HORVÁT NEMZETI SZIMBÓLUM: Az ellopott menyét komédiája

Zágrábban hétágra süt a nap, az ország pedig a padlón fetreng a röhögéstől, miközben az ellenzékből sokan a kormánypártra kennék a horvát euró egyik érméjének tervezete körül kirobbant botrányt. Nem elég, hogy a horvátok ellopták a szerbektől Nikola Teslát, legalábbis a szerbek szerint, most ráadásul itt van ez a menyét-ügy.

Lopott menyét

A legrövidebben fogalmazva, az történt, hogy a nagy pompával bemutatott díjazott eurós pénzérmék tervezete, amelyeken horvát szimbólumok díszelegnek, szuper kellemetlen botrányba fulladt, kiderült ugyanis, hogy az egy eurós pénzérmén feszítő menyét, azaz „kuna”, az internetről lett másolva, és voltaképpen Iain H. Leach skót természetfotós intellektuális tulajdonát képezi.

Miután a hétvégén nagy vihar támadt a közösségi és egyéb médiában, a díjazott tervezet készítője Stjepan Pranjković visszavonta a „lopott menyétet”. Ez meglehetősen kínos a Horvát Nemzeti Bankra (HNB), de úgy általában Horvátországra nézve is, mivel a tervezeteket az Európai Unió már elfogadta.

Az egyelőre nem világos, hogy a pályázatot megismétlik-e, vagy a második helyezett pályamunkát részesítik-e előnyben. Azt viszont már kiderült, hogy mi vezetett a komédiába torkolló pályázat kudarcához.

Minden azzal kezdődött, hogy a HNB pénzügyi bizottsága tavaly augusztus 2-án kiírta a pályázatot a pénzérmék megtervezésére, ezzel az volt a cél, hogy a Horvát Köztársaság polgárai minél nagyobb számban vehessenek részt a pályázaton. Ennek érdekében maximálisan leegyszerűsítették a pályázati feltételeket: a pályaműveket 1 A4-es papírlapon kellett beküldeni, pár mondatos magyarázat kíséretében.

Szóval, demokráciában nem volt hiány, és nem kell kételkedni a bizottság jóakaratában sem, a szakmai elvárások kiiktatásával pedig az volt a cél, hogy megkerüljék a „dizájnmaffiát”.

Ez mindössze annyi magyarázatra szorul, hogy létezik egy nem formális érdekszövetség, amelynek tagjai egymás munkáit magasztalják az egekbe, így az állami és egyéb elismeréseket egymásnak adják, a pályázatok elbírálásakor pedig a gittegylet tagjait favorizálják. Ez nem csak a formatervezés terén nyilvánul meg, de maradjunk a témánál!

A menyét bőre

Ezt a gyakorlatot szerette volna kiiktatni a nemzeti bank bizottsága a leegyszerűsített pályázati feltételekkel, de mint nemegyszer, a jó szándékkal kikövezett út most is egyenesen a pokolba vezetett.

Attól eltekintve, hogy a középkori fizetőeszköz, a menyétbőr már eleve kissé problematikus szimbólum, lévén hogy a II. világháborús horvát kviszling-állam fizetőeszközének az elnevezése volt. Ezt 1990-ben is felemlegették Tuđmanéknak, amikor bejelentették, hogy a horvát fizetőeszközt kunának fogják hívni, most viszont kiderült az eurós menyét, Szlavónország címerállata, skót importból származott, csak éppen senki sem fizetett érte egy fityinget sem.

Stjepan Pranjković – különben a formatervezés magisztere -, csak közvetve vallotta be a tolvajkodást, magyarul lopást, merthogy visszavonta pályaművét, bocsánatot kérve a nemzeti banktól, a kormánytól és a közvéleménytől, de a botrányt ettől még maradt.

Az internetes elmésségek rekordokat döntöttek erre a témára, a legjobbak között egy vígan kacagó társaság képe szerepel, azzal a felirattal, hogy: „Elloptuk az összes kunát, még azt is, amely a fotón volt!”

Vakaródzás, elzárkózás, poénkodás

Miután ilyetén kiderült, hogy a főbürokraták sem értenek éppen mindenhez, csak hümmögnek-hápognak, mert világos, hogy ebből nem lehet jól kimászni.

A kormány Tomislav Ćorić energetikai miniszter közvetítésével mereven elzárkózott a kínos bakitól, mondván, hogy neki, ti. a kormánynak ehhez az égvilágon semmi köze.

Ćorić botrányosnak ítélte meg az esetet, ami arra enged következtetni, hogy még nem találtak bűnbakot, de ami késik, az nem múlik.

Plenković miniszterelnök még nem mondott semmit, de ezt aligha ússza meg szárazon, a bírálóbizottság tagjai között ugyanis jelen volt Zvonimir Frka Petešić kabinettfőnök is, akit egy állami lakás használata miatt vegzálnak már vagy jó tíz napja.

A hivatásos formatervezők, akik különben is megorroltak a nemzeti bankra a pályázat miatt, most jólesően piszkoskodnak, magas lóról magyarázva, hogy ez másként nem is végződhetett, mert a bizottság fittyet hányt a szakma javaslataira.

Ira Payer, aki a 16 tagú bizottságban a Horvát Formatervezők Egyesülete képviseletében szerepelt, elmondta, hogy amikor az egyesület pályázatot hirdet, olyan pályamunkát kér, amelyek betartják a szabványokat, és egy 20 oldalas prezentáció keretében vezetik végig a bíráló bizottságot a javasolt megoldás koncepcióján.

Ez elősegíti, hogy a bíráló bizottság tisztán lássa, hogyan született meg egy-egy javaslat, és hogyan kivitelezhető a tervezet. Payer elmondása szerint a szakmai szempontok betartásával lebonyolított pályázatokra ritkán érkezik be 40-nél több pályamű, szemben a HNB pályázatára beérkező 3001 pályaművel.