KIKÉPZÉS: Az Iszlám Államnak voltak „alacsony intenzitású” táborai a Balkánon, avagy ha terrorista vagy, akkor hívd a Balkánt!

Olvasási idő: 2 perc

A bécsi merényletet elkövető Kujtim Fejzulai nem magányos farkas volt. Az osztrák rendőrség öt gyanúsítottal kapcsolatban kért információkat Észak-Macedóniától és Koszovótól. A macedón belügyminisztérium megerősítette a zágrábi Večernji listnek, hogy a terrortámadás fő gyanúsítottja, Kujtim Fejzulai utoljára 2018-ban járt Észak-Macedóniában, amikor felkereste Tetovo melletti szülőfaluját, Cselopeket is. Az akkor 18 éves fiatalember onnan indult tovább, hogy csatlakozzon az Iszlám Államhoz.

Nem egyszerűen csak hazalátogatott

Kujtim Fejzulai nem felkészületlenül indult a Közel-Keletre, hogy csatlakozzon az Iszlám Államhoz, a kérdés ezt követően az, hogy ki képezte ki a fegyverhasználatra?

Sajtójelentések szerint a nyomok Németországba vezetnek, illetve onnan egy terroristák kiképzésére szolgáló macedóniai táborba, ahova Kujtim Fejzulai gyakran utazott.

Ez könnyen előfordulhat, az Iszlám Államnak ugyanis abban az időben több, úgynevezett „alacsony intenzitású” tábora is volt a Balkánon, ahol ellenőrizték az újoncok állóképességét és elszántságát.

Az Europol akkori adatai szerint Bosznia-Hercegovinában 35 ilyen tábor működött, de léteztek kiképző központok Koszovóban is, ahol állítólag a Koszovói Felszabadítási Hadsereg létesítményeiben gyakorlatoztak, akik “megfeleltek a követelményeknek”.

Ilyen tábor létezhetett akár Észak-Macedónia Koszovóval határos részén is, ahol a lakosság többsége szintén albán származású, és iszlám vallású.

Macedón szakértők szerint a közel-keleti csatatereken harcoló, macedón származású vagy kettős állampolgárságú emberek száma 150 és 200 közöttire tehető, vagyis nem kizárt, hogy még lehetnek közöttük “lappangó terroristák”.

Ha terrorista vagy, hívd a Balkánt!

Sajtóbeszámolók szerint Kujtim Fejzulai a bécsi támadás során “szerb kalasnyikovot” használt, amelyet Kragujevacban gyártottak, de nem ez volt az első eset, hogy a terroristák szerb fegyverekkel gyilkoltak.

Milojko Brzaković, a „Zastava oružje” fegyvergyár igazgatója annakidején megerősítette, hogy a párizsi merénylet elkövetésekor használt fegyverek egy részét a volt Jugoszlávia legnagyobb fegyvergyárában, a kragujevaci Zastava művekben állították elő.

A kilencvenes években lezajlott balkáni háborúkat követően a térségben rendkívül sok fegyver maradt magánkézben, és van továbbra is forgalomban.

Szerbiában minden engedélyezett lőfegyverre három illegálisan birtokolt puska vagy pisztoly jut, vagyis a mintegy egymillió regisztrált lőfegyver mellett az illegálisan tartott lőfegyverek száma meghaladja a hárommilliót.

A helyzet a többi nyugat-balkáni országban sem jobb, a délszláv háborút, majd az 1998-1999-es koszovói konfliktust követően sokan megtartották fegyvereiket, illetve sokan a feketepiacon vásároltak pisztolyt vagy puskát.

Ezért Brzaković szavai szerint a fegyvergyártásban és az ezzel kapcsolatos tevékenységben illetékes emberek gyakran viccelődnek azzal, hogy ha bárki is terrorizmusra adja a fejét, az hívja nyugodtan a Balkánt.



KIKÉPZÉS: Az Iszlám Államnak voltak „alacsony intenzitású” táborai a Balkánon, avagy ha terrorista vagy, akkor hívd a Balkánt! KIKÉPZÉS: Az Iszlám Államnak voltak „alacsony intenzitású” táborai a Balkánon, avagy ha terrorista vagy, akkor hívd a Balkánt! balkanac nagy