Connect with us

Húsvéti gyermekkönyvek

Európai Unió

HORVÁTORSZÁG JELKÉPEI: Bemutatták a horvát eurós pénzérmék hivatalos tervezetét, Szerbia (mérsékelten) örjöng

Avatar photo

Közzétéve:

A megjelenés dátuma

nikola tesla
A cikk meghallgatása

 
Az eurozónához történő csatalakozás egyre valószínűbbnek tűnő horvát projektje még egy lépéssel közelebb került a megvalósításhoz. A lefolytatott nyilvános vita után – több mint 50 ezer horvát állampolgár részvételével -, a zágrábi kormány bejelentette, hogy a Horvát Nemzeti Bank Pénzügyi Bizottsága elbírálta az összegezett javaslatokat, és ezt továbbküldte a kormánynak. A horvát kormány jóváhagyása után a tervezeteket eljuttatják az Európai Bizottságnak és az Európai Parlamentnek, valamint a tagországoknak véleményezésre és jóváhagyásra. Az eurozónában minden tagországának joga van nemzeti szimbólumokkal ellátott pénzérméket kibocsátani, nevezetesen saját 2 euró és 1 euró, illetve az 50, 20, 10, 5, 2 és 1 eurócent címletű pénzérméket.

Kinek a Nikolája?

Annak oka van, hogy a BALK egyáltalában foglalkozik ilyen procedurális kérdéssel, az ok pedig nem más, mint hogy a tervek szerint a horvát 50, 20 és 10 eurócentes aprópénzen Nikola Tesla arcképe szerepel majd.

A mai világot mozgató váltóáram (váltakozó áram) “bevezetéséért felelős” világhírű feltalálót ugyanis a horvátok is, meg a szerbek is magukénak vallják, az amerikaiak viszont amerikai feltalálóként tartják számon.

Horvátország önállósulása, illetve az ezt követő 1995-ben lezáruló horvát-szerb háború óta a horvát-szerb viszony igencsak hullámzó, hideg-meleg jelleget mutat. Bármelyik pillanatban kirobbanhat valamilyen nézeteltérés, a paradicsomtermés vagy a második világháborús jasenovaci haláltábor ürügyén.

Egyesek szerint a feszültségek igazi forrását a belpolitikában kell keresni, mert kissé gyanús, hogy szinte törvényszerűen mindig a parlamenti választások környékén romlik meg a két ország viszonya. Tavaszra (ismét) választások lesznek Szerbiában, így hát lesz itt még haddelhadd.

Ez a Tesla-dolog azért mégiscsak egy “kicsit durva” – mivel a Horvát Nemzeti Bank fent említett bizottsága Nikola Teslát a polgárok javaslatára és szavazatai alapján vette fel a listára, az eredetileg javasolt Dubrovnik helyett.

A szerbek az utóbbi időben ismét bimbózódó nacionalizmus szellemében úgy tekintenek Teslára mint a “szerb zsenialitás jelképére”, például a belgrádi nemzetközi repülőteret is róla nevezték el, pedig annak semmi köze a zsenialitáshoz.

Hivatalosan a horvát tervezetre ez idáig csak a Szerb Nemzeti Bank reagált – a politikai bazárban most a fő téma a Belivuk-féle vallomás – bár tekintettel a Tesla-ügy súlyosságára, ez bármely pillanatban változhat.

A Szerb Nemzeti Bank közleményében úgy találta, és úgy tálalta, hogy Nikola Tesla ábrázolása a horvát eurós pénzérméken a “szerb nemzet kulturális és tudományos örökségének kisajátítása”, és amennyiben erre valóban sor kerülne, akkor “Szerbia megfelelő lépéseket tesz az EU illetékes intézményeinél.

Plenković nem izgatja magát




Az időközben Brač szigetére látogató horvát miniszterelnök majdnem, hogy csak egy kézlegyintéssel intézte el az ügyet.

– Nem veszünk el senkitől senkit. Joguk van a saját ellenvetéseikre, álláspontjukra, de nem rendelkeznek semmilyen befolyással. Nikola Tesla Smiljaneban született, Károlyvárosban járt gimnáziumba. És különben is, a polgárok javasolták, hogy a pénzérmén Tesla legyen. Ha én állnék a Szerb Nemzeti Bank élén, Horvátországnak annyit mondanék, hogy: Brávó!


– jelentette ki Andrej Plenković.

Ami pedig Szerbia “megfelelő lépéseit” illeti  – tekintettel Horvátország beágyazottságára az európai struktúrákban – Brüsszelben aligha foglalkozik bárki is komolyan a szerb ellenvetésekkel.

A horvátok pozíciót pedig csak erősítheti, hogy Kolinda Grabar- Kitarović volt horvát köztársasági elnök akár NATO-főtitkár is lehet, ami a szerbek számára egyébként nagyobb fejtörést kellene, hogy okozzon, mint Nikola Tesla debütálása a horvát eurón.

A szőke ciklon visszatér?

Nem elképzelhetetlen, hogy a világszerte szenvedélyes fociszurkolóként ismert Kolinda Grabar- Kitarovićot esetleges jelölik a távozó Jens Stoltenberg NATO-főtitkár megüresedő posztjára.

Az ötlet jelen pillanatban még csak a próbaballon, magyarán a lufi szintjén van, de mint ezt a horvát elemzők időközben körbejárták, Kolindának reális esélyei vannak a megbízatás elnyerésére.

A hírt először a Politico repítette világgá, három lehetséges jelöltet tartva a legesélyesebbnek a NATO főtitkári cím elnyerésére: Dalia Grybauskaitė volt litván közársasági elnököt, Kersti Kaljulaid észt elnököt és Kolinda Grabar- Kitarovićot.

A Politico eszmefuttatása szerint a következő főtitkár minden bizonnyal nő lesz, és Oroszországra való tekintettel kelet-európai.

Hármuk közül egyértelműen Kolinda tűnik a “legmegfelelőbb nőnek” a poszt betöltésére.

Miután egyetemi tanulmányainak egy részét Fullbright-ösztöndíjjal az Egyesült Államokban végezte, majd Horvátország washingtoni nagyköveteként is szolgált, kifejezetten jó USA-beli kapcsolatokkal rendelkezik, de volt Horvátország külügyminisztere is, mielőtt az elnöki posztot töltötte be. HORVÁTORSZÁG JELKÉPEI: Bemutatták a horvát eurós pénzérmék hivatalos tervezetét, Szerbia (mérsékelten) örjöng

És ami egyáltalán nem mellékes, 2011 és 2014 között Anders Fogh Rasmussen és Jens Stoltenberg NATO-főtitkárok helyetteseként tevékenykedett, tehát tudja, hogy merről fújnak a fagyos orosz szelek. Annak idején Afganisztánban is megfordult, bár ez most már nem akkora érdem, mire az új főtitkárt kinevezik, addigra a NATO ott lekapcsolja a villanyt.

A Politico szerint megválasztását a jelenlegi információk szerint egyedül az angol ambíciók hiúsíthatják meg, a szigetország ugyanis a Brexit után nagyon szeretné egy esetleges főtitkári kinevezéssel megerősíteni helyzetét az Észak-atlanti Szövetségen belül a leopárdcipős Theresa May volt brit miniszterelnök személyében.

A BALK Hírlevele


Meteorológia


B.A. Balkanac

Balkanac

Magyarország

Oroszország

Kína

Európai Unió

IN ENGLISH

Egy hét legjava