájékoztatón jelezte a szarajevói vezetés felé, hogy a boszniai szerb parlament a jövőben tervezi az adóhivatal (Uprava za indirektno oporezivanje, UINO) és az állami vezetők védelméért és veszélyes bűnözők elfogásáért felelős Állami Nyomozó és Védelmi Hivatal (Državna Agencija za Istrage i Zaštitu, angol rövidítésből SIPA) országos hatáskörét megvonó jogszabály elfogadását.

Konjicban elgurult a gyógyszer

Bár az USA és az Egyesült Királyság szarajevói nagykövetsége egymást követő nyilatkozatokban ítélet el és minősítette a boszniai állami szuverenitásra veszélyesnek a Milorad Dodik vezette szerb politikai kör tevékenységét, a helyzet június 28-ra komoly feszültséget eredményezett a Dodik által vezetett Független Szociáldemokraták Szövetsége (Savez Nezavisnih Socijaldemokrata, SNSD) részvételével működő szarajevói koalíciós kormányban.

A helyzet tisztázása végett Nermin Nikšić, a legnagyobb baloldali boszniai pártnak számító Szociáldemokrata Párt (Socijaldemokratska Partija, SDP) elnöke, és egyben a bosnyák-horvát Föderáció elnöke, tárgyalóasztalhoz ültette a koalíciós kormányban résztvevő pártok vezetőit a dél-boszniai Konjicban.

A találkozó nem volt sajtónyilvános, annyi azonban kiderült, hogy a felek álláspontjai nemhogy nem közeledtek, hanem épphogy a parázs vita személyes sértéseket sem mellőző veszekedésbe torkollott.

A kiszivárgott információk szerint Dodik a vita hevében a szájára vette az 1995. évi srebrenicai népirtást.

Zukan Helez védelmi miniszter a boszniai Face tévének adott interjúban elismerte, hogy szóváltásba keveredett Dodikkal, aki a „ba..ok Srebrenicára” kifejezést használta, amire a heves vérmérsékletéről egyébként is ismert Helez háborús veteránként felugrott a székből, hogy ellássa a legfőbb boszniai szerb baját.

Helez szerint pártelnöke, Nikšić fogta le, mielőtt tettlegességbe fordult volna a koalíciós egyeztetés. A találkozó zárását követően a felek mindössze abban értettek egyet, hogy nem értenek egyet semmiben, vagyis a belpolitikai egyeztetés nem vezetett eredményre.

A “jó ember” színre lép

A konjici verbális ütésváltás után nem maradt más alkotmányos eszköz az eszkaláció megakadályozására, mint a boszniai területi integritás felett huszonhét éve őrködő nemzetközi főképviselő fellépése.

A világviszonylatban is egyedülálló tisztséget betöltő, a Dodiktól által csak visszatérően „jó embernek” nevezett Christian Schmidt a nemzetközi közösség főképviselőjeként ugyanis az ún. bonni felhatalmazások alapján komoly jogosultságokkal bír, így Milorad Dodikot is elmozdíthatja a tisztségéből indokolt esetben.

Július 1-jén a főképviselő hivatala (Office of the High Representative, OHR) jelezte, hogy Schmidt rendkívüli sajtótájékoztatót tart 14 órai kezdettel, ami a legnézettebb boszniai televízió csatornák élő adásban közvetítenek.

Ekkorra már a feszültség érzékelhetően aggodalomra váltott a szarajevói lakosok körében, mert a legtöbben arra fogadtak volna nagy tétben, hogy a derék bajor elmozdítja Dodikot.

A feszült várakozást szolid komikummal övezte, hogy a 14 órára ígért bejelentésre végül negyven perc késéssel került sor, így több tízezer helyi lakos rekedt a televízió képernyője előtt, amíg várta Schmidttet.

A “jó ember” végül rá jellemző módon sokat beszélt, de keveset mondott.

Schmidt kinyilvánította, hogy a boszniai szerb törvényhozás által a boszniai alkotmánybíróság hatásköréről elfogadott törvény ellentétes az ország alkotmányával, így azt a bonni felhatalmazásokkal élve ő maga helyezi hatályon kívül.

A Dodik és köre által végrehajtott politikai manővereket az államrend elleni szervezkedésnek minősítette.

A Schmidt főképviselő által hozott döntéssel mindenki elégedetlen volt, még maga Dodik is, aki arra számított, hogy megkísérlik az elmozdítását.

A főképviselő a bonni felhatalmazások közül vélhetően pontosan amiatt élt a kevésbé radikális eszközeivel, mert valós esélyét látta az eszkaláció polgárháborúba fordulásának. Így nem akart a boszniai szerb vezetők elleni intézkedést életbe léptetni.

Schmidt a döntésének meghozatala előtt széles körben igyekezhetett tájékozódni a lehetőségeiről, tekintettel arra, hogy június 27-én a boszniai helyzetről egyeztetett Jens Stoltenberg NATO-főtitkárral és Boris Pistorius német hadügyminiszterrel, vagyis szebben szólva védelmi miniszterrel.

A bejelentés végén Schmidt azonban megjegyezte azt is, hogy tiszteletben tartja a boszniai szerbek akaratát, és a tavaly októberi választási eredményt, ami alapján Dodik tölti be az entitás vezetői tisztségét.

Kiemelte azonban azt is, hogy az entitás nem vonhat el állami hatáskört, így a boszniai szerbek kezdeményezhetik az alkotmánybíróság összetételének módosítását, azonban annak a rendes jogalkotási eljárás szerint kell történni.

Schmidt kijelentette azt is, hogy is, hogy „vannak más lehetőségei is, és azok is az asztalon vannak”, vagyis ő maga is érzékelte, hogy a legkevesebb belpolitikai utóhatással járó megoldást választotta a helyzet rendezésére.

Schmidt emellett felszólította a boszniai ügyészséget, hogy indokolt esetben kezdjen vizsgálatot az államrend elleni fellépés miatt.

Dodik fő ellenségei az USA és Nagy-Britannia

Schmidt főképviselő döntését az EU szarajevói képviselete, valamint Nagy-Britannia és az USA nagykövetségei is támogatta, utólag.

Ezzel szemben a Dodik vezette SNSD és annak szövetségesei egyre harsányabban kezdték támadni a főképviselőt és a szarajevói központi kormányzatot a boszniai szerb médiában.

Nenad Stevandić boszniai szerb házelnök, és egyben a Dodikot támogató Egyesült Szerbség (Ujedninjena Srpska, US) párt vezetője nem habozott kijelenteni, hogy mindegy is mit lép a főképviselő, mert illegitim, hiszen az ENSZ BT nem adott neki felhatalmazást két évvel korábbi kinevezésemkor az orosz és kínai vétó okán.

Dodik igyekezett ismét a főképviselő személyét támadni, hogy hiteltelenné tegye és lejárassa a szavazói körében.

A korábban Dodik által a lekicsinylő „jó ember” jelzővel illetett Schmidt kapcsán a legfőbb boszniai szerb kijelentette, hogy „az sem véletlen, hogy német” utalva a német hadsereg második világháborús megszálló tevékenységére.

Majd azzal folytatta, hogy „mit képzel ez? Nem hajtjuk le a fejünket holmi nemzetközi protektor előtt. Megkíséreljük megvédeni a mindennapi életünket, így nem fogunk elfogadni bármilyen döntést, amit Schmidt hoz. A boszniai Szerb Köztársaságnak van területe, kormánya és vagyona.”

Dodik a továbbiakban felszólította az általa most „svábnak” minősített Schmidtet, hogy hagyja abba az a szerb köztársaság ellen évek óta folytatott zaklatást.

Majd kifejtette, hogy a Szerb Köztársaságnak vannak nemzetközi barátai(!), több mint eddig bármikor, és vannak ellenségei, akik a korábbiakban is megvoltak.

Dodik meg is nevezte ezeket az ellenségeket, mint Michael Murphyt, az USA boszniai nagykövetét és Julian Rayle brit nagykövetet.

Közölte továbbá, hogy a Szerb Köztársaság vezetése annyiban fogja tisztelni a nemzetközi egyezményeket, amennyire tiszteli a nemzetközi közösség az általa vezetett entitást.

Dodik emellett odaszúrt a szarajevói koalíciós partnereinek is, akik szerinte a nyugati hatalmakkal együttműködve a Szerb Köztársaság vagyonának elvételét készítik elő.

Ezt azonban Dodik szerint nem lehet hagyni, mert ha nincs entitási vagyon, akkor boszniai szerb állam sincs.

Elmegy a végsőkig

A Schmidt főképviselő intézkedésére adott szombati válaszokat követően vasárnap sem hagyott alább a politikai feszültségkeltés.

Milorad Dodik kihasználva az 1942-es Kozara menti ütközet évfordulóját, a megemlékezésen ismét a Schmidt főképviselő által életbe léptetett döntés ellen szólalt fel.

boszniai

A főmegbízotti hivatal Szarajevóban (Forrás: OHR)

Az RS elnöke szerint a főképviselő döntésének „a szarajevói kazamatákban a helye”, a boszniai alkotmánybíróságot pedig „muszlimok bíróinak” minősítette, akik elárulták a boszniai Szerb Köztársaságot.

Előre bocsátotta továbbá, hogy a szecessziós folyamat nem ér véget, ő maga pedig elmegy a végsőkig, mert nincs más választása.

Megemlítette, hogy a boszniai szerb parlament hamarosan jogszabályt alkot arról is, hogy a jövőben a boszniai ügyészség, a bíróságok és a SIPA döntései nem érvényesek a szerb entitás területén.

Meglátása szerint, „ha nem tartunk ki, 10 évig sem fognak még létezni, ha kitartanak, akkor létezni fognak”.

Dodik úgy fogalmazott, hogy meg kell védenie a népet, amely kész, hogy feláldozza magát, és elmenjen a végsőkig.

A nagyívű kijelentéseket követően kifejtette, hogy két megoldási lehetőséget lát. Az első, hogy elveszik az entitásinak nevezett vagyont, aminek következtében ugyebár az RS semmivé válik, vagy az RS Milorad Dodik nélkül marad. Ő maga a második variáció mellett áll ki.

Minimális megnyugvásra adhat okot, hogy Dodik maga közölte, hogy nem számít arra, hogy a mostani cselekmények miatt bárki fegyverrel támadná meg az RS-t.

Dodik szerint döntsön a nép! De miről?

A legfőbb boszniai szerb azzal a javaslattal tolta a legmesszebb a képzeletbeli szecessziós szekeret, hogy közölte: az idei év végéig népszavazást tartanak a Szerb Köztársaság helyzetéről.

Ezzel összefüggésben Dodik további konkrétumokat nem közölt, a voksolás célját pedig abban határozta meg, hogy „a Szerb Köztársaság ne legyen a jövőben a Szarajevóba akkreditált amerikai, brit nagykövetek, illetve a szarajevói központi kormány, valamint a nemzetközi közösség főképviselőjének protektorátusa”.

Ezt követően megjegyezte, hogy a Szerb Köztársaságban nem tesz szecessziós lépést, vagyis teljes kiválásról vélhetően nincs szó, és Dodik reményei szerint nem lesznek katonai cselekmények sem.

Mindezek alapján kijelenthető, hogy Dodik elment a boszniai alkotmányosságot jelképező falig, és már el is kezdte kiütni annak egyes tégláit az állami intézmények elleni fellépéssel, de az utóbbi állítása alapján nem célja a szerb entitás teljes önállóságának kivívása, csak az entitás teljes önigazgatásának elérése Bosznia-Hercegovina keretei között.

A nagy dirrel-durral beharangozott „fél-függetlenségi” harc korlátozott célok mentén való folytatása mögött különböző okok állhatnak.

Az egyik a szerb entitás már említett gazdasági helyzete, ami miatt kérdéses, hogy jelentős kínai, szerbiai vagy akár magyar támogatás nélkül meddig lenne a kiszakadó országrész működőképes.

A másik fontos tényező, hogy a Dodik vezette szecessziós mozgalomtól is vannak jobbra szereplők, akik egyenesen a Drina jobb és balpartján lévő szerbség egyesítéséért küzdenek, így egy kiválási folyamat könnyen Szerbiával való egyesülés első lépcsőjévé válhatna, ha Dodik elveszti az általa épített rendszer egyes szereplői felett a kontrollt.

Az is elképzelhető Milorad Dodik előző évekből ismert politikai magatartása miatt, hogy fokozatosan emeli a tétet, és kellő játékteret akar hagyni maga számára ahhoz, hogy Szarajevótól és a nemzetközi közösség egyes képviselőitől számára fontos engedményeket zsaroljon ki.

Így ezeknek az alkuknak a kimenetelétől teszi majd vélhetően függővé a népszavazáson tisztázandó kérdést, illetve arról, hogy a függetlenségről kérdezik-e meg a boszniai szerbeket vagy csak a belső önállóság fokozásáról.

Az utóbbi variáció sem ad sok okot az örömre, mert annak levezénylésével Dodik be fogja biztosítani annak a lehetőségét, hogy egyszer már ráerőltette egy népszavazás keretében az akaratát a szarajevói kormányzatra, így annak az elszakadásról való újbóli megtartásával a végtelenségig presszionálhatja a szarajevói vezetést, ha most engednek neki.

A Drina bal partján is figyelnek

Nem kellett sokáig várni, hogy az egyre jobban fokozódó boszniai helyzetre a Drina bal pártjáról is reagáljanak.

Aleksandar Vučić szerbiai elnök nehéz és súlyos krízisnek minősítette a balkáni Csodaorszában zajló eseményeket.

Meglepettségét és aggodalmát fejezte ki, és jelezte, hogy egyeztetett Milorad Dodikkal a töténtekről.

Dodik várható reakciói kapcsán jelezte, hogy azokat pontosan ő sem ismeri.

Vučić az egész helyzet kapcsán közvetetten a nyugatot tette felelőssé, és aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy „a külföldiek (értsd a nyugatiak) olyan döntést hoznak a boszniai szerbekkel összefüggésben, amelyeknek súlyos következményei lesznek.

Ezt még azzal a magvas megállapítással toldotta meg, hogy majd meglátjuk”.

Értékeld ezt a cikket a szívecskék segítségével!
[Összesen: 0 Átlag: 0]

QR Code

Küld el ezt a cikket e-mailben

Ehhez kattints ide

Meteorológia



HOZZÁSZÓLÁS A FACEBOOKON

B.A. Balkanac

Balkanac

Magyarország

Románia

Szlovákia

Négy nap legjava