Horvátország
HORVÁT NEMZETI SZIMBÓLUM: Az ellopott menyét komédiája
Zágrábban hétágra süt a nap, az ország pedig a padlón fetreng a röhögéstől, miközben az ellenzékből sokan a kormánypártra kennék a horvát euró egyik érméjének tervezete körül kirobbant botrányt. Nem elég, hogy a horvátok ellopták a szerbektől Nikola Teslát, legalábbis a szerbek szerint, most ráadásul itt van ez a menyét-ügy.
Lopott menyét
A legrövidebben fogalmazva, az történt, hogy a nagy pompával bemutatott díjazott eurós pénzérmék tervezete, amelyeken horvát szimbólumok díszelegnek, szuper kellemetlen botrányba fulladt, kiderült ugyanis, hogy az egy eurós pénzérmén feszítő menyét, azaz “kuna”, az internetről lett másolva, és voltaképpen Iain H. Leach skót természetfotós intellektuális tulajdonát képezi.
Miután a hétvégén nagy vihar támadt a közösségi és egyéb médiában, a díjazott tervezet készítője Stjepan Pranjković visszavonta a “lopott menyétet”. Ez meglehetősen kínos a Horvát Nemzeti Bankra (HNB), de úgy általában Horvátországra nézve is, mivel a tervezeteket az Európai Unió már elfogadta.
KAPCSOLÓDÓ CIKK
Minden azzal kezdődött, hogy a HNB pénzügyi bizottsága tavaly augusztus 2-án kiírta a pályázatot a pénzérmék megtervezésére, ezzel az volt a cél, hogy a Horvát Köztársaság polgárai minél nagyobb számban vehessenek részt a pályázaton. Ennek érdekében maximálisan leegyszerűsítették a pályázati feltételeket: a pályaműveket 1 A4-es papírlapon kellett beküldeni, pár mondatos magyarázat kíséretében.
Szóval, demokráciában nem volt hiány, és nem kell kételkedni a bizottság jóakaratában sem, a szakmai elvárások kiiktatásával pedig az volt a cél, hogy megkerüljék a “dizájnmaffiát”.
Ez mindössze annyi magyarázatra szorul, hogy létezik egy nem formális érdekszövetség, amelynek tagjai egymás munkáit magasztalják az egekbe, így az állami és egyéb elismeréseket egymásnak adják, a pályázatok elbírálásakor pedig a gittegylet tagjait favorizálják. Ez nem csak a formatervezés terén nyilvánul meg, de maradjunk a témánál!
A menyét bőre
Ezt a gyakorlatot szerette volna kiiktatni a nemzeti bank bizottsága a leegyszerűsített pályázati feltételekkel, de mint nemegyszer, a jó szándékkal kikövezett út most is egyenesen a pokolba vezetett.
Attól eltekintve, hogy a középkori fizetőeszköz, a menyétbőr már eleve kissé problematikus szimbólum, lévén hogy a II. világháborús horvát kviszling-állam fizetőeszközének az elnevezése volt. Ezt 1990-ben is felemlegették Tuđmanéknak, amikor bejelentették, hogy a horvát fizetőeszközt kunának fogják hívni, most viszont kiderült az eurós menyét, Szlavónország címerállata, skót importból származott, csak éppen senki sem fizetett érte egy fityinget sem.
Stjepan Pranjković – különben a formatervezés magisztere -, csak közvetve vallotta be a tolvajkodást, magyarul lopást, merthogy visszavonta pályaművét, bocsánatot kérve a nemzeti banktól, a kormánytól és a közvéleménytől, de a botrányt ettől még maradt.
Az internetes elmésségek rekordokat döntöttek erre a témára, a legjobbak között egy vígan kacagó társaság képe szerepel, azzal a felirattal, hogy: “Elloptuk az összes kunát, még azt is, amely a fotón volt!”
Vakaródzás, elzárkózás, poénkodás
Miután ilyetén kiderült, hogy a főbürokraták sem értenek éppen mindenhez, csak hümmögnek-hápognak, mert világos, hogy ebből nem lehet jól kimászni.
A kormány Tomislav Ćorić energetikai miniszter közvetítésével mereven elzárkózott a kínos bakitól, mondván, hogy neki, ti. a kormánynak ehhez az égvilágon semmi köze.
Ćorić botrányosnak ítélte meg az esetet, ami arra enged következtetni, hogy még nem találtak bűnbakot, de ami késik, az nem múlik.
Plenković miniszterelnök még nem mondott semmit, de ezt aligha ússza meg szárazon, a bírálóbizottság tagjai között ugyanis jelen volt Zvonimir Frka Petešić kabinettfőnök is, akit egy állami lakás használata miatt vegzálnak már vagy jó tíz napja.
A hivatásos formatervezők, akik különben is megorroltak a nemzeti bankra a pályázat miatt, most jólesően piszkoskodnak, magas lóról magyarázva, hogy ez másként nem is végződhetett, mert a bizottság fittyet hányt a szakma javaslataira.
Ira Payer, aki a 16 tagú bizottságban a Horvát Formatervezők Egyesülete képviseletében szerepelt, elmondta, hogy amikor az egyesület pályázatot hirdet, olyan pályamunkát kér, amelyek betartják a szabványokat, és egy 20 oldalas prezentáció keretében vezetik végig a bíráló bizottságot a javasolt megoldás koncepcióján.
Ez elősegíti, hogy a bíráló bizottság tisztán lássa, hogyan született meg egy-egy javaslat, és hogyan kivitelezhető a tervezet. Payer elmondása szerint a szakmai szempontok betartásával lebonyolított pályázatokra ritkán érkezik be 40-nél több pályamű, szemben a HNB pályázatára beérkező 3001 pályaművel.
Horvátország
Bepirosodott a horvát külpolitikai lakmusz, és a megtalált illúziók
Valahol egy okos ember azt mondta, hogy a kis nemzetek nem engedhetik meg maguknak a nagy hibákat. A horvátok úgy tetszik ezt megtanulták, mert ezeket a viharos időket széltől védett zugban igyekeznek átvészelni. Közben ügyesen meglovagolnak minden meglovagolhatót – lásd Ukrajna -, igyekszenek kedvében járni az USA-nak, de lényegében mindenben megtalálják a számításukat.
Már nem illúzió a kínai út
Ennek tükrében, igen érdekes, hogy az Európai Néppárt spliti ülésének időtartama alatt a horvát kormány aláírta a szerződést ugyanazzal a China Road and Bridge Corporationnal, amely a pelješaci hidat építette.
Kapcsolódó cikk
SZERENCSECSILLAG: A legszerencsésebb ember a világon, illetve kicsoda is anyuci kedvenc Mikimausza?
A kormány a kínai vállalat ajánlatát választotta mint gazdaságilag legelőnyösebbet az A1-es autópálya Vučevica összekötő útjának – a D8-as állami út csomópontjának – megépítésére kiírt közbeszerzési pályázaton.
A pályaszakasz, amelynek teljes hossza 6,85 kilométer, magában foglalja a 2,5 kilométer hosszú Kozjak-alagutat és a mintegy 4,3 kilométer hosszú adriai autópályához vezető bekötőutat.
A munkálatok értéke 74,6 millió euró, és a kínaiak vállalták, hogy az alagutat 36 hónap alatt megépítik. A projekt részét képezi még három felüljáró és két viadukt, de ezt a kínaiak csuklóból úgy megcsinálják, hogy közbe szinte észre sem veszik.
Új szelek fújnak
Ennek a világszinten aprócska infrastrukturális projekt jelentőségét az adja meg, hogy a horvátok alá merték írni a szerződést a kínai céggel.
A hosszabb emlékezetű olvasók nyilván még elő tudják kotorni az agyuk valamelyik rejtett zugából, hogy annak idején mennyire rossz néven vették némelyek, hogy a horvátok a kínaiakat bízták meg egy nagy EU-alapokból támogatott projekt (pelješaci híd) kivitelezésével.
Hogy mennyire nem volt szabad még gondolni sem arra, hogy Kínával, illetve kínai cégekkel kössön bárki is üzletet, ott van az ugyancsak horvátországi példa, amikor semmissé nyilvánították a rijekai konténer-terminál kiépítésére vonatkozó tendert, amelyen szintén a kínaiak nyertek, így a megismételt tendert már egy politikailag elfogadható cég, a skandináv Maersk nyerje meg.
A horvátok újabb szerződést írtak alá Kínával, az unió már nem akadékoskodik (Forrás: X-platform,
Andrej Plenković)
Más lapra tartozik, hogy ez nem vonatkozott a németekre és franciákra, spanyolokra és olaszokra, azaz a nagy és nagyobbacska nemzetekre, de hát így élünk mi az EU-ban.
Akárhogy is, most úgy tetszik, megváltozott a helyzet, mert nemcsak hogy nagyban folyik Pekingben az európai búcsújárás, de a horvátok is léptek, ami annak jele, hogy ismét szabad a vásár.
Az amerikaiaknak nyilván nem tetszik ez az egész, de a közelgő választások miatt nem érnek rá annyira foglalkozni vele.
Lehet, hogy 2024-et úgy fogjuk majd számon tartani, mint a nagy változások évét, illetve azt az évet, amikor az európaiak rájöttek, hogy a nagy geopolitikai játszmában mindenki nyer, csak Európa veszít. Fogalmazzunk inkább úgy, hogy ez távolról sem biztos, csupán elképzelhető.
Hétvégi csemege
Szokásomhoz hívem, ilyenkor a hétvégén igyekszem valamilyen érdekességet felkutatni – az élet közel sem olyan komoly dolog, mint ezt a sok kockafejű hirdeti – ezért beszéljünk a zágrábi Illúziók Múzeumáról.
Azok számára, akik eddig nem hallottak róla, ajánlom, hogy feküdjenek neki a guglinak, mert rendkívül érdekes múzeumról van szó, de visszatérve a hírhez, a zágrábiak ezüstérmet nyertek a brüsszeli European Franchise Awardon (Európai Franchise Nagydíj) a nemzetközi márkák (brandek) versenyében.
A megtalált illúziók (Forrás: Muzej illuzija)
Ennek kapcsán derült ki, hogy az Illúziók Múzeuma a világ legnagyobb magánmúzeum-lánca. A világ 25 országában, több mint 40 helyszínnel és 10 millió látogatóval.
Jelenleg új múzeumok megnyitásán dolgoznak Denverben, San Diegóban, Seattle-ben és Koppenhágában.
Teo Širola, a Metamorphosis horvát vállalat igazgatója, amely a franchise tulajdonosa és az Illúziók Múzeuma globális hálózatának vezetője, örömmel látja, hogy az emberek valóban felismerték ennek a projektnek az értékét szerte a világon, miszerint szórakozva is lehet tanulni.
Teó úr ugyanakkor bejelentette, hogy egyre közelebb kerülnek céljukhoz, a kereken 100 múzeum megnyitásához 2026 végéig.
Ha valaki a közeljövőben Zágrábba látogat, és kedve támad felkresni a múzeumot, az illúziókat nem adják ingyen: 1 felnőtt számára a belépődíj 9 euró, gyerekek (5-15 év) 7 euró, míg a családi (két felnőtt és két gyermek) látogatásra feljogosító belépő kerek 30 euróba kerül.
Mit lehet mondani? Kicsi a horvát, de erős.
-
Szerbia6 nap telt el azóta
Vučić etnikai tisztogatásról beszélt, Moszkva szerint Koszovó potenciális veszélyt jelent
-
B A Balkanac3 nap telt el azóta
Felröhögünk a dolgok állásán (Kontrapunkt ’23)
-
Szerbia2 nap telt el azóta
Vajon mire figyelmeztetett Vučić a Presevo-völggyel kapcsolatban?
-
Koszovó5 nap telt el azóta
A koszovói eseményeket követően mindenki gyászol, még Szerbia is