A cikk meghallgatása

Megszületett a megállapodás! (We have a deal!) – adta diadalittasan ország-világ tudtára Miroslav Lajčák a Twitteren. Az Európai Unió különmegbízottja közölte, hogy két napos intenzív tárgyalások után léterjött a megállapodás a jarinjei és brnjaki határátkelőnél kialakult helyzet megoldására. Ennek alapján a koszovói különleges rendőrség (Regional Operations Support Unit, ROSU) visszavonul, a szerbek pedig lebontják a barikádokat. Lajčák egyúttal köszönetet mondott a szerb és a koszovói (albán) küldöttségvezetőnek azért, hogy készek voltak a tárgyalásra és a megállapodásra az emberek érdekében.

Visszavonják, lebontják

Az uniós közvetítéssel létrejött megállapodás első pontja szerint a koszovói rendőröket visszavonják, a szerb barikádot lebontják, és mindez párhuzamosan történik október 2-án, vagyis szombaton reggel 8 óra és 16 óra között.

A visszavonulás és a lebontás előtt a KFOR kivonul a jarinjei és a brnjaki átkelőhöz, és körülbelül két hétig marad ott, hogy fenntartsa a biztonságos környezetet és a mozgásszabadságot.

A második pont előrevetíti, hogy október 4-én, reggel nyolc órakor ideiglenesen matricarendszer lép hatályba, amíg nem születik végleges megoldás.

A harmadik pont szerint az EU, Belgrád és Pristina uniós vezetéssel közös munkacsoport állít fel annak érdekében, hogy az “uniós szabályok és gyakorlat alapján” tartós megoldást találjon a rendszámok kérdésére.

A munkacsoport első ülését 2021. október 21-én tartják Brüsszelben, és a testület az első üléstől számított hat hónapon belül ismerteti a tartós megoldásra vonatkozó javaslatait.

A megállapodás kisajátítása

A megállapodás mindenképpen a nap elsőszámú hírének számít, bár a Balkánon az ilyen hírekkel kapcsolatban érdemes óvatosnak lenni, a kilencvenes években láttunk már jó néhány egyezséget, amely soha nem vált valóra, mert vagy az egyik, vagy a másik, esetleg mindkét fél megszegte.

A fenti megállapodás “politikai kisajátítása” máris megkezdődött, Ursula von der Leyen, bizottsági elnök ugyanis a Twitteren magának “rekvirálta a dicsőséget”, és ehhez csatolta Miroslav Lajčák diadalittas bejelentését.

– Melegen üdvözlöm a Szerbia és Koszovó között ma Brüsszelben kötött megállapodást

– írta a Twitteren a bizottsági elnök, aki ehhez még hozzátette, hogy ez nagyon pozitív fejlemény azokat a találkozókat követően, amelyeket a szerb elnökkel és a koszovói miniszterelnökkel tartott. Ursula von der Leyen ezzel ugyan nem mondta ki, csak sugallta, hogy mindez neki köszönhető.

– Ez jó az egész régiónak. A párbeszédet most folytatni kell

– jegyezte meg még a brüsszeli bizottság vezetője.

Aleksandar Vučić szerb elnöknek az Ursulával folytatott megbeszélés közben arra is jutott ideje, hogy az Instagramon arassa le a babérokat, miközben az őt dicsőítő kormánypárti sajtó & média erőteljesen hozsannázott.

Íme a szerb elnök Instagram-bejegyzésének néhány pontja:

➡️ Nem veszik le többé a rendszámokat, nincsenek RKS (felségjelű) rendszámok, és nem kell öt eurót fizetni a semmiért, ráadásul nem kell eltávolítani a (koszovói szerbek autóiról a Szerbia által kiadott) KM (Kosovska Mitrovica) rendszámokat, és nem üldözik azokat a szerbeket, akik ezek birtokában vannak.

➡️ Megvédtük a szabad mozgáshoz való jogot, az emberek, áruk és élelmiszerek áramlását, és megőriztük a békét.

➡️ Elégedett vagyok az erőfeszítéseinkkel, az elkötelezettségünkkel és az elért eredményekkel. Államként komoly, felelősségteljes és okos módon reagáltunk. Megmutattuk, hogy mindig a népünkkel leszünk, és ez ma mindenki számára világos.

A megállapodással kapcsolatban a szerb kormánypárti média zászlóshajója, a belgrádi Informer arról számolt be, hogy Vučić kivívta a győzelmet Szerbia számára, Kurti (koszovói miniszterelnök) pedig fiaskót szenvedett, aminek következtében a “siptárok” visszavonultak, és lemondtak a rendszámok leszedéséről.

Mire jók a matricák?

A pristinai vezetés ezúttal valóban engedett a szerbeknek, ami miatt a koszovói miniszterelnököt máris támadások érik hazájában, viszont a megállapodás megőrizte a reciprocitás jelleget, csak kicsit más módon. Albin Kurti a pristinai állami televíziónak (RTK) kijelentette, hogy “amíg Szerbiában lefedik a koszovói állami szimbólumokat, addig Koszovóban ugyanilyen sorsra jutnak a szerb szimbólumok”.

– A koszovói rendőrség különleges egysége szeptember 20-án vonult ki Jarinjéba és Brnjakba, hogy megvédje a határátkelőket, az ott lévő rendőröket és a mozgás szabadságát. Mivel (a szerbek) távoznak, a különleges egységünknek nem kell ott maradnia, de mindig készen áll arra, hogy a jövőben bármikor beavatkozzon hasonló jogsértés esetén

– jelentette ki a koszovói miniszterelnök, aki mégy egyszer nyomatékosította, hogy a koszovói határrendészet továbbra is érvényt szerez a reciprocitás elvének a rendszámtáblákat illetően.

Szerbiának ugyanakkor a maga részéről nem kell lemondania az elveiről, vagyis a látszatát is elkerülheti annak, hogy elismeri Koszovó államiságát. Jól értesült belgrádi források megerősítették a BALK-nak, hogy a matricákra fontos szerep hárul, és ez éppen a nemzeti szimbólumok eltakarását jelenti.

A jövő hétfőtől mindkét fél azonos módon – matricákkal – takarja el a felségjeleket, amikor a másik autói belépnek, és ezáltal nem sérül senki érdeke sem, tehát a szerbeknek sem kell lemondaniuk eddigi elveikről.

Vagyis Vučić szerb elnök is igazat mondott, mert nem szedik le a rendszámokat, és Kurti sem másította meg a valóságot, mivel mindkét fél ugyanazt a megoldást alkalmazza: vagyis “megvan a reciprocitás”.

Eddig azért volt egyoldalú a rendszámok használata, mert a szerbek leszedették a koszovói RKS rendszámtáblákat, és helyettük a próba rendszámot kellett használni, miközben Koszovóba be lehetett menni szerb rendszámokkal. A mostani alku most tényleg kompromisszumos megoldásnak számít, mert mindkét fél megkapta, amit akart, még akkor is, ha az első pillanatban ez nem úgy tűnik.

Most már nem marad más hátra, csak be kell tartani, amivel kapcsolatban Kurtira nagyobb nyomás nehezedik a koszovói politikai színtéren, Vučić talán kevesebb ellenállásba ütközik, bár a Prva TV első helyszíni beszámolója szerint a barikádokon lévő szerbek nem akartak a megállapodással kapcsolatban nyilatkozni, ezért azt lehet feltételezni, hogy ez csendes elutasításnak számít.