NAGYHATALMI JÁTSZMÁK: Az LNG-terminálok és a Három Tenger

Washington célja, hogy Közép- és Délkelet-Európát tartósan leválassza az orosz energiáról

Állítsd be a Google‑t, hogy a BALK mindig kéznél legyen!

Az LNG-terminálok létesítése egy hosszútávú amerikai terv részét képezi. A „krími krimi” után az Egyesült Államok igyekszik elriasztani Oroszországot attól, hogy visszaállítsa korábbi befolyását Közép-Európában. Mindeközben erőteljes harc folyik a balkáni energiapiac megszerzéséért, az amerikaiak apait-anyait beleadnak, hogy a Három Tenger Kezdeményezéssel leszakítsák Közép- és Délkelet-Európát Oroszországról.

Az amerikaiak álcázzák magukat

Az amerikaiak délkelet-európai barátaik segítségével létrehozták a Három Tenger Kezdeményezést, hogy Oroszországot kiszorítsák a térségből, amibe a Balkánt is bele kell érteni. Ha már Nyugat-Európa esetében nem sikeredett tökéletesre ez a mutatvány. (Későbbi bejegyzés a cikkhez: Ehhez fel kellett robbantani egy gázvezetéket.)

A Három Tenger Kezdeményezés élharcosa és legnagyobb európai propagálója a horvát államfő, lelkes támogatói pedig Lengyelország mellett a Balti Államok.

Kapcsolódó cikk

Seymour Hearsh megírta, az Európa Tanács tapsol, a szlovákok rettegnek a JANAF áremelésétől

Kolinda Grabar- Kitarović gyerekkorát az Egyesült Államokban töltötte, Los Alamosban járt középiskolába. A jelenlegi (volt) horvát elnök 2008 és 2011 között Horvátország amerikai nagykövete, 2011 és 2014 között pedig Anders Fogh Rasmussen és Jens Stoltenberg NATO-főtitkárok helyettese volt.

Ezért könnyen elképzelhető, hogy a nevéhez fűződő Három Tenger Kezdeményezés ötlete valójában nem is tőle származik. Lehet, hogy ez az ötlet amerikai sugallatra fogant meg, de neki jutott a megtiszteltetés, hogy a kezdeményezés „magjainak kihordója” legyen a térségben.

A Három Tenger Kezdeményezés valójában az előbb említett amerikai projekt álcázása. Ehhez a tengerentúlon kitalálták azt a mantrát, hogy a kelet-európai országoknak „csökkenteniük kell függőségüket az orosz energiaforrásoktól”.

Ami önmagában véve rendjén is van, csak kérdés, hogy milyen áron.

Klaipėda nem fagy be

Az orosz függőség csökkentését szolgálják az LNG-terminálok, amelyekből már több is épült a Három Tenger elnevezésű észak-déli irányú pufferfolyosó partjainál.

A litvániai Klaipėdában 2017 októberében kezdett üzemelni a balti térség első LNG-terminálja. Klaipėda kikötője télen sem fagy be, ezért oda az év bármely időszakában érkezhet a gáz.

A litván LNG-terminál az ottani megfogalmazás szerint szavatolja az ország „nemzeti energiabiztonságát”, mert lehetővé teszi, hogy Litvánia a világ bármely részéről szerezhessen be gázt.

Gáz és szabadság

A kikötőbe érkező első tartályhajó a Clean Ocean volt, amely az amerikai Cheniere Energytől vásárolt gázt vitte a szintén amerikai Sabine Pass terminálból a litván állami tulajdonú Lietuvos Duju Tiekimas vállalatnak.

A gázból Litvánián kívül kapott Lettország és Észtország is. A gázszállítás megerősíti a régió kötődését az Egyesült Államokhoz, bár a litvánoknak az amerikai American Koch Supply & Trading cégen kívül van szerződésük a norvég Norwegian Statoillal is. Ezáltal Norvégiából, sőt Nigériából is szállítanak be gázt.

Litvániában a gáz és a szabadság szavakat gyakran emlegetik együtt a klaipėdai terminállal kapcsolatban.

Az Egyesült Államok a balti országok legfontosabb biztonsági és energetikai partnere, ami főleg azt követően vált kifejezetté, hogy Oroszország 2014-ben elcsatolta a Krím-félszigetet Ukrajnától.

Lengyel fóbiák

Lengyelország és az Egyesült Államok dwa bratanki. Az orosz és német (valamint a korábban osztrák-magyar) fóbiával megvert lengyelek az amerikaiak karjaiba vetették magukat, hogy amerikai segítséggel tartósan biztosítsák függetlenségüket Oroszországtól és Németországtól.

A lengyel terminál a strandról nézve 2014-ben (Forrás: Wikipédia)

A júniusban tartott amerikai-lengyel elnöki találkozón az Egyesült Államok újabb 2000 katona Lengyelországba küldésére tett ígéretet. Andrzej Duda lengyel elnök örömmel egyezett bele abba is, hogy bővítsék a Washington és a Varsó közötti megállapodást a cseppfolyósított gázszállítások terén.

A lengyel Świnoujścieben már működik egy LNG-terminál, ahova az első szállítmány az Al-Nuaman hajóval 2015 decemberében érkezett meg a Qatargas Operating Company Limitedtől.

A lengyelek idén szerződést írtak alá az Európai Unióval, amely támogatja a Świnoujścieben lévő LNG-terminál bővítését.

Corina Crețu, az Európai Bizottság regionális politikáért felelős biztosa ebből az alkalomból elismételte a jól ismert mantrát az energiaforrások diverzifikálásáról.

A déli partok

Hasonló összefüggésben emlegetik a Krk szigetére tervezett LNG-terminált is, amelynek a megépítése körül vannak bajok bőven.

Az adriai LNG-terminállal kapcsolatos elképzelések először 1995-ben jelentek meg. A megvalósíthatósági tanulmány 2008-ra készült el, és 2010-ben az engedélyek jó része is megvolt, a projekt azonban egyelőre jegelve.

A horvát LNG-terminál hívei természetesen azzal hitegetik magukat és hitegetnek másokat, hogy ha a terminál megépül, akkor javulhat a régió energiabiztonsága, főleg ami Horvátországot és Magyarországot illeti. Az ellenzők szerint azonban ez az indoklás nem állja meg a helyét.

Beszállunk a projektbe

Az ellenzők ezt azzal indokolják, hogy Horvátország gázszükségleteinek több mint felét képes saját kitermelésből biztosítani.

Magyarország esetében ez csak 17%, ám Magyarország nem függ az LNG-termináltól, hiszen infrastruktúrájának köszönhetően a gáz Horvátország mellett Ukrajna, Ausztria, Szlovákia, Románia és akár Szerbia felől is érkezhet, ha megépül a Török Áramlat szerbiai szakasza.

– Magyarország számára tehát a Krk szigetére tervezett LNG-terminál nem létszükséglet, már csak azért sem, mert az onnan érkező gáz jóval drágább, mint a más forrásokból származó.

Horvátországban zokon is vették, hogy Orbán Viktor magyar miniszterelnök egyik rádiós interjújában előtérbe helyezte az együttműködést Romániával, miközben említést sem tett a krki LNG-terminálról.

Ennek ellenére nem elképzelhetetlen, hogy beszállunk a horvát projektbe, ha megfelelő részesedést kapunk belőle.

Az amerikaiaknak fontos

A horvát terminál jelentősége azonban jócskán csökkenhet, ha az amerikai ExxonMobil megkezdi a kitermelést a nemrég talált Fekete-tengeri gázmezőkön.

Legalábbis ettől tartanak Horvátországban, bár Rick Perry, amerikai energetikai miniszter ennek ellenkezőjéről győzködi a horvátokat.

Perry a Három Tenger Kezdeményezés ljubljanai ülésén úgy fogalmazott, hogy Európában egyre inkább növekszik az étvágy a tiszta energia iránt.

– Vagy használják az LNG-t, vagy kialszanak a fények

– riogatott az amerikai miniszter, akinek meggyőződése, hogy Európának az energia terén Amerikára kell támaszkodnia.