Connect with us

Helló, írd be ide, amit keresel

Koszovó

TÁVOLTARTÁSI VÉGZÉS: Nemcsak Magyarországot, hanem Boszniát, Szerbiát, és Koszovót sem hívták meg az amerikai demokráciacsúcsra

demokráciacsúcs TÁVOLTARTÁSI VÉGZÉS: Nemcsak Magyarországot, hanem Boszniát, Szerbiát, és Koszovót sem hívták meg az amerikai demokráciacsúcsra white house grounds
hu demokráciacsúcs TÁVOLTARTÁSI VÉGZÉS: Nemcsak Magyarországot, hanem Boszniát, Szerbiát, és Koszovót sem hívták meg az amerikai demokráciacsúcsra hu Hungarian

Olvasási idő: 7 perc

Nem hívták meg Magyarországot a virtuális demokráciacsúcsra, amelynek Joe Biden amerikai elnök lesz a házigazdája december 9-én és 10-én, de ugyanerre a sorsra jutott Bosznia-Hercegovina, Szerbia és Koszovó is. A csúcs célja a demokrácia, illetve az Oroszországgal és Kínával szembeni szövetség megerősítése. Pristinában ezért nem értik, hogy az “eminens Koszovót” miért sorolták olyan országok közé, mint a renitens Szerbia, Fehéroroszország, Törökország és Magyarország, amelyek egyre szorosabb kapcsolatokat ápolnak Oroszországgal és Kínával, és nem az Egyesült Államokhoz “vonzódnak”.

Ugyanaz az indoklás

Joe Biden elnök arra készül, hogy a Csúcstalálkozó a Demokráciáért (Summit for Democracy) elnevezésű rendezvény megszervezésével beváltsa kulcsfontosságú kampányígéretét: ez a maga nemében az első “találkozó”, amelyen több mint 100 ország részvételével igyekeznek “kikalapálni” a demokrácia intézményén esett csorbát, és megállítani a jogok és szabadságjogok erózióját világszerte.

A gyűlölt, megtűrt vagy éppen támogatott civilek – országa válogatja – azonban nem nagyon hiszik, hogy egy ilyen virtuális esemény képes érdemi cselekvésre ösztönözni a világ meghívott & meg nem hívott vezetőit annak érdekében, hogy visszanyessék tekintélyelvű hajlamaikat.

Ha azt akarjuk, hogy a csúcs több legyen, mint egy találkozó, minden résztvevőnek, beleértve az Egyesült Államokat is, végre kell hajtania a demokráciával és a jogokkal kapcsolatos érdemi kötelezettségvállalásait a következő évben

– jelentette ki a Reutersnek nyilatkozva Annie Boyajian, a Freedom House jogvédő szervezet politikai és érdekképviseleti alelnöke, miután ez a szervezet a demokrácia felett őrködő csoportok közé sorolja magát.

A konferencia még csak szervezési szakaszban van, máris sok ellentmondás és következetlenség jellemzi, legalábbis így vélik azok, akik lemaradtak a meghívotti listáról. A balkáni térségben ez Bosznia-Hercegovinára, Szerbiára és Koszovóra vonatkozik, Szerbia esetében az Egyesült Államok belgrádi nagykövete hivatalosan is megerősítette az ország távoltartását az amerikai demokráciacsúcstól.

Nem tudtuk meghívni az összes partnerünket a konferenciára, a célunk az volt, hogy különböző régiók országainak biztosítsunk részvételt, amelyek a demokratikus fejlődés egymástól eltérő szintjén vannak. Így meghívást kaptak olyan országok is, ahol jól fejlett a demokrácia, és olyanok is, ahol a demokrácia még csak fejlődésben van. Az Egyesült Államok azonban elkötelezett amellett, hogy más módon folytassa az együttműködést Szerbiával a demokrácia előmozdítsa és megerősítése érdekében ebben az országban

hu Hungarian

hu Hungarian

– jelentette ki Anthony F. Godfrey, amerikai nagykövet, akit a Biden-kormányzat nemrégiben hazahívott Belgrádból, így maga is a washingtoni “demokratikus átállás” áldozata.

Az Egyesült Államok pristinai nagykövetsége szinte ugyanezekkel a szavakkal indokolta meg a koszovói médiának az ország kihagyását a demokráciacsúcs résztvevői közül, vagyis a bideni döntést mindkét országban egyformán kommunikálták az Egyesült Államok képviselői, ami arra utal, hogy még ezt a szöveget is központilag gyártották le.

Így az sem meglepő, hogy a Koszovóban kiadott közlemény szintén tartalmazza az ígéretet, amely szerint az Egyesült Államok továbbra is elkötelezett amellett, hogy más fórumokon továbbra is együttműködjön Koszovóval a demokrácia megerősítése érdekében.

Demokratikus deficit

Az amerikai döntést természetesen nem hagyták szó nélkül sem Belgrádban sem, sem Pristinában.

Az ellenzéki hátterű belgrádi N1 televízió beszámolójában értetlenségét fejezte ki amiatt, hogy a találkozóra meghívták például Lengyelországot, amelyet az Európai Unió szégyenpadra ültetett az abortusztörvény miatt, de azt sem értik, hogy milyen kritériumok alapján kapott meghívást a demokráciacsúcsra Irak és Pakisztán.

Egy szerbiai külpolitikai szakértő úgy vélte, hogy a Trump-érában a szerbiai-amerikai kapcsolatok “nyugalmi állapotban” voltak, ezért érthető volt, hogy a belgrádi vezetés a korábbi elnöknek szurkolt a választások idején.

Bidennek mások a prioritásai: jogállam, az emberi és szabadságjogok, vagyis mindaz, amivel kapcsolatban Szerbia bírálattal illethető. Most már teljesen világos, hogy az Egyesült Államok továbbra is szeretne jelen lenni a térségben, hogy politikai téren gátolja Oroszország és Kína, főleg Kína előretörését a régióban

– jelentette ki Boško Jakšić külpolitikai szakértő. Egy szerb politológus szerint Szerbiát a “demokratikus deficit” miatt hagyták le a listáról.

hu Hungarian

hu Hungarian

A demokráciákat hívták meg, Szerbiát viszont nehezen lehetne a demokráciák közé sorolni, főleg ami az intézményrendszer, a média és az igazságszolgáltatás szabadságát illeti

– nyilatkozta Stevan Nedeljković, a belgrádi Politikatudományi Egyetem munkatársa, aki szerint Szerbia és Koszovó távoltartásában közrejátszott az is, hogy az Egyesült Államok ezzel akarta megróni a két országot azért, mert nem ért el haladást az egymás közötti tárgyalásokon.

Egy másik politológus ugyanakkor úgy vélte, hogy az Egyesült Államoka a meghívók kiosztásakor mérlegelte, hogy melyik ország haladta meg a hibrid és félautoriter államok szintjét, és ezért tett külnmbséget a kihagyott országok, valamint a meghívott Albánia, Észak-Macedónia, és Montenegró között, amelyek mutattak némi fejlődést a demokrácia terén.

Dragan Đilas, az ellenzéki Szabadság és Igazság(osság) Pártjának (Stranka slobode i pravde, SSP) vezetője a múlt héten Wasgingtonban járt, ahol Gabriel Escobarral, az Egyesült Államok új balkáni megbízottjával találkozott, vagyis az Egyesült Államok ezen a csatornán keresztül (is) értesült a szerbiai fejleményekről.

Đilas az Amerika Hangja szerb adásának nyilatkozva igyekezett elhárítani a gyanúsítást, miszerint azért utazott az Egyesült Államokba, hogy segítséget kérjen az ottani kormánytól, ami egyébként nem lenne egyedi eset, tekintettel az Otpor/CANVAS és az amerikai titkosszolgálatok korábbi összeborulására.

Nem támogatásért jöttünk, hanem azért érkeztünk Washingtonba, hogy megbeszélést folytassunk a világ vezető hatalmának a képviselőivel, és elmondjuk az álláspontunkat mindazzal kapcsolatban, ami történik

– jegyezte meg a belgrádi kormány által legtöbbet és leginkább gyalázott ellenzéki vezető.

A kormányváltáshoz a világon senkitől sem várunk támogatást. Ez rajtunk, szerbiai állampolgárokon múlik. Mi a demokráciát képviselő országoktól azt várjuk, hogy Szerbiában is segítsenek bevezetni bizonyos normákat, amelyeket gyakran európai normáknak nevezünk. És ezt követően Szerbia állampolgárainak kell eldönteniük, hogy ki vezesse és képviselje őket, kire bízzák bizonyos értelemben a jövőjüket

hu Hungarian

hu Hungarian

– tette hozzá a szerb ellenzék egyik vezető, ha nem éppen a legfontosabb alakja.

Nem mellékes körülmény, hogy Đilas éppen a demokráciacsúcs szervezésével párhuzamosan kereste fel az Egyesült Államokat, hogy elmondja a szerbiai demokráciával kapcsolatos véleményét, ami pártállástól és vérmérséklettől függően többféleképpen megítélhető és kommentálható.

A “szerbelnök”, így egybeírva az Aleksandar Vučić nevének szinonimáját, nem is a koronavírusra, hanem a bubópestisre jellemző önkívületi transzba esett, amikor kiderült, hogy Đilas látogatásával szinte egy időben hét amerikai kongresszusi képviselő levelet intézett Joe Bidenhez.

A képviselők arra figyelmeztették az amerikai elnököt, hogy Szerbia elfojtja a demokráciát, és ezért egyesekkel szemben léptesse életbe június 8-án kiadott rendeletét, amellyel megregulázná és egyúttal kitiltaná az Egyesült Államokból a balkáni, ezúttal szerbiai rosszfiúkat.

A levél szerint a “szerbelnök” elmélyítette a korrupciót az országban, erre használta fel például a koronavírus által előidézett válságot is, ma pedig rejtegeti az egészségügyi felszerelések és a lélegeztetőgépek beszerzésének részleteit, mindeközben pedig az állami támogatásoknak köszönhetően szépen hízik a kormánypárti média.

Vučić vasárnap éppen a kínai (és nem valamelyik amerikai) vakcina harmadik adagját vette fel a belgrádi vásárcsarnokban, de nem az oltás következtében esett transzba.

Arra kérem őket, hogy fagyasszák be a külföldi vagyonomat. Semmi ilyet nem találnak, mert nekem nincs ilyen az országon kívül. Írják csak a nyilatkozataikat, írjanak, amit akarnak, mert végül mindannyian Szerbia állampolgárai elé állunk ki, akik meghozzák a végső döntést

TÁVOLTARTÁSI VÉGZÉS: Nemcsak Magyarországot, hanem Boszniát, Szerbiát, és Koszovót sem hívták meg az amerikai demokráciacsúcsra demokráciacsúcs TÁVOLTARTÁSI VÉGZÉS: Nemcsak Magyarországot, hanem Boszniát, Szerbiát, és Koszovót sem hívták meg az amerikai demokráciacsúcsra 20045 nvP63QmLUr 500x321

hu Hungarian

hu Hungarian

– jelentette ki a meglehetősen dühös Vučić, aki valamilyen ellenlevelet helyezett kilátásba, amely majd megmutatja, hogy Szerbiának hány barátja van az amerikai kongresszusban.

Duterte meg ott lesz

Az amerikaiak tehát ilyen körülmények közepette hagyták ki Szerbiát a demokráciacsúcsról, ami elég jól mutatja, hogy a döntés többé-kevésbé indokolható, ha nem is észszerű. Ez még inkább elmondható Koszovó mellőzéséről.

Ramush Haradinaj, volt koszovói miniszterelnök, a Koszovó Jövőjéért Szövetség elnöke Facebook-bejegyzésében kiemelte, hogy a “koszovói kudarcot” a pristinai kormánynak vészjelzésként kell felfognia azzal kapcsolatban, hogy milyen mértékben romlottak meg a kapcsolatok Koszovó és az Egyesült Államok között, mert Koszovó lehagyása az amerikai listáról ennek a következménye.

Agon Maliqi politikai szakértő is azt kérdezte a Facebookon, hogy “miként lehetséges, hogy az Egyesült Államok Koszovót a Nyugat-ellenes autokraták közé sorolta, Aleksandar Vučić, Milorad Dodik, Aljakszandr Lukasenka, Orbán Viktor és Recep Tayyip Erdoğan mellett?”

Meggyőződésem, hogy az Egyesült Államoknak nem könnyű szívvel tette ezt Koszovóval, amelynek létrejöttét alapjaiban segítették egykoron

– mondta a koszovói politikai elemző.

Hírügynökségi jelentések szerint a csúcstalálkozón ugyanakkor részt vesz Rodrigo Duterte, a Fülöp-szigetek elnöke, aki szokott vadakat mondani, korábban például a drogdílerek legyilkolására, vagyis önbíráskodásra szólította fel a lakosságot, és kijelentette, hogy “nem törődnek az emberi jogokkal”.

Szintén felkerült a listára Narendra Modi indiai elnök, akiről nemrégiben kiderült, hogy ő maga is “meglovagolta a Pegazust”, vagyis lehallgatta politikai ellenfeleit. (Mondjuk a mindenkit lehallgató Amerika esetében elképzelhető, hogy ez nem számít bűnnek.)

hu Hungarian

hu Hungarian

Mindkét ország meghívást kapott tehát az amerikai szervezésű virtuális csúcsra, és párhuzamosan tárgyal majd a demokráciáról például Svédországgal, vagy akár más, magas demokratikus árfolyammal jegyzett országokkal.

Edward P. Joseph professzor, a washingtoni Johns Hopkins Egyetem képviseletében a balkáni helyzetről szólva arról beszélt a minap, hogy nem lehet hasonlóságot tenni, még kevésbé pedig párhuzamot vonni Koszovó, Szerbia és Bosznia-Hercegovina között.

Ironikus módon Koszovó egy fiatal állam, ugyanakkor a Balkán egyik legerősebb demokráciája: többpártrendszerrel, szabad médiával, korrupcióval és a szervezett bűnözés ellen küzdő kormánnyal. És ezek a lépések ellentétesek a régió trendjeivel. Szerbiában ugyanakkor autokratikus tendencia uralkodik. Koszovót pedig végképp nem lehet összehasonlítani Bosznia-Hercegovinával, ahol működési zavarok jelentkeznek

– mondta az amerikai professzor.

A koszovói elemzők egy része szerint Koszovót és Szerbiát is azért zárták ki a csúcsértekezletről, mert nem sikerült előrelépést elérniük a brüsszeli közvetítéssel folyó tárgyalásokon, amire – mint már előbb szó volt róla – a belgrádi elemzők is utaltak. Ez azonban aligha elegendő indok, és a kérdésnek biztos hogy van más üzeneti értéke is, ezért lehet még keresgélni, vagy esetleg találgatni.


Iratkozz fel a napi hírlevélre!

demokráciacsúcs TÁVOLTARTÁSI VÉGZÉS: Nemcsak Magyarországot, hanem Boszniát, Szerbiát, és Koszovót sem hívták meg az amerikai demokráciacsúcsra balkanac nagy


Google-válogatás