VUČIĆ FENYEGET: Ha nem akarják megőrizni a békét, Szerbia győzni fog

Állítsd be a Google‑t, hogy a BALK mindig kéznél legyen!

Már megint dráma van, Szerbia és Koszovó ismét egymásnak feszül. A szerb elnök szerint Szerbia még soha nem volt bonyolultabb és nehezebb helyzetben, mint ma, miközben a koszovói (albán) miniszterelnök ismét szerbül szólalt meg, aminek persze, semmi értelme nem volt, mert a szerbek így is, úgy is úgy tekintenek rá, mintha hottentottául beszélne.

Csiki-csuki

A koszovói kormány pénteken jelentette be, hogy augusztus 1-jétől a reciprocitás elve alapján a koszovói területre belépni kívánó koszovói illetőségű, de szerbiai okmányokkal rendelkező személyek számára „belépési-kilépési okmányt” állítanak ki, hasonlóan a szerbiai intézkedésekhez, amelyeket a koszovói állampolgárok esetében a szerb oldalon már régóta, a koszovói miniszterelnök szerint 11 éve alkalmaznak.

A koszovói belügyminisztérium utasításai szerint a koszovói települések nevének rövidítésével Szerbiában regisztrált járműveket átregisztrálják, így azok RKS (Koszovói Köztársaság) jelzést kapnak.

A jelenlegi helyzetet talán úgy lehetne a „legplasztikusabban” szemléltetni, mintha a romániai magyarok mind magyar rendszámú autóval közlekednének, és csak magyarországi okmányokkal rendelkeznének, aminek a bukaresti kormány elejét kívánná venni. A hasonlatok sántaságára vonatkozó mondást természetesen ismerjük, ezért erre lejjebb részletesen is kitérünk.

Pristinai részről most az a cél, hogy a Koszovó északi részén élő szerbeket a koszovói kormány fennhatósága alá vonják, az általuk lakott területeket ugyan többé-kevésbé uralják, a „lelkek fölött” azonban nincs hatalmuk.

A mostani pristinai bejelentés gyakorlatilag a tavaly szeptemberi konfliktusos helyzet felemelegítése, Albin Kurti koszovói miniszterelnök ugyanis akkor vetette fel: Pristina nem fogadja el, hogy a Koszovóban élők szerbiai rendszámtáblákat használjanak, a helyzetet akkor az Európai Unió bevonásával sikerült megoldani.

-We have a deal!

– adta tavaly szeptember végén ország-világ tudtára a megállapodás létrejöttét Miroslav Lajčák a Twitteren, ez a néhány szó egy ideiglenes matricarendszer bevezetését jelentette, amíg nem születik végleges megoldás, ami eddig nem hogy nem született meg, hanem még meg sem fogant.

Ursula von der Leyen „melegen üdvözölte” a megállapodás létrejöttét, ezt azon tárgyalások eredményének tekintette, amelyet Aleksandar Vučić szerb elnökkel és Albin Kurti koszovói miniszterelnökkel folytatott, miközben a szerb „kormánypárti és hazafias” sajtó & média a szerb elnök diadalát ünnepelte.

Uniós körökben azidőtájt azt remélték, hogy a matricás rendszert sikerül állandósítani, amivel „kikapcsolnak egy feszültségforrást”, megfeledkeztek azonban arról, hogy a Balkánon csak a feszültség állandó, minden más csak átmeneti.

Vučić rádobott néhány lapáttal

Kurti pénteken a Facebook-profilján közzétett üzenetében szerb nyelven tájékoztatta szerb nemzetiségű „honfitársait”, hogy az illetékes koszovói intézmények megtették a szükséges jogi és logisztikai előkészületeket, és segíteni fognak a koszovói szerbeknek az augusztus elsején, azaz a holnap kezdődő átjelentkezési folyamatban.

Kurti jól beszél szerbül, mivel „a volt Jugoszlávia gyermeke”, aki ráadásul szerbiai börtönökben raboskodott, bár ennek ellenére ejtett néhány grammatikai hibát, hogy a szavak „idegenes” kiejtéséről és hanglejtéséről ne is beszéljünk. (A videó megtekintéséhez kattints a nyilacskára!)

De aki akarta, az megérthette, csakhogy a másik oldalon senki sem akarta és akarja megérteni, a szerb elnöknek ugyanis mindig jól jön egy kis „koszovói dráma”, hogy maga mögé tömörítse az összes szerbek sorait, mert ha valamiben, akkor Koszovó kérdésében alig van különbség a szerb kormányzat, az ellenzék, és a média emlőin csüngő szerb átlagpolgár között.

Vučić rá is dobott néhány lapáttal a tűzre, hogy még nagyobbak legyenek a lángok, kijelentette ugyanis, hogy Szerbia még soha nem volt bonyolultabb és nehezebb helyzetben, mint ma. Ennek ellenére nem szólított fegyverbe.

A szerb elnök a béke megőrzésére kérte az albánokat, a nemzetközi közösséget és a koszovói szerbeket, az Atyaúristent viszont nem hívta segítségül, bár ezt a helyzetet ő sem igen tudná megoldani.

– Ha nem akarják megőrizni a békét, azt mondom, Szerbia győzni fog

– hergelte a koszovói szerbeket & albánokat a szerb elnök, és általa a szerb össznemzeti média. Vučić a súlyos kijelentést azzal tetézte, hogy egy fényképet mutogatott (lásd a nyitóképet), amelyen Koszovó körvonalait ábrázoló póló látható, a volt szerbiai tartományt, most önhatalmúlag kikiáltott országot, szerb zászló fedi, a cirillbetűs felirat pedig azt sulykolja, hogy a szerbek nem adják meg magukat.

– Tegnap letartóztatták azokat a fiatalokat, akik Szerbia alkotmányával összhangban ilyen pólót viseltek, amely szerint nincs megadás, ami állítólag szörnyű bűn

– mondta a szerb elnök, aki ezzel a szerb alkotmánynak arra a passzusára emlékeztetett, amely szerint Koszovó (és Metóhia) Szerbia része. A szerb állami televízió ezzel kapcsolatban arról számolt be, hogy a koszovói hatóságok faji és nemzeti gyűlölet szításának vádjával feljelentést tesznek a pólókat viselő szerb fiatalok ellen.

Vučić „ebben a mondakörben” epésen megjegyezte azt is, hogy a koszovói szerbek csak olyan dalokat énekelhetnek, amelyeket Kurti és a Quinta (nagyhatalmi nagyköveti tanács) megenged. Itt tudni kell, hogy Szerbiában a nacionalista dalok/nóták úgy nőnek a „nemzeti édenben”, mint eső után a csicsóka.

A szerb elnöknek tulajdonképpen megvan az a rossz szokása, hogy fegyveres konfliktust jelezzen előre Koszovóban, és ezt nem először teszi. Tudat alatt valószínűleg még a kilencvenes évek, és az azt megelőző idők élnek a fejében, amikor a szerb hatóságok példátlan elnyomást, majd terrort alkalmaztak a koszovói albán lakossággal szemben, és annak a gépezetnek – ha kimondjuk, ha nem – a mostani szerb elnök egyik fogaskereke volt.

Szerbia azóta sem hajlandó elfogadni, hogy az 1999-es bombázásokat követően elvesztette a Koszovó feletti ellenőrzést, és továbbra is párhuzamos bírósági, rendőrségi és önkormányzati hivatalokat működtetett, amelyeket a Koszovón kívüli szerb városokba helyeztek át.

Ez magában foglalja a szerb okmányok és a koszovói városok jelzéseivel ellátott szerb regisztráció táblák kiadását, Koszovó növekvő frusztrációjára.