Bosznia

CSELSZÖVŐ MÓDSZEREK: Várhelyinek beszóltak a bosnyákok Szarajevóból

Közzétéve:

1 év telt el azóta

A megjelenés dátuma

2022.06.29.

Írta

Varga Szilveszter

Megosztás

Add tovább!

A cikk meghallgatása

Olvasási idő: 5 perc

A bosnyákok nekimentek Várhelyi Olivérnek, és betámadott “politikai bérencük” is, miután az uniós bővítési biztos július 6-ra találkozott tervezett a boszniai etnikumok vezetőivel. Várhelyi erre a napra az Európai Unió székhelyére hívta a bosnyák Bakir Izetbegovićot, a boszniai horvát Dragan Čovićot és a boszniai szerb Milorad Dodikot, ami nem tetszik a szarajevói bosnyák vezetőknek, akik a maguk sajátos módján üzentek vissza, és nem mellesleg oktató jellegű megjegyzéseket is tettek.

Cselszövő módszer

Aki az igazságot keresi Bosznia- Hercegovinában, az több évszázadra elegendő élelmet vigyen magával. Az igazság már rég darabokra tört a volt délszláv országban, és a szilánkokat úgy kell összekapirgálni, ami eléggé fáradságos munka.

Az egyik szilánk most megvágta Várhelyi Olivér kezét, mert óvatlanul nyúlt bele a boszniai politikába, bár bizonyára ugyanez lett volna a helyzet akkor is, ha a legnagyobb körültekintéssel jár el.

Ha a meghívottak névsorát nézzük, akkor van benne “némi logika”, miután Izetbegović a legnagyobb bosnyák párt elnöke, Dodik szintúgy a legnagyobb pártvezér a szerb szekértáborban, Čović pedig a ugyanez a horvátországi kormánypárt mostari kirendeltségének élén.

Tehát, ha ebből indulunk ki, akkor – a “nacionalista vonal támogatása mellet vagy éppen azzal együtt” – a névsornak megvan a maga logikája, de aki a logikát keresi Bosznia- Hercegovinában, azt az első sarkon elgáncsolják, merthogy ott a cselszövésnek van a legnagyobb hagyománya, a jelenlegi kilátástalan helyzet is ennek a következménye.

Az említett felállás ellen – mint várható is volt – leginkább a bosnyák részről tiltakoznak, Bakir Izetbegović ugyanis a másik két személy “megbízható ellenfele”, akiknek az ellehetetlenítésen éjt nappallá téve dolgozik, ezért szóba sem jöhet, hogy saját jelenlétével legalizálja ezt a két “gyűlölt alakot”. Bosnyák részről ezzel kapcsolatban azonban igyekeznek olyan szituációt teremteni, hogy a kudarcért a felelősség ne őket terhelje.

A bosnyák tiltakozás

A piszkos munka elvégzése ezúttal Halid Genjacra hárult, aki a bosnyák Demokratikus Akciópárt főtitkára, és aki a cselszövés szellemében nem közvetlenül Várhelyihez fordult, hogy érthető emberi nyelven lemondja a találkozót, hanem “fondorlatos módon” Johann Sattlert, az Európai Unió boszniai küldöttségvezetőjét kereste meg.

Genjac azzal panaszolta fel a magyar bővítési biztost az osztrák származású uniós küldöttségvezetőnél, hogy Várhelyi nem tájékoztatott arról, hogy milyen témákat vitatna meg a meghívott személyekkel, ezért írásos pontosítást kért a brüsszeli légyottal kapcsolatban.

Amit esetleg megtehetett volna közvetlenül is, de inkább ezt a “konspiratív utat” választotta, hogy Izetbegović távolmaradásért a felelősséget Várhelyire hárítsa, mert hogy Bakir Izetbegović nem akar részt venni a találkozón, ahhoz kétség nem fér. Ezt Genjac azzal magyarázta, hogy a “főbosnyák” nem ért egyet a találkozó keretivel, mert a meghívottak összetétele “nem tükrözi Bosznia- Hercegovina intézményi és alkotmányos felépítményét”.

Így fogalmazzák meg Szarajevóban diplomáciai nyelven, hogy ha valaki nem akar tárgyalni az “ellenségeivel”, az indoklás pedig úgy hangzik, hogy “Bosznia- Hercegovina nem a három (állam)alkotó nép egyszerű összege, és egy ilyen (Várhelyi által felkínált) redukált formátum nem hozhat semmilyen eredményt”, főleg azt követően, hogy a boszniai szerbek és horvátok leszavazzák azokat a törvényeket, amelyek lehetővé tennék az Európai Bizottság által prioritásként megjelölt feltétek teljesítését a tagjelölti státusz elnyeréséhez. Vagyis ezért is a horvátok és a szerbek felelősek.

Kapcsolódó cikk

BENYOMÁS: Önöket hallva megértem, hogy a fiatalok elmenekülnek az országból – mondták az EP-ben Bosznia- Hercegovina vezetőinek

Genjac még megjegyezte, hogy Izetbegović mindig hajlandó részt venni az olyan találkozókon, amelyek Bosznia- Hercegovina érdekeit szolgálják, kivéve azokat az eszmecseréket, amelyeken a meghívottak között Milorad Dodik is ott van, főleg miután a boszniai szerb vezető újabb “elszakadási lépéseket” jelentett be. Ennek főpróbája nyilván majd az lesz, amikor a török elnök “szólítja ringbe” az érintetteket, de ott még nem tartunk.

A bosnyák pártfőtitkár ezzel kapcsolatban tanácsokat is osztogatott, amelyek szerint az Európai Uniónak Dodikra “sürgős és hatékony” szankciókat kellene kivetnie ahelyett, hogy az Európai Bizottság vezetői brüsszeli találkozóra hívják.

Ezáltal Genjac már nem csak arról tájékoztatta Johann Sattlert, hogy Bakir Izetbegović nem vesz részt a találkozón, és hogy ezt miért nem teszi, hanem Sattleren keresztül ki is oktatta a magyar bővítési biztost és a brüsszeli bizottságot, hogy milyen politikát folytasson Bosznia- Hercegovinát illetően, hogy az a bosnyákoknak is tetszen.

A bosnyák bérenc is megszólalt

Genjac természetesen nem a saját véleményét, hanem pártjának az álláspontját fejezte ki, amelyet pedig a legfőbb bosnyák vezető, Bakir Izetbegović kreál, és amelyet aztán “hírvivői” hordanak szét, ezen a téren pedig igencsak nagy a fegyelem a bosnyák közéletben.

Ilyen hírvivő a “politikai ikebana” szerepét betöltő Šefik Džaferović, aki jelenleg még a bosznia-hercegovinai elnökség bosnyák tagja, de már nem sokáig, Bisera Turković, a “belügyi külügyér”, valamint Željko Komšić, aki a “bosnyákok horvát bábja” a bosznia-hercegovinai elnökségben.

A szerb-horvát vegyesházasságban született Komšić a “majorizációnak”, vagyis a bosnyákok átszavazásának köszönhetően került be a bosznia-hercegovinai elnökségbe horvát tagként, és kerül be várhatóan ismét Horvátország minden igyekezete ellenére, hogy kibuktassa őt jelenlegi pozíciójából, s helyébe a zágrábi kormány emberének számító Dragan Čovićot ültesse.

Komšić a bosnyák érdekek maradéktalan kiszolgálója a boszniai elnökségben, és általában szinte szóról szóra böfögi vissza a bosnyák álláspontokat. Ezért nem meglepő, hogy Komšić is arról beszélt, hogy az Európai Bizottságnak szankcionálnia kellene az “igazi horvát” Čovićot és a szerb Dodikot a reformtörvények elutasításáért, ahelyett, hogy tárgyalni hívja őket.

Komšić elismételte az Európai Unió boszniai küldöttségvezetőjének elővezetett genjaci álláspontot, miszerint a találkozó keretei “nem tükrözik Bosznia- Hercegovina intézményi és alkotmányos felépítését”, de ő nem elégedett ennyivel.

A bosnyákok horvát bábja kifejtette, hogy Várhelyinek és az Európai Bizottságnak tudnia kell, hogy amíg Bosznia- Hercegovina polgárai dönthetnek hazájuk sorsáról, addig nem lesznek ilyen tárgyalások.

Nos, ha netalán ezt az Európai Bizottság és Várhelyi eddig nem tudta volna, vagy esetleg nem akarta tudomásul venni, akkor “jó kis leckéztetést” kapott, bár az nem világos, hogy mit kell érteni a fenti “szóvirágon” Bosznia-hercegovina sorsát illetően. Az pedig, hogy végülis ki dönt Bosznia- Hercegovina sorsáról, egy sokkal hosszabb történet, amelybe ezúttal nem bonyolódnánk bele.

Viszont azt még megjegyeznénk, hogy Várhelyiék igen csak szerencsétlen időpontot választottak a találkozónak, mert a srebrenicai mészárlás június 11-i évfordulója előtt és után két-három héttel mindent beárnyékolnak a népirtással/mészárlással kapcsolatos viták, de ne legyenek illúzióink, egy ilyen találkozónak akkor sem lenne semmi realitása, ha Bosznia- Hercegovina tejjel-mézzel folyó Kánaán lenne, és a Bosna folyóból öt percenként aranyhalakat lehetne kifogni.

Az olvasás folytatása

Ezt az oldalt ennyien látták: 13

Bosznia

Hamis titkosszolgálati igazolványt találtak egy Szerbiában elfogott boszniai képviselőnél

Közzététel:

3 nap telt el azóta,

a megjelenés dátuma

2023.09.28.

Írta

Márton András

Tiszteletbeli ügynökként működött a bosnyák Föderáció egyik képviselője (Forrás: Klix)

A cikk meghallgatása

Olvasási idő: 6 perc

Salko Zildžić, a Demokratikus Akció Pártjának (Stranka Demokratske Akcije, SDA) tuzlai vezetőjét lőfegyverrel és lőszerrel való visszaélés miatt vették őrizetbe a Szerbiába történő belépésekor a határőrök, a személygépjárműve átvizsgálásakor pedig felleltek egy a bosznia-hercegovinai Hírszerző és Biztonsági Szolgálat (Obavjestajna i Sigurnosna Agencija, OSA) által kibocsátott „tiszteletbeli szolgálati igazolványt”. Bár a honatya kiadatása azóta megtörtént, az eset kapcsán parlamenti vizsgálat indul a nyugat-balkáni Csodaországban.

Fegyver helyett igazolványt találtak

Annak ellenére, hogy a nyári politikai uborkaszezon után a boszniai közvélemény érdeklődésének centrumában változatlanul a Milorad Dodik vezette Független Szociáldemokraták Szövetségének (Savez Nezavisnih Socijaldemokrata, SNSD) “alkotmányos szabadságharca” áll, a korábbi napokban újfent a bosnyák konzervatívok zászlóshajójának minősülő SDA-ra terelődött a figyelem.

A párttal kapcsolatos legfrissebb botrány érintettje Salko Zildžić, a horvát-bosnyák Föderáció parlamentjének képviselője, és az SDA tuzlai alapszervezetének vezetője, akit még szeptember 19-én vettek őrizetbe a szerb határőrök a Drina szerbiai oldalán fekvő Bajina Bašta határátkelőhelyen.

Zildžić elfogása kapcsán a szerbiai hatóságok kezdetben mindössze annyit közöltek, hogy a boszniai föderációs honatya által használt személyautó átvizsgálása során egy maroklőfegyvert találtak 15 darab lőszerrel. Zildžićnek a fegyverre ugyan volt engedélye, azonban azt Szerbiába nem vihette volna magával.

Nem mindennapi igazolvánnyal rendelkezett Salko Zildžić, a bosnyák-horvát entitás parlamenti képviselője (Forrás: Klix)

Az užicei bíróság nem volt rest mindezek alapján elrendelni a boszniai föderációs honatya előzetes letartóztatását.

Az eset további körülményei ettől a mozzanattól kezdődően eltérő értelmezés alá esnek az érintettek részéről, annyi azonban bizonyos, hogy Zildžić előzetes letartóztatásba vételét követően a szerbiai illetékesek tüzetesebben átvizsgálták a járművét, vélhetően további fegyverek után kutatva.

Így találták meg a bosznia-hercegovinai Hírszerző és Biztonsági Szolgálat (Obavještajna i Sigurnosna Agencija, OSA) igazolványát Zildžić nevére kiállítva.

A nyugat-balkáni sajtóviszonyokat és a hivatalos szervek adatkezelési gyakorlatát jól leképezi, hogy vélhetően előbb jelent meg a nem mindennapi hír a mindig jól értesült szarajevói Klix hírportálon, mint ahogy a BIA-t vezető Aleksandar Vulint tájékoztatták volna az okmány lefoglalásáról.

Az igazolvány kapcsán a szerbiai illetékesek nem is igen tudtak mit kezdeni a helyzettel. Egyfelől azért nem, mert annak birtoklása önmagában még nem valósít meg semmilyen bűncselekményt, így legfeljebb kellemetlen kérdések hada várhatta Zildžićet emiatt a fogdában.

Másfelől pedig a dokumentumon öles betűkkel a „tiszteletbeli szolgálati igazolvány” (Počasna službena iskaznica) felirat szerepelt, ami miatt annak eredetiségével kapcsolatban komoly aggályok merülhettek fel.

Hogyan kaphatott igazolványt?

Zildžić személye kapcsán nem ismert, hogy a korábbi években bármilyen kapcsolatban állt volna az OSA-val. Sőt, az önéletrajza meglehetősen letisztult, mondhatni transzparens, mivel a 2006-ban megkezdett politikai karrierje előtt is széles körben ismert volt a boszniai nyilvánosság előtt, mint élsportoló, aki bokszolóként és cselgáncsozóként jeleskedett nemzetközi szinten.

Az OSA működését szabályozó törvény ugyan lehetőséget ad a szervezet vezetőjének, hogy diszkrecionális jogkörében eljárva, egyedi esetekben adományozzon olyan igazolványt, amin a „tiszteletbeli” jelző szerepel, azonban az N1 Bosna csatorna értesülése szerint ezt a gyakorlatot a korábbi években kizárólag a komoly szakmai teljesítményt nyújtó, nyugállományba vonulók esetében követték a szervezetnél.

Zildžić tekintetében nyugállományról és komoly szakmai teljesítményről nem lehet szó, a sportszakmai karrierje mellett azért sem, mert mindössze 42 éves.

Parlamenti vizsgálat lesz

Önmagában Zildžić elfogása és előzetes letartóztatásba vétele nem érte el a boszniai politikai ingerküszöböt, a nem mindennapi okmány fellelése azonban nagy lendületet adott az eseményeknek.

Elsőként a bosnyák konzervatívok által szerbpárti nézetei miatt évek óta támadott Aleksandar Vranješ, Belgrádba akkreditált boszniai nagykövet jelezte a sajtóban, hogy tud a fogva tartás tényéről, teendője azonban nincs, tekintettel arra, hogy Zildžić nem kért konzuli közbenjárást az ügyében.

Sabina Čudić, a liberális Naša Stranka parlamenti képviselője nyilatkozatában jelezte, hogy kezdeményezte az OSA működését felügyelő parlamenti bizottság rendkívüli ülésének összehívását az eset kapcsán. Szerinte egy vizsgálat keretében kell tisztázni, hogy a korábbi években kik és milyen okból kaptak hasonló igazolványt.

Čudić nyilatkozatára reagálva Ilija Cvitanović, a HDZ 1990 parlamenti képviselője jelezte, hogy mint az illetékes bizottság elnöke megtette a szükséges intézkedéseket ahhoz, hogy a bizottság rendkívüli ülésére 10 napon belül sort kerítsenek. Az ülésen meghallgatják Almir Džuvót, az OSA idén tavasszal kinevezett vezetőjét, akinek válaszolni kell az igazolvány keletkezésével kapcsolatos kérdésekre.

Cvitanović bejelentése csak részben nyugtatta meg a közvéleményt, mert az eset kapcsán lényegében mindenki Osman Mehmedagić, az SDA-t vezető Bakir Izetbegovićtyal szoros kapcsolatban álló korábbi OSA-vezető érintettségét feltételezi. Mehmedagić a vele kapcsolatban megjelent híresztelésekre reagálva közleményt adott ki, amelyben tagadta, hogy ő adott volna utasítást a kérdéses dokumentum kiállítására.

Össze-vissza védekezik

Zildžić az ominózus igazolvány léte és eredete kapcsán az ügy kirobbanása óta több variációt ismertetett a nagyérdeművel. Még a szerbiai fogva tartása alatt ügyvédje útján azt közölte, hogy az igazolvány létezik, az azonban nem eredeti, hanem egy másolat, amit „hülyeségből készítettek neki a barátai, akikkel a Državna Bjezbednost (magyarul Állambiztonság) nevű Viber-csoportot alkotják.”

Zildžić azt is elárulta, hogy mintegy 10 fő tagja ennek a csoportnak, azonban konkrét személyeket nem nevezett meg. Ezen túlmenően arra sem akart magyarázatot adni, miért volt szüksége egy ilyen jellegű dokumentumra, és azt miért vitte magával Szerbiába.

Kapcsolódó cikk

DIPLOMA-AKCIÓ: A titkosszolgálat igazgatója titokban szerezte a diplomáját, egészen annyira titokban, hogy sehol sincs nyoma

A szeptember 27-i Szarajevóban adott sajtótájékoztatóján Zildžić egy eddig ismeretlen külső tényező vagy a józan logika hatására módosította a védekezését. A szerbiai fogságban ugyanis sem ő, sem az ügyvédje nem számolt azzal, hogy a dokumentum létének és birtoklásának elismerése miatt a boszniai ügyészség okirathamisítás és azzal visszaélés gyanúja miatt nyomozást rendel el.

Így az ügyészek munkáját nehezítendő Zildžić utóbb azzal állt elő, hogy nem is volt nála a kérdéses igazolvány, az nem az övé. Ebből adódóan azt nem találhatták meg nála. A különös nevű Viber csoport létezik ugyan, azonban tagadta, hogy annak a tagjai készítették volna „hülyéskedve” a dokumentum másolatot.

Az általa csak felhajtásnak minősített ügy céljaként pedig a személye lejáratását jelölte meg, továbbá azt, hogy ismeretlen okból minél tovább Szerbiában tartsák.

Tagadta továbbá, hogy valaha használta volna az igazolványt, és perdöntő bizonyítékként arra hivatkozott, hogy az okmányon a róla készült kép régi, így az a közreműködése nélkül kellett, hogy készüljön.

A lőfegyver és a lőszerek kapcsán konzekvensen azzal a magyarázattal állt elő, hogy azok a sajátjai, amiket engedéllyel tartott magánál, csak éppen elfelejtette kivenni az autójából, amikor Szerbiába indult. Azt pedig nem tartotta kommentárra érdemesnek, hogy milyen indokok miatt tartott a személygépjárművében egy lőfegyvert honatyai minőségben.

Megegyezett a szerbekkel

Zildžić kiadatására szeptember 25-én került sor. Ezt megelőzően a lőfegyver és a lőszerek jogosulatlan határon való átvitele miatt az užicei ügyészség gyorsított eljárásban megegyezést kötött vele.

Ennek keretében Zildžić elismerte bűnösségét, és elfogadta az egy éves szabadságvesztést azzal, hogy kiadják Bosznia-Hercegovinának a büntetés végrehajtása végett.

Utóbbi amiatt volt fontos számára, mert a szabadságvesztést meglehetősen szerényen osztó boszniai büntetőjog keretében lehetősége nyílik a jövőben a szerbiai büntetést, mint rövid időtartalmú szabadságvesztést pénzbírsággal megváltani, így a 365 nap szabadságvesztés helyett 365.000 konvertibilis márka, vagyis megközelítőleg 72 millió forint kifizetése ellenében mentesül a szabadságvesztés végrehajtása alól.

Már csak azt kell tisztáznia a parlamenti bizottság és az ügyészség felé az eddigieknél hihetőbb módon, hogy miként került az arcképe egy olyan okmányra, ami a Klix portál által megkérdezett szakértők szerint teljesen egyezik az OSA által kiadott igazolvánnyal.