Connect with us

Koszovó

TÁBLACSERE: A koszovói hatóságok leszedetik a szerb rendszámtáblákat, avagy a reciprocitás elve

Avatar photo

Közzétéve:

A megjelenés dátuma

2021 09 20 143225
play icon A cikk meghallgatása
()
Olvasási idő: 3 perc

Feszült helyzet alakult ki hétfőn a szerb-koszovói határon. A szerbiai közszolgálati televízió helyszíni tudósítója szerint a koszovói hatóságok minden belépő autóról leszedetik a szerbiai rendszámtáblát, és ideiglenes koszovói tábla használatára kötelezik az autósokat. A koszovói albán vezetők azt állítják, a rendszámtáblák cseréje csak viszontválasz a hasonló szerbiai intézkedésekre, amelyek már régóta érvényben vannak. A szerb elnök az esettel kapcsoltban összehívta a nemzetbiztonsági tanácsot.

Minden koszovóinak koszovói rendszámtáblát

Albin Kurti koszovói miniszterelnök bejelentette, hogy ezentúl nem fogadják el, hogy az országban élők szerbiai rendszámtáblával közlekedjenek, ezentúl minden koszovóinak koszovói rendszámtáblát kell igényelnie. Ez mindenekelőtt a koszovói szerbekre vonatkozik, akik a könnyebb szerbiai belépés érdekében szerbiai rendszámokat használtak.

Helyszíni beszámolók szerint a koszovói rendőrök azonban nemcsak a Koszovóban élő szerbek autójáról, hanem valamennyi, Szerbiában regisztrált járműről leszedetik a rendszámtáblát, és ideiglenes koszovói táblára cserélik.

Xhelal Sveçla belügyminiszter megerősítette, hogy nemcsak a Koszovóban élők autóján kell lecserélni a rendszámtáblákat, hanem minden Szerbiából regisztrált járművön, így például a Belgrádból érkezőkön is, ami megnehezítheti a kapcsolattartást a helyi szerbek és az anyaországi vezetők között, akik nem ismerik el Koszovó függetlenségét. (A magyarázat alább.)

A tudósítások szerint az ideiglenes táblákért öt eurót (körülbelül 1760 forint) kell fizetni, és két hónapig használhatók.

A Szerbia és Koszovó közötti két határátkelőknél, Jarinjénnél és Brnjaknal (mindkét irányból a szerbek lakta Kosovska Mitrovicába visz az út) hétfő hajnalban a koszovói különleges rendőri alakulat (Rosu) egységei jelentek meg, hogy biztosítsák a terepet, és fellépjenek a tiltakozók ellen.

A koszovói hatóságok bejelentésére több száz, szerb jelentések szerint több mint ezer helyi szerb jelent meg a jarinjei határátkelőknél, hogy az intézkedéseket megakadályozza, és ennek során utakat zártak le. utakatzartak

A szerbeket aggasztja, hogy a határátkelőket a Rosu biztosítja, egy 2013-ban kötött szerb-koszovói megállapodás ugyanis tiltja a szóban forgó különleges koszovói rendőri egység belépését a szerbek által lakott területekre a NATO és a helyi szerb vezetés beleegyezése nélkül.

A helyi szerbek legnagyobb pártja, a Szerb Lista (Srpska Lista) a Koszovóban tevékenykedő nemzetközi békefenntartóktól és a nemzetközi közösségtől kért segítséget a helyzet békés rendezése érdekében, de közbelépésre szólította fel Aleksandar Vučić szerb elnököt is, akinek a patronálásával működnek.

Nemzetbiztonsági kérdés

Vučić közben összehívta a szerbiai nemzetbiztonsági tanács rendkívüli ülését, hogy a kialakult helyzetről tanácskozzanak, Belgrád szerint ugyanis a rendszámtáblacsere teljesen ellentétes azzal, amiben Szerbia és Koszovó megállapodott a brüsszeli közvetítéssel folyó párbeszéd során.

A koszovói albán vezetők ugyanakkor kitartanak amellett, hogy a rendszámtáblák cseréje csak viszontválasz a hasonló szerbiai intézkedésekre, amelyek már régóta érvényben vannak. Ebben a szellemben nyilatkozott Albin Kurti koszovói miniszterelnök is.

– Az ideiglenes rendszámtáblákat nem mi akartuk, hanem a másik oldal kényszerítette ki. A koszovói állampolgárok tíz éve fizetnek a hasonló rendszemtáblákért a Szerbiába történő belépéskor

– jelentette ki a koszovói miniszterelnök, aki szerint az intézkedésnek nem célja a szerb állampolgárok mozgásszabadságának korlátozása vagy bármilyen destabilizáció előidézése.

A kölcsönösségre irányuló döntés azután született, hogy Besnik Bislimi koszovói miniszterelnök-helyettes szeptember 9-én bejelentette, hogy Pristina nem hosszabbítja meg a rendszámok használatával kapcsolatban kötött megállapodását. rosu

A koszovói televízió néhány nappal ezelőtt számolt be arról, hogy szeptember 14-e után egyetlen Koszovóban regisztrált jármű sem lesz KS rendszámú, mert azokat RKS rendszámtáblákra cserélik, miután lejár a szerbekkel 2016-ban Brüsszelben aláírt ötéves megállapodás.

A szeptember 15-én megszűnt megállapodás értelmében Szerbia elfogadta a Koszovóban kiadott, de bevonásra kerülő KS rendszámokat, amelyekkel a koszovói járművek szabadon beléphettek Szerbiába, viszont a függetlenségre utaló RKS (Republika e Kosovës) rendszámokat a határon le kellett cserélni.

A koszovói szerbek által használt szerbiai rendszámokkal szabadon át lehetett lépni a szerb határt.

Koszovó 2008-ban egyoldalúan kiáltotta ki függetlenségét Szerbiától, de Belgrád ezt azóta sem hajlandó elismerni, és továbbra is saját, déli tartományának tartja a többségében albánok lakta területet. Koszovó déli részén nagyszámú szerb kisebbség él, amely szintén nem ismeri el a koszovói kormányt, így szerbiai dokumentumokkal rendelkezik, amelyeket egyre kevésbé fogadnak el a koszovói hatóságok.

______________________
Nyitókép: A koszovói miniszterelnök két táblát mutat, a felsőt Koszovó vezette be a szerbiai, az alsót pedig Szerbia a koszovói (RKS) rendszámok lecserélésére.

Tetszett a cikk?

Osztályozd a csillagokkal!

Átlag: / 5. Szavazatok:

Ha tetszett ez a cikk,

kövess bennünket ezeken a csatornákon:

Sajnáljuk, hogy nem tetszett a cikk!

Segíts nekünk, hogy jobb cikkeket írjunk,

Ezért mondd el a kifogásod

Az olvasás folytatása




BALK könyvek Balkán

Szerbia

HAZAFIAS BŰNCSELEKMÉNY: Kihallgatták a banjskai támadás vezetőjét, de nem került őrizetbe

Közzététel:

a megjelenés dátuma

hallgat Radoičić kihallgatás
A koszovói szerb "szabadságharcos" meghallgatásra megy az ügyvédje társaságában (Forrás: Novosti)
play icon A cikk meghallgatása
()
Olvasási idő: 5 perc

Kihallgatták Milan Radoičićot, aki ügyvédje kíséretében ment be a belgrádi rendőrségre. A banjskai támadást megszervező koszovói szerb vezető ugyan vallomást, illetve nyilatkozatot tett, de nem vették őrizetbe, habár az általa szervezett fegyveres akcióban legalább négy személy, egy koszovói albán rendőr, és három koszovói szerb lázadó életét vesztette. A szerbiai belügyminisztérium közleményben tudatta, hogy az ügyet a belgrádi főügyészség veszi át, amelynek vezetője a nem kormányzati szerbiai sajtó szerint a szerb elnök köréhez tartozik.

Meghallgatás a hazafias bűncselekmény miatt

Milan Radoičić vallomásával kapcsolatban egyelőre nincsenek kiszivárogtatások, de még találgatások sem nagyon, egyelőre tehát csak annyit tudni, hogy a sokak által a koszovói szerb területek informális urának tekintett üzletember magára vállalta a felelősséget a banjskai lövöldözésért, mint ahogy ezt ügyvédje által tudatta.

A kihallgatást megelőzően – ellentétben Radoičić ügyvédjével – Aleksandar Vučić szerb elnök úgy látta, hogy a koszovói szerb vezetőnek meg kell jelennie a szerbiai illetékes hatóságok előtt, a szerb elnök ugyanakkor biztos volt abban, hogy sem Radoičić, sem a társai nem tűnnek el, jószerivel nem is igen van hova menniük.

– Ha bárki is azt hinné, hogy elszöknek és elrejtőznek, nem fognak. Ő és ezek a fiúk, akik az események szereplői voltak, büszkék a tettükre

– mondta Vučić, aki feltűnően direkt módon kapcsolódott be az ügy kezelésébe, ő jelentette be Radoičić távozását a Szerb Lista alelnöki tisztségéről, és ő jelezte előre a koszovói szerb “szabadságharcos” kihallgatását is, amit szerb részről persze nem így prezentálnak a nagyérdemű felé.

A szerb oldalon úgy fogalmaznak, hogy Radoičić állampolgári minőségében nyilatkozatot tett, ami nem vonja maga után, hogy netalán őrizetbe vegyék és vizsgálati fogságba helyezzék, ez Szerbiában a “hazafias bűncselekmények” esetében egyébként sem igen szokás.

Ezzel kapcsolatban megjegyzendő, hogy szerb részről ugyanúgy “félrevezető terminológiát” használnak, mint az oroszok az Ukrajna elleni támadás esetében, a szeptember 24-én történt eseményeket ugyanis nem nevezik terrorakciónak, de még lázadásnak sem, hanem “tragikus eseményként” aposztrofálják a történteket.

Ezek után már az is érthető, hogy miért nem került sor Radoičićnak és a banjskai “hazafias bűncselekmény” többi résztvevőjének az őrizetbe vételére.

Koszovó követeli a kiadatásukat

Xhelal Sveçla koszovói belügyminiszter a Szabad Európának nyilatkozva úgy fogalmazott, hogy Milan Radoičić azért vállalta magára a történtek megszervezését, mert bebizonyosodott a részvétele a terrortámadásban.

Ami a terminológiát illeti a pristinai albán vezetés természetesen nem “tragikus eseményként” emlegeti a történteket, hanem egyértelműen terrorcselekményként, miután a szerb fegyveresek szeptember 24-én, a hajnali órákban koszovói rendőrökre támadtak Banjska térségében, és megöltek egy albán származású koszovói rendőrt.

Sveçla ezért jelezte, hogy a koszovói illetékes hatóságok a nemzetközi partnereken keresztül kérni fogják Szerbiától mindazok kiadatását Koszovónak, akik részt vettek a terrorakció tervezésében és végrehajtásában. A partnereken először az Egyesült Államokat kell érteni, majd az Európai Uniót, aztán pedig a többieket, mondjuk Németországot és Nagy-Britanniát.

A legújabb pristinai matematika szerint a kiadatás kapcsán akár nyolcvan személy is számításba jöhet, bár korábban csak harminc támadót emlegetett a koszovói vezetés, ami a különböző videók alapján reálisnak is tűnt.

hallgat kihallgatás  Radoičić

A szponzor és a szponzorált?

Ennek értelmében – ad absurdum – a kiadatás esetleg vonatkozhat magára a szerb elnökre is, hiszen Sveçla szerint Radoičić nem egyedül cselekedett, hanem Aleksandar Vučić és a szerb kormányzati struktúra támogatásával.

– Nagyon jól tudjuk, hogy rendkívül közel állt Aleksandar Vučićhoz, aki a Milošević-kormány idején propagandaminiszter volt. Bár ő Szerbia elnöke, mégis propagandaminiszter maradt

– mondta Sveçla, aki arra hívta fel a figyelmet, hogy a támadók Banjskában katonai fegyvereket használtak, amelyek között voltak 2021-es és 2022-es évjáratúak is, vagyis nem arról van szó, hogy az 1998/99-es háborúból maradtak vissza.

A koszovói belügyminiszter ennek okán megjegyezte, hogy ezek a fegyverek közvetlenül a szerb katonai raktárakból érkeztek Koszovóba, és nem elszigetelt esetről van szó, mert korábban hasonló fegyvereket foglaltak le Zvečanban és Észak-Mitrovicában is.

Az oroszok is érintettek?

Sveçla az érintettség terén még tovább ment, nem elégedett meg Szerbia felemlegetésével, szerinte az ügybe ugyanis Oroszország is belekeveredett, bár konkréten Vlagyimir Putyin orosz elnök kiadatását nem követelte, ellene már egyébként is van egy érvényben lévő nemzetközi elfogatóparancs.

A koszovói belügyi tárca vezetője megjegyezte, hogy szerinte orosz zsoldosok nem vettek részt az eseményekben, mert ez Szerbia és Oroszország politikai projektje, és ezért a megbízható struktúrákat használják.

– Annak lehetünk a szemtanúi, hogy Nišben van egy Orosz Humanitárius Központ, amelyről sokan általában úgy tudják, hogy egy hírszerző gócpont, amelyen keresztül az egész régiót kémkedik, és ahol különféle gyakorlatokat is végrehajtanak, akár a hírszerző szolgálatok számára is

– jelentette ki a koszovói belügyminiszter, aki meg van győződve arról, hogy ez a központ is az érintettek között van a banjskai “terrorakció” esetében.

hallgat kihallgatás  Radoičić

A nyugati kémek kedvéért nem cirill betűkkel írták ki a központ nevét (Forrás: Internet)

Vajon kiadják-e Radoičićot?

Ami Radoičić és a többiek kiadatását illeti, ennek több akadálya is van, Koszovó és Szerbia között ugyanis nincs kiadatási egyezmény, honnan is lenne, amikor Szerbia nem ismeri el Koszovó államiságát, ilyen egyezmények pedig általában csak országok között jönnek létre.

A következő akadály az lehet, hogy Vučić elnök számos interjúban eldicsekedett már azzal, hogy az ő regnálása alatt senkit sem adtak ki, ezért ez valószínűleg Radoičić és társai esetében sem történik meg, önmaga esetében pedig végképp nem.

Tehát amíg ő van hatalmon Szerbiában, addig nyugodtan alhat minden koszovói szerb “szabadságharcos”, akiket a szerb médiában egyre inkább Miloš Obilić késői leszármazottjaiként emlegetnek, arra a szerb történelmi hősre utalva, aki az 1389-ben zajlott rigómezei csatában megölte I. Murád török szultánt.

A kiadatás megtagadása vonatkozhat Vojislav Šešeljre, a szerb radikálisok vezetőjére is, aki iránt a napokban érdeklődött a Hágai Törvényszék, illetve ami abból maradt, egyebek között azért, mert a csetnikvajda nyilvánosságra hozta a herkócai (Hrtkovci) horvátok elüldözésével kapcsolatban lefolytatott eljárás során beidézett védett tanúk vallomásait.

Aligha lehet véletlen, hogy Hága újabb kérelme az Aleksandar Vučić korábbi főnökének számító Šešelj iránt éppen most érkezett, ami a szerb elnök szerint minden egyéb nyomásgyakorlásnak a betetőzése.

Ezek után borítékolható, hogy a koszovói “tragikus eseményeket” követően semmiféle kiadatás nem lesz, legfőként azért nem, mert Szerbia nem ismeri el Koszovót, így annak az intézményrendszerét sem, ugyanakkor egyre inkább érnek a nemzetközi szankciók, amelyeknek létjogosultságuk ugyan lehet, de értelmük nemigen van.

A kérdés most már csak az, hogy a jelenlegi formájukban egyáltalán folytatódhatnak-e az Európai Unió égisze alatt kezdett tárgyalások, mert már a napnál világosabb, hogy a jelenlegi főszereplők sem a múltjuk, sem a mostani hozzáállásuk miatt nem alkalmasak arra, hogy megteremtsék az együtt, vagy inkább az egymás mellett élés feltételeit.

Az Európai Uniónak és az Egyesült Államoknak tehát végképp szembe kellene néznie azzal a ténnyel, hogy mostani balkáni működésük nem a megbékélés segítette elő, hanem a helyzet további elmérgesedését okozta, így a folytatás mindenképpen nehéz lesz, főleg miután mindkét oldal erősen elszemtelenedett.

Tetszett a cikk?

Osztályozd a csillagokkal!

Átlag: / 5. Szavazatok:

Ha tetszett ez a cikk,

kövess bennünket ezeken a csatornákon:

Sajnáljuk, hogy nem tetszett a cikk!

Segíts nekünk, hogy jobb cikkeket írjunk,

Ezért mondd el a kifogásod

Az olvasás folytatása

KÖVETÉS

A BALK Hírlevele


Azonnali értesítés

Meteorológia

A szerző cikkei

Könyvek kedvezménnyel

B.A. Balkanac

Balkanac

in english

Könyvek kedvezménnyel

Tíz nap legjava