A Három Tenger Kezdeményezés Befektetési Alap (Three Seas Initiative Investment Fund, 3SIIF) jelentős részesedést szerzett a burgaszi kikötőt üzemeltető cégben, a BMF Port Burgasban. A hivatalos közlemény szerint ez jól illeszkedik az alapnak ahhoz céljához, hogy javítsa a “háromtengeri régió” összeköttetését Közép-Ázsiával és a Közel-Kelettel. Ez a befektetés alap negyedik “üzleti akciója”, de csak az első közvetlen megjelenése Bulgáriában.

A burgaszi kikötő

Hivatalos közlés szerint a BMF Port Burgas jelentős lehetőséget kínál az alap számára, hogy további beruházásokkal támogassa a kikötő hosszú távú növekedését a kapacitások és a képességek bővítése által. A tervezett beruházások között szerepel a meglévő kikötőhelyek bővítése, új kikötőhelyek építése, a létesítmények további korszerűsítése és az új típusú rakományok kezelésének lehetővé tétele.

A burgaszi kikötőt működtető cég hosszú távú fejlesztése a Bulgáriában és a régióban meglévő és tervezett ipari termelési kapacitások fejlesztését vagy megteremtését szolgálja.

A közvetlen vasúti és közúti összeköttetések révén a szóban forgó kikötő ma is a legfejlettebb és leginkább iparosodott bolgár városok, Szófia és Plovdiv elsődleges tengeri kapuja.

Az indoklás szerint a beruházás az infrastrukturális hiányosságok csökkentésével erősíti az uniós integrációt, továbbá az összeköttetések javításával és a kikötői kapacitásának növelésével szélesebb körű gazdasági előnyöket biztosít a régió számára.

A bevásárlással a Három Tenger Kezdeményezés Befektetési Alap nem szerez többségi tulajdont a burgaszi kikötőben, amelynek többségi tulajdonosa az Advance Properties OOD marad az alap befektetését követően is.

Az alap kizárólagos befektetési tanácsadója a Közép- és Kelet-Európára fókuszáló, londoni székhelyű Amber Infrastructure Group, amelynek igazgatója Christian Roy a tranzakcióról elmonda, hogy “a kikötő további fejlesztése és folyamatos korszerűsítése kulcsszerepet fog játszani a Három Tenger Régió délkeleti részén a közlekedési infrastruktúra hiányosságainak pótlásában, miközben szélesebb körű gazdasági előnyöket biztosít Bulgária és a régió számára.”

Amerikai befolyás

Az ügylet alig bújtatott amerikai befolyásra utal, miután az Amber Infrastructure Group közölte, hogy az Egyesült Államok Nemzetközi Fejlesztési Pénzügyi Társasága (United States International Development Finance Corporation, röviden DFC) és a Három Tenger Kezdeményezés Befektetési Alapja megállapodást kötött, ami alapján a DFC legfeljebb 300 millió dollár (kb. 280 millió euró) finanszírozást biztosít az alapnak.

A BALK korábban arról írt, hogy Anthony Blinken amerikai külügyminiszter közlése szerint a “háromtengeres” alap értéke egy újabb amerikai beruházást követően meghaladja az 1 milliárd eurót.

Az Amber közleménye szerint a DFC energetikai és infrastrukturális beruházásokat finanszíroz majd, amelyek fokozzák az energiabiztonságot, elősegítik az energia diverzifikációját és javítják az összeköttetést a három tenger térségében.

– olvasható az Amber közleményében, amely szerint a DFC-befektetés 1,3 milliárd euróra emelte a 3SIIF tőkeállományát. Itt csak mellékesen jegyezzük meg, hogy Kiril Petkov bolgár miniszterelnök nemrégiben járt Washingtonban, ahol Blinkenen kívül Kamala Harris amerikai alelnökkel is energiaügyekről tárgyalt.

A Három Tenger alapjának kizárólagos befektetési tanácsadója szerint az Egyesült Államok Fejlesztési Pénzügyi Társasága (DFC) több mint 37 milliárd dolláros befektetési portfólióval rendelkezik világszerte, különös tekintettel a kevésbé fejlett országokra. A DFC annak érdekében működik együtt a befektetőkkel, hogy tőkét telepítsenek számos ágazatba, beleértve a kritikus infrastruktúrát is.

Az Amber-közlemény szerint a DFC befektetései megfelelnek a legmagasabb szabványoknak, a cél pedig a gazdasági és társadalmi fejlődés előmozdítása azokban a régiókban, amelyekbe befektet.

A Három Tenger Kezdeményezés Adriai-, a Balti- és a Fekete-tenger között fekvő 12 ország, az Európai Unió tagállamainak amerikai bábáskodással létrehozott közös kezdeményezése, amelynek célja hivatalosan a régió kereskedelmi kapcsolatainak a kiterjesztése, nem hivatalosan viszont Oroszország kiszorítása az európai energiapiacról. A Három Tenger együttműködésben Ausztria, Bulgária, Csehország, Észtország, Horvátország, Magyarország, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Románia, Szlovákia és Szlovénia vesz részt.

– jelentette ki Scott Nathan az Egyesült Államok Nemzetközi Fejlesztési Pénzügyi Társaságának vezérigazgatója a DFC tevékenységével kapcsolatban.

A Három Tenger Kezdeményezés Befektetési Alapja 2020 márciusa óta számos befektetést hajtott végre, ezek közé tartozik a Cargounitnak, vagyis Lengyelország vezető mozdonylízing-üzletágának felvásárlása; a Baltikum legfejlettebb Tier 3/Tier 4 adatközpontjának finanszírozása az észtországi Greenergy Data Centersbe történő befektetés révén; valamint az Eneryben való többségi részesedés megszerzése, amely a megújuló energiaforrások fejlesztője a régióban.

---

---

A horvát miniszterelnök a magyar példát követve úgy nyilatkozott, hogy “megvédik a saját állampolgáraikat”, viszont hozzátette, hogy senki sem különböztetnek meg. Miután kora délelőtt a horvát kormány rendezte az üzemanyagárak kérdését, Andrej Plenković repülőre pattant, és elhussant Lettországba, a lett fővárosban, Rigában tartják ugyanis a Három Tenger csúcstalálkozóját.

Kétféle ár

Két hét is alig telt a legutóbbi beavatkozástól, a horvát kormány hétfőn újabb szabályokat vezetett be a benzin árával kapcsolatban. Ez azt jelenti, hogy szerdától azoknak kell jelentősen többet fizetniük az üzemanyagért, akik az autópályák mentén tankolnak.

– mondta Andrej Plenković a hétfői telefonos ülés után.

Ennek alapján az eurodízel literje a “falusi kutakon” 13,08 kunába (kb. 690 forint), a 95-ös szuper benzin pedig literenként 13,50 kunába (kb. 715 forint) kerül. A kék gázolajért literenként legfeljebb 9,45 kunát (500 forintot) kérhetnek el a kereskedők.

A rendelkezés a benzinkutak körülbelül 94 százalékát érinti, kivéve azokat, amelyek az autópályák mellett működnek, az intézkedés tehát többé-kevésbé a turistákra van kihegyezve, de ők is az alacsonyabb árat fizetik, ha nem az autópályák mellett tankolnak, ahol a dízel 14,57 kuna (kb. 770 forint), a 95-ös szuper 14,07 kuna (kb. 745 forint), a kék gázolaj pedig 10,93 kuna (kb. 575 forint) lesz.

– jelentette ki a horvát kormányfő, aki szerint ezzel senkit sem diszkriminálnak.

Horvátország azonban kis ország, a határtól egyetlen tank üzemanyaggal le lehet jutni a tengerpartra, és egy városi/falusi tankolással el is lehet hagyni az országot autópályás tankolás nélkül, így a pályák melletti kutakat a kihalás fenyegeti, főleg miután a legnépesebb német turistasereget a német autóklub (ADAC) folyamatosan tájékoztatja az árak alakulásáról.

Megduplázzák az LNG-t

A horvát miniszterelnök a Három Tenger Kezdeményezés (3SI) rigai ülésére érkezve, azzal a bejelentéssel kápráztatta el a jelenlévőket, hogy Horvátország 2,9 milliárd köbméterről évi 6,1 milliárd köbméterre bővíti a krki LNG-terminál kapacitását.

Ha valaki nem emlékezne rá a Három Tenger Kezdeményezés a Balti-tenger, az Adriai-tenger és a Fekete-tenger között elhelyezkedő tizenkét ország informális politikai platformja (és ugyancsak informálisan egy amerikai projekt), amelyet Horvátország és Lengyelország közösen alapított, és amelynek célja az energia, a közlekedés és az infrastruktúra összekapcsolása.

A rigai “tengerész” eseményen elmondott beszédében Plenković miniszterelnök arra hívta fel a figyelmet, hogy a krki LNG-terminál kapacitásának megemelése “messze meghaladja a hazai gazdaság és háztartások szükségleteit”.

– mondta a horvát kormányfő, aki az eseményen a közlekedési kapcsolatokról is beszélt, a Horvátországot, Magyarországot és Bosznia-Hercegovinát összekötő, Pločeba (is) tartó 5-ös számú folyosóra összpontosítva.

Egy milliárd euró a fejlesztési alapban

A 2015-ben Kolinda Grabar-Kitarović akkori horvát elnök és a lengyel kollégája, Andrzej Duda javaslatára indított kezdeményezés, amelynek első ülése Dubrovnikban volt, most már 928 millió eurós befektetési alappal rendelkezik.

Anthony Blinken amerikai külügyminiszter szerint egy újabb amerikai beruházással az alap messze meghaladja az 1 milliárd eurós értéket a rigai gyűlés után.

Plenković hangsúlyozta, hogy a Három Tenger Beruházási Alap feltőkésítése a leginkább logikus módja a horvát energetikai-, közlekedési és digitális projektekbe történő befektetéseknek.

A HBOR (Horvát Fejlesztési és Felújítási Bank) 2020 óta vesz részt az alapban 20 millió euróval. Horvátország 11 projektet javasolt az alap számára.

– jelentette ki Plenković, aki Zoran Milanović elnökkel ellentétben nagy híve a Három Tenger Kezdeményezésnek.

Üzleti fórum

Rigában, ahová számos államfő érkezett, üzleti fórumot is tartanak olyan horvát vállalatok részvételével, mint a Končar, a Port of Rijeka és a földgáz szállításokat üzemeltető Plinacro.

– nyilatkozta a horvát kormányfő.

A Három Tenger egészében rendkívül fontos régió Horvátország számára, mivel az ország importjának és exportjának több mint egyharmadát adja, a turisták 40%-a pedig ebből a térségből érkezik.

– zárta szavait Plenković, akinek kétoldalú találkozókat tart a lett fővárosban, ahol megbeszélést folytat az ország elnökével, Egils Levitsszel, és a Google alelnökével, Karan Bhatival is.

---

---

Amikor hat évvel ezelőtt Andrzej Duda lengyel és Kolinda Grabar-Kitarović horvát elnök bejelentették a Baltikum-Adria kezdeményezést ezt a megfigyelők, elemzők zöme sommásan szépen hangzó értelmetlenségként ítélte meg. A balti államok nem értettek ezzel egyet, és hamarosan a projekt átlényegült a Három Tenger Kezdeményezéssé. Az Egyesült Államok erőteljesen támogatta a kezdeményezést, különösen ennek energetikai komponensét, amely az LNG-terminálok kiépítésével szerette volna felszámolni a térség függőségét az orosz gáztól.

Az öngólok sztárcsatára: Zoran Milanović

Németország és a “régi Európa” országai ellenségesen fogadták a projektet, és amerikai ármányt szimatoltak, amely veszélyezteti a rendkívül jövedelmező német-orosz energetikai “hidakat”.

A bírálatok eleinte indokoltnak tűntek, ugyanis a 3SI (Three Seas Initiative – Három Tenger Kezdeményezés) első és sokáig egyedüli megépült LNG-terminálja, a litván Klaipėda városnál, a kapacitások csupán 30 százalékát volt képes lekötni és ezzel további érveket szolgáltatott a horvát LNG-terminál ellenzőinek.

A Három Tenger Kezdeményezést természetesen Moszkva és az orosz kőolaj-gázipari lobby sem nézte jó szemmel, és igyekezett azt a nézetet terjeszteni, hogy a 3SI nem egyéb egy újabb amerikai birodalmi kezdeményezésnél, aminek értelme az, hogy rásózza Európára a drága amerikai LNG-t.

A horvát köztársasági elnök, aki immár több éve rengeteg fejtörést okoz nem csak a horvát kormánynak, de Horvátországnak, mint országnak is, természetesen lefölényelte elődje kezdeményezést, mondván, hogy “a Három Tenger Kezdeményezés Horvátország számára nem csak hogy felesleges, de káros is, mert potenciálisan szembemegy Moszkva és Berlin érdekeivel.”

Milanović öngóljai sorozatát azzal növelte, hogy véleménye szerint Horvátországnak egy lipát (horvát aprópénz, 1 kuna = 100 lipa) sem kellene befektetni a kezdeményezés projektjeibe. Washington ezt másként látta, így Andrej Plenković második kormánya, ha kissé kelletlenül is, de beadta a derekát, és nekilátott a krki LNG-terminál megvalósításának.

Az élet piszkos kis történeteket ír

A horvát terminál időközben elkészült és némi huzavona után nyereségesnek is bizonyult. Aztán jött a koronavírus-járvány és mindenkinek más baja volt hirtelen, a Három Tenger Kezdeményezéssel nem törődött a kutya sem.

Valahogy ezt is túléltük – legalábbis pillanatnyilag úgy tűnik – és már éppen azt kezdte tervezgetni a világ, hogy hogyan tovább, mikor Oroszország felborította az asztalt, és Ukrajnában elkezdtek dörögni a fegyverek.

Az első rémület és némi kontinentális társasjátékok után az EU beállt az Egyesült Államok mögé, és a helyzet stabilizálódni látszik, annak ellenére, hogy senki sem tudja, hogy mit hoz a holnap.

Ebben a helyzetben nemcsak a 3SI két LNG-termináljának jelentősége értékelődött föl, de úgy tetszik a kezdeményezés egésze is, mert júniusra meghirdették a tagországok találkozóját Rigában, Lettország fővárosában.

A térség további energetikai függetlenülése mellett nyilván asztalra kerülnek a Három Tenger Kezdeményezés infrastrukturális fejlesztései is, elsősorban a jobb közlekedési összeköttetésekkel kapcsolatban.

Nem tudom miért, de van egy olyan érzésem, hogy Kolinda Grabar-Kitarović esetleges NATO-főtitkári kinevezésének jelentősen nőttek az esélyei.

---

---