A 16. KÖZTÁRSASÁG – Így távolodik Bulgária Moszkvától

A szocialista időkben úgy tartották, Bulgária annyira hűségesen követi Moszkva utasításait, mintha a Szovjetunió 16. köztársasága lett volna. Bár az orosz jelenlét továbbra is érezhető a balkáni országban, Szófia és Moszkva kapcsolatai messze vannak az ideálistól.

Kiutasított diplomaták

Az emberi jogok tiszteletben tartásának örve alatt Oroszország belügyeibe beleavatkozni akaró országok jobban tennék, ha a Navalnijozás előtt egy kicsit körül néznének a saját házuk tájékán – így reagált a szófiai orosz nagykövetség arra, hogy a bolgár kormány elítélte a legismertebb orosz ellenzéki, Alekszej Navalnij börtönbe zárását és a blogger szabadon bocsátását követelő tüntetők elleni durva rendőri fellépést.

Az orosz követség néhány héttel korábban is megszólalt. Amikor tavaly decemberben Szófia újabb – 2019 vége óta már a hatodik – orosz diplomatát utasította ki az országból kémkedés miatt, a diplomáciai képviselet azzal vádolta Bulgáriát, hogy az “alaptalan” kiutasítgatásokkal aláássa a Fekete-tenger térségének stabilitását.

Fekete-tengeri változások

A közlemény kemény hangja azzal is magyarázható, hogy a 2004 óta NATO-tag Bulgária is részt vesz az észak-atlanti szövetség hadgyakorlatain, s Moszkva szerint a NATO a Fekete-tengeren végrehajtott manőverekkel az Oroszország elleni támadást gyakorolja. A régi orosz fegyvereket Szófia pedig újakkal váltja fel, és már nem Oroszországtól vásárol: az USA-tól vett F-16-os harci gépeket és nyugati járőrhajókkal újította meg a még a Szovjetunió idejéről maradt hajókból álló flottáját. Végül az is felbosszantotta Moszkvát, hogy Bulgária ellenezte Oroszország szíriai katonai beavatkozását, és ezért nem engedte meg az orosz légierőnek a bolgár légtér használatát.

Akkor viszont nem aggódott a követség a stabilitás aláásása miatt, amikor nagy valószínűséggel az orosz titkosszolgálat emberei 2015-ben ugyanolyan idegméreggel – novicsokkal – próbálták megmérgezni Jemeljan Gebrev bolgár fegyverkereskedőt, mint amilyenből 2018-ban a kiugrott orosz kém, Szergej Szkripal, majd tavaly augusztusban Tomszkban a legismertebb orosz ellenzéki, Alekszej Navalnij is kapott. A gyilkossági kísérlet kivizsgálása igencsak lassan halad, a főügyészség hol vádat emel néhány orosz állampolgár ellen, hol pedig felfüggeszti a nyomozást. Most éppen tetszhalotti állapotban van az eljárás, legutóbb tavaly nyáron állították le a vizsgálódást, Gebrev szerint azért, mert a szófiai vezetésben sokan attól tartanak, Moszkva visszavág, ha túl messzire mennek a bolgár hatóságok.

Régről gyökerező befolyás

És van is mitől tartani. Bár Bulgária már fényévekre van attól az egykori szocialista államtól, amely szolgaian követte Moszkva utasításait, az orosz befolyás változatlanul erős a balkáni országban.

– Bulgária jó helyzetben van ahhoz, hogy különleges partnerünk legyen, egyfajta trójai faló az EU-n belül

– mondta még 2006-ban Vlagyimir Csizov, Oroszország EU-s nagykövete nem sokkal azelőtt, hogy Bulgária 2007-ben elnyerte az uniós tagságát. Bár Csizov később cáfolta, hogy ezt mondta volna, a bulgáriai politikai életben több olyan párt is akad, amely egyértelműen az orosz propagandát terjeszti az országban. Az egyik ilyen tömörülés a nyíltan EU-ellenes és Kreml-párti Ataka. Emlékezetes marad az, hogy 2014-ben a párt Oroszországban indította meg európai választási kampányát, és a tömörülés vezetője, Volen Sziderov – aki magas állami kitüntetést kapott Oroszországban – azt állította az USA és európai szövetségesei világháborút akarnak kirobbantani, hogy térdre kényszerítsék Oroszországot.

Nem csak az Atakában, hanem a sok évig kormányon lévő Szocialista Párton belül is akadnak olyanok, akik Oroszország felé terelnék hazájukat. A párt több vezetője ellenzi az Oroszország ellen a 2014-es ukrajnai agresszió miatt elrendelt EU-szankciók meghosszabbítását, s az ország szocialisták felé húzó államfője, Rumen Radov arról beszélt, hogy az európai szankciók valódi célja Oroszország felszámolása.

Most ugyan olyan koalíció van hatalmon, amelynek vezető pártját, a GERB-et aligha lehet Moszkva-pártisággal vádolni, a kormányzó szövetségben lévő Egyesült Hazafiak nevű pártkoalícióról már nem lehet ugyanezt elmondani, hiszen annak egyik tagja éppen a Kreml-párti Ataka. A Bojko Boriszov vezette kormány a megosztottság ellenére is elődjeinél érezhetően kevésbé kíván megfelelni Moszkvának, így elemzők szerint újabb csörtéket is vív majd a két ország.

Gazprom-birodalom

Gazdasági értelemben is nagy a függés: Bulgária csak Oroszországtól vesz gázt, Oroszország szállítja az atomreaktorokban használt fűtőelemeket és orosz kézben van a bulgáriai energiainfrastruktúra jelentős része is: egyebek mellett a Balkán egykor legnagyobb olajfinomító cége, a Neftohim AD is.

Most pedig Bulgárián keresztül, a Török (Balkáni) Áramlat vezetéken érkezik a gáz Oroszországból Szerbiába, onnan pedig tovább Európa többi országába.

– Oroszország mindig úgy tekintett az energiaszektorra, mint a Kreml geopolitikai és pénzügyi céljainak eléréséhez szükséges egyik eszközre. Bulgáriában pedig éppen elég olyan ember van, aki annyi szívességgel tartozik Moszkvának, hogy ez a politika sikeres is legyen

– vélekedett Trajcso Trajkov egykori energiaügyi miniszter.
______________
Fotó: Bolgár birka és pásztor a Rodope-hegységben – Forrás: internet