Járvány
MONNYONLE: A negyvenes évek Németországát idézték a vírustagadók demonstrációi, avagy Mengele két helyen is újjászületett Szerbiában
Eddig még senki sem foglalkozott a koronavírusnak azzal a mellékhatásával, hogy elveszi az emberek eszét, amihez nem is kell megfertőződni. Sokan csak rágondolnak, és máris meghülyülnek, amin semmiféle oltás nem segít. Az emberi hülyeség pedig leggyorsabban a közösségi média segítségével terjed, ennek legjellemzőbb tünete a féktelen anyázás, ami akkor válik igazán veszélyessé, amikor a Facebookon & más közösségi csatornákon edződött személyek azzal a meggyőződéssel lépnek az utcára, hogy az élet ugyanolyan álarcosbál, mint a virtuális világban. Ennek lehettünk legutóbb szemtanúi Szerbia esetében, ahol nemigen szoktak spórolni az érzelmekkel, és ahol nemcsak a hülyeség, hanem a vírus is tarol újabb rekordokat döntve meg.
Mengele monnyonle!
A belgrádi Prva TV azzal kezdte kedd esti híradóját, hogy a “szélsőségek nem ismernek határokat”, és így fordulhatott elő, hogy a vírustagadók (antivakszerek) “hajtóvadászatot indítottak” a szerbiai válságstáb két tagja ellen, amihez hasonlóra eddig csak a negyvenes évek Németországában volt példa, nyilvánvalóan nem a koronavírus, hanem “más betegség” megjelenése miatt.
A kezdőhírként sugárzott tudósítás felvezetőjében elhangzott, hogy a vírustagadók hétfő esti (valószínűleg összehangolt) niši és belgrádi tüntetésének résztvevői sértegették és megfenyegették a szerbiai válságstáb két tagját, Branislav Tiodorovićot és Predrag Kont, az utóbbi zsidó származása miatt különösen rossz néven vette, hogy a demonstrálók Mengele nevét skandálták a lakása előtt.
A szerb politikai színtéren és magában Belgrádban általában senkit sem foglalkoztat a zsidó származás, viszont jelentős indulatokat válthat ki, ha valaki horvát vagy éppen albán felmenőket “próbál rejtegetni”. Mengelével kapcsolatban a Prva TV híradója népművelésbe kezdett, és rövid életrajzi filmet mutatott be az auschwitzi tábor tömeggyilkos orvosáról, hátha a tüntetők között is vannak tájékozatlanok.
De ugorjunk vissza az eseményekhez, amelyek megoszthatják még a szerb társadalmat, de azért nem annyira, mint ahogy azt az egyik tüntető vizionálta, a Balkán ugyanis gyakran “túlzófokban működik”.
– Ezek az intézkedések törvénybe ütközők, polgárháborút idéznek elő velük. Mondjanak le mindannyian, az egész válságstáb mondjon le
– harsogta megafonon keresztül Predrag Kon belgrádi lakása előtt egy fizikai és mentális megjelenésében is súlyos esetnek tűnő nő/hölgy, amire a tömeg azt kezdte skandálni, hogy “tartóztassátok le Kont” (“Uhapsite Kona!”), és hogy “Mengele, Mengele!”. Az épület bejáratát rendőrök vigyázták, de ők senkit sem tartóztattak le, se Kont, sem a súlyos esetnek tűnő hölgyet.
A tüntetők, akik néhány száz kilométerrel odébb megjelentek a másik epidemiológus, Branislav Tiodorović niši lakása előtt, hasonló követeléseket támasztottak az ő esetében is.
– Branislav, holnap estig adunk határidőt arra, hogy benyújtsd a lemondásod
– harsogta itt is megafonon keresztül egy férfi, akinek fizikai megjelenéséről nem tudunk beszámolni, mert nem látszik a felvételen. A tömeg itt is hangosan skandálta, hogy “Mengele, Mengele”, ami majdnem olyan, mint a “monnyonle”, csak kicsit/jócskán erősebb érzelmi felindultságra utal, vagy kicsit/jócskán erősebb érzelmi felindultságot válthat ki, mint azt majd alább feltárjuk.
A két epidemiológust azért tisztelte meg látogatásával a talán szervezett, talán önszervezett tömeg, mert a válságstáb legutóbbi ülésén szigorúbb intézkedéseket követeltek, mint amilyen végül született az oltási igazolvány 22 óra után történő használatának kötelezővé tételével kapcsolatban. A két epidemiológus egyúttal sürgette az online-oktatás újbóli bevezetését is, miután az országban egyre több gyerek betegszik meg a koronavírus következtében.
Branislav, mi most elmegyünk, de biztos lehetsz abban, hogy holnap még többen eljövünk, ha nem mondasz le
– búcsúztak a viszontlátás reményében a tüntetők, akiknek kilétével kapcsolatban folyik a maszatolás.
Kik ébresztgetik Mengele szellemét?
Mielőtt folytatnánk a történetet, megpróbáljuk felfedni a tüntetők kilétét, persze, nem névsorolvasást tartunk, hanem kötődésük révén igyekszünk feltárni, hogy kikről is lehet szó.
Ehhez először a Facebookot hívjuk segítségül, legyen áldott a neved, Zuckerberg! A bejegyzést mentettük a hálás utókor számára, hogy szükség esetén saját forrásból is idézni tudjuk, ha netalán valami történne vele visszavonás/törlés vagy a Facebook-rendőrség cenzúrázó tevékenysége által.
A zombori migránshelyzetet elemezve már említettük, hogy a szerb rendőrségen kívül a Narodna Patrola (Népi Járőrség) is részt vesz azok vegzálásában, akik szállást adnak az “illegális bevándorlóknak”. Egyúttal arra is felhívtuk a figyelmet, hogy az általában szélsőjobboldaliként aposztrofált szervezet mostanában megfeledkezni látszik a migránsokról, és inkább a “Covid-belépők” ellen demonstrál.
A Népi Járőrök februárban tűntek fel Belgrádban, ahol megpróbálták “megregulázni” a “gyalogos turistákat”, erre akkor a szerb elnök is reagált, és nem nagyon válogatta meg a szavait.
– Számomra undorító ez a migránsellenes politika Szerbiában… Fasiszta ganajok, maradjatok békében ezzel! Szerbia soha nem volt fasiszta ország. Szerbiában a fasiszták sohasem voltak többségben, és soha nem is lesznek
– mondta akkor Aleksandar Vučić a csoport megjelenésével kapcsolatban. A Népi Járőrök azonban tovább működ(het)tek, a sajtó mintha megfeledkezett volna róluk, a kormányzat és a rendőrség pedig gyaníthatóan használta őket a maga céljaira.
A tüntetésen más oltásellenes csoportok is megjelentek, és az ellenzéki pártok egyike-másika is támogatta azt a követelését, hogy a válságstáb itt említett, továbbá itt nem említett tagjait is felelősségre kell vonni. Janko Veselinović, a Szerbiai Egyesült Ellenzékhez tartozó Preokret (Fordulat) vezetője a Twitteren úgy fogalmazott, hogy a válságstáb szóban forgó két tagja, illetve az egész testület ellen bűnvádi eljárást kell indítani, ha Szerbia egyszer jogállam lesz.
Mišljenja sam da Predrag Kon treba krivično da odgovara. Jednom, kada budemo pravna država. I cela ekipa, koja se naziva "Krizni štab". Sve sa Kisićkom…Ali niko nema pravo da mu dolazi pod prozor. To od njega pravi žrtvu… Neko to režira…Neki su naivni. A vođe nisu.
— Janko Veselinovic (@j_veselinovic) October 25, 2021
– De senkinek sincs joga, hogy az ablaka alá vonuljon, mert azzal áldozatot csinál belőle… Ezt valaki megrendezi… Vannak naivak. De a vezetők nem azok.
– tette hozzá Veselinović, azt azonban nem részletezte, hogy a vezetők címszó alatt kikre gondolt.
A szerbiai kormánypárti sajtó közben talált egy koszovói albán szálat is a virustagadók tüntetésével kapcsolatban, a belgrádi Kurir napilap/hírportál arról számolt be, hogy a megmozdulást állítólag a pristinai illetőségű Xhemshit Arifi vezette, a 35 éves koszovói albán férfit Belgrád óvárosában őrizetbe is vették. Kilétét a szerb rendőrök annak ellenére sikeresen megállapították, hogy nem voltak nála dokumentumok.
A módszerekkel kapcsolatban nem jelentek meg információk, annyit viszont közöltek, hogy nevét a titkosszolgálatok bevonásával, vagyis a Biztonsági és Információs Ügynökség (Bezbednosno informativna agencija, BIA), valamint a Szélsőségek és a Terrorizmus Elleni Szolgálat (Služba za borbu protiv terorizma i ekstremizma, SBPTE) segítségével, mondjuk, tevékeny hozzájárulásával sikerült megtudni. Összeesküvéselméletek gyártásától most eltekintünk.
A Kurir azt írja, hogy Arifi részt vett a forgalom akadályozásában, és a belgrádi tüntetéseken ő irányította a tömeget, arról viszont nincs szó, hogy ezt milyen nyelven tette, mert a most 35 éves pristinai albán férfi aligha beszél folyékonyan szerbül, legalábbis ez nem jellemző az ottani albánságra.
A szerbek arra is kitérnek, hogy Arifinek nincs tartózkodási engedélye (bejelentett tartózkodási helye) Szerbiában, ami esetleg illegális jelenlétre utalhat (holott ő nem migráns), ez a felvetés viszont ellentmond azoknak a szerb állításoknak, hogy Koszovó Szerbia része, vagyis Szerbiához tartozik, mert ha ebből a szempontból vizsgáljuk meg a dolgot, akkor felvetődik a kérdés, hogy miért van szüksége “külön szerbiai tartózkodási engedélyre” egy pristinai illetőségű férfinak, aki a szerb értelmezés szerint “pristinai lényéből kifolyólag” Szerbia része.
A hős miniszter
Az előbb már említett Predrag Kon epidemiológus igencsak magára vette, hogy a tüntetők usztasának és gonosztevőnek nevezték, azért meg még inkább megorrolt, hogy Mengelét emlegették az ablaka alatt.
– Nem igaz, hogy usztasa vagyok, és az sem igaz, hogy gonosztevő lennék, mert a gonosztevő a vírus, és a tüntetők a gonosztevő mellé álltak. Azt is skandálták, hogy Mengele vagyok, aki a legrosszabb valaki volt a világon, ezt a származásom miatt soha nem bocsátom meg nekik
– közölte Kon, aki nem értette, hogy a tömeg valójában miért kéri a letartóztatását, bár lehet, hogy ezt a gondolatot a tüntetők közül is kevesen tudták volna elaborálni. A másik epidemiológus, Branislav Tiodorović a családja miatt aggódik, de kitart “szakmai véleménye” mellett, és nem hátrál meg a “militáns csoportok” megjelenése miatt, ami szerinte a jövő évi parlamenti választásokkal hozható összefügésbe.
Zlatibor Lončar szerb egészségügyi miniszter mindeközben igazi hősként tűnt fel, mert magára vállalt minden felelősséget a két epidemiológussal kapcsolatban.
– Én választottam be őket a válságstábba, és minden javaslatuk és döntésük miatt engem terhel a felelősség. Ezért a tüntetők ne az ő lakásuk elé menjenek, hanem jöjjenek az enyém elé
– mondta Lončar, aki a szerb védettségi (belépési) igazolvány bevezetésének támogatója volt, szerinte ugyanis ezekkel az igazolványokkal életeket menthetnek meg, egyelőre azonban csak este tíz óra után.
A szerb kormányzat és csatolt médiája közben igyekszik csökkenteni a belgrádi és niši tüntetések jelentőségét, ugyanúgy handabandázik, mint a szervezőkkel kapcsolatban. Egyes hírmagyarázók szerint nem világos, hogy a “mengeléző” tüntetők mit követelnek, az intézkedések enyhítését, vagy éppenséggel a szigorítását a megbetegedések növekedése miatt.
Aki esetleg még mindig nem érti, hogy miről is van szó, nézze meg a következő videót, amely szintén a Népi/Nemzeti/Népnemzeti Járőrök egyik hasonló ihletésű megmozdulásán készült.
– Nem akarunk Covid-útlevelet! Nem akarunk Auschwitzet
– skandálták a lelkes aktivisták, miközben a szerb zászló vidáman/szomorúan suhogott az egyre hűvösödő szerb éjszakában.
Ezek után már csak az a kérdés, hogy a szerbiai kormányak/rendszernek miért van szüksége a Népi Járőrökre, és az egyéb szélsőségesekre. Megtűrésükkel azt sugallhatja, hogy “jó lesz vigyázni, mert vannak még tőlük is jobbra is” – arra meg már gondolni sem nagyon merünk, hogy ezeket a “mengeléző” erőket, esetleg – netalántán – valakik külföldről támogatják. Bár nem lepődnénk meg.
Horvátország
OMICRON: Horvátországban növekszik az új koronás megbetegedések száma
Előbb a szárazság, majd a háború és végül az árak növekedése – mindez hozzájárult ahhoz, hogy a koronavírus háttérbe szoruljon a horvát médiában, de nem csak ott, hanem egész Európában, a viccesebb kedvűek szerint “Putyin egy csapásra kiirtotta a vírust”. Egy újabb oltásra egyelőre szinte senki nem gondol, miközben csak Horvátországban már majdnem félmillió vakcinát kellett kidobni, mert lejárt a szavatosságuk.
Új koronás megbetegedések
A strandok tele vannak, a szezon jobb, mint eddig bármikor Horvátországban, ezért senki sem szívesen beszél arról, hogy a vírus netalán visszatér, pedig csütörtökök már 1148 új megbetegedést regisztráltak az egész Horvátországban.
– Ez többszörös növekedés az előző hetekhez képest, ami az Omicron-törzs két újabb alfajának, a B4-es és a B5-ös térhódítását jelenti
– nyilatkozta a Horvát Közegészségügyi Intézet epidemiológusa Iva Pem Novosel a Nova televízió esti híradójának nyilatkozva.
A legfrissebb adatok szerint az összes horvát teszt egyharmada pozitív, a legtöbb megbetegedést Split- Dalmácia megyében és a fővárosban, Zágrábban jegyezték fel, a kórházakban viszont egyelőre nyugalom van.
– Nem észleljük, hogy különösebben megnövekedett volna a betegek száma, naponta egy-két beteg érkezik, főleg idős emberek, akik más nyavalyákkal is küzdenek
– monda el a már előbb említett televíziónak Bruno Baršić, a zágrábi Dubrava kórház orvosa.
A horvát miniszterelnök arra számít, hogy a horvát közegészségügyi intézet őszre újabb vakcina beadatását javasolja majd az ország lakosságának, amely a korábbiakban sem nagyon csipkedte magát, amikor az oltás felvételérő volt szó.
Spliti vírus
A spliti Slobodna Dalmcija is foglalkozik a koronavírusos esetek számának növekedésével, aminek az az apropója, hogy éppen Split- Dalmácia megyében a legtöbb a megbetegedettek száma, a csütörtökön tesztelt 614 személy közül 304 esetben mutatták ki a vírus jelenlétét. Jelenleg 15 személyt ápolnak kórházban, egy nő pedig belehalt a szövődményekbe.
A fenti adatok azt jelentik, hogy majdnem minden második teszt esetében észlelték a vírus jelenlétét, és azt is fontos megemlíteni, hogy az új megbetegedések majdnem kétharmada sűrűn lakott környezetben, vagyis Splitben történt.
A Slobodna egy másik cikkében arra emlékeztet, hogy a B4-e és a B5-ös a rendkívül fertőző omikron legújabb alváltozata, és a jellegzetességei alapján akár azt is feltételezni lehet, hogy újabb hullámot okozhat, amely során a betegség súlyosabb lefolyású is lehet.
Zlatko Trobonjača, a fiumei egyetem immunológusa szerint a Covid-19 megbetegedés ellen a legjobb módszer továbbra is a vakcina felvétele, megfogalmazása szerint ez azonban Horvátországban stagnál, naponta csak két-három ember adatja be magának az oltás.
Az elkövetkező időben újabb hétmillió vakcina érkezik Horvátországba, miközben már 354 ezer adag oltóanyagot meg kellett semmisíteni a szavatosság lejárása miatt, és további 1,3 millió vakcinára ugyanez a sors vár, hasonló okokból kifolyólag.
-
Koszovó13 óra telt el azóta
Lelőttek egy rendőrt Koszovóban, akár magyar katonák élete is veszélybe kerülhet
-
Románia4 nap telt el azóta
KÖLCSÖNÖS ZSAROLÁS: Ausztria nyomná a gázt, Románia behúzta a féket
-
Montenegró3 nap telt el azóta
Szerbiai állampolgárok ásták az alagutat Montenegróban, 19 fegyver tűnt el
-
Szerbia6 nap telt el azóta
Még idén kiírják, de csak jövőre lesznek választások Szerbiában, vajon miért?