Koszovó
VUČIĆ FENYEGET: Ha nem akarják megőrizni a békét, Szerbia győzni fog
Már megint dráma van, Szerbia és Koszovó ismét egymásnak feszül. A szerb elnök szerint Szerbia még soha nem volt bonyolultabb és nehezebb helyzetben, mint ma, miközben a koszovói (albán) miniszterelnök ismét szerbül szólalt meg, aminek persze, semmi értelme nem volt, mert a szerbek így is, úgy is úgy tekintenek rá, mintha hottentottául beszélne.
Csiki-csuki
A koszovói kormány pénteken jelentette be, hogy augusztus 1-jétől a reciprocitás elve alapján a koszovói területre belépni kívánó koszovói illetőségű, de szerbiai okmányokkal rendelkező személyek számára „belépési-kilépési okmányt” állítanak ki, hasonlóan a szerbiai intézkedésekhez, amelyeket a koszovói állampolgárok esetében a szerb oldalon már régóta, a koszovói miniszterelnök szerint 11 éve alkalmaznak.
A koszovói belügyminisztérium utasításai szerint a koszovói települések nevének rövidítésével Szerbiában regisztrált járműveket átregisztrálják, így azok RKS (Koszovói Köztársaság) jelzést kapnak.
A jelenlegi helyzetet talán úgy lehetne a „legplasztikusabban” szemléltetni, mintha a romániai magyarok mind magyar rendszámú autóval közlekednének, és csak magyarországi okmányokkal rendelkeznének, aminek a bukaresti kormány elejét kívánná venni. A hasonlatok sántaságára vonatkozó mondást természetesen ismerjük, ezért erre lejjebb részletesen is kitérünk.
Pristinai részről most az a cél, hogy a Koszovó északi részén élő szerbeket a koszovói kormány fennhatósága alá vonják, az általuk lakott területeket ugyan többé-kevésbé uralják, a „lelkek fölött” azonban nincs hatalmuk.
A mostani pristinai bejelentés gyakorlatilag a tavaly szeptemberi konfliktusos helyzet felemelegítése, Albin Kurti koszovói miniszterelnök ugyanis akkor vetette fel: Pristina nem fogadja el, hogy a Koszovóban élők szerbiai rendszámtáblákat használjanak, a helyzetet akkor az Európai Unió bevonásával sikerült megoldani.
Kapcsolódó cikk:
ELHALASZTOTTÁK: Az amerikaiak rászóltak a koszovói kormányra
– adta tavaly szeptember végén ország-világ tudtára a megállapodás létrejöttét Miroslav Lajčák a Twitteren, ez a néhány szó egy ideiglenes matricarendszer bevezetését jelentette, amíg nem születik végleges megoldás, ami eddig nem hogy nem született meg, hanem még meg sem fogant.
Ursula von der Leyen „melegen üdvözölte” a megállapodás létrejöttét, ezt azon tárgyalások eredményének tekintette, amelyet Aleksandar Vučić szerb elnökkel és Albin Kurti koszovói miniszterelnökkel folytatott, miközben a szerb „kormánypárti és hazafias” sajtó & média a szerb elnök diadalát ünnepelte.
Uniós körökben azidőtájt azt remélték, hogy a matricás rendszert sikerül állandósítani, amivel „kikapcsolnak egy feszültségforrást”, megfeledkeztek azonban arról, hogy a Balkánon csak a feszültség állandó, minden más csak átmeneti.
Vučić rádobott néhány lapáttal
Kurti pénteken a Facebook-profilján közzétett üzenetében szerb nyelven tájékoztatta szerb nemzetiségű „honfitársait”, hogy az illetékes koszovói intézmények megtették a szükséges jogi és logisztikai előkészületeket, és segíteni fognak a koszovói szerbeknek az augusztus elsején, azaz a holnap kezdődő átjelentkezési folyamatban.
Kurti jól beszél szerbül, mivel „a volt Jugoszlávia gyermeke”, aki ráadásul szerbiai börtönökben raboskodott, bár ennek ellenére ejtett néhány grammatikai hibát, hogy a szavak „idegenes” kiejtéséről és hanglejtéséről ne is beszéljünk. (A videó megtekintéséhez kattints a nyilacskára!)
De aki akarta, az megérthette, csakhogy a másik oldalon senki sem akarta és akarja megérteni, a szerb elnöknek ugyanis mindig jól jön egy kis „koszovói dráma”, hogy maga mögé tömörítse az összes szerbek sorait, mert ha valamiben, akkor Koszovó kérdésében alig van különbség a szerb kormányzat, az ellenzék, és a média emlőin csüngő szerb átlagpolgár között.
Vučić rá is dobott néhány lapáttal a tűzre, hogy még nagyobbak legyenek a lángok, kijelentette ugyanis, hogy Szerbia még soha nem volt bonyolultabb és nehezebb helyzetben, mint ma. Ennek ellenére nem szólított fegyverbe.
A szerb elnök a béke megőrzésére kérte az albánokat, a nemzetközi közösséget és a koszovói szerbeket, az Atyaúristent viszont nem hívta segítségül, bár ezt a helyzetet ő sem igen tudná megoldani.
– hergelte a koszovói szerbeket & albánokat a szerb elnök, és általa a szerb össznemzeti média. Vučić a súlyos kijelentést azzal tetézte, hogy egy fényképet mutogatott (lásd a nyitóképet), amelyen Koszovó körvonalait ábrázoló póló látható, a volt szerbiai tartományt, most önhatalmúlag kikiáltott országot, szerb zászló fedi, a cirillbetűs felirat pedig azt sulykolja, hogy a szerbek nem adják meg magukat.
– mondta a szerb elnök, aki ezzel a szerb alkotmánynak arra a passzusára emlékeztetett, amely szerint Koszovó (és Metóhia) Szerbia része. A szerb állami televízió ezzel kapcsolatban arról számolt be, hogy a koszovói hatóságok faji és nemzeti gyűlölet szításának vádjával feljelentést tesznek a pólókat viselő szerb fiatalok ellen.
Vučić „ebben a mondakörben” epésen megjegyezte azt is, hogy a koszovói szerbek csak olyan dalokat énekelhetnek, amelyeket Kurti és a Quinta (nagyhatalmi nagyköveti tanács) megenged. Itt tudni kell, hogy Szerbiában a nacionalista dalok/nóták úgy nőnek a „nemzeti édenben”, mint eső után a csicsóka.
A szerb elnöknek tulajdonképpen megvan az a rossz szokása, hogy fegyveres konfliktust jelezzen előre Koszovóban, és ezt nem először teszi. Tudat alatt valószínűleg még a kilencvenes évek, és az azt megelőző idők élnek a fejében, amikor a szerb hatóságok példátlan elnyomást, majd terrort alkalmaztak a koszovói albán lakossággal szemben, és annak a gépezetnek – ha kimondjuk, ha nem – a mostani szerb elnök egyik fogaskereke volt.
Szerbia azóta sem hajlandó elfogadni, hogy az 1999-es bombázásokat követően elvesztette a Koszovó feletti ellenőrzést, és továbbra is párhuzamos bírósági, rendőrségi és önkormányzati hivatalokat működtetett, amelyeket a Koszovón kívüli szerb városokba helyeztek át.
Ez magában foglalja a szerb okmányok és a koszovói városok jelzéseivel ellátott szerb regisztráció táblák kiadását, Koszovó növekvő frusztrációjára.
A koszovói hatóságok bejelentették, hogy befejezték az Albániával szomszédos Gjakova (szerbül Đakovica) községben található gjakovai repülőtér és a Babaj i Bokës település körüli földek kisajátítási eljárását. Armend Mehaj koszovói védelmi és Liburn Aliu környezetvédelmi, területrendezési és infrastrukturális miniszter közölte, hogy ezeknek a földeknek a kisajátítása és a koszovói kormány tulajdonába történő adása lehetővé teszi a koszovói hadsereg számára a stratégiai projektek végrehajtásának megkezdését.
Az amerikaiakkal közösen
Armend Mehaj úgy nyilatkozott, hogy a gjakovai repülőteret védelmi céllal helyezik üzembe, miközben Babaj i Bokës a Koszovói Biztonsági Erők (Kosovo Security Force, KSF) hadműveleti területévé válik, ahol a NATO-szabványoknak megfelelő taktikai lőtereket építenek ki
A Kosovo Security Force logója
A védelmi miniszter azt is közölte, hogy a gjakovai repülőtéren különféle hadműveleti célú létesítmények építését is tervezik a koszovói hadsereg számára.
Ezek a projektek megvalósítása szerinte a hadsereg szerepét betöltő Koszovói Biztonsági Erők (KSF) kiképzési kapacitásának növelését szolgálja.
Mehaj azt sem titkolta, hogy ezek az infrastrukturális beruházások Koszovó stratégiai partnereivel, mindenekelőtt az Egyesült Államokkal együttműködve valósulnak meg.
– magyarázta a koszovói védelmi miniszter.
Az 1999-ben a Kis-Jugoszlávia ellen végrehajtott légicsapások során a NATO négyszer is bombázta Gjakova környékét, a Human Rights Watch egyik jelentése szerint a szerbek elől menekülő albán civileket is megszórta piszkos bombákkal, mert szerb katonai menetoszlopnak nézte a koszovói albán menekültek menetét. Csak az egyik ilyen légicsapás során legalább 70 civil vesztette életét.
A gjakovai repülőtér újjáépítése
A gjakovai repülőteret az 1998/99-es szerb-koszovói háború után a NATO koszovói missziója, a KFOR, illetve az olasz békefenntartók építették újjá, és 2013-ig a NATO-misszió katonai tevékenységének támogatását szolgálta.
Ugyanezen év decemberében az akkori olasz és koszovói kormány között aláírt megállapodást követően a Gjakova repülőteret minden működési eszközzel átadták Koszovónak.
Hat évvel később a koszovói kormány döntésével összhangban a védelmi minisztérium a Koszovói Biztonsági Erők szolgálatába állította.
A djakovai reptér elhelyezkedése
A repülőtér Gjakova városától mintegy 5 kilométerre északra található. Viszonylag sík területen, körülbelül 400 méterrel a tengerszint felett, a Koszovói Polgári Légiközlekedési Hatóság 2016-ban auditálta.
A repülőtérnek mobil légiforgalmiirányító tornya van, amelyet felszereltek a zavartalan működést biztosító kommunikációs rendszerekkel. A repülőgépek üzemanyaggal történő feltöltéséhez szükséges eszközök is rendelkezésre állnak.
A repülőtér egyetlen kifutópályával rendelkezik, párhuzamos gurulóúttal. A kifutópálya 1.799 méter hosszú és 30 méter széles.
A gjakovai repülőteret a második világháború után alakították ki és helyezték üzembe mezőgazdasági célokra, a 90-es években azonban a működése megszűnt egészen addig, amíg a KFOR nem vette át.
Gjakova egyébként az albán határ közvetlen közelében fekszik, és mivel Albánia NATO-tagállam, a koszovói védelmi fejlesztések kihatnak Albánia védelmi struktúrájára is.
Anthony Blinken, az Egyesült Államok külügyminisztere az amerikai szenátus külügyi bizottságának ülésén kijelentette, hogy ha megvalósul a Koszovó és Szerbia közötti ideiglenes megállapodás, akkor meggondolná magát az az öt uniós tagország is, amely eddig vonakodott Koszovó függetlenségének elfogadásától, és maga is elismerné Koszovót. Blinken mindezt Jeanne Shaheen demokrata szenátor kérdésére válaszolva mondta, aki arról érdeklődött, milyen erőfeszítéseket tesz a külügyminiszter annak az öt uniós tagállamnak a meggyőzésére, amelyek még nem ismerik el Koszovó függetlenségét.
Öt ország helyett gondolkodik
Az Európai Unió tagállamai közül Spanyolország, Szlovákia, Románia, Ciprus és Görögország nem ismeri el Koszovót függetlenségét, bár az utóbbi időben Görögország és Koszovó között történt némi közeledés.
Blinken szerint az öt európai országot érintő kérdés valóban felvetődik, de ha Szerbia és Koszovó között létrejön a megállapodás, akkor az megnyitja az utat abba az irányba, hogy az említett öt uniós ország is elismerje Koszovót.
– mondta az amerikai külügyminiszter, aki ugyanakkor nem kételkedett abban, hogy Koszovó függetlenségének elismerése Szerbia részéről más kérdés, és egy ilyen lépés megtétele szerb részről még biztosan időbe fog telni.
Blinken és az ohridi megállapodás
Az amerikai külügyminiszter az ülésen reménykeltőnek nevezte a Szerbia és Koszovó között elért előrelépést, különösen az ohridi megállapodást, amely szerint a szerb elnök (szóban) beleegyezett a két ország közötti kapcsolatok rendezésére vonatkozó európai (korábban francia-német) útiterv végrehajtásába.
– mondta a demokrata külügyminiszter a demokrata szenátornak, az utóbbi pedig úgy vélte, hogy mind a koszovói, mind a szerbiai emberek számára az lehet fontos, hogy lássák, milyen előnyökkel jár egy ilyen megállapodás a saját életükre való tekintettel, és remélte, hogy ez mindkét országot közelebb viszi az EU-hoz.
Blinken, szenátusi meghallgatás (Forrás: Twitter, Anthony Blinken)
Erre Blinken megjegyezte, hogy „az Egyesült Államok nagyon részt vett ebben a folyamatban”.
– jelentette ki az amerikai külügyminiszter, aki szerint „óriási segítség lenne, ha a két ország törvényhozóival folytatott kapcsolataiban az amerikai kongresszus
& szenátus például egyértelműen támogatná az előrelépést a Szerbia és Koszovó közötti megállapodások végrehajtásában.
– jegyezte meg Blinken, aki nyomatékként még hozzátette, hogy határozottan támogatja a szenátorok és a kongresszusi képviselők kapcsolatát a két ország parlamentjeivel, valamint a két ország vezetőivel.
Kapcsolódó cikk
Ezekután aligha kell meglepődni majd azon, hogy a közeljövőben különböző amerikai politikusok – főleg a demokrata sorokból – netalán szétspriccelnek a Balkánon és környékén, hogy előmozdítsák a szerb államfő és a koszovói miniszterelnök közötti szóbeli megállapodások végrehajtását.
Az pedig még inkább biztosra vehető, hogy az amerikai szenátorok & képviselők szívesen fogadják a térségből érkező delegációkat, akik lobbizni kívánnak a maguk ügye mellett, mint ahogy erre már mindkét részről volt példa, bár a koszovói albán küldöttségek gyakrabban fordulnak meg Amerikában.
Vonattal Albániából Budapestre és Budapestről Albániába
A szerb elnök inkább kifizeti a büntetést, csak ne menjen börtönbe a kedvenc újságírója
Ócskavasnak minősített MiG-ekkel kötött bombaüzletet Szlovákia
Üzembe helyezik a gjakovai repülőteret a koszovói hadsereg számára
A bucsai mészárlás évfordulóján Plenković és mások Kijevben
OVSZJANNYIKOVA: Putyin mindörökre megalázta az oroszokat
Módosítaná a Horvátországgal közös határt a bosznia-hercegovinai államelnökség
Homokvihar okozott tömegszerencsétlenséget Szabadka és Topolya között
Kozákolló: vág, vég (Sándorunk 200, a Petőfi)
Szerbia és Görögország támogatja egymás területi integritását, lassan jöhet a gáz délről is
-
Oroszország4 nap telt el azótaOVSZJANNYIKOVA: Putyin mindörökre megalázta az oroszokat
-
Montenegró6 nap telt el azótaNincs, aki dolgozzon a montenegrói tengerparton, 30 százalékkal nőhetnek az árak
-
Bosznia2 nap telt el azótaMódosítaná a Horvátországgal közös határt a bosznia-hercegovinai államelnökség
-
Szerbia4 nap telt el azótaHomokvihar okozott tömegszerencsétlenséget Szabadka és Topolya között
