ENERGIAPÁRBAJ: Balkáni Áramlat – trójai faló orosz módra?

A cikk meghallgatása

A Balkáni Áramlat csővezetéken folyamatosan dől Szerbiába az új irányból, délről érkező gáz. Míg Szerbiában – érthető módon – azt hangsúlyozzák, hogy az Oroszországból induló vezetéknek köszönhetően olcsóbb lesz az energia az országban, sokan úgy vélik, a projekt mögött nem gazdasági, hanem politikai megfontolások állnak, s az új útvonal megnyitásával nem nőtt, hanem éppen ellenkezőleg, csökkent Európa energiabiztonsága.

Öröm és bánat

Eddig 240 dollárba került ezer köbméter gáz, a Balkáni Áramlat üzembe helyezése után az ár 155 dollár körülire mérséklődik. A fogyasztók 60-90 dollárt nyernek – mondta az Oroszországból induló és Törökországba érkező Török Áramlat bulgáriai és szerbiai folytatásának számító Balkáni Áramlat vezetékről Dušan Bajatović, a Srbijagas első embere, aki a próbaüzemet követően azt is közölte, az eddigi tapasztalatok szerint az évente 13,88 milliárd köbéter gázt az országba szállító csővezeték fennakadások nélkül működik.

És mivel a próbaüzem során minden jól ment, Aleksandar Vučić szerb elnök január elsején reggel hat órakor üzembe helyezte a vezetéket.

A bejegyzés megtekintése az Instagramon

Aleksandar Vučić (@buducnostsrbijeav) által megosztott bejegyzés

Míg Szerbiában nagy az öröm, máshol kisebb lelkesedéssel fogadják az újév első napja óta működő, Magyarország felé tovább haladó vezeték sikeréről szóló híreket. Nem véletlenül, hiszen a Balkáni Áramlat – a Török áramlattal egyetemben – részben azt a célt szolgálja, hogy Oroszország fokozatosan kihagyja a gáztranzitból a barátból ellenséggé vált Ukrajnát. Szerbiát ugyanis korábban Ukrajnán keresztül érkező vezetékekből látták el – részben Magyarország közvetítésével – ám ahogy romlott Kijev és Moszkva viszonya, úgy vált egyre bizonytalanabbá az útvonal: emlékezetes, hogy 2006-2009 között a két ország közötti árvita miatt többször is leállt az Európába irányuló, ukrajnai irányú orosz gázexport. 2014 után – amikor Moszkva magához csatolta az Ukrajnához tartozó Krímet – még rosszabb lett a viszony, s Északon az Északi Áramlat 1 és 2, délen pedig a Török/Balkáni Áramlat révén vált, illetve válhat lehetővé Ukrajna kihagyása, így az eddig Kijevnek kifizetett tranzitdíj megspórolása.

Ukrajna – hasonlóan több EU-s tagállamhoz – olyan “Trójai falónak” tartja a Balkáni Áramlatot, amelynek célja, hogy Moszkva megossza az EU-tagállamokat és egyben tovább növelje a nyugatiak függését az orosz gáztól, illetve az orosz többségi tulajdonban lévő szállítási infrastruktúrától.

– Az energiahordozókban gazdag autoriter államok nem csak a bevétel miatt exportálják a szénhidrogéneket, hanem azért is, hogy ezzel politikai nyomást gyakoroljanak más államokra

– áll egy 2018-as EU-s tanulmányban, amelyet szívesen idéznek most Ukrajnában. Olga Bijelkova, az ukrán csőhálózatot működtető Ukraine Gas TSO egyik vezetője szerint a Balkán Áramlat tankönyvi példája a politikai okokból épített vezetékeknek.

– Ha a cél a nyereségesség és a hatékonyság, akkor teljesen értelmetlen döntés egy vezeték kiürítése, s egy olyan másik építése, amely ugyanazokat a fogyasztókat szolgálja ki, mint a másik. Az orosz gázmonopólium, a Gazprom mégis dollármilliárdokat önt egy gazdasági szempontból értelmetlen projektbe. A balkáni országokat eddig évtizedeken át a Transz- Balkán vezetékkel szolgálták ki, s most ez 27 milliárd köbméteres éves kapacitásának töredékével, 5 százalékon üzemel, miközben folyamatosan nő a 31 milliárdos kapacitású Török Áramlatba pumpált gáz mennyisége

– írta az ukrán illetékes.

Látszattiltakozás

Bijelkova szerint az EU csak látszat tiltakozást mutatott a Bulgária által is elfogadott projekttel kapcsolatban, és ezzel súlyos hibát követ el, mert nem méri fel, mekkora veszélyt jelent az új vezeték léte. Szerinte ugyanis az új útvonal biztonságos működtetése nem tekinthető teljes mértékben szavatoltnak, mivel az utóbbi években is többször bebizonyosodott, hogy Oroszország és Törökország kapcsolatai nem mindig kiegyensúlyozottak. Ugyancsak növeli a kockázatokat az, hogy Törökország és Görögország viszonya is romlik, így egyre komolyabb a feszültség a mediterrán térségben.

Az ukrán szakember arra is emlékeztetett, hogy miközben a Gazprom már alig szállít gázt a Transz- Balkán vezetéken 2030-ig gyakorlatilag teljesen lekötötte a vezeték bulgáriai szakaszának a teljes kapacitását.

– A megállapodás úgy szól, hogy Bulgária attól függetlenül kap pénzt, hogy szállítanak-e gázt a vezetéken keresztül. Annak, hogy a Gazprom hajlandó kétszer fizetni ugyanazért, csak akkor van értelme, ha a valódi cél Ukrajna teljes kiszorítása a tranzitból

– írta Bijelkova.

Az is figyelemreméltó, hogy a Török Áramlat tavaly januárban megnyitott orosz-török szakaszán egészen eddig viszonylag kevés gáz haladt. Az európai kereslet ugyanis változik. Az EU-ban és Törökországban is megnőtt a cseppfolyósított gáz (LNG) felhasználási aránya – Törökország már az egyik legnagyobb LNG-importőr ­– így a piacon már túlkínálat van, aminek hatására esett az orosz gáz ára is. 2017-2019 között megkétszereződött az Európába érkezett LNG mennyisége, ami már elérte a 130 milliárd köbmétert.

Készülő EU-s projekt

Az is rontja a Török/Balkáni Áramlat hosszútávú esélyeit, hogy készülőben van a több ágból és leágazásból álló EU-s projekt, a Déli Gázfolyosó (SGC), amelyen azerbajdzsáni gáz jut el egészen Olaszországig.  Az SGC négy alprojektből áll: az azeri Shah Deniz lelőhely üzembehelyezéséből, a Dél-kaukázusi vezetékből, a Transz- Anatólia (TANAP) vezetékből, illetve a Transz- Adria (TAP) vezetékből. A TAP egyébként gyakorlatilag ugyanazon a napon ért el áttörést, amikor Szerbia megkapta az első gázszállítmányt a Balkáni Áramlaton keresztül: a TAP utolsó szakasza is megkezdte az azeri gáz szállítását, így a történelemben először jutott el közvetlenül azeri gáz Olaszországba. A TAP 878 kilométer hosszú, s a TANAP-ot és Dél- Olaszországot köti össze. A vezetékben 20-20 százalékos részesedése van a BP-nek, az azeri SOCAR-nak, valamint az olasz Snamnak. A belga Fluxys 19, a spanyol Enagás 16 a svájci Axpo pedig 5 százalékos tulajdonos.