Connect with us

Szerbia

Magyarországot is megemlítette egy interjúban az orosz nagykövet

Avatar photo

Közzétéve:

A megjelenés dátuma

Az orosz nagykövet szerint azt követően minden a helyére kerül, miután az oroszok megnyerik a Nyugattal vívott ukrajnai háborút (Forrás: Beta)
Az orosz nagykövet szerint azt követően minden a helyére kerül, miután az oroszok megnyerik a Nyugattal vívott ukrajnai háborút (Forrás: Beta)
A cikk meghallgatása

Alekszandr Bocan- Harcsenko, Oroszország belgrádi nagykövete hosszú interjút adott a belgrádi Beta független hírügynökségnek. Többek között arról beszélt, hogy a háború nem lépi át Ukrajna határait, vagyis más országokra nem terjed át. Az interjú legvégén Magyarországot is megemlítette. Miután követjük a Beta “által diktált tempót”, vagyis következetesen – szinte kommentárok nélkül – vesszük át a szöveget, így a Magyarországra vonatkozó utalás nálunk is az ismertető végére került.

Az orosz nagykövet tipikus viszonyulása

Bocan- Harcsenko az interjú első felét azzal indította, hogy Oroszország céljait tavaly február 24-én határozták meg, és ezek kizárólag a Donbassz területén élő orosz nép védelmét szolgálják.

– A nyugati propaganda azt jósolta, hogy a háború átlépi Ukrajna határait, ami biztosan nem történik meg. Oroszországnak különleges hadműveletet kellett végrehajtania Ukrajnában, mert évek óta sikertelen volt a minszki megállapodások betartása, és mert a Nyugat nem fogadta el a nemzetközi és az európai biztonságról szóló egyezményeket. Ilyen körülmények között Oroszországnak és Vlagyimir Putyin elnöknek egyetlen lehetősége maradt, ez pedig a különleges katonai művelet

– mondta az orosz nagykövet, aki megjegyezte, hogy a nemrégi népszavazást követően a Donyecki és a Luganszki Népköztársaság, valamint Herszon és Zaporozsje megye Oroszország része lett.

Bocan- Harcsenko itt visszatért a célokra és megjegyezte, hogy Oroszország egyetlen célja Ukrajna “denácizálása és demilitarizálása” az Orosz Föderáció biztonságát fenyegető veszélyek végleges megszüntetése érdekében.

– Nem létezik semmilyen terv a háború kiterjesztésére Ukrajnán kívülre

– hangsúlyozta Bocan- Harcsenko, aki válaszolt arra a kérdésre is, hogy Oroszország hogyan fog reagálni az Ukrajnának nyújtott növekvő nyugati katonai támogatásra.

Növekvő nyugati fegyverszállítmányok

Az orosz nagykövet úgy fogalmazott, hogy az Egyesült Államok, és az USA parancsára az Európai Unió egyes tagállamai fegyvereket küldenek Ukrajnába.

– A Nyugat közös célja, hogy az ukrajnai háború minél tovább tartson. Ők egyáltalán nem törődnek Ukrajnával, nyíltan elmondták, hogy az ő céljuk Oroszország szuverenitásának megsemmisítése. A nyugati megközelítés szerint az utolsó ukránig vívják a háborút. Azok a fegyverek, amelyeket a Nyugat Ukrajnának szándékozik küldeni, nem változtatják meg drámai módon a helyzetet a hadszíntéren

– fogalmazott az orosz nagykövet. Hozzátette, hogy a német tankok Ukrajnába küldése a második világháború tapasztalatok miatt “morális kihívást” jelent Oroszország és az orosz nép számára.

– A Nyugat eddig is küldött modern fegyvereket Ukrajnába, de ezeknek a fegyvereknek nagy része megsemmisült

A súlyos szavakat is vidáman mondta ki az orosz nagykövet (Forrás: Beta)

A súlyos szavakat is vidáman mondta ki az orosz nagykövet (Forrás: Beta)

– állapította meg Bocan- Harcsenko, akit arról is kérdezett a Beta, hogy szerinte az emberáldozatokon és a pusztításon túl, melyek a legsúlyosabb következményei az ukrajnai háborúnak.

Az orosz nagykövet erre azt válaszolta, hogy a Nyugat felelőtlen lépései aláásták a nemzetközi biztonságot, és a Nyugat megteremtette a konfliktus továbbterjedésének lehetőségét.

– A Nyugat a múlt év áprilisában megtiltotta Ukrajnának, hogy olyan békemegállapodást kössön Oroszországgal, amelyet már előkészítettek. A Nyugat célja, hogy a háború minél tovább tartson

– ismételte meg az orosz nagykövet, aki arról is beszélt, hogy becslése szerint 2022 februárja óta körülbelül 160 000 orosz állampolgár érkezett Szerbiába.

– A legtöbb állampolgárunk Belgrádban és Újvidéken telepedett le. Az oroszoknak nem volt nehéz alkalmazkodniuk a szerbiai életmódhoz, a hasonló nyelv, hagyomány, kultúra és főleg a szerb vendégszeretet miatt

– jelentette ki Bocan- Harcsenko, aki itt ugyan részletekbe nem bonyolódott, de azt viszont ily módon jelezte, hogy Moszkva figyeli a Szerbiába érkezett oroszokat.

A második rész Koszovóval indít

Az ukrajnai helyzet elemzését tartalmazó első részt követően – amely szerdán jelent meg – csütörtökön nyilvánosságra került az interjú második része is, amelyben szóba kerül a balkáni térség helyzete is, természetesen a fent “elaborált” ukrajnai konfliktus fényében.

Az orosz nagykövet azt mondta, hogy “Koszovó és Metóhia” végleges státusza “más, vagyis a jelenlegitől eltérő geopolitikai körülmények között” kerül majd meghatározásra, miután véget ér a “Nyugattal kialakult konfliktus Ukrajna területén”.

– Az ENSZ Biztonsági Tanácsának 1244-es határozatától eltérve a francia-német terv nem alapja a Koszovó és Metóhia körüli kérdések hosszú távú megoldásának. És ez a terv, mint az összes korábbi, egyoldalú engedményeket vár el Belgrádtól, mindenekelőtt azt, hogy Koszovó minden nemzetközi intézmény és az Egyesült Nemzetek Szervezetének tagja legyen

– nyilatkozta Bocan- Harcsenko, aki szerint a francia-német terv lényegében Koszovó függetlenségének nemzetközi elismerését jelenti, és a Nyugat nyíltan ragaszkodik ahhoz, hogy ezt Belgrád is tegye meg.

A Beta megkérte az orosz nagykövetet, hogy kommentálja Aleksandar Vučić szerb elnök álláspontját, miszerint részt vesz a francia-német javaslat végrehajtási folyamatában, amit Bocan- Harcsenko úgy értelmezett, hogy Belgrád “csak a tárgyalások folytatására áll készen ennek a javaslatnak az alapján”.

– Úgy gondolom, hogy Szerbia elnöke számára ennek a tervnek csak néhány pontja elfogadható megbeszélésre és implementálásra. Mindenesetre Szerbia számára nem elfogadhatók azok a pontok, amelyek nemzetközi elismerést irányoznak elő. A Nyugat számára ugyanakkor az a pont a legfontosabb, amely elősegíti Koszovó tagságát a nemzetközi intézményekben

– mondta az orosz nagykövet, akinek feltették azt a kérdést is, hogy Oroszország a Biztonsági Tanácsban (BT) megakadályozná-e Koszovó tagságát az Egyesült Nemzetek Szervezetében (ENSZ), ha Vučić elnök elfogadja a francia-német terv minden pontját. Bocan- Harcsenko elmondta, hogy Oroszország, mint a Biztonsági Tanács állandó tagja számára, Belgrád pozíciója lesz a fontos.

Arra a kérésre, hogy pontosítsa, vannak-e olyan feltételek, amelyek mellett Oroszország hozzájárulna Koszovó ENSZ-tagságához, a nagykövet azt mondta, hogy “Oroszország nem ismeri el Koszovót”.

– Most lehetetlen válaszolni erre a kérdésére, mert jelenleg egyikünk sem tudja, hogyan fog véglegesen megoldódni a koszovói kérdés. A koszovói kérdés más geopolitikai körülmények között fog megoldódni, amelyek a Nyugat és Oroszország közötti konfliktus lezárása után merülnek fel. A jelenlegi geopolitikai viszonyok közepette egyes nyitott regionális kérdések – köztük Koszovó és Metóhia is – hosszú távú megoldása nem lehetséges

– hangsúlyozta Bocan- Harcsenko, majd hozzátette, hogy az új geopolitikai viszonyok a nemzetközi színtéren “minden, most lejátszódó esemény” következményei lesznek.

– A Nyugat és az Oroszország közötti konfliktusban Oroszország biztosan nyer. Oroszország nem Ukrajna ellen háborúzik, hanem a Nyugattal áll konfliktusban Ukrajna területén. Az európai biztonság egésze a konfliktus kimenetelétől függ. Meggyőződésünk, hogy egy új, többpólusú nemzetközi rend jön létre, amelyben a Nyugatnak nem lesz meghatározó szerepe

– jelentette ki az orosz nagykövet, aki szerint Washington ugyan megpróbálja megoldani a koszovói kérdést a francia-német terven keresztül, de a jelenlegi körülmények között ez nem lehetséges.

Arra a kérdésre válaszolva, hogy Oroszország miért nem vesz részt aktívabban a koszovói kérdés megoldásában, az orosz nagykövet azt mondta, hogy Oroszország a Biztonsági Tanács állandó tagjaként az első naptól kezdve aktívan részt vesz a probléma megoldásában.

– Oroszország és a Nyugat ellenséges viszonya miatt nem lehetséges a közös megoldás, de Koszovó továbbra is napirenden van a Biztonsági Tanácsban. Koszovó számára a végső megoldás nem lehetséges a Biztonsági Tanács támogatása nélkül, és ez a legfontosabb ebben a pillanatban

– húzta alá Bocan- Harcsenko, aki ezt követően beszélt az orosz-szerb kapcsoltokról is.

Magas szintű szerb-orosz kapcsolatok

Bocan- Harcsenko az ukrajnai háború kitörése utáni szerb-orosz politikai kapcsolatokról szólva azt mondta, hogy azokat “magas szinten tartják.

– A Szerbiával folytatott együttműködés minden területen jól halad, és minden szinten folyik a párbeszéd. Számunkra az a legfontosabb, hogy Belgrád a nyugati nyomás ellenére sem vezetett be szankciókat az Orosz Föderációval szemben. Nagyra értékeljük Belgrád független álláspontját ebben a kérdésben

– állapította meg az orosz nagykövet, majd hozzátette, hogy Szerbiát EU- és a NATO-tagállamok veszik körül, emiatt egy ideig voltak akadályok a gazdasági együttműködésben, de időközben ezeket a problémákat sikerült túlhaladni.

Beállítás: Az orosz nagykövet mögött egy Szerbiáról szóló könyv

Beállítás: Az orosz nagykövet mögött egy Szerbiáról szóló könyv (Forrás: Beta)

Az orosz interjúalany megjegyezte ugyan, hogy Oroszország “csalódott”, amikor Szerbia megszavazta azt az ENSZ-határozatot, amely elítéli a “különleges katonai műveletet” Ukrajnában, de hozzátette, hogy “ezen akadályok ellenére” továbbra is jó együttműködést alakítanak ki Szerbiával.

Arra a kérdésre, hogy kommentálja Christopher Hill amerikai nagykövetnek azt a kijelentését, miszerint a Szerbia és Oroszország közötti kapcsolatok napról napra gyengülnek, Bocan- Harcsenko azt mondta, hogy ez nem igaz.

– A nyugati diplomatáknak nincsenek bizonyítékaik állításaik alátámasztására, ha az orosz-szerb kapcsolatokról van szó. Nagyon sok bizonyítékunk van arra, hogy a kapcsolataink fejlődnek

– vetette el az amerikai állítást az orosz nagykövet, a Beta észrevételére pedig, miszerint Aleksandar Vučić szerb elnök legutóbbi nyilvános beszédében nem zárta ki az Orosz Föderáció elleni szankciók bevezetését, azt mondta, hogy a szerb kormánynak és Vučić elnöknek “az a kemény álláspontja”, hogy Oroszországgal szemben nem vezetnek be szankciókat.

– Vučić elnökre nagy nyomás nehezedik a nyugati országok részéről, de egyelőre nincs semmilyen jele annak, hogy Belgrád szankciókat vezetne be Oroszország ellen

– jelentette ki Bocan- Harcsenko, aki egyúttal megjegyezte, hogy a “szerb nép abszolút többsége ellenzi a szankciók bevezetését, és köztudott, hogy Vučić elnök elsősorban az emberek véleményét veszi figyelembe.”

Magyarország is szóba került

Arra a kérdésre, hogy mi lenne Moszkva válasza, ha Szerbia úgy döntene, hogy szankciókat vezet be Oroszországgal szemben, Bocan- Harcsenko némileg kitérő választ adott, miszerint sok ország, amely szankciókat vezetett be Oroszországgal szemben, automatikusan nagyobb gazdasági károkat szenvedett, mint Oroszország.

Az interjú során az is felmerült, hogy az ukrajnai háború kitörése után kialakult új nemzetközi körülmények fényében reális-e, hogy Szerbia politikailag semleges marad. Erre Bocan- Harčenko azt felelte, hogy ezt a státuszt Vučić elnök megerősítette.

– Szerbia egy évig semleges maradt az újonnan kialakuló nemzetközi körülmények közepette, és ebben a státuszban jól kezelte a saját helyzetét

– vélte az orosz nagykövet, aki reagált a Betának arra a felvetésére is, miszerint Szerbia európai csatlakozási folyamata egyebek között az ország semleges státusza miatt akadt el. Bocan- Harchenko azt mondta, hogy Szerbiának két problémával kell szembenéznie az európai integráció kapcsán – és itt kerül említésre az interjú végén Magyarország.

– A Nyugat nem fogadja el, hogy egy EU-tagjelölt országnak saját külpolitikája legyen. Az EU-n belül Magyarország kivétel. A Nyugat azt kéri/követeli Szerbiától, hogy vezessen be szankciókat az Orosz Föderációval szemben, és normalizálja kapcsolatait Pristinával a nyugati feltételek alapján. Jelenleg a Nyugat számára kiemelten fontos, hogy Szerbia szankciókat vezessen be Oroszországgal szemben, és ezzel megtörje a két ország közötti hagyományos barátságot

– zárta a Beta, belgrádi független hírügynökségnek adott interjúját Alekszandr Bocan- Harcsenko, Oroszország belgrádi nagykövete.

Mindezek kapcsán mi csak annyit állapíthatunk meg, hogy “kísérteties hasonlóságokat” vélünk felfedezni a belgrádi vezetés és az orosz nagykövet narratívája között, de azt nem tudnánk megmondani, hogy melyik volt előbb, a tyúk vagy a tojás.

A BALK Hírlevele


Meteorológia



B.A. Balkanac

Balkanac

Magyarország

Szlovákia

Oroszország

Kína

Európai Unió

IN ENGLISH

Egy hét legjava