A cikk meghallgatása

Zoran Milanović horvát államfő a választások előtt azt ígérte, hogy “karakteres elnök” lesz. Eddig azonban csak egyetlen karakterét sikerült felvillantania, Milanović ugyanis jóformán csak az odamondogatás terén jeleskedett. A horvát elnök egyik megnyilvánulása alkalmával Tomislav Ćorić gazdasági és fenntartható fejlesztési minisztert “magyar fullajtárnak” nevezte, “aki először a magyaroknak tesz jelentést a kőolajjal kapcsolatban”. Meg a gázzal kapcsolatban is – de ezt már csak a BALK fűzi hozzá.

Negyven százalékot vettünk

Tomislav Ćorić legutóbb november második felében járt Budapesten, hogy tájékoztassa Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminisztert az LNG-terminál január elsejére tervezett üzemeltetésének megkezdéséről.

A látogatást az indokolta, hogy Magyarország egymilliárd köbméteres visszagázosítási kapacitást vásárolt a krk-i LNG terminálban, ahonnan a horvát gázvezetéken keresztül érkezik a gáz Magyarországra. Mindez azt jelenti, hogy 2027 végéig a magyar gázszükséglet tíz százaléka fedezhető a nem Oroszországból származó gázból.

A horvát LNG-terminál kapacitása évi 2,6 milliárd köbméter, amiből a fentiek alapján Magyarország a kapacitások majdnem felét megvásárolja, ezzel 2027-ig gyakorlatilag biztosítja a krki terminál működését, horvát számítások szerint ugyanis az LNG terminál 1,1 milliárd köbméter cseppfolyós gáz átfejtésekor már nyereséges.

A magyar külgazdasági és külügyminiszter szeptember elején jelentette be, hogy Magyarország lefoglalta visszagázosítási kapacitásokat, és megkötötte a gázvásárlási megállapodásokat is.

– Az MVM, a Magyar Villamos Művek földgázkereskedő vállalata 2021. január 1-től 2027. október elsejéig, tehát 6 év 9 hónapnyi időtartamra, éves szinten egy milliárd köbméteres kapacitást foglalt le a horvátországi Krk LNG-termináljában

– jelentette ki Szijjártó Péter, aki közölte, hogy a cseppfolyósított gázt Magyarország a Shelltől vásárolja.

Magyar részről azonban nem csak a MVM, vagyis a magyar állam jelenik meg vásárlóként, hanem még két cég, amelyből az egyikben jelentős magyar érdekeltségek vannak.

Nem a magyar állam a legnagyobb partner

Az előbb említettük, hogy a magyar vásárlást követően Magyarország 2027-ig mindenképpen életben tarthatja a horvátországi LNG-terminált, vagyis biztosíthatja annak működését.

A krki létesítmény sorsa azonban nem csak Magyarországtól függ, hanem a katari uralkodó családtól is. Egészen pontosan Mohammad al- Thani sejktől és az által vezetett PowerGlobe csoporttól, amely júniusban tizenöt évre kötötte le a krki terminál kapacitásának felét, vagyis 2035-ig évi 1,3 milliárd köbmétert foglalt le a rendelkezésre álló 2,6 milliárd köbméterből.

A PowerGlobe európai részlegének vezetője nem is titkolja, hogy az elkövetkezendő években növelni kívánják tevékenységüket a dél-európai térségben, ahol a kereslet növekedésére számítanak.

Aggelos Nikolaou elmondta, hogy a vállalat gyorsan növekszik, és azt tervezi, hogy több dél-európai importterminálban is kapacitásokat szerez.

– Két évvel ezelőtt léptünk be az LNG-üzletágba, és a cég mára már lendületbe jött, különösen az elmúlt évben. Nagyon-nagyon gyorsan növekszünk. Ez rugalmasságot és hozzáférést biztosít számunkra egy olyan európai piachoz, amely jelenleg az orosz gáztól függ

– mondta Nikolaou az amerikai tőzsdéhez kötődő S&P Global című gazdasági hírportálnak nyilatkozva.

A PowerGlobe európai vezetője úgy vélte, hogy cége a horvát LNG-n keresztül hozzáférhet Horvátország, Magyarország, Szlovénia, Szlovákia és a Cseh Köztársaság gázpiacaihoz, és a jövőben a balkáni országokhoz is, beleértve azokat is, amelyek jelenleg korlátozott gázfelhasználással rendelkeznek.

A harmadik vevő

Az interjú augusztusban készült, Magyarország egy hónappal később jelentette be, hogy beszáll a horvát terminálba, tehát nem vevőként, hanem esetleg versenytársként jelenik meg a régió gázpiacán.

A katariak másik vetélytársa is félig-meddig magyarnak tekinthető, bár a MET Croatia Energy Trade nevet viseli.

A zágrábi székhelyű cég a svájci MET Holding AG leányvállalata, a svájci céget pedig a 2007-ben a MOL akkori menedzserei alapították.

A MET leányvállalatai révén 15 országban van jelen, összesen 23 nemzetközi kereskedelmi csomóponton, és 28 ország gázpiacán aktív.

A MET vállalatcsoportot összefogó, 2012-ben létrehozott MET Holding AG elnök-vezérigazgatója Lakatos Benjamin.

A jelentős uniós támogatással épült krki terminál kapacitásainak jó részét, ha nem az egészét, Katar és Magyarország béreli, vagyis nem túl sok maradt belőle a horvát igények kielégítésére.