Connect with us

Szerbia

EGYMILLIÓ DOLLÁR: A szerbek szerint a brit titkosszolgálat áll a Vučić ellen tervezett merénylet hátterében

Közzétéve:

A megjelenés dátuma

milo krtica
play iconIde kattintva meghallgathatod a cikket (kettő az egyben)
Olvasási idő: 3 perc

A szerb sajtó azt találgatja, hogy ki akarta megölni Aleksandar Vučićot. Azt mindenki kész tényként könyveli el, hogy a szálak Montenegróba vezetnek, és hogy Radoje Zvicer, a kavači klán vezetője kapott megbízást a szerb államfő meggyilkolására, azt viszont csak „erősen sejteti” a szerb rezsimhű sajtó & , hogy a megrendelő Milo Đukanović montenegrói államfő volt. Ez a teória az első perctől tartja magát, de vannak új fejlemények is, amelyek más szereplőkre irányítják rá a figyelmet.

Sok vagy kevés?

Szerbiában folynak a találgatások, hogy mennyit ér a szerb elnök élete, a kormányközeli Prva televízió – és sokan mások – már be is árazták Vučićot, bár még tart az alkudozás – felfelé. A csatorna értesülései szerint a „titokzatos felbujtónak” legalább egymillió dollárt (320 millió forintot) kellett szánnia csak a merényletre, de a logisztika sem olcsó.

Egy szakértővé avanzsált újságíró szerint ez egy reálisnak tűnő szám, de az sem zárható ki, hogy esetleg kevés is lehet egy olyan rangos személyiség, egy olyan nagy ember esetében, mint a szerb államfő.

A csatorna szerint a „logisztika”, vagyis a gyilkosság előkészítése tovább emeli a költségeket, miután emberek hadát kell lefizetni nem is kis összegekkel, mivel egy ilyen horderejű bűncselekmény életfogytig tartó börtönbüntetést vonhat maga után, feltéve ha az elkövetőt a rendőrök vagy a rabtársai „még halála előtt nem verik agyon”, de ezt már csak mi tesszük hozzá.

A Prva TV úgy tudja, hogy a szerb államfő elleni merénylet végrehajtásának minden apró részletét gondosan kitervelték, a „célszemély meggyilkolásának céldátumát” pedig február első felére tették, és egy választási nagygyűlést tartottak a legalkalmasabb helyszínnek, mivel ott a testőröknek sokkal nehezebb dolguk van, mint más helyzetekben.

A szerb kormánypárti csatorna szerint korábban úgy hírlett, hogy a „Szerbelnök” életére törő maffiózó Dél- Afrikában bujkál, de a jelek szerint hazájában, Montenegróban tartózkodik, „mert ott van a legnagyobb biztonságban. Ez egy gyenge utalás arra, hogy a podgoricai elnök védelmét élvezi. Kettes alá.

A montenegrói bandavezért állítólag nemcsak az ottani titkosszolgálat látja el információkkal, hanem a brit hírszerzés, az MI6 is a keze alá dolgozik.

Az MI6 „mélyen behatolt” a Balkánra

Ennek a gondolkodásmenetnek az a piszkos, és piszkosul egyszerű logikája, hogy Nagy- Britannia fasírtban van Oroszországgal, így kézenfekvő, hogy Oroszország barátait irtani kell.

A magát most geopolitikai szakértőnek nevező Srđan Perišić, aki 2019-ben történt leváltása előtt fél évig Milorad Dodik tanácsadója volt, úgy fogalmazott, hogy a montenegrói titkosszolgálat szoros kapcsolatotokat ápol az ottani maffiával.

A Prva TV a nagyon kormánypárti Objetiv hírportállal karöltve arról a „titokról” is lerántotta a leplet, hogy a montenegrói titkosszolgálatba „mélyen beépült az MI6”, és a főadásidőben sugárzott riport szerint ezekután felvetődik a kérdés, hogy az Aleksandar Vučić elleni állítólagos merénylet kitervelőit esetleg/netalán nem Nagy- Britanniában kellene-e keresni.

– Nagy- Britannia minden más államnál perfidebb politikát folytat Szerbia irányában, a brit titkosszolgálatok ugyanis részt vesznek a szerb politikusok és más közéleti személyiségek elleni merényletekben, miközben Nagy- Britannia támogatja Szerbiát, és az ország barátjának tünteti fel magát

– hülyítette a szerb nézőket a geopolitikai szakértő, akit még Dodik is kirúgott, és aki gyakorlatilag önmagát erősítette meg, mert a már említett hírportálon, és annak címoldalas cikkében is ő beszélt Nagy- Britannia érintettségéről az Aleksandar Vučić ellen tervezett merényletben.

Az Objektiv hírportálnak Perišić elmondta, hogy Pristinában és a Szarajevóhoz közeli Butmirban az MI6 folyamatosan működő megfigyelői egységekkel rendelkezik, de a brit titkosszolgálat a Balkánon leginkább Montenegróban van jelen, ahol mélyen „installálta magát” a Nemzetbiztonsági Ügynökség (Agencija za nacionalnu bezbednost, ANB) struktúrájába, és átvette az irányítást felette.

– Ez azt jelenti, hogy Montenegróban minden bűnözői-maffiatevékenység az MI6-hez kötődik, ami arra enged következtetni, hogy a brit titkosszolgálatnak egy része mindenképpen külső tényezőként szerepel az Aleksandar Vučić ellen tervezett gyilkosságban

– szögezte le a legfőbb boszniai szerb politikus által kirúgott tanácsadó, aki most egész Szerbiának osztja az észt.

A hab a tortán, hogy a Prva TV riportjában a narrációt képező szövegrészt szinte szó szerint az Objektívből olvasták fel, vagyis „megfilmesítették” a hírportál egyik cikkét, ami fordítva is igaz: a baráti portálok tömegével veszik át a rezsimű televíziókban elhangzó nyilatkozatokat, így támogatják egymást a hazát és Vučićot szolgálva.

Szerbia

Kevés szerb akar háborúzni Koszovóért, a kormány 2,44-es átlagosztályzatot kapott

Avatar photo

Közzététel:

a megjelenés dátuma

Írta

osztályzat, átlag
play iconIde kattintva meghallgathatod a cikket (kettő az egyben)
Olvasási idő: 3 perc

A szerbek kétharmada elutasít bárminemű összecsapást Koszovóval, ez derül ki a belgrádi Demostat közvéleménykutató intézet legújabb felméréséből, amely alapján a szerbiai kormány az élet öt fontos szegmensében csak 2,44-es átlagosztályzatot kapott. Külpolitikai téren a megkérdezettek 22 százaléka Oroszországot tartja a legkívánatosabb partnernek, 20 százalék az Európai Uniót, 8 százalék Kínát, és csak 3 százalék az Egyesült Államokat.

Alig több mint tíz százalék harcolna

Srećko Mihailović szociológus a Demostat közvéleménykutatásának bemutatásakor közölte, hogy az április végén, május elején végzett felmérésük szerint a szerbiai állampolgároknak mindössze 11 százaléka harcolna Koszovóért, ugyanakkor 65 százalékuk az albánokkal és a nemzetközi közösséggel való bármilyen konfliktus ellen van, 24 százalék pedig bizonytalan a kérdésben.

osztályzat, átlag

Ezt nagyon nehéz elhinni, mert ezek a számok igencsak ellentétben állnak azzal a „rögtön meghalunk Koszovóért” érzéssel, amit a szerbiai politikai elit – tehát a kormányzat és az ellenzék is – gerjeszt, illetve a jelek szerint igyekszik gerjeszteni nap mint nap.

Az ezerhatszáz megkérdezett mintegy harmada, vagyis 33 százaléka úgy gondolja, hogy a jelenlegi kormány rosszul kezeli a koszovói kérdést, 23 százalékuk szerint viszont jók a kormány igyekezetei Koszovó ügyében, 32 százalék átlagosnak minősítette a szerbiai vezetés Koszovóval kapcsolatos tevékenységét.

Mihailović elmondta, hogy a felmérés azt mutatja, hogy a megkérdezettek több rossz, mint jó osztályzatot adtak a kormány munkájára a legfontosabb társadalmi területeken.

– A gazdaság és a társadalmi élet minden területén nőtt az emberek elégedetlensége

– jelentette ki a szerb szociológus, aki szerint a válaszadók 48 százaléka rossznak minősítette az életszínvonalt, és csak két százalékkal kevesebben nevezték ugyancsak rossznak a korrupció és a bűnözés elleni küzdelmet.

A megkérdezettek mindössze 18 százaléka vélte úgy, hogy a kormány ezen a téren jó munkát végez, vagyis körülbelül minden ötödik ember elégedett a kormány teljesítményével.

osztályzat, átlag

A válaszadók 39 százaléka nyilatkozott negatívan Aleksandar Vučić és kormánya munkájáról, 19 százaléka vélte úgy, hogy a kormányzat jól működik, 33 százalék közepes osztályzatot adott, 9 százalék pedig nem válaszolt erre a kérdésre.

Más országoktól eltérően Szerbiában nem lehet külön értékelni a köztársasági elnök és a kormányfő munkáját, miután Ana az államfő bábja, önálló akarattal és gondolattal nemigen rendelkezik, ezért egyesek a mostani kabinetet Aleksandar Vučić hetedik kormányának tartják.

Mennyi kell a tisztességes élethez?

Mihailović közlése szerint a felmérés eredményei azt mutatják, hogy a válaszadók 47 százaléka ugyanúgy él, mint 10 évvel ezelőtt, közel egynegyede jobban, 29 százaléka pedig rosszabbul, mint egy évtizeddel korábban.

Az eredmények azt mutatják, hogy a megkérdezettek 41 százalékának sok minden hiányzik a tisztességes élethez, 29 százalékuk szerint csak kevés kellene hozzá, 26 százalékuk ugyanakkor rendelkezik a tisztességes élethez szükséges feltételekkel, 4 százalék pedig azt mondta, hogy neki több is van, mint amennyi ahhoz kellene.

A kutatásban résztvevő emberek különösen rossznak minősítették az egészségügy, a gazdaság és az oktatás helyzetét.

Talán az egészségügy esetében a leginkább lesújtó a kép, a kutatásban résztvevők 56 százaléka elégedetlen a kormány teljesítményével, 29 százalék nem tudta eldönteni, és csak 15 százalék nyilatkozott pozitívan ebben a kérdésben.

A szerbiai gazdaság helyzetét 36 százalék átlagosnak ítélte meg, 32 százalék rossznak minősítette, és csak 20 százalék nyilatkozott pozitívan az életnek erről a szegmenséről.

osztályzat, átlag

A közvéleménykutatás öt fontos témáját – gazdaság, oktatás, egészségügy, igazságügy és környezetvédelem – átlagolva a Demostat arra a megállapításra jutott, hogy a szerbiai emberek 51 százaléka elégedetlen a helyzetével, és csak 17 százalék elégedett, a többiek a kettő között vannak.

Így nem csoda, hogy az iskolaév zárásával szinte egyidőben kiállított bizonyítvány igencsak rossz, a szerb kormány 2,44 százalékos átlaggal zárta az évet, ami kettes osztályzatnak felel meg.

Politikai kérdések

Visszatérve egy fontos politikai kérdéshez, a válaszadók 23 százaléka vezetne be szankciókat Oroszországgal szemben, ugyanakkor 35 százalék ellenzi ezt, viszont kimondottan nagy a bizonytalanok aránya, 42 százalék ugyanis azt válaszolta, hogy nem tudja, mit is kellene tenni ezen a téren.

osztályzat, átlag

A Demostat felmérése szerint holnap tartanák a népszavazást Szerbia EU-tagságáról, akkor 33 százalék szavazna ellene is és mellette is, 17 százalék nem tudta eldönteni, 17 százalék pedig nem menne el szavazni, vagyis a kérdésben abszolút patthelyzet van.

A válaszadók 20 százaléka értékelte pozitívan az ország európai uniós csatlakozásának előrehaladását, 36 százalékuk átlagosnak, 32 százalékuk pedig abszolút negatívan nyilatkozott.

Mindez azt jelzi, hogy a szerbiai lakosság támogatja is, meg nem is az ország belépését az Európai Unióba, vagyis nem érződik az ellenállhatatlan vágy a tagság megszerzése iránt.

Az olvasás folytatása



Meteorológia

KÖVETÉS

Napi hírlevél


Utazás

A szerző cikkei

B.A. Balkanac

Balkanac

in english

Líra-könyvek

Letöltések


Google-hirdetés

Tíz nap legjava