Connect with us

Horvátország

A LEHALLGATÁS XX. SZÁZADI MÓDSZER: A mobil az a megfigyelőeszköz, amellyel telefonálni is lehet

Avatar photo

Közzétéve:

A megjelenés dátuma

pegasus 3
play icon A cikk meghallgatása
()
Olvasási idő: 4 perc

 
Van-e Horvátországban valami a Pegazus kémszoftverhez kapcsolódó/kapcsolható dolog? Persze, hogy van, már napok óta benne tocsog a témában boldog-boldogtalan. Így hát ma sem a horvát borokról fogok értekezni, hanem az izraeli szoftverről, amit világszerte mintegy 45-60 kormány használ hírszerzési célokra. A Washington Post írása nyomán támadt a hisztéria, amely szépen begyűrűzött az EU-ba is. A botrány egy három éves, 2018-ban napvilágot látó tanulmányra támaszkodik, és nemkülönben a francia Forbidden Stories non-profit szervezet és az Amnesty International jelentésére, amely egy 50.000 nevet tartalmazó listára hivatkozik. Jelenleg nem ismeretes ki állította össze a névsort, milyen céllal, de az sem, hogy ez a lista tartalmazza-e az összes fertőzött számot, vagy sem.

Mit lehet mindehhez hozzátenni?

Akit érdekelt ez a téma, az eddig megtudhatta, hogy különféle gonosz országok – Magyarországgal az élen – a Pegazust nem csak bűnözők és terroristák megfigyelésére használták, hanem az aktivisták és újságírók szemmel tartására is.

Ez Von der Leyen asszony, az EB elnöke szerint ugyancsak felháborító és elfogadhatatlan, kb. annyira mint a gyermekvédelmi törvény. Persze, nem csak az EB elnöke tiltakozott az izraeli szoftverrel való visszaélés miatt, hanem mindenki, aki kamera és mikrofon közelébe került.

A The CitizenLab tanulmánya Európában 5 üzemeltetőt azonosított, azzal, hogy a kutatók által TURUL és CHEQUY azonosítókkal ellátott operátorok esetében nem találtak cache-fájlokat. XX. SZÁZADI DOLOG: A mobil az a megfigyelőeszköz, amellyel telefonálni is lehet

 

Öt operátort találtunk, amely meggyőződésünk szerint Magyarországra és Horvátországra összpontosít… de nem tudtunk olyan DNS cache-t találni, amelyből kiolvashattuk volna az ezekhez a rendszerekhez kapcsolódó találatokat

áll a jelentésben.

Ugyanígy a kémszoftverrel való fertőzöttséget sem tudták azonosítani e két operátorral kapcsolatban, szemben a svájci, lengyel és lettországi üzemeltetőkkel.

Marko Rakar horvát számítástechnikai szakértő az N1 televíziónak nyilatkozva többé-kevésbé átmesélte a CitizenLab tanulmányát, és megállapította, hogy “megerősítést nyert hogy az infrastruktúra egy része horvát tartománynévről futott, és hogy a Pegazus applikáció horvát telefonszámokat, illetve ezzel rendelkező berendezéseket célzott meg.

– Nincs tudomásunk arról, kik voltak a célszemélyek, de a Pegazus működésének egyik nagyobb európai csomópontja Horvátország volt


– mondta Rakar, aki egyúttal egy szerfelett érdekes dolgot is megemlített:

– Nem csak hogy azt nem tudjuk, hogy kik voltak a célszemélyek, de azt sem hogy ki, azaz melyik kormány volt az üzemeltető.


A horvát IT-szakértő az Index.hr hírportálnak úgy nyilatkozott, hogy  a mobiltelefon egy olyan megfigyelőeszköz, amellyel telefonálni is lehet .

Öt filléres bölcsesség a BALK-tól

A Pegazus kapcsán támadt európai hisztéria egyszerűen nevetséges. Ha bárkinek is bármiféle illúziói voltak, azokat 2013-ban végképp eloszlatta Edward Snowden, amikor felfedte, hogy az angolszász/amerikai titkosszolgálatok már réges-régen lehallgatják az egész világot.

Nincs okunk feltételezni, hogy ebben sokban le lennének maradva az oroszok, a kínaiak, az európaiak külön-külön és egyesülve.

Ezt annakidején Pete Hoekstra, az amerikai kongresszus titkosszolgálati bizottságának elnöke elmagyarázta a Deutsche Wellenek, miután kitört a botrány amiatt, hogy az amerikai Nemzetbiztonsági Ügynökség (National Security Agency, NSA) lehallgatta a német kancellárt.

– A német kormánynak tisztában kellene lennie azzal, hogy a baráti országok is kémkednek utána, ám ez fordítva is érvényes. Ezek íratlan szabályok. Így működnek a dolgok.


Szóval, a lehallgatósdi már egy jó ideje bevett dolog, és nem kellene hogy ilyen formában téma legyen bárki számára is. A krokodilkönnyek teljesen megkésve érkeznek, a megfigyelése annyira XX. századi dolog, hogy az ember azon ütközik meg, ha valaki újra és újra “felfedezi”.

Ebben a kérdésben nincs ország a földkerekségen amelyik ártatlan lenne, legyen az angyali demokrácia vagy ördögi diktatúra.

No, és akkor a Pegazus?





A Pegazus egy olyan eszköz, amelyet az izraeliek kizárólag kormányok számára forgalmaznak, az izraeli honvédelmi minisztérium általi engedélyeztetéshez kötötten.

Ehhez hasonló eszközök még a bajor FinFisher és az olasz RCS, amelyeket szintén kormányszervek alkalmaznak világszerte, ugyanúgy, mint a Pegazust, többek között újságírók, aktivisták megfigyelésre is.

Ha még nem tűnt fel: a szóban forgó szoftverek a szegény országok Nemzetbiztonségi Ügynökségének tekinthetők, amelyek nem képesek működtetni egy olyan típusú szervezetet, mint az NSA. Az anyagilag és technológiailag jobban eleresztett országok saját fejlesztésű rendszereket használnak, már csak a mindenki iránti bizalmatlanság okán is.

Az, hogy lehallgatják az embert, bizonyos szakmákban magától értődő dolog. Miután újságíró családból származom, tanúsíthatom, hogy még gyermekkoromban, valahol a hatvanas évek elején, belém sulykolták, hogy telefonon nem fecsegünk össze-vissza, vagy ahogy apa szokta mondani kollégáival folytatott beszélgetései során: “ez nem telefontéma”.

Végezetül, kevesen tudják, hogy a biztonságos(sabb) internetezést támogatni hivatott Tor böngészőprogram, ami segítségével az ember eljuthat a világháló rejtett bugyraiba, a dark webre, szintén megfigyelés alatt áll. A NSA rendszerei automatikusan bejegyzik, és ráállnak abban a pillanatban ha valaki telepíti a gépére.

Azt meg már teljesen felesleges mondani, hogy a Pegazus jóformán semmiben sem különbözik az közkedvelt közösségi rendszerektől, amelyek ugyanúgy adatokat szolgáltatnak a kormányoknak, amiről nemrégiben éppen egy horvát illetékes beszélt.

Van kapcsolattartó

A közösségi média általában nem más, mint egy nagy besúgógépezet, amely nemcsak az amerikai, hanem minden más kormánynak szolgál adatokat.

Renato Grgurić, a horvát rendőrség kiberbiztonsági szolgálatának vezetője nemrégiben elmondta, hogy a közösségi oldalak általában rendelkeznek egy “kontakt személlyel”, akinek az a dolga, hogy tartsa a kapcsolatot a rendőrséggel.

Így a gyanús oldalakat nem törlik azonnal, hanem csak megszüntethetik a hozzáférést, hogy a tartalmat a rendőrség kriminalisztikai vizsgálat alá vehesse.

– Az a tapasztalatunk, hogy a gyűlöletbeszéd közzététele után nagyon gyorsan megjelentek a szintén gyűlöletbeszédet kimerítő hozzászólások, ezért fontos, hogy mielőbb megtörjük az erőszak verbális spirálját, amely utcai erőszakká fajulhat


– tette hozzá Grgurić.

A horvát rendőrség kiberbiztonsági szolgálatának vezetője azt is megjegyezte, hogy számos eszközük van az “internet megszűrésére”, ami lehetővé teszik a különböző platformokon és közösségi hálózatokon közzétett tartalmak figyelését.

Ez segíthette hozzá a horvát rendőröket ahhoz, hogy nemrégiben bűnvádi eljárást indítsanak egy zágrábi férfi ellen, aki tavaly október 14-én a saját profilján keresztül halálosan megfenyegette a horvát kormányfőt.

Tetszett a cikk?

Osztályozd a csillagokkal!

Átlag: / 5. Szavazatok:

Ha tetszett ez a cikk,

kövess bennünket ezeken a csatornákon:

Sajnáljuk, hogy nem tetszett a cikk!

Segíts nekünk, hogy jobb cikkeket írjunk,

Ezért mondd el a kifogásod

Az olvasás folytatása




BALK könyvek Balkán

Horvátország

Bepirosodott a horvát külpolitikai lakmusz, és a megtalált illúziók

Avatar photo

Közzététel:

a megjelenés dátuma

anyuci mm
Ursula és anyuci kedvenc Mikimausza (Forrás: X-platform, Andrej Plenković)
play icon A cikk meghallgatása
()
Olvasási idő: 3 perc

Valahol egy okos ember azt mondta, hogy a kis nemzetek nem engedhetik meg maguknak a nagy hibákat. A horvátok úgy tetszik ezt megtanulták, mert ezeket a viharos időket széltől védett zugban igyekeznek átvészelni. Közben ügyesen meglovagolnak minden meglovagolhatót – lásd Ukrajna -, igyekszenek kedvében járni az USA-nak, de lényegében mindenben megtalálják a számításukat.

Már nem illúzió a kínai út

Ennek tükrében, igen érdekes, hogy az Európai Néppárt spliti ülésének időtartama alatt a horvát kormány aláírta a szerződést ugyanazzal a China Road and Bridge Corporationnal, amely a pelješaci hidat építette.

A kormány a kínai vállalat ajánlatát választotta mint gazdaságilag legelőnyösebbet az A1-es autópálya Vučevica összekötő útjának – a D8-as állami út csomópontjának – megépítésére kiírt közbeszerzési pályázaton.

A pályaszakasz, amelynek teljes hossza 6,85 kilométer, magában foglalja a 2,5 kilométer hosszú Kozjak-alagutat és a mintegy 4,3 kilométer hosszú adriai autópályához vezető bekötőutat.

A munkálatok értéke 74,6 millió euró, és a kínaiak vállalták, hogy az alagutat 36 hónap alatt megépítik. A projekt részét képezi még három felüljáró és két viadukt, de ezt a kínaiak csuklóból úgy megcsinálják, hogy közbe szinte észre sem veszik.

Új szelek fújnak

Ennek a világszinten aprócska infrastrukturális projekt jelentőségét az adja meg, hogy a horvátok alá merték írni a szerződést a kínai céggel.

A hosszabb emlékezetű olvasók nyilván még elő tudják kotorni az agyuk valamelyik rejtett zugából, hogy annak idején mennyire rossz néven vették némelyek, hogy a horvátok a kínaiakat bízták meg egy nagy EU-alapokból támogatott projekt (pelješaci híd) kivitelezésével.

Hogy mennyire nem volt szabad még gondolni sem arra, hogy Kínával, illetve kínai cégekkel kössön bárki is üzletet, ott van az ugyancsak horvátországi példa, amikor semmissé nyilvánították a rijekai konténer-terminál kiépítésére vonatkozó tendert, amelyen szintén a kínaiak nyertek, így a megismételt tendert már egy politikailag elfogadható cég, a skandináv Maersk nyerje meg.

illúziók kínai

A horvátok újabb szerződést írtak alá Kínával, az unió már nem akadékoskodik (Forrás: X-platform,
Andrej Plenković)

Más lapra tartozik, hogy ez nem vonatkozott a németekre és franciákra, spanyolokra és olaszokra, azaz a nagy és nagyobbacska nemzetekre, de hát így élünk mi az EU-ban.

Akárhogy is, most úgy tetszik, megváltozott a helyzet, mert nemcsak hogy nagyban folyik Pekingben az európai búcsújárás, de a horvátok is léptek, ami annak jele, hogy ismét szabad a vásár.

Az amerikaiaknak nyilván nem tetszik ez az egész, de a közelgő választások miatt nem érnek rá annyira foglalkozni vele.

Lehet, hogy 2024-et úgy fogjuk majd számon tartani, mint a nagy változások évét, illetve azt az évet, amikor az európaiak rájöttek, hogy a nagy geopolitikai játszmában mindenki nyer, csak Európa veszít. Fogalmazzunk inkább úgy, hogy ez távolról sem biztos, csupán elképzelhető.

Hétvégi csemege

Szokásomhoz hívem, ilyenkor a hétvégén igyekszem valamilyen érdekességet felkutatni – az élet közel sem olyan komoly dolog, mint ezt a sok kockafejű hirdeti – ezért beszéljünk a zágrábi Illúziók Múzeumáról.

Azok számára, akik eddig nem hallottak róla, ajánlom, hogy feküdjenek neki a guglinak, mert rendkívül érdekes múzeumról van szó, de visszatérve a hírhez, a zágrábiak ezüstérmet nyertek a brüsszeli European Franchise Awardon (Európai Franchise Nagydíj) a nemzetközi márkák (brandek) versenyében.

illúziók kínai

A megtalált illúziók (Forrás: Muzej illuzija)

Ennek kapcsán derült ki, hogy az Illúziók Múzeuma a világ legnagyobb magánmúzeum-lánca. A világ 25 országában, több mint 40 helyszínnel és 10 millió látogatóval.

Jelenleg új múzeumok megnyitásán dolgoznak Denverben, San Diegóban, Seattle-ben és Koppenhágában.

Teo Širola, a Metamorphosis horvát vállalat igazgatója, amely a franchise tulajdonosa és az Illúziók Múzeuma globális hálózatának vezetője, örömmel látja, hogy az emberek valóban felismerték ennek a projektnek az értékét szerte a világon, miszerint szórakozva is lehet tanulni.

Teó úr ugyanakkor bejelentette, hogy egyre közelebb kerülnek céljukhoz, a kereken 100 múzeum megnyitásához 2026 végéig.

Ha valaki a közeljövőben Zágrábba látogat, és kedve támad felkresni a múzeumot, az illúziókat nem adják ingyen: 1 felnőtt számára a belépődíj 9 euró, gyerekek (5-15 év) 7 euró, míg a családi (két felnőtt és két gyermek) látogatásra feljogosító belépő kerek 30 euróba kerül.

Mit lehet mondani? Kicsi a horvát, de erős.

Tetszett a cikk?

Osztályozd a csillagokkal!

Átlag: / 5. Szavazatok:

Ha tetszett ez a cikk,

kövess bennünket ezeken a csatornákon:

Sajnáljuk, hogy nem tetszett a cikk!

Segíts nekünk, hogy jobb cikkeket írjunk,

Ezért mondd el a kifogásod

Az olvasás folytatása

KÖVETÉS

A BALK Hírlevele


Azonnali értesítés

Meteorológia

A szerző cikkei

Könyvek kedvezménnyel

B.A. Balkanac

Balkanac

in english

Könyvek kedvezménnyel

Tíz nap legjava