Connect with us

Szerbia

BELHARC: Vajon ki a legnagyobb bűnöző Szerbiában?

Közzétéve:

A megjelenés dátuma

hrkalovic stegfamovic
A cikk meghallgatása

Szerbiában újabb fejezetéhez érkezett a kavači klán és a politikai elit kapcsolatáról szóló szappanopera, amely közel másfél ével ezelőtt kezdődött. Nagyon röviden fogalmazva, továbbra is az a kérdés, hogy ki működött együtt a tavalyi év elején letartóztatott Veljko Belivukkal és bandájával. A volt belügyminiszter és helyettese egymásra mutogat, miközben mindenki a szerb elnök barátjának vallja magát. Akinek ennyi jóakarója van, az már aligha lát világosan.

Az alvilág múzsája

Egyelőre az sem tisztázott, hogy Dijana Hrkalović miért került szédítő gyorsasággal államtitkári pozícióba, ha nem csal az emlékezetünk, akkor Hrkalović útját maga Aleksandar Vučić egyengette a hatalom csúcsai felé, ő volt az, aki 2014-ben beajánlotta a Biztonsági Információs Ügynökségbe, vagyis a BIÁ-ba és a szerb belügyminisztériumba, miközben “ódákat zengett róla”, ami nem meglepő módon átterjedt a kormánypárti sajtóra is.

– Számos olyan nyomozásban vett részt, amellyel csapást mértek a szervezett bűnözésre és a korrupcióra, sok ilyen akciót ő maga koordinált

– írta például a belgrádi Politika 2017 nyarán Hrkalovićról, miközben Belgrádban egyre gyakoribbá váltak a gyilkosságok. A maffialeszámolások 2016 október 13-át követően szaporodtak meg, akkor ölték meg Aleksandar Stankovićot, ismertebb nevén Sale Mutavit (Kuka Sale), akinek egyik feltételezett gyilkosát, Milić Minja Šakovićot három nappal ezelőtt lőtték le Budvában.

Kuka Sale halála fordulópontot jelentett a szerbiai alvilágban, meggyilkolását követően kezdett terjeszkedni a tavaly februárban őrizetbe vett Veljko Belivuk (Velja Nevolja, Bajkeverő Velja), ő vette át Mutavitól a belgrádi Partizán körül “szorgoskodó” Janicsárok (Janičari) szurkolói csoport vezetését, miközben megerősödött a szintén általa vezetett Principi nevet viselő banda is.

A szerb média kezdetben nyílt titokként kezelte, hogy Kuka Sale “közeli barátságot” ápolt a szerb belügyminisztérium volt államtitkárával, Dijana Hrkalovićtyal, miközben utódjának, vagyis Belivuknak a társai pedig részt vettek Aleksandar Vučić szerb elnök 2017-es beiktatásának biztosításában, és feltűntek az elnök fia, Danilo, valamint a boszniai szerb vezető fia, Igor Dodiknak társaságában is.

Dijana Hrkalović sokáig szabadlábon volt, miután Belivukék zavaros körülmények között, állítólag az amerikai hírszerzésnek köszönhetően lebuktak, bár a dicsőséget Aleksandar Vučić szerb elnök magának, illetve a szerb rendőrségnek vindikálta, ami miatt vitába keveredett Nebojša Stefanović volt belügy- majd hadügyminiszterrel, vagyis a Vučić és Stefanović közötti feszültségnek több felvonása van. Az interjúban Hrkalović arról beszélt, hogy ő maga mélységesen megveti Belivukot, akinek voltak emberei a rendőrségi struktúrában.

A Belivuk-féle banda őrizetbe vételét követően a szálak még inkább összekuszálódtak, a rendőrség ugyanis nem tudta eldönteni, hogy mit kezdjen Dijana Hrkalovićtyal, bevitték-elengedték, majd vizsgálati fogságba helyezték, aztán megint kiengedték, miközben a bűnözői-politikai szappanopera másik szálán futott a Szerb Haladó Pártban dúló belharc a már említett belügyminiszter és Hrkalović későbbi védőügyvédje, Vladimir Đukanović között, aki a haladókon belül az (oroszbarát) jobboldal hangadója, és az állítólag Amerika-barát Nebojša Stefanović legvehemensebb ellensége.

Az egész történetben az a legszebb, hogy az összes szereplő – az utolsó bűnözőtől a volt belügyminiszterig – Aleksandar Vučićra esküszik, ő az Atyaúristen, őt magasztalják, előtte borulnak le és az ő védelmében cselekszenek: akinek ennyi jóakarója van, az már aligha lát világosan.

Az objektív televíziózás

Vladimir Đukanović interjúkat is készít az online Objektiv TV számára, amely az ugyanezt a nevet viselő kormánypárti hírportál YouTube kiadása, ezért nem meglepő, hogy szabadon engedését követően ezen a csatornán tűnt fel a volt belügyi államtitkár is, aki a bíróság előtt általában hallgatással védekezett, kiengedését követően azonban “kinyílt a csipája”, illetve a szája.

Dijana Hrkalović az interjúban azzal vádolta meg Nebojša Stefanovićot, hogy jogosulatlanul betekintést nyert az Aleksandar Vučić államfő és családtagjai közötti telefonos kommunikáció tartalmába, vagyis hogy olvasta az úgynevezett “fehér papírokat” (izveštaji “na belo“, “jelentések fehéren” a szószerinti fordítás), amelyekből több mint ezerötszáz volt.

A szerb rendőrségi és titkosszolgálati gyakorlatban azokat az átiratokat, transzszkripteket hívják fehér papíroknak, amelyekre a lehallgatott beszélgetések tartalmát jegyzik le. Az operatív munkában résztvevő személy, vagyis maga a lehallgatást végző alkalmazott, nem írja alá a dokumentumokat, hogy később ne lehessen megállapítani az információk származását és gyűjtésének módját, ha azok netalán idegen kezekbe kerülnének.

Ez a gyakorlat azonban a találgatások és a vádaskodások melegágya, és ez az a pont, amelyen minden vizsgálat elbukik, miután nem lehet megállapítani, hogy ki adott megbízást a lehallgatásokra, ki végezte azokat, és ki olvasta a leiratokat, vagyis a “fehér papírokat”.

– Nebojša Stefanović az elnök tudtán kívül, a háta mögött olvasta Aleksandar Vučić beszélgetéseinek átiratait. Kérte, hogy ezeket az átiratokat juttassák el hozzá. Ugyanakkor nem kezdeményezte az elnök kémelhárítási védelmét, és erről nem tájékoztatta a Biztonsági Hírszerző Ügynökséget (BIA) sem, hogy az intézkedjen. Ahol lehallgatás zajlik, és jogosulatlan hozzáférés tapasztalható mások kommunikációjához, ott bármi megtörténhet

– mondta Dijana Hrkalović, aki “érzelmi töltést” is adott a fenti kijelentésnek, feltette ugyanis a kérdést, miszerint nem is érti, hogy Stefanović, vagyis volt felettese, miért nem szégyelli magát.

– Szorult ebbe az emberbe némi méltóság vagy becsület, hiszen éppen Vučić volt az, aki őt kitalálta, tette azzá, ami?

– mondta Hrkalović, aki már előbb ott volt a BIÁ-ban és a belügyminisztériumban, mint hogy Stefanović oda érkezett. Bennfentes információk szerint a Vučić támogatását élvező államtitkár felett Stefanovićnak nem volt hatalma, a nő ment a saját feje után, nem lehetett neki parancsolni.

Hrkalović a hosszúra nyúlt interjúban további két ügyet is Stefanović nyakába varrt, azzal vádolta meg volt felettesét, hogy kapcsolatban állt Veljko Belivuk bűnözői csoportjával, amely a montenegrói kavači klán szerbiai fiókszervezete (volt), és ennek szellemében védelmet is biztosított a maffiózóknak.

A másik ügy az úgynevezett Jovanjica-botrány volt, amelynek feltárása során 1,6 tonna marihuánát találtak a rendőrök egy ültetvényen. Az eset pikantériája, hogy a kannabiszt a terrorelhárítás egyik volt alkalmazottjának cége biztosította, amellyel a szerbiai ellenzéki sajtó összefüggésbe hozta az elnök testvérét, Andrej Vučićot is.

– Tudom, hogy Nebojša Stefanović ki nem állhatta Andrej Vučićot, aki egy ártatlan jólélek, ezért minden lépésével igyekezett megkeseríteni az életét. Nem lennék meglepve, ha kiderülne, hogy az Andrejról szóló történeteket maga Stefanović bocsátotta az ellenzéki média rendelkezésére

– mondta Hrkalović, aki körülbelül két órán keresztül mocskolta egykori felettesét, de az interjúból az is kiderült, hogy a volt államtitkár többször is járt Izraelben, néha hivatalosan, néha magánemberként, aminek a továbbiakban még lesz jelentősége.

Ezek a vádak tulajdonképpen nem újak, Hrkalović már több mint egy évvel ezelőtt is beszélt valami hasonlóról, aminek következtében a szerbiai kormánypárti média szétszedte Stefanovićot, akit sikerült is kibuktatni a belgrádi pártszervezet vezetéséből, más azonban annak ellenére nem történt, hogy a volt államtitkár védelmét később felvállaló ügyvéd a volt belügyminiszter lemondást követelte a védelmi miniszteri posztról, amelyet akkortájt töltötte be.

A miniszter válasza

Nebojša Stefanović a Facebookon válaszolt. A közösségi csatornán egy videót tett közzé, amelyet természetesen azzal kezdett, hogy felmagasztalta a szerb elnököt.

– Nem vagyok bűnöző, nem követtem el bűncselekményt, és nem vagyok Aleksandar Vučić esküdt ellensége, hiszen már több mint húsz éve támogatom a politikában

– mondta a volt belügyminiszter, aki jelenleg a védelmi tárcát vezeti. Egyúttal megvádolta Hrkalović védőügyvédjét, hogy ő áll a volt államtitkár állításainak hátterében, ami ugyan nem kizárt, viszont itt emlékeztetnénk arra, hogy Hrkalović – mint az imént említettük – a vádak többségét jó egy évvel ezelőtt már elmondta, akkor még nem Vladimir Đukanović látta el a védelmét.

A slusszpoént a volt belügyminiszter azzal szolgáltatta, amikor elárulta, hogy egykori helyettese egy alkalommal Izraelben nyaralt a kavači klán karaburmai (Belgrád egyik városrésze) vezetőjével, akivel akkor szerelmi viszonyban állt.

Ha pedig még tovább szeretnénk bonyolítani a történetet, akkor meg kell jegyeznünk, hogy az Objektiv csatorna társtulajdonosa az az Aleksandar Papić, aki egy másik kormánypárti lap, a Kurir szerint Veljko Belivuk védelmezőjének és informátorának számított, amit azáltal valósíthatott meg, hogy testvére, Goran Papić a szervezett bűnözés elleni ügyosztály helyettes vezetője volt.

És itt a kör bezárul, hiszen Vladimir Đukanović és Dijana Hrkalović azon a YouTube-csatornán tűnnek/tűntek fel, amelyet a félig-meddig Papić tulajdonában lévő hírportál működtet, amiből adódik, hogy ebben az egész történetben mindenki sáros egy kicsit. Vagy nagyon.

Ennek a cikknek a végén nem ígérhetünk megfejtést azzal kapcsolatban, hogy a fent előterjesztett politikai-bűnözői kavalkádban ki mond igazat, és ki nem, azt viszont megígérhetjük, hogy a fontosabb fejleményekről továbbra is beszámolunk. Egy ilyen fejlemény lehet, amikor a szerb elnök színre lép, bár a teljes igazságra akkor sem fog fény derülni, mert aligha valószínű, hogy apróra elénk tárja a múltját, pedig neki van múltja, a Szerb Radikális Párt ugyanis, amelynek egykor az egyik vezetője volt, nem éppen patyolattiszta szervezet.

Aleksandar Vučić az üggyel kapcsolatban egyelőre csak annyit mondott: biztos abban hogy az igazságszolgáltatás teszi a dolgát, és végül kiderül az igazság. Ámen.

A BALK Hírlevele


Meteorológia



B.A. Balkanac

Balkanac

Magyarország

Szlovákia

Oroszország

Kína

Európai Unió

IN ENGLISH

Egy hét legjava