Horvátország
HORVÁT NEMZETI SZIMBÓLUM: Az ellopott menyét komédiája

Zágrábban hétágra süt a nap, az ország pedig a padlón fetreng a röhögéstől, miközben az ellenzékből sokan a kormánypártra kennék a horvát euró egyik érméjének tervezete körül kirobbant botrányt. Nem elég, hogy a horvátok ellopták a szerbektől Nikola Teslát, legalábbis a szerbek szerint, most ráadásul itt van ez a menyét-ügy.
Lopott menyét
A legrövidebben fogalmazva, az történt, hogy a nagy pompával bemutatott díjazott eurós pénzérmék tervezete, amelyeken horvát szimbólumok díszelegnek, szuper kellemetlen botrányba fulladt, kiderült ugyanis, hogy az egy eurós pénzérmén feszítő menyét, azaz „kuna”, az internetről lett másolva, és voltaképpen Iain H. Leach skót természetfotós intellektuális tulajdonát képezi.
Miután a hétvégén nagy vihar támadt a közösségi és egyéb médiában, a díjazott tervezet készítője Stjepan Pranjković visszavonta a „lopott menyétet”. Ez meglehetősen kínos a Horvát Nemzeti Bankra (HNB), de úgy általában Horvátországra nézve is, mivel a tervezeteket az Európai Unió már elfogadta.
KAPCSOLÓDÓ CIKK

Minden azzal kezdődött, hogy a HNB pénzügyi bizottsága tavaly augusztus 2-án kiírta a pályázatot a pénzérmék megtervezésére, ezzel az volt a cél, hogy a Horvát Köztársaság polgárai minél nagyobb számban vehessenek részt a pályázaton. Ennek érdekében maximálisan leegyszerűsítették a pályázati feltételeket: a pályaműveket 1 A4-es papírlapon kellett beküldeni, pár mondatos magyarázat kíséretében.
Szóval, demokráciában nem volt hiány, és nem kell kételkedni a bizottság jóakaratában sem, a szakmai elvárások kiiktatásával pedig az volt a cél, hogy megkerüljék a „dizájnmaffiát”.
Ez mindössze annyi magyarázatra szorul, hogy létezik egy nem formális érdekszövetség, amelynek tagjai egymás munkáit magasztalják az egekbe, így az állami és egyéb elismeréseket egymásnak adják, a pályázatok elbírálásakor pedig a gittegylet tagjait favorizálják. Ez nem csak a formatervezés terén nyilvánul meg, de maradjunk a témánál!
A menyét bőre
Ezt a gyakorlatot szerette volna kiiktatni a nemzeti bank bizottsága a leegyszerűsített pályázati feltételekkel, de mint nemegyszer, a jó szándékkal kikövezett út most is egyenesen a pokolba vezetett.
Attól eltekintve, hogy a középkori fizetőeszköz, a menyétbőr már eleve kissé problematikus szimbólum, lévén hogy a II. világháborús horvát kviszling-állam fizetőeszközének az elnevezése volt. Ezt 1990-ben is felemlegették Tuđmanéknak, amikor bejelentették, hogy a horvát fizetőeszközt kunának fogják hívni, most viszont kiderült az eurós menyét, Szlavónország címerállata, skót importból származott, csak éppen senki sem fizetett érte egy fityinget sem.
Stjepan Pranjković – különben a formatervezés magisztere -, csak közvetve vallotta be a tolvajkodást, magyarul lopást, merthogy visszavonta pályaművét, bocsánatot kérve a nemzeti banktól, a kormánytól és a közvéleménytől, de a botrányt ettől még maradt.
Az internetes elmésségek rekordokat döntöttek erre a témára, a legjobbak között egy vígan kacagó társaság képe szerepel, azzal a felirattal, hogy: „Elloptuk az összes kunát, még azt is, amely a fotón volt!”
Vakaródzás, elzárkózás, poénkodás
Miután ilyetén kiderült, hogy a főbürokraták sem értenek éppen mindenhez, csak hümmögnek-hápognak, mert világos, hogy ebből nem lehet jól kimászni.
A kormány Tomislav Ćorić energetikai miniszter közvetítésével mereven elzárkózott a kínos bakitól, mondván, hogy neki, ti. a kormánynak ehhez az égvilágon semmi köze.
Ćorić botrányosnak ítélte meg az esetet, ami arra enged következtetni, hogy még nem találtak bűnbakot, de ami késik, az nem múlik.
Plenković miniszterelnök még nem mondott semmit, de ezt aligha ússza meg szárazon, a bírálóbizottság tagjai között ugyanis jelen volt Zvonimir Frka Petešić kabinettfőnök is, akit egy állami lakás használata miatt vegzálnak már vagy jó tíz napja.
A hivatásos formatervezők, akik különben is megorroltak a nemzeti bankra a pályázat miatt, most jólesően piszkoskodnak, magas lóról magyarázva, hogy ez másként nem is végződhetett, mert a bizottság fittyet hányt a szakma javaslataira.
Ira Payer, aki a 16 tagú bizottságban a Horvát Formatervezők Egyesülete képviseletében szerepelt, elmondta, hogy amikor az egyesület pályázatot hirdet, olyan pályamunkát kér, amelyek betartják a szabványokat, és egy 20 oldalas prezentáció keretében vezetik végig a bíráló bizottságot a javasolt megoldás koncepcióján.
Ez elősegíti, hogy a bíráló bizottság tisztán lássa, hogyan született meg egy-egy javaslat, és hogyan kivitelezhető a tervezet. Payer elmondása szerint a szakmai szempontok betartásával lebonyolított pályázatokra ritkán érkezik be 40-nél több pályamű, szemben a HNB pályázatára beérkező 3001 pályaművel.

Horvátország
Dr. Biljana Borzan, a normális EP-képviselő és a tervezett elavulás története

Nem tudom, más hogy van vele, de számomra az Európai Parlament a demokrácia felesleges sallangja, ami azért létezik, hogy fenntartsuk a látszatát, hogy mi polgárok uniós szinten is képviselve vagyunk. Ez különben fontos lenne, mert kétségtelen, hogy az európai embereknek a nemzetállamok feletti érdekeik is vannak, és ha valaki megkérdezné őket, nagyon határozott választ lehetne kapni arra, mit kellene tennie az Európai Uniónak, és mit nem. Abban a ritka esetben, amikor megkérdezik őket, illetve különböző kezdeményezések keretében hallathatják a hangjukat, az sem az EP-nek, sem az EU-szerveknek nem tetszik. Hogy ne magyarázzunk sokat, elég csak a téli/nyári óraátállításra gondolni, vagy a Minority SafePackra.
A tervezett elavulás
Ilyen helyzetben Dr. Biljana Borzan eszéki orvos, a horvát Szociáldemokrata Párt (Socijaldemokratska partija Hrvatske, SDP) képviselője rendhagyó jelenség az Európai Parlamentben.
Borzan asszony már évek óta harcol azért, hogy az uniós „közös piacon” ne lehessen olyan árucikkeket forgalmazni, amelyekbe be van építve az ún. programozott elöregedés, vagyis a tervezett elavulás.
Magyarán: ne lehessen az emberek nyakába sózni semmi olyat, pl. háztartási gépet, ami a szavatosság lejártával garantáltan bedöglik. E sorok írója már évek óta kizárólag török háztartási gépeket vásárol, amióta pórul járt egy világmárka – különben Magyarországon gyártott – hűtőszekrényével.

Az Európai Unió egy-két éven belül betilthatja a beépített hibákat, vagyis a tervezett elavulást (Forrás: Facebook, Dr. Biljana Borzan)
Szörnyülködni nyilván egyszerűbb
Szóval, Biljana Borzan azon kevés normális EP-képviselők egyike, aki nem avatkozik bele sem az otthon folyó csatározásokba, illetve Ukrajnának sem szeretne repülőgép-anyahajót szállítani. Sőt még a magyar törvényhozás sem aggasztja különösképpen.
Egyszerűen teszi a dolgát, a választópolgárok érdekeit igyekszik szolgálni, függetlenül attól, hogy így nem lehet a médiákban szerepelni, vagy fotózkodni.
Miután egy horvát EP-képviselőről van szó, a horvát hírközlő szerveken kívül kevesen említik meg, hogy kedden nagy győzelmet aratott: az EP illetékes bizottsága elfogadta a fogyasztói jogok felülvizsgálatát.
– mondta Biljana Borzan EP-képviselő szerdán Brüsszelben, egy nappal azután, hogy az Európai Parlament fogyasztóvédelmi és belső piaci bizottsága kedden szavazott a meglévő fogyasztói jogi irányelveket felülvizsgáló „A fogyasztók felhatalmazása a zöld átállás érdekében” című dokumentumról.
Persze, mint minden mást, ezt sem kapkodják el: ahogy Borjan asszony elmondta, erről áprilisban szavaz az Európai Parlament. Ezután megkezdődnek a tárgyalások a Parlament, a Tanács és a Bizottság között, amelyek több hónapig tartanak.
Valószínűleg egy-két évre lesz szükség a dokumentum életbe léptetéséhez, attól függően, hogy mennyire változtatja meg a dolgokat a gyakorlatban.
A meglévő irányelvek módosításai megtiltják az eszközök időtartamát korlátozó alkatrészek beszerelését, valamint minden olyan gyakorlatot, amely lerövidítheti az eszközök élettartamát.
– mondta Borzan, majd hozzátette, hogy ez az érvelés bizonyos határig talán elfogadható a mobiltelefonok esetében, mert a készülék kialakításában és specifikációiban állandó változások vannak.
– mutatott rá Borzan. A dokumentum előírja továbbá az eszköz élettartamára vonatkozó állítások tilalmát, ha azok nem bizonyíthatók.
A horvátoknak (is) az idegeire megy
A Borzan által megrendelt felmérés eredményei szerint a horvát válaszadók valamivel több, mint 94 százaléka úgy véli, hogy a készülékek élettartamát növelni kellene, mert szerintük a háztartási készülékek ma gyorsabban válnak használhatatlanná, mint 20 évvel ezelőtt.
Ezzel nyilván az írek és a spanyolok is így vannak, de a skandinávok már nem annyira, mert az ottani piacokra kerülő áru nem egy esetben sokkal jobb minőségű annál, mint amivel bennünket traktálnak, elsősorban a sokkal erőteljesebb svéd fogyasztóvédelmi előírásoknak köszönhetően.
Kapcsolódó cikk
MEGINTETTÉK VÁRHELYIT: Az Európai Parlament megszabta a csatlakozási kritériumokat, de minek?
A Balkánon ezt már időben kiszagolták, és a kivándorlóknak köszönhetően létrejött egy balkáni hálózat, amely egy ideje alig használt vagy raktári feleslegnek nyilvánított skandináv háztartási gépeket forgalmaz, felettébb jutányos áron.
Visszatérve Biljana Borzanra, azt kell mondanunk, hogy akármilyen dicséretes is az EP-képviselő asszony tevékenysége, egy fecske nem csinál nyarat.
Az Európai Parlamentet sürgősen meg kellene reformálni, annak érdekében, hogy ne zavaros politizálgatással foglalkozzon, hanem a választók, az európai emberek konkrét érdekeit képviselje. Persze ez az EU egyéb szerveire is igaz.
Horvátország
„Batris hajók” az Adrián: vajon mikor jelenik meg az első?

Ha igaz, az első elektromos meghajtású hajóknak két-három éven belül kellene megjelenniük az Adriai-tengeren. A Tengerügyi, Közlekedési és Infrastrukturális Minisztérium bejelentette a személyhajók és elektromos katamaránok beszerzését. A tárca tudatta a HINA, nemzeti hírügynökséggel, hogy hat hajó, három személyhajó és három nagy sebességű hajó – napenergiával működő katamarán – beszerzését legkésőbb 2026 második negyedévére tervezik, amelyek nulla CO2-kibocsátással rendelkeznek.
„Batris hajók” az Adrián
Már fejlesztés alatt áll egy költség-haszon elemzést is tartalmazó megvalósíthatósági tanulmány, amely meghatározza, hogy melyik vonalakon van a legnagyobb szükség a flotta korszerűsítésére, ennek kézhezvételét követően döntenek a tender kiírásáról.
– áll a Tengerügyi, Közlekedési és Infrastrukturális Minisztérium közleményében.
Ha esetleg bárki azon agyal, hogy lesz-e, illetve honnan lesz a horvátoknak erre pénzük a bizonytalan financiális világhelyzet közepette, a válasz egyszerű: a pénz az EU-tól jön, mint már annyiszor.
Vagy minisztériumi „mandarin” nyelven:
A Jadrolinija már fejest ugrott az e-hajózásba
Januárban a Jadrolinija tengeri szállítóvállalat pályázatot írt ki, és közbeszerzési eljárást indított három elektromos személyhajó építésére, amelyek becsült értéke 45 millió euró, és amelyeket részben európai alapokból finanszíroznának, mint ahogy erre más esetben is volt már példa.
Ezek a elektromos meghajtású személyhajók, amelyek utas- és teherszállításra szolgálnak, egyenként 389 utas befogadására alkalmasak, nyolc fős személyzettel.

A Jadrolinija komphajója az Adrián (Forrás: YouTube)
A hajó maximális hossza 52 méter, szélessége 12 méter. A Jadrolinija az elektromos hajókat a Mali Lošinj-Susak, a Šibenik-Vodice és Suđurađ-Dubrovnik államilag működtetett hajózási vonalakon szeretné használni.
A pályázatra a február 22-i benyújtási határidő lejártáig hét beadvány érkezett, a Jadrolinijának 60 napja van a dokumentáció áttekintésére, és miután eldöntik, hogy ki felel meg az összes követelménynek, kihirdetik, hogy a jelentkezők közül ki vehet részt a további eljárásban.
Hogy hazai, mármint horvát hajógyár építi-e az új hajókat, egyenlőre nem tudni, de a szakértők véleménye szerint talán ez lenne a legokosabb.
– mondta Ozren Bego, a spliti FESB Villamosmérnöki, Gépészmérnöki és Hajógyártási Kar Energetikai Tanszékének docense, aki úgy véli, hogy a kormánynak és a hatóságoknak maximális támogatást kell nyújtaniuk a kompok és az elektromos személyhajók építésének fejlesztéséhez.
Szerinte az elektromos hajók építésének gyorsabban kell fejlődnie Horvátországban, mint az elektromos autókénak.
A kínaiakat nem lehet kihagyni
Bego a HINA-nak úgy nyilatkozott, hogy az elektromos meghajtású hajók fejlesztésében a spliti Jadroplov hajózási társaság vezeti a mezőnyt, ők tervezték az Adria egyik legnagyobb kompját, amely ezer utast és 400 járművet képes szállítani elektromos meghajtással.
– mondta a professzor, de egyúttal rávilágított egy olyan mozzanatra is, ami nyilván nem nyeri meg sem az USA, sem ennek megfelelően Brüsszel tetszését sem.

Érkezik a komp a spliti kikötőbe (Forrás: YouTube)
Senki sem kérdőjelezi meg a horvát hajógyárak képességét, hogy ilyen, és ehhez hasonló hajókat építsen, ám a szépséghiba az, hogy ebben a projektben sem kikerülni, sem átugrani nem lehet a kínaiakat, akik az elektromos hajózáshoz használatos elemeket gyártják. Pontosabban a világ termelésének 90 százalékát tudhatják magukénak ezen a téren.
A konverterrel még megbirkózik a horvát ipar, de az csak az elektromos meghajtás kisebbik része.
A fent idézett szakértő véleménye szerint a e-meghajtás körülbelül 20 millió euróba kerül a nevezett komphajó esetében, és ebből 16 millió az akkumulátoros elemek ára, ezek pedig Kínából származnak.
A kínaiakat tehát nem lehet megkerülni, vagy legalábbis nem fizetődik ki.
Akárhogy is, a Jadroplov jövendőbeli komphajójának akkumulátorai tíz órányi megszakítás nélküli hajózást tesznek lehetővé, ami azt jelenti, hogy feltöltés nélkül hajózhatnak át Olaszországba.
A Jadroplov azért döntött az ilyen nagy kapacitású akkumulátorok mellett, mert a szigeteken lévő kikötőkben nincs meg a szükséges infrastruktúrára a töltésükhöz.
-
Montenegró3 nap telt el azóta
Nincs aki dolgozzon a montenegrói tengerparton, 30 százalékkal nőhetnek az árak
-
Oroszország1 nap telt el azóta
OVSZJANNYIKOVA: Putyin mindörökre megalázta az oroszokat
-
Szerbia1 nap telt el azóta
Homokvihar okozott tömegszerencsétlenséget Szabadka és Topolya között
-
English6 nap telt el azóta
Arrests are piling up in Montenegro, after a police chief now the „crypto king” has also been caught