KÉSZ ÉLETVESZÉLY: Minden horvát állampolgárnak van fegyvere, vagyis egy főre egy fegyver jut

Állítsd be a Google‑t, hogy a BALK mindig kéznél legyen!

Nem titok, sőt már szinte közhely, hogy Horvátországban – de Bosznia- Hercegovinában és Szerbiában is – nagy mennyiségű, illegális, háborúból visszamaradt fegyver, hadianyag van az emberek birtokában, de ezt mindannyian hajlamosak vagyunk elfelejteni. Egész addig, amíg valamilyen tragikus, vagy éppen tragikomikus esemény nem hozza ismét a felszínre a kérdést.

Kettő, gyors egymásutánban

Horvátországban a héten két ilyen is volt. Az első Pakracban, ahol egy 71 éves férfi kézigránáttal súlyosan megsebesítette a horvát elektromos művek (HEP) három dolgozóját, mert azok le akarták kapcsolni a házát a hálózatról.

A második Zlatar helységhez fűződik, ahol egy ismeretlen tettes egy páncéltörő rakétát lőtt ki a helyi edzőteremre és kávézóra. Az edzőterem/kávézó tulajdonosa szerint a merénylő „nem volt túl ügyes”. Az épületen nem keletkezett számottevő kár, szemben az akciófilmekben látható jelenetekhez, amikor a gonosz X.Y. egy RPG-7-essel ledönti a fél városnegyedet.

Mindazonáltal, a helyzet egy csöppet sem vicces, mert a felmérések szerint még mindig rengeteg a háborúból visszamaradt fegyver az országban, egy főre legalább egy jut, beleértve ebbe a ma született csecsemőket is.

Az 2017-ben indított belügyminisztériumi akció során – amelynek keretében ma is, teljes anonimitás mellett, illetve következmények nélkül, beszolgáltatható a házi fegyverarzenál. Három év alatt, azaz 2020 szeptemberéig 343.492 tűzfegyvert, 5 és fél millió darab lőszert, valamint több mint 5 tonna robbanóanyagot helyeztek biztonságba, illetve semmisítettek meg Horvátországban.

Magángyűjtemények

A néha minden képzeletet felülmúló „magángyűjtemények” a nemrégi katasztrofális földrengés során is szóba kerültek, senki sem tudja ugyanis, hogy a romok között mi rejtőzik, veszélyeztetve a romeltakarítók, kárbecslők és a lakosság életét.

Egy esetleges újabb háborúra eltárolt fegyvertömeg általában a padlásokon, pincékben vagy egyéb elmésen kiválasztott rejtekhelyeken rozsdásodik, esetleg orvvadászatra használják a karabélyokat ügyesen megreszelt hegyű lövedékekkel.

A közvetlenül a háború után dívó dinamitos/kézigránátos orvhalászat napjai szerencsére gyorsan leáldoztak, főként azért, mert ezt a helyi horgászegyesületek sem nézték jó szemmel.

Mindazonáltal, maradt a biztonsági kockázat, ami nem csak a balkáni országok problémája, hanem egész Európáé, beleértve az „elbrexitelt” Egyesült Királyságot is.

A kontinens alvilágának, bűnszervezeteinek a fegyverigényeit bizonyítottan a balkáni készletekből elégítik ki – Horvátországban pár száz euróért lehet vásárolni jó állapotban lévő, kalasnyikov-rendszerű gépkarabélyt -, amiből a kispénzű terroristákhoz is jut bőven.

A „he-he-he faktor”

Hétvége lévén, némi „hehehe” faktort is beillesztünk az írás végére.

A teljesen tájékozatlan illegális bevándorlók, közkedvelt nevükön a migránsok, ugyanis nem értik, hogy hol is szerencsétlenkednek, amikor a helyi lakosokkal próbálnak erőszakoskodni, teszem azt Boszniában.

A Youtube-on a múlt ősszel nagy népszerűségnek örvendett az egyik boszniai határátkelőnél könyörgő rendőr, aki kézzel-lábbal magyarázta el a Merkelországba igyekvő marcona fiatalembereknek, hogy ha nem hagyják abba a lakosság zaklatását, akkor kihúzzák a gyufát a „bosnian people”-nál: „akik aztán jönnek, bum-bum-bum, és lesz dzsenaza (temetés) neked, neked, meg nekem is.”