FIGYELMEZTETÉS: Az oroszok azzal riogatnak, hogy a Balkánon kötnek ki az Ukrajnának küldött fegyverek

Állítsd be a Google‑t, hogy a BALK mindig kéznél legyen!

Az orosz külügyminisztérium szóvivője attól tart, hogy a csempészútvonalakon keresztül a Balkánra kerülnek az Ukrajnának küldött nyugati fegyverek. Az orosz külügyi szóvivő legújabb nyilatkozata nyilvánvalóan az orosz háborús propaganda része, az eddigi tapasztaltok azonban arra utalnak, hogy a fegyvercsempészettel kapcsolatos aggodalmaknak van valóságalapjuk, a Balkánon az nem jut fegyverhez, aki nem akar, és ez szinte minden ottani országra vonatkozik.

Az orosz narratíva

Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő szerint a nyugati országok figyelmen kívül hagyják, hogy az Ukrajnának szánt fegyverszállítmányok minden bizonnyal a feketepiac kialakulásához és bővüléséhez vezetnek, és ez vonatkozik Nyugat- Európára is.

– Az Ukrajnának küldött fegyver egy részét már most Bosznia- Hercegovinába, Albániába és az úgynevezett Koszovóba csempészték

– figyelmeztetett Zaharova, akinek a szavai több csatornán keresztül is eljutottak a Balkánra, beszámolt róla a Tanjug szerb hírügynökség a RIA Novosztyira hivatkozva, de a hír megjelent a Szputnyik szerb nyelvű kiadásában is.

Az orosz külügyi szóvivő szerint az érintett országok hatóságai egyelőre hallgatnak a problémáról, de független szakértők és olyan szakosodott struktúrák, mint például az Interpol, már megkongatták a vészharangot.

Meg nem nevezett sajtóértesülésekre hivatkozva Zaharova hozzátette, hogy a nemzetközi bűnözői csoportok már kidolgoztak a fegyverek exportjának tervét Ukrajnából, beleértve a nehézfegyvereket is, így a fegyverek egy része már Boszniában, Albániában és Koszovóban landolt.

– Napjainkban a Nyugat és Amerika, valamint általában a NATO, soha nem látott aggodalmának ad hangot a Balkán jövőjét illetően. El tudjuk képzelni, milyen jövő vár a Balkánra a NATO égisze alatt egy ilyen megújult feketepiaci környezetben

– jelentette ki Zaharova, aki úgy fogalmazott, hogy saját állampolgárainak biztonságát illetően azokat terheli a felelősség, akik most fegyvereket küldenek Kijevnek, mert ez a fegyver bűnözők és terroristák kezébe került.

Az orosz külügyi szóvivő szerint a Nyugat kettős feladatnak próbál megfelelni: segíteni akarja a Zelenszkij-rezsimet, és meg akar szabadulni saját szélsőségeseitől és radikálisaitól, valamint elavult fegyvereitől, de ez a logika Zaharova szerint „hibás”.

– A szélsőségesek visszatérnek kiinduló pozíciójukba, ám már komoly hadszíntéri tapasztalattal. Ez hozzájárul a radikalizálódás mértékének növekedéséhez a nyugati országokban. Érdekes, hogy a nyugatiak ugyanezt a logikát követik a fegyverszállítmányok terén is, mert úgy vélik, hogy ez egyirányú jegy

– jegyezte meg az orosz külügyi szóvivő, aki arról nem beszélt, hogy Oroszország milyen jegyet ad az általa Ukrajnában bevetett csecseneknek és közel-keleti zsoldosoknak.

Előzmények és tapasztalatok

A nyilatkozattal kapcsolatban a Szputnyik hírügynökség megjegyezte, hogy Oroszország már korábban tiltakozó jegyzéket nyújtott be a NATO-tagországoknak az Ukrajnába irányuló fegyverszállítmányok miatt.

Szergej Lavrov orosz külügyminiszter korábban azt közölte, hogy Oroszország minden Ukrajnának küldött, és fegyvereket tartalmazó segélyszállítmányt legitim célpontnak tekint.

Az orosz külügyminisztérium álláspontja szerint a NATO-országok a tűzzel játszanak, amikor „fegyvereket pumpálnak” Ukrajna területére.

Dmitrij Peszkov orosz elnök szóvivő ezzel kapcsolatban rámutatott arra, hogy a nyugati fegyverek Ukrajnába küldése nem járul hozzá az orosz-ukrán tárgyalások sikeréhez; inkább negatív hatással lesz rá.

Az orosz külügyi szóvivő legújabb nyilatkozata nyilvánvalóan az orosz háborús propaganda része, az eddigi tapasztaltok azonban arra utalnak, hogy a fegyvercsempészettel kapcsolatos aggodalmaknak van valóságalapjuk, a Balkánon az nem jut fegyverhez, aki nem akar – legyen szó kis vagy nagy tételekről.

Milojko Brzaković, a „Zastava oružje” fegyvergyár igazgatója annakidején megerősítette, hogy a párizsi merénylet elkövetésekor használt fegyverek egy részét a volt Jugoszlávia legnagyobb fegyvergyárában, a kragujevaci Zastava művekben állították elő, de a terroristák máshol is használtak olyan fegyvereket, amelyek a Balkánról származtak.

A szinte folyamatosan háborús környezet miatt rengeteg fegyver van magánkézben, Szerbiában például minden engedélyezett lőfegyverre három illegálisan birtokolt puska vagy pisztoly jut.

A kisebb tételben történő kereskedésben szinte minden ország érintett, a Jutarnji list 2020 elején egy spliti lövöldözést követően bizonyította, hogy Horvátországban néhány nap alatt be lehet szerezni egy kalasnyikovot, szinte bárki számára elérhető áron.

A nagy tételben történő fegyverkereskedelem, legyen az legális vagy illegális, azonban már főleg csak Szerbiára vonatkozik, amely nem csak vásárol fegyvereket, hanem gyártja, és el is adja azokat, a hadszíntereken szinte mindenfelé lehet szerb gránátokat, robbanóanyagokat, lőszereket, aknavetőket és kézifegyvereket találni, természetesen Ukrajnába is jutott belőlük, állítólag lengyel közvetítéssel. Tehát ezen a téren a „know how” leginkább náluk van.

Korábban Nebojša Stefanović volt szerbiai belügyminiszter, jelenleg védelmi miniszter édesapjáról (a szerbek Istene nyugosztalja!) terjedt el a hír, hogy Szaúd- Arábiának adott el fegyvereket, amelyeket az általa képviselt cég áron alul szerzett be egy állami vállalattól. Nebojša Stefanović 2014-től 2020-ig volt belügyminiszter és Aleksandar Vučić szerb elnök egyik legközelebbi munkatársának számított, s a különböző vádaskodások ellenére a mai napig megtartotta a tárca vezetését, ha pártfunkcióiról le is mondott.