Egyesült Államok
GENETIKAI KÓD: Három nemzet követeli magáénak a nagy feltalálót, aki a Városliget porába rajzolta le először egyik találmányát

Álmaink autója a fehér Roadstear, amely erősen lökne az egonkon, miután Elon Musk fényesre suvickolta a Tesla nevet. A Tesla gyakran szóba kerül a Balkánon is, de nem Elonnal, hanem Nikolával összefüggéseben, mivelhogy két nemzet is küzd Nikoláért, és nem Elonért. Az egyik most egy repülőgép farkára festette Tesla arcképét, ezzel igyekezve demonstrálni Nikola Tesla hovatartozását. Közben megjelent egy harmadik ország is, amely szintén jogot formált Teslára.
Tesla repül
Csütörtökön a belgrádi Nikola Tesla repülőtérről felszállt az Air Serbia legújabb repülőgépe, amely a farkán viseli a „híres szerb feltaláló”, Nikola Tesla arcképét. Így a szerb kormánypárti szerb média. De ez akkora esemény volt Szerbiában, hogy egész csődületet okozott.
Ebből az alkalomból a repülőtérre sietett a szerb miniszterelnök és az amerikai nagykövet. Az utóbbi megjelenése némileg magyarázatra szorul, mivel nem egy Boeingról, hanem egy Airbusról van szó.
Ennek egyik oka, hogy a Nikola Tesla arcképét viselő repülőgép első útja New Yorkba vezetett, hogy országgal-világgal tudassa Nikola Tesla hovatartozását. A másik okról majd lejjebb.
Ana Brnabić az ünnepélyes alkalmat kihasználva tett egy gazdasági bejelentést, amelyet nem gazdasági, hanem érzelmi okokkal indokolt meg.
A szerb kormányfő bejelentette, hogy az állam folytatja a nemzeti légitársaság támogatását, mert az a 2020-as pandémia idején segítette Szerbiát a külföldön ragadt szerb állampolgárok hazaszállításában, valamint a lélegeztetőgépek és a vakcina beszerzésében.
Mindebből az következik, hogy mindegy mennyibe kerül csak legyen, mert szükség esetén jól jön.
A szerb miniszterelnök kitért Nikola Teslára is, aki szerb családba született a Gospić közelében lévő Smiljanban, amely ma Horvátországhoz tartozik. Ráadásul édesapja szerb ortodox pap volt, és édesanyja is közelebbi kapcsolatokat ápolt az égiekkel, mint az átlagos földi halandó.
– Ezzel az új A300-as géppel és Nikola Tesla arcképével, ami számomra Szerbia valós szimbóluma, beleértve ebbe az innováció, az ész, a kitartás, a tehetség, a műveltség minden erejét, amit szerintem mi mindannyian hordozunk a genetikai kódunkban
– jelentette ki Ana Brnabić miniszterelnök, aki ezzel benyomott néhány vakcinát a szerb nemzeti öntudatba.
Megvan másnál is a Tesla-kód?
Nikola Tesla ma minden bizonnyal az egyetlen olyan személy a délszláv térségben, akiről utcákat, iskolákat és miegymást neveznek el Horvátországban és Szerbiában egyaránt.
Szülőfalujában, Smiljanban turbószuper multimediális múzeum van a tiszteletére, de a zágrábi Műszaki Múzeum is Tesla nevét viseli. Ugyancsak Zágrábban van az Ericsson- Tesla székhelye, az egykor telefonközpontjairól híres zágrábi cég ma már az Ericsson fejlesztőintézete.
A Horvát Enciklopédia Nikola Teslát szerb származású amerikai és horvát feltalálóként határozza meg, és ezen a véleményen van Nina Obuljen Koržinek horvát kulturális miniszter is, aki áldását adata arra, hogy a 2020-as Dubai EXPO-n Horvátország bemutassa nagy koponyáit, akik világhírnévre tettek szert, köztük Nikola Teslát is.
Tesla kisajátítása azonban ezzel nem fejeződött be, a fent említett belgrádi ünnepségen ugyanis ékes szerb nyelven felszólalt egy személy, akinek biztosan semmi köze sincs a Tesla-féle genetikai kódhoz, mégis magának követeli Nikola Teslát, aki hazájának az Egyesült Államokat választotta.
– Mielőtt még záptojásokkal dobálnának meg, szeretném Önöket emlékeztetni arra, hogy mi amerikaiak büszkék vagyunk az örökségünkre, függetlenül attól, hogy azok japán, mexikói vagy szerb gyökerekkel rendelkeznek. Ugyanez vonatkozik Nikola Teslára is, aki sohasem tagadta meg amerikai állampolgárságát, viszont szíve mélyén szerbnek tartotta magát
– jelentette ki Anthony F. Godfrey, az Egyesült Államok belgrádi nagykövete.
Nikola Teslát tehát a szerbek a származás, a horvátok a születés az amerikaiak pedig az állampolgárság jogán követelik magukénak. Valami jogon mi, magyarok is beállhatnánk ebbe a sorba, hiszen a fáma szerint Tesla először Budapesten rajzolta le a Városliget porába a váltakozóáramú motor működését.
Egy nem létező ország gyermeke
A teslai szellemi örökségért tehát legalább három ország küzd, de mit szólna ehhez Tesla?
A szerbnek Horvátországba született, de Amerikába vándorolt feltaláló 1936-ban táviratot küldött Vladimir (Vlatko) Maček horvát parasztpárti politikusnak.
Tesla ebben a táviratban igen érdekes állásfoglalást tett egy akkor még létező, ma azonban már a történelem szemétdobján rothadó ország mellett.
– Egyformán vagyok büszke szerb származásomra és horvát szülőföldemre. Éljen minden jugoszláv!
Stop!

Bosznia
ERŐDEMONSTRÁCIÓ: Az USA stratégiai bombázókkal gyakorlatozik a boszniai légtérben

Felrázta a boszniai szerb politikai elitet az USA szarajevói nagykövetségének azon közleménye, amely szerint a holnapi napon két stratégiai bombázó gyakorlatozik a bosznia-hercegovinai légtérben. A kilencvenes években a Jugoszláv Néphadsereg ellen is bevetett típus megjelenését az USA külügyi vezetése vélhetően erődemonstrációnak szánja a nyugat-balkáni térségben egyre fokozódó feszültség csökkentésére. Kérdés azonban, hogy a B-1B bombázók megjelenése nem lesz-e olaj a (soha nem) szunnyadó parázsra.
Amerikai erődemonstráció
A szarajevói lakosok körében futótűzként terjedt a helyi média egyes felületein megjelent hír, hogy a holnapi napon, azaz május 30-án az amerikai légierő két B-1B Lancer típusú stratégiai nehézbombázója hajt végre alacsony átrepülést a boszniai főváros és más települések légterében.
Az USA szarajevói nagykövetségének közleménye alapján az átrepülés egy gyakorlat keretében valósul meg, amelyben az amerikai légierő és a boszniai hadsereg működik közre.
A gyakorlat célja egyes manőverek végrehajtásán túl, hogy demonstrálják a két ország hadereje közti tartós és stabil együttműködést.
A nyíltan vállalt politikai célzat pedig az, hogy az USA ez úton is kifejezze: „továbbra is kiáll Bosznia-Hercegovina szuverenitása, területi integritása és multietnikai karaktere mellett.”
James Hecker tábornok, az amerikailégierő európai és afrikai egységeinek parancsnoka elmondta, hogy a közös gyakorlattal az amerikai fél és a boszniai haderő együttesen kíván hozzájárulni a nyugat-balkáni térség békéjének és biztonságának megőrzéséhez.
A végrehajtandó manőverek kapcsán annyi vált ismertté, hogy az USA Bosznia-Hercegovinában állomásozó speciális alakulata működik majd együtt a boszniai szárazföldi erőkkel.
Ennek a légi támogatásában vesz részt a két stratégiai bombázóból álló kötelék. Az amerikai gépek a brit királyi légierő Fairfordban lévő bázisáról érkeznek. A gyakorlat pedig Tuzla környékén kerül végrehajtásra, azonban a két gép lényegében egész Bosznia-Hercegovina felett köröz majd, így indokolt volt felhívni a lakosság figyelmét az alacsonyan szálló monstrumokra.

Nem is egy, hanem kettő jön belőle (Forrás: Twitter)
Az egyenként 23 tonnányi bombateher hordozására alkalmas gépek berepülése amiatt került a boszniai közbeszéd középpontjába, mert az Egyesült Államok szarajevói nagykövetsége a fentieken túl azt is jelezte: a gyakorlat azt szolgálja, hogy „az USA képes legyen kellően rövid idő alatt beavatkozni a régióban, amennyiben az a béke és biztonság fenntartása miatt indokolt lenne.”
A gépek kapcsán pedig jelezték, hogy „azok nagy mennyiségben képesek bármely ellenséggel szemben bevetni precíziós és más hagyományos robbanófejeket.”
Az amerikai külügy bekeményít
A géppár átrepülésével kapcsolatban irdatlan mennyiségű elmélet született a boszniai közírók tollából. A legtöbben egyetértenek abban, hogy a gyakorlat mindenképpen erődemonstráció az USA részéről, amivel azt akarja az amerikai külügyi vezetés artikulálni a régió vezetői felé, hogy
- lehet irdatlan sok kínai hitelt felvenni, ahogy azt tette a korábbi években Montenegró,
- lehet hintapolitikát színlelni, mint Aleksandar Vučić szerbiai elnök,
- lehet Moszkvába utazni, mint a múlt héten Milorad Dodik a boszniai Szerb Köztársaság elnöke,
- lehet rendőri akciókkal nemzetiségi összetűzést provokálni, mint pár napja Albin Kurti koszovói miniszterelnök,
az USA azonban az egyetlen nagyhatalom jelenleg, amely a hagyományos diplomáciai és gazdasági eszközökön túl, katonai erővel is meg tud jelenni a nyugat-balkáni régióban.
Az amerikai vezetés pedig ezt meg is teszi, ha kell.
A katonai gyakorlat vélhetően amiatt kerül Bosznia-Hercegovinában megtartásra, mert a NATO-hoz való csatlakozás kérdése komolyan megosztja ugyan a társadalmat, a hadsereg azonban már megkezdte a felkészülési folyamatot, így be lehetett vonni egy közös gyakorlatba.
Bármilyen katonapolitikai indok is áll a most megrendezett gyakorlat mögött, annyi biztosan kijelenthető, hogy az USA szarajevói nagykövetsége nem véletlenül kürtölte világgá a legnépszerűbb boszniai internetes hírportálok által a közös gyakorlatot.
Ennek pedig az állhat a hátterében, hogy az elhúzódó ukrajnai háború miatt a washingtoni külügy egyre inkább elvárná a nyugat-balkáni szövetségesektől, hogy egységesen álljanak ki az amerikai külpolitikai álláspont mellett, és haladjanak az USA és az EU által kijelölt úton.
Ezzel szemben a valóság az, hogy Koszovóban a helyzet egyre feszültebb, a boszniai politikai viszonyokban is egyfajta látszat egyetértés uralkodik a felszínen a januárban megalakult koalíciós kormány munkája kapcsán, a felszín alatt azonban a napi politikai döntések folyamatos gyanakvás mellett születnek meg.
De a parázsló balkáni konfliktusok mellett nem felejthetjük el, hogy folyamatosan napirenden van a görög-török szembenállás a török részről egyre nyilvánvalóbb területi igényekkel, és ezen a mostani törökországi választások nem változtattak.
A balkáni sort bezárva Bulgária, Észak-Macedónia, valamint Montenegró politikai stabilitása és gazdasági helyzete sem egy „geopolitikai matyóhímzés”.
Mindez vélhetően elégségesnek bizonyult ahhoz, hogy az amerikai vezetés, látva a balkáni arcvonalban az elmúlt 25 évben leharcolódott diplomatáinak a tehetetlenségét, arra vetemedett, hogy stratégiai bombázók átrepülésével kommunikálja a politikai realitást a kereteket folyamatosan feszegetni próbáló helyi vezetőknek.
Összecsaptak a szerbek a gyakorlat miatt
A boszniai szerb politikai kurzus tagjai közül a szebb napokat megért, ellenzéki Demokratikus Fejlődés Platformjának (Platform Demokratskog Progresa, PDP) alelnöke, Igor Crnadak kísérelte meg politikai haszonszerzésre felhasználni a gépek érkezését.
Crnadak a Milorad Dodik vezette Független Szociáldemokraták (Savez Nezavisnih Socijaldemokrata, SNSD) koalíciós partnerének számító Egyesült Szerbség (Ujedinjena Srpska, US) elnökébe, Nenad Stevandićba szállt először bele, aki a boszniai szerb törvényhozás házelnöke.
Crnadak a házelnökhöz intézett kérdései között szerepelt ugyanis, hogy miért nem tudott a boszniai szerb vezetés az amerikai légierő tervezett manővereiről?

RÖGTÖN INDULNAK: A B-1B a fairfordi reptéren (Forrás: Twitter)
Stevandić sajátosan válaszolt Crnadak kérdésére, amikor megjegyezte, hogy a két amerikai gép átrepülésének ténye már korábban is ismert volt számára, és amiatt jön két repülő, hogy „az egyik ráijesszen a szerbekre, a másik meg megörvedeztesse őket”.
Az amerikai légierő megjelenése kapcsán kifejtett elmés választ Crnadak a magyarral leginkább a „felszínes fecsegés” fogalmára lefordítható boszniai szleng „tuc-muc” jelzővel illette, majd indulatosan kifejtette, hogy a boszniai államelnökségnek kellett engedélyezni egy ilyen gyakorlatot, ergo a szerb államelnökségi tag pozícióját betöltő Željka Cvijanović is megszavazta azt.
A kérdéses gépek kapcsán pedig Crnadak kijelentette, hogy ezek ahhoz a típushoz tartoznak, amellyel a NATO a volt Jugoszláviát, illetve annak főleg szerb részét bombázta a kilencvenes években.
Crnadak Cvijanović szerepének kidomborításával közvetetten arra akarta felhívni a boszniai szerb szavazók figyelmét, hogy a szerb elnökségi tag annak ellenére kellett, hogy megszavazza a NATO gyakorlatot, hogy az őt a tagjai között tudó SNSD élesen ellenzi Bosznia-Hercegovina NATO csatlakozását.
Végül Crnadak azzal a felvetéssel akarta Stevandićot is belerángatni a boszniai szerbeket komolyan megmozgató témába, hogy talán ő maga is hozzájárult a legutóbbi moszkvai útja során az amerikai bombázók boszniai átrepüléséhez.
Az eset kapcsán érdemes felidézni, hogy a nyíltan oroszpárti politikát folytató Stevandić idén február 22-én utazott a boszniai szerb törvényhozás vezetőjeként hivatalos látogatásra Oroszországba, ahol az állami Duma vezetőivel tárgyalt.
Crnadakot és a boszniai szerb ellenzék vezetőit amiatt érdekli kiemelten a moszkvai út, mert az ott történtekről Stevandić csak röviden és homályosan nyilatkozott.
A Crnadak által kora délután adott interjú „nagyot ment” a helyi médiában, így az SNSD válaszára sem kellett sokat várni.
Željka Cvijanović a Crnadak által tett kijelentést, miszerint megszavazta a gépek berepülését, hazugságnak minősítette, majd közölte, hogy az ügyben nem a boszniai Államelnökség döntött, és ő maga nem is tudott arról, hogy ilyen gyakorlatra kerül sor.
Crnadakot pedig felszólította a vádaskodása kapcsán, hogy legközelebb tájékozódjon alaposabban, mielőtt valótlan kijelentéseket tesz.
Végül jelezte, hogy ő maga az államelnökség tagjaként, illetve más pozícióban sem adna engedélyt egy NATO-hadgyakorlat megtartására.
Főleg azok után, hogy a főnök, Milorad Dodik boszniai szerb elnök a belgrádi nagygyűlésen Oroszország éltetésével zárta a beszédét.
-
Koszovó1 nap telt el azóta
KOSZOVÓI ELNÖK: Szerbiának nincs helye az európai nemzetek között, plusz 1 kecske
-
English4 nap telt el azóta
HYPOCRITICAL PROTEST: 52 Serbian and 41 KFOR soldiers injured in Kosovo, including Hungarians
-
Szlovákia2 nap telt el azóta
GLOBSEC 2023: Szlovák biztonságpolitikai fesztivál, amelyre az egész világ odafigyelt
-
Szerbia5 nap telt el azóta
ÁLSÁGOS TÜNTETÉS: Koszovóban 52 szerb és 41 KFOR-katona sérült meg, magyarok is +18