Bosznia
A PÉNZ BESZÉL: Egyeztettek a boszniai szerb vállalkozásoknak nyújtandó magyar támogatásról

Szijjártó Péter külgazdasági- és külügyminiszter 2022. július 1-jén Banja Lukában találkozott Milorad Dodikkal, a boszniai államelnökség szerb tagjával. Dodik ugyan államelnökségi tag, de az utóbbi időben leginkább már csak a boszniai Szerb Köztársaságot képviseli, egyre látványosabban. A magyar külügyminiszter és a boszniai szerbek legfontosabb politikai vezetője közti egyeztetés több témát érintett, köztük a magyar kormány által a boszniai szerb vállalkozásoknak biztosítani tervezett támogatási projektet, valamint Bosznia- Hercegovina Európai Unióval kapcsolatos viszonyát.
Könyvek kedvezménnyelA BALK nem kalapozik, csak annyit kérünk tőled, hogy könyvet rajtunk keresztül vásárolj! Te kedvezményt kapsz, és mi is jól járunk. Könyvek kedvezménnyel, kattints ide!
Alcímek
A pénz beszél
A magyar külügyminiszter érkezésére a boszniai Szerb Köztársaság teljes vezérkara felvonult: az eseményen részt vett Željka Cvijanović a szerb entitás elnöke és Radovan Višković a boszniai szerb kormány miniszterelnöke.
A Banja Lukában tett magyar miniszteri látogatás mindössze négy órát vett igénybe. Ez alatt sor került egy rövid négyszemközti egyeztetésre Szijjártó és Dodik között, amit a delegációk közti találkozó követett, majd jött a sajtótájékoztató.
Dodik megköszönte Szijjártónak az ismételt látogatást, és (nem először) gratulált Orbán Viktor magyar miniszterelnöknek a nagy arányú választási győzelméhez. Ezt követően megköszönte a magyar kormánynak, hogy a közelmúltban támogatta Bosznia- Hercegovinát az uniós tagjelölti státusz elnyerésében. Ehhez kötődően Dodik kifejezte sajnálatát, hogy azt Bosznia nem kapta meg, ami miatt Bosznia- Hercegovinában érzékelhetően csökkent az uniós tagság iránti érdeklődés.
Beszállunk a gázprojektbe?
Dodik július közepén találkozott Vlagyimir Putyin elnökkel, akivel hogy „fontos infrastrukturális kérdésekről” is tárgyalt. Megerősítették azt a döntést, hogy a boszniai Szerb Köztársaságban gázvezetéket fektetnek le, ami lehetővé teszi két gázmeghajtású erőmű építését, az egyiket Prijedor, a másik pedig Banja Luka közelében.
A négyszemközti beszélgetésen elhangzottak kapcsán Dodik elmondta, hogy szót ejtettek az orosz-ukrán háborúról, aminek a mielőbbi befejezését szorgalmazták mindketten. Ennek kapcsán Dodik kiemelte, hogy az boszniai Szerb Köztársaság vezetése megérti a magyar álláspontot, ami a saját érdekek védelmén alapszik.
Dodik kizárta annak a lehetőségét, hogy Bosznia támogasson uniós vagy amerikai szankciókat Oroszországgal szemben a jövőben.
A magyar kormánnyal való együttműködést Dodik magasszintűnek minősítette, és kifejtette, hogy a jövőben további közös gazdasági projekteket indítanak, és vizsgálják annak a lehetőségét, hogy a magyar szerepvállalást, hogy lehet kiterjeszteni olyan kulcsfontosságú ágazatokra, mint az energetika.
2021. novemberében Orbán Viktorral folytatott egyeztetésre hivatkozva Dodik megemlítette, hogy a magyar kormány jóváhagyta a boszniai Szerb Köztársaságban működő vállalkozásoknak nyújtandó agrártámogatás első részletét.
Dodik hosszasan köszönte meg a magyar kormány által a boszniai Szerb Köztárasságnak nyújtott gazdasági és diplomáciai támogatást.
Többségben az erő!
A magyar külügyminiszter elmondta, hogy az ukrajnai háború, az amiatt kialakult gazdasági válság miatt stabilitás kellene, hogy legyen valamennyi uniós politikai szereplő fő célja. Ezzel szemben Brüsszel szégyene, hogy ennyire lelassult a Nyugat- Balkán integrációja. A magyar külügyminiszter szerint helytelen döntés, hogy az Európai Tanács nem adta meg a tagjelölti státuszt Bosznia- Hercegovinának.
– Mi Brüsszel szégyenének tartjuk, hogy ennyire lassú az integrációs folyamat, és helytelen döntésnek tartottuk azt is, hogy az Európai Tanács nem adta meg a tagjelölti státuszt Bosznia- Hercegovinának
– mondta a magyar külgazdasági és külügyminiszter, aki hozzátette, hogy a magyar kormány a legfontosabb uniós politikának tartja a bővítési politikát. Szerinte az unió megerősítése nem lehetséges bővítés nélkül. Szijjártó maga ezt úgy foglalta össze, hogy „minél többen vagyunk, annál erősebbek vagyunk”. Szijjártó szerint Bosznia uniós integrációs törekvéseit szolgálja, hogy 134 magyar katona teljesít szolgálatot az EUFOR Althea misszióban.
Szijjártó kifejtette, hogy a magyar kormány egy vállalkozás fejlesztési programot indít a boszniai Szerb Köztársaságban. A projekt első ütemében 35 millió euró összegben biztosít magyar állam pályázati forrást a boszniai szerb kis- és közepes agrárvállalkozások részére.
Az elnyerhető támogatás felső határát pályázatonként 250.000 euróban határozták meg. A pályázóknak Magyarországon gyártott mezőgazdasági eszközökre kell pályázniuk. Szijjártó szerint ezzel a konstrukcióval segíti a magyar kormány a hazai gazdaságot és egyben a boszniai Szerb Köztársaság fejlődését is.
A pályázat szeptember 1-től lesz nyitott, és még 2022-ben sor kerül ezeknek a támogatási szerződéseknek a megkötésére.
Kivételes csatlakozási feltételek
Szijjártó kiemelte, hogy a szankciók és a fenyegetés helyett kulturált párbeszédre van szükség a Nyugat- Balkánon. Ebből fakadóan a magyar fél a jövőben sem támogat semmilyen uniós szankciót a legitimen megválasztott nyugat-balkáni vezetőkkel szemben.
Egy helyi szerb televízió kérdésére Dodik jelezte, hogy július 6-án újra egyeztetni fognak Brüsszelben az uniós vezetők a nyugat-balkáni államok EU-s csatlakozásáról. Dodik maga is részt vesz az egyeztetésen, a bosnyákok viszont nagy valószínűséggel nem, erről itt írtunk.
Dodik véleménye szerint az Európai Bizottság igazságtalan volt BiH-el szemben, amikor rendkívül szigorú feltételeket határozott meg. Az EU által korábban megfogalmazott 14 prioritás között több olyan szerepel Dodik szerint, amelyeket Boszniában nem lehet teljesíteni.
Dodik amellett foglalt állást, hogy az uniónak már fel kellett volna venni a tagjai közé Boszniát, és tagállamként formálni annak belső rendszerét. Ennek ellenére Dodik továbbra is elkötelezett az uniós integráció mellett.
Kritikaként leszögezte, hogy az EU-nak nagyobb figyelmet kellene fordítania Bosznia- Hercegovinára, és elfogadható feltételeket kellene szabnia a csatlakozáshoz, nem pedig befagyasztani az ottani áldatlan állapotokat. Magyarán ezt azt jelentené, hogy a boszniai szerb vezető szeretné meghatározni a „kivételes csatlakozási feltételeket”.
Dodik szerint a legnagyobb probléma, hogy az EU centralizáltatni akarja Boszniát, amit nem lehet kényszerrel végrehajtani. Így a jövőben, ha választania kell a Dodik által vezetett politikai erőnek az EU-integráció és a Szerb Köztáraság autonómiája között, akkor az autonómiát választják.
Könyvek kedvezménnyelA BALK nem kalapozik, csak annyit kérünk tőled, hogy könyvet rajtunk keresztül vásárolj! Te kedvezményt kapsz, és mi is jól járunk. Könyvek kedvezménnyel, kattints ide!

- B A Balkanac7 nap telt el azóta
A golyó, amely megfordult Rudi Dutschke fejében (Madonnától Végelig stb.)
- Románia4 nap telt el azóta
Lemondott a román elnök – a politikai káosz nő
- Szerbia5 nap telt el azóta
El a kezeket Vajdaságtól! – ez az új jelszó Szerbiában
- Koszovó6 nap telt el azóta
Megismétli-e az Önrendelkezés a 2021-es fölényes győzelmét?