NOVICSOKOS ÜGY BULGÁRIÁBAN: Orosz “méregkeverők” kiadatását kéri Szófia

Oszd meg az ismerőseiddel, ha tetszik a cikk

Három orosz állampolgár ellen adott ki Interpol-körözést nemzetközi elfogató paranccsal a Bolgár Főügyészség, amely azonban maga sem reménykedik abban, hogy e lépésének eredménye lesz. A három orosz férfi egy fegyverkereskedőt akart eltenni láb alól 2015-ben. A bolgár főügyész már tavaly bejelentette, hogy a most megnevezett gyanúsítottak egyike háromszor is járt Bulgáriában abban az időben.

Mi is történt?

A szófiai ügyészség közleményt jelentetett meg kedden a főgyészség honlapján, ahol elismerték: jogi akadálya van annak, hogy a három orosz állampolgárt kiadják Bulgáriának.

Az Orosz Föderáció jogrendszere ugyanis tiltja, hogy orosz állampolgárokat adjanak ki más államnak az ország területéről.

A szófiai nyomozó hatóságok szerint a három orosz állampolgár gyanúsítható azzal, hogy több mint fél évtizeddel ezelőtt megmérgeztek egy bolgár fegyverkereskedőt, valamint két honfitársát.

Egyes sajtóorgánumok szerint a méregkeverők Novicsok osztályú méreggel akarták eltenni láb alól bolgár áldozataikat.

A magyar sajtó is részletesen beszámolt arról, hogy 2015. április 27-én egy szófiai üzleti vacsorán megmérgezték Emilijan Gebrev bolgár fegyverkereskedőt, valamint a fiát, Hriszto Gebrevet és Valentin Tahcsievet, a fegyverexportáló cég egyik menedzserét.

Gebrev kómába esett, egy hónapig ápolták kórházban, majd miután kiengedték, ismét mérgezéses tünetekkel kellett kórházba szállítani.

Nevek és álnevek

A kedden közzétett szófiai ügyészi közlemény szerint a bolgár szervek az 1977-ben született Georgij Gorskov (Jegor Gorgyijenko), az 1982-ben született Szergej Pavlov (Szergej Ljutyenko), valamint az 1973-ban született Szergej Fedotov (Denisz Szergejev) orosz állampolgárokat gyanúsítják azzal, hogy megmérgezték a 3 bolgárt. Zárójelben a méregkeverők által használt álnevek.

Az ügyészség szerint a bolgár nyomozók nem találtak semmiféle adatot arról, hogy más nemzetiségű állampolgároknak is közük lehetne a mérgezésekhez.

Adataik szerint a három orosz 2015. február 15-én érkezett Szófiába három különböző repülőjárattal. (Lásd a fenti képet!)

A nyomozók kikérdezték az oroszok által használt szállodák alkalmazottait, átvizsgálták hotelszobáikat, valamint azt a háromszobás szófiai lakást is, amelyet Gorskov és Fedotov használt.

Nyomoztak egy olyan parkolóban is, ahol bizonyítékot találtak a bűncselekmény elkövetésével összefüggésben, és átvizsgálták azokat a gépkocsikat is, amelyeket az oroszok béreltek szófiai tartózkodásuk alatt.

Az ügyészség úgy tudja, hogy Gebrev ellen 4 másik merényletet is elkövettek, közülük kettőt külföldön, amelyekről azonban az üzletember nem számolt be a hatóságoknak.

A közleményben – országok és esetek megnevezése nélkül – kiemelték, hogy Bulgária többször is információcserét kezdeményezett olyan államokkal, amelyeknek a területén hasonló mérgezéses merényleteket követtek el.

Emlékeztettek arra, hogy a Verifin finn laboratórium és 15 szakértői elemzés is azt állapította meg: a három megmérgezettől vett minták alapján a méregkeverők klórpirifoszt, illetve dietil-foszfonátot használhattak.

A fegyverkereskedelem buktatói

Gebrev, aki a zsivkovista érában különösen a fejlődő világban kiváló pozíciókat megteremtő Kintex fegyverértékesítő cégnél kezdte pályafutását, 1992-ben megalapította saját vállalkozását, az EMKO lőszerexportáló céget, majd évekig tartó csatát vívott az állami szervekkel, hogy megvásárolja a ruszei Duranit fegyvergyárat.

EZT OLVASTAD?  PÁRTOSODÓ RUSZOFILEK: Vezetőjük szerint a nép azt látja, hogy a demokrácia alatt nem jött el a szabadság

A Veszti című bolgár napilap korabeli beszámolója szerint az amerikai vámhatóságok 2001-ben feltartóztattak egy hajót, amely 30 millió darab lőszert szállított Nicaraguának. Az AK-47-es gépkarabélyokhoz való lőszerek szállítmányát később Gebrevnek sikerült visszaszereznie.

Gebrev neve összekapcsolódott egy 2006-os macedóniai fegyverbotránnyal, amikor a szkopjei hatóságok lefoglaltak 3 kamiont, amelyek MG3-as géppuskákat és 33 darab M43-as aknavetőt szállítottak el a helyi Goce Delcsev laktanyából. A fegyvereket Bulgárián keresztül egy harmadik országba akarták vinni.

A papírok szerint viszont a Tito kohászati üzembe szánták a szállítmányt beolvasztásra. A gyár azonban 200 ezer dollárért – a géppuskákat például a piaci ár tizedéért – továbbadta a fegyvereket, ám az ügyletet végül megsemmisítették.

Emilijan Gebrev neve felbukkant azon a feketelistán is, amelyet az Orosz Föderáció küldött a bolgár külügyminisztériumnak 2012-ben. Azzal vádolták a bolgár üzletembert, hogy fegyvereket szállított Grúziának és más robbanásveszélyes térségekbe. A lenta.ru orosz hírportál szerint Ukrajnába is vitt fegyvereket a bolgár cég.

A bolgár hatóságok 2017 nyarán befagyasztották Gebrev cégének fegyverszállítási engedélyét, és szeptemberben már pénzmosással is meggyanúsították az üzletember vállalatát, amely akkor még nem tudta megszerezni a Duranit fegyvergyárat.

Ezzel egy időben Gebrev cége bejelentette, hogy az állam beavatkozása miatt blokkolt – közel 650 tonna – lőszert nem tud elszállítani Burgasz közeléből.

Ugyanezen év szeptemberében olyan értesülések láttak napvilágot a sajtóban, hogy Gebrev cégének neve is szerepel azon az amerikai listán, amelyen a washingtoni külügyminisztérium felsorolta azoknak a kínai, orosz, észak-koreai, szudáni, szíriai, török és más országokban székelő társaságoknak a nevét, amelyekkel amerikai cégek nem kereskedhetnek.

A listán az EMKO volt az egyetlen bolgár vállalat.

Az üzleti vacsora, avagy Gebrev = Szkripal

A bolgár sajtóban olyan értesülés is napvilágot látott, hogy az ominózus üzleti vacsorán állítólag a salátán volt a méreg, amelyet egyébként rovarirtóként használnak…

A szófiai sajtóban már korábban napvilágot láttak olyan találgatások, hogy a mérgezést szenvedett fegyverkereskedő konfliktusba keveredhetett a Duranit fegyvergyár megszerzésének az ügyében bolgár oligarchákkal, nevezetesen az egyik leggazdagabb bolgárral, Deljan Peevszkivel, aki például a bolgár sajtó 80 százalékát is ellenőrzése alatt tartja.

Gebrev nyilatkozatai is ebbe az irányba mutatnak, hiszen már korábban kijelentette, hogy a Moszkva által nehezményezett ukrajnai üzletkötése jelentéktelen összeget és alacsony színvonalú technikát jelentett.

A Kapital című bolgár napilap már tavaly januárban megállapította egyik cikkében, hogy a Gebrev-ügy kézzelfoghatóan mutatja be, hogyan tudnak szinkronban tevékenykedni a bolgár állami szervek – közöttük az ügyészség, az adóhatóság, a versenyhivatal, a pénzmosás elleni ügynökség – Deljan Peevszki körei érdekeinek a kielégítése céljából, jóllehet a feladatuk az lenne, hogy kinyomozzák azokat a feltevéseket, amelyek szerint ez volt az első mérgezéses merénylet, amelyet a Novicsok családhoz tartozó vegyi anyaggal követtek el Európában.

EZT OLVASTAD?  PÁRTOSODÓ RUSZOFILEK: Vezetőjük szerint a nép azt látja, hogy a demokrácia alatt nem jött el a szabadság

A keddi ügyészségi közlemény után a mediapool.bg honlap „Az ügyészség ismét megpróbálja diszkreditálni Gebrev vallomását” című írásában emlékeztetett a fegyverkereskedő egyik februári nyilatkozatára, miszerint az állítólag ellene elkövetett 4 merénylet felvetésével a nyomozó hatóság megpróbálja elterelni a figyelmet a bulgáriai körökről az ellene elkövetett szófiai gyilkossági kísérlettel kapcsolatban.

Gebrev korábban egy nyilatkozatában úgy fogalmazott, hogy őt is ugyanúgy mérgezték meg, mint Szergej Szkripalt, az orosz katonai hírszerzés ezredesét, orosz-brit kettős ügynököt 2018 márciusában.

Nincsenek hazai szálak(?)

A mediapool.bg honlap szerint a fegyverkereskedő már egy héttel ezelőtt úgy nyilatkozott, hogy az ügyészség megtagadott bármiféle nyomozást a mérgezési ügy, valamint a bulgáriai események és folyamatok közötti esetleges kapcsolatokkal, a lehetséges bulgáriai megrendelőkkel, felbújtókkal és résztvevőkkel összefüggésben…

Az események egy másik lehetséges forgatókönyvét már a múlt év végén felvázolta a Bellingcat oknyomozó hírportál, amely szerint az orosz hírszerzés 8 feltételezett ügynöke járt Bulgáriában Gebrevék megmérgezése előtt és után.

A bolgár főügyész már tavaly bejelentette, hogy Szergej Fedotov (Denisz Szergejev) – a keddi közleményben megnevezett gyanúsítottak egyike – háromszor is járt Bulgáriában abban az időben.

A hírportál úgy fogalmazott:

Logikus alternatív magyarázatok hiányában Gebrev saját hipotézise tűnik a legvalószínűbb forgatókönyvnek, miszerint a versenytársak által a Kremlhez szolgáltatott hamis információk alapján célozták meg őt.

Annyi már most bizonyosnak látszik, hogy szinte sohasem lehet majd kideríteni az igazságot egy olyan ügyben, amelyben országok, illetve országcsoportok érdekellentétei, valamint fegyverkereskedők, titkosszolgálatok és oligarchák összecsapásai állhatnak a háttérben.

Keller Tivadar

Keller Tivadar

1978-2013 az MTI munkatársa, 1995-től főmunkatársa. 1984-87 és 1990-94 között a hírügynökség szófiai, 1996-2001 között zágrábi, 2003-2007 között bécsi tudósítója, 2007-2008 között az MTI külpolitikai főszerkesztője, 2008-2010 között a Hírszerkesztési Központ főszerkesztő-helyettese, 2010-2013 között kiemelt hírügynökségi szerkesztő. 2014-2015 között a D1 televízió CNN-híradójának szerkesztője, 2017-ig egy határon túli magyar hetilap kontrollszerkesztője.

Oszd meg az ismerőseiddel, ha tetszik a cikk

Facebook hozzászólások

Kedvelés a Facebookon

Facebook Pagelike Widget