Connect with us

Energia

ENERGIAPÁRBAJ: Balkáni Áramlat – trójai faló orosz módra?

Avatar photo

Közzétéve:

A megjelenés dátuma

gaz gaospodjinci
?c=28513&m=1380644&a=438898&r=&t=html
Olvasási idő: 4 perc

A Balkáni Áramlat csővezetéken folyamatosan dől Szerbiába az új irányból, délről érkező gáz. Míg Szerbiában – érthető módon – azt hangsúlyozzák, hogy az Oroszországból induló vezetéknek köszönhetően olcsóbb lesz az energia az országban, sokan úgy vélik, a projekt mögött nem gazdasági, hanem politikai megfontolások állnak, s az új útvonal megnyitásával nem nőtt, hanem éppen ellenkezőleg, csökkent Európa energiabiztonsága.

Öröm és bánat

Eddig 240 dollárba került ezer köbméter gáz, a Balkáni Áramlat üzembe helyezése után az ár 155 dollár körülire mérséklődik. A fogyasztók 60-90 dollárt nyernek – mondta az Oroszországból induló és Törökországba érkező Török Áramlat bulgáriai és szerbiai folytatásának számító Balkáni Áramlat vezetékről Dušan Bajatović, a Srbijagas első embere, aki a próbaüzemet követően azt is közölte, az eddigi tapasztalatok szerint az évente 13,88 milliárd köbéter gázt az országba szállító csővezeték fennakadások nélkül működik.

És mivel a próbaüzem során minden jól ment, Aleksandar Vučić szerb elnök január elsején reggel hat órakor üzembe helyezte a vezetéket.

Míg Szerbiában nagy az öröm, máshol kisebb lelkesedéssel fogadják az újév első napja óta működő, Magyarország felé tovább haladó vezeték sikeréről szóló híreket. Nem véletlenül, hiszen a Balkáni Áramlat – a Török áramlattal egyetemben – részben azt a célt szolgálja, hogy Oroszország fokozatosan kihagyja a gáztranzitból a barátból ellenséggé vált Ukrajnát. Szerbiát ugyanis korábban Ukrajnán keresztül érkező vezetékekből látták el – részben Magyarország közvetítésével – ám ahogy romlott Kijev és Moszkva viszonya, úgy vált egyre bizonytalanabbá az útvonal: emlékezetes, hogy 2006-2009 között a két ország közötti árvita miatt többször is leállt az Európába irányuló, ukrajnai irányú orosz gázexport. 2014 után – amikor Moszkva magához csatolta az Ukrajnához tartozó Krímet – még rosszabb lett a viszony, s Északon az Északi Áramlat 1 és 2, délen pedig a Török/Balkáni Áramlat révén vált, illetve válhat lehetővé Ukrajna kihagyása, így az eddig Kijevnek kifizetett tranzitdíj megspórolása.

Ukrajna – hasonlóan több EU-s tagállamhoz – olyan „Trójai falónak” tartja a Balkáni Áramlatot, amelynek célja, hogy Moszkva megossza az EU-tagállamokat és egyben tovább növelje a nyugatiak függését az orosz gáztól, illetve az orosz többségi tulajdonban lévő szállítási infrastruktúrától.

Az energiahordozókban gazdag autoriter államok nem csak a bevétel miatt exportálják a szénhidrogéneket, hanem azért is, hogy ezzel politikai nyomást gyakoroljanak más államokra

– áll egy 2018-as EU-s tanulmányban, amelyet szívesen idéznek most Ukrajnában. Olga Bijelkova, az ukrán csőhálózatot működtető Ukraine Gas TSO egyik vezetője szerint a Balkán Áramlat tankönyvi példája a politikai okokból épített vezetékeknek.

Ha a cél a nyereségesség és a hatékonyság, akkor teljesen értelmetlen döntés egy vezeték kiürítése, s egy olyan másik építése, amely ugyanazokat a fogyasztókat szolgálja ki, mint a másik. Az orosz gázmonopólium, a Gazprom mégis dollármilliárdokat önt egy gazdasági szempontból értelmetlen projektbe. A balkáni országokat eddig évtizedeken át a Transz-Balkán vezetékkel szolgálták ki, s most ez 27 milliárd köbméteres éves kapacitásának töredékével, 5 százalékon üzemel, miközben folyamatosan nő a 31 milliárdos kapacitású Török Áramlatba pumpált gáz mennyisége

– írta az ukrán illetékes.

Látszattiltakozás

Bijelkova szerint az EU csak látszat tiltakozást mutatott a Bulgária által is elfogadott projekttel kapcsolatban, és ezzel súlyos hibát követ el, mert nem méri fel, mekkora veszélyt jelent az új vezeték léte. Szerinte ugyanis az új útvonal biztonságos működtetése nem tekinthető teljes mértékben szavatoltnak, mivel az utóbbi években is többször bebizonyosodott, hogy Oroszország és Törökország kapcsolatai nem mindig kiegyensúlyozottak. Ugyancsak növeli a kockázatokat az, hogy Törökország és Görögország viszonya is romlik, így egyre komolyabb a feszültség a mediterrán térségben.

Az ukrán szakember arra is emlékeztetett, hogy miközben a Gazprom már alig szállít gázt a Transz-Balkán vezetéken 2030-ig gyakorlatilag teljesen lekötötte a vezeték bulgáriai szakaszának a teljes kapacitását.

A megállapodás úgy szól, hogy Bulgária attól függetlenül kap pénzt, hogy szállítanak-e gázt a vezetéken keresztül. Annak, hogy a Gazprom hajlandó kétszer fizetni ugyanazért, csak akkor van értelme, ha a valódi cél Ukrajna teljes kiszorítása a tranzitból

– írta Bijelkova.

Az is figyelemreméltó, hogy a Török Áramlat tavaly januárban megnyitott orosz-török szakaszán egészen eddig viszonylag kevés gáz haladt. Az európai kereslet ugyanis változik. Az EU-ban és Törökországban is megnőtt a cseppfolyósított gáz (LNG) felhasználási aránya – Törökország már az egyik legnagyobb LNG-importőr ­– így a piacon már túlkínálat van, aminek hatására esett az orosz gáz ára is. 2017-2019 között megkétszereződött az Európába érkezett LNG mennyisége, ami már elérte a 130 milliárd köbmétert.

Készülő EU-s projekt

Az is rontja a Török/Balkáni Áramlat hosszútávú esélyeit, hogy készülőben van a több ágból és leágazásból álló EU-s projekt, a Déli Gázfolyosó (SGC), amelyen azerbajdzsáni gáz jut el egészen Olaszországig. vezetekek1 Az SGC négy alprojektből áll: az azeri Shah Deniz lelőhely üzembehelyezéséből, a Dél-kaukázusi vezetékből, a Transz-Anatólia (TANAP) vezetékből, illetve a Transz-Adria (TAP) vezetékből. A TAP egyébként gyakorlatilag ugyanazon a napon ért el áttörést, amikor Szerbia megkapta az első gázszállítmányt a Balkáni Áramlaton keresztül: a TAP utolsó szakasza is megkezdte az azeri gáz szállítását, így a történelemben először jutott el közvetlenül azeri gáz Olaszországba. A TAP 878 kilométer hosszú, s a TANAP-ot és Dél-Olaszországot köti össze. A vezetékben 20-20 százalékos részesedése van a BP-nek, az azeri SOCAR-nak, valamint az olasz Snamnak. A belga Fluxys 19, a spanyol Enagás 16 a svájci Axpo pedig 5 százalékos tulajdonos.

trauma betegseg ?c=4784&m=0&a=438898&r=&t=pi




Románia

ROMÁN SAPKA: Három árkategóriára az áramra, miközben – Pakstól eltérően – amerikai pénzből bővül Csernavoda

Avatar photo

Közzététel:

a megjelenés dátuma

Írta

sarm kerry iohannis gigapixel standard scale
?c=5941&m=425288&a=438898&r=&t=html
Olvasási idő: 3 perc

Romániában a fogyasztás mértékét veszik alapul az áram árának kiszámításakor, és ezzel összefüggésben három árkategóriát szabtak meg. Egyúttal ideiglenesen központosított beszerzést vezettek be az energiapiacon, az erről szóló sürgősségi rendeletet pénteki ülésén (november 11-én) fogadta el a bukaresti kormány.

Fogyasztói sapka

Nicolae Ciucă miniszterelnök a pénteki kormányülésen is megerősítette: a bukaresti kormánykoalíció pártjai megegyeztek a villamos energia árának kategóriánkénti maximálásáról. A koalíciós megállapodás szerint a fogyasztás függvényében három árkategóriát szabtak meg.

A száz kilowattóra (kWh) alatti átlagos havi fogyasztású háztartásoknak 0,68 lejt (55,87 forint), a 100 és 255 kWh közötti havi fogyasztású háztartásoknak 0,8 lejt (65,73 forint) kell fizetniük egy kilowattóra villamos energiáért. A 255 kWh fölötti fogyasztásúaknak a küszöb alatti energia 0,8 lej, az azt meghaladó rész kilowattóránként 1,3 lej (106,80 forint).

Marian Neacșu kormányfőtitkár a pénteki kormányülést követő sajtóértekezleten elmondta: a központosított beszerzésre az energiaárak kompenzálását célzó kormányzati intézkedések fenntarthatósága érdekében volt szükség.

Újságírói kérdésre Neacșu elmondta: nem bocsátanak már ki új sürgősségi kormányrendeletet azért, hogy az áprilisban bevezetett, augusztusban módosított árplafon-rendszert a nagy ipari fogyasztókra is kiterjesszék. Ezt a döntést a parlament lépteti majd hatályba, amikor – módosításokkal – jóváhagyja a kormány augusztusi energiaársapka-rendeletét.

A koalíciós megállapodás értelmében jövő évtől a kis- és közepes vállalatoknak fennmarad az egy lejes (82,16 forint) ársapka, a nagy ipari fogyasztók pedig 1,3 lejt fizetnek majd Romániában egy kilowattóra villamos energiáért.

Termelői sapka

Romániában ideiglenesen központosított beszerzést vezetnek be az energiapiacon. A román miniszterelnök szerint a jogszabály megteremti a feltételeket, hogy (az energiaárak drasztikus emelkedésétől) megvédjék a lakosságot és biztosítsák a román gazdaság versenyképességét.

A rendelet a központosított beszerzést a romániai nagybani földgáz- és villamosenergia-piacot működtető OPCOM állami vállalatra bízta. Az OPCOM 2023. január 1. és 2025. március 31. között megawattóránként 450 lejes (37 ezer forint) szabályozott áron veszi át a villamos energiát a termelőktől, és ugyanezen az áron adja tovább a lakossági és ipari ügyfelekkel rendelkező villamosenergia-szolgáltatóknak.

A jogszabály a 10 megawattnál nagyobb névleges teljesítményű termelőkre vonatkozik, a megújuló energiaforrásokat hasznosító termelőkre és az új beruházásokra azonban nem.

Az indoklásban a román kormány egy uniós rendeletre hivatkozott, rámutatva, hogy a jogszabállyal ideiglenesen korlátozzák a – leginkább állami tulajdonban lévő – termelők bevételeit.

Az indoklás kitér arra, hogy a nagybani átlagos energiaárak tavaly óta a korábbi történelmi csúcsok két-háromszorosára (megawattóránként 3970 lejig) emelkedtek, a román másnapi (spot) villamosenergia-piacon pedig, amely augusztusban a fogyasztás 52 százalékát fedezte, az árak megközelítették az 1000 eurót megawattóránként.

Két új reaktor

Az Egyesült Államok közben több mint hárommilliárd dolláros kölcsönt ad Romániának arra, hogy növelje az energiafüggetlenségét.

A román miniszterelnök csütörtökön (november 9-én) jelentette be, hogy két új atomreaktort építenek az ország délkeleti részén található csernavodai atomerőműben, amit amerikai hitelből finanszíroznak, a pénzt a US Exim Bank biztosítja a harmadik és negyedik blokk megépítéséhez.

Nicolae Ciucă közösségi oldalán úgy fogalmazott, hogy az amerikai finanszírozás megközelítőleg a harmadrészét biztosítja a két új erőműblokk építési költségeinek, a fennmaradó kétharmad részt más forrásokból kell előteremteni.

A román miniszterelnök azt is hangsúlyozta, hogy a hitel újabb bizonyítéka annak a szoros kapcsolatnak, amely Románia és az Amerikai Egyesült Államok között a 25 éve tartó stratégiai partnerség során alakult ki.

A hitelnyújtással kapcsolatos szándéknyilatkozatokat az egyiptomi Sarm-es-Sejkben zajló klímakonferencián nyújtotta át még szerdán Reta Jo Lewis, az US Exim Bank elnöke Virgil Popescu román energiaügyi miniszternek. Az eseményen Klaus Iohannis román államfő, valamint az Egyesült Államok elnökének klímaügyi megbízottja, John Kerry volt amerikai külügyminiszter is részt vett.

Az egyik szándéknyilatkozat egy ötvenmillió dolláros hitelről szól, amelyből az előkészítési munkálatok második szakaszát finanszíroznák, a második egy hárommilliárd dolláros hitelről, amelyet az erőműbővítés harmadik szakaszára, a tényleges építkezésre fordítanának.

Szükségünk van az energiabiztonságra, de ez csakis akkor lehetséges, ha rendelkezésünkre áll az energia

– jelentette ki a román elnök. Iohannis hozzátette, hogy a beruházás lehetővé teszi Románia energiafüggetlenségét, és segíti az országot a zöld energiára való átállásban, hiszen lehetővé teszi a fosszilis üzemanyagok kiváltását.

John Kerry azt hangsúlyozta: nem lehet 2050-ig elérni a klímasemlegességet anélkül, hogy az atomenergia is része legyen az energiamixnek.

A tervek szerint a csernavodai atomerőmű bővítése három fázisban történik. Az első, előkészítő fázisnak a jövő év első negyedében kell befejeződnie. A második előkészítő szakasz 2023 márciusában-áprilisában kezdődik, és 2025 őszéig tart. A harmadik szakasz, amely során ténylegesen megépülnek az új blokkok, 2030-ban fejeződik be.

?c=4784&m=1603755&a=438898&r=&t=html




Az olvasás folytatása

Moldova

KISEBB FALAT: Kisjenő kiutasított egy orosz diplomatát, miközben Moszkva felforgató tevékenységet folytat Moldovában

Avatar photo

Közzététel:

a megjelenés dátuma

Írta

sz modlova protest transformed
tolnai otto szemeremekszerek 3 728 ?c=4784&m=0&a=438898&r=TolnaiOtt%C3%B3%3ASzem%C3%A9rem%C3%A9kszerek3
Olvasási idő: 4 perc

A moldovai külügyminisztérium nemkívánatos személlyé nyilvánította az orosz nagykövetség egyik alkalmazottját, és erről értesítette az orosz nagykövetet – írja a European Pravda. Kisjenő (Chișinău) azt követően hozta a döntést, hogy reggel az első feltételezések szerint orosz rakéta csapódott be egy moldovai faluban, az ukrán határ közelében. A Washington Post néhány nappal ezelőtt arról számolt be, hogy az orosz titkosszolgálatok felforgató tevékenységbe kezdtek az moldovai nyugatbarát kormány megbuktatására.

Csak véletlen volt

Ma (október 31-én) reggel állítólag orosz rakéta csapódott a Moldova északi részén található Naslavcea faluban. A moldovai belügyminisztérium tájékoztatása szerint a rakétát az ukrán légvédelmi rendszer lőtt le. A moldovai minisztérium az ukrán hatóságokra hivatkozva azt közölte, hogy az oroszok megtámadták az ukrajnai Dnyeszter Vízerőművet, amely amely mindössze 10 km-re található a Naslavcea Vízierőműtől, egyelőre nem fenyegeti árvíz a térséget.

niku popesci

Később annyiban pontosították a fenti állítást, hogy a moldovai hatóságok nem észlelték az ország légterének megsértését, amiből arra a következtetésre jutottak, hogy az ukránok által lelőtt rakétának csak a szilánkjai hullottak moldovai területre, a kiutasítás esetleges visszavonásáról azonban nem érkezett jelentés.

A rakéta becsapódását követően bekérették a moldovai külügyminisztériumba Oleg Vasznyeszov orosz nagykövetet, akit arról tájékoztattak, hogy a szomszédos országot (Ukrajnát) ért rakétatámadások tovább fokozzák a biztonsági kockázatokat Moldova tekintetében is, ami miatt az ország lakossága egyre jobban érzi a háború katasztrofális hatásait.

Kiemelésre került, hogy az ukrán energiainfrastruktúra elleni támadások a moldovai energiabiztonságára is egyre nagyobb veszélyt jelentenek

– olvasható a Kisjenőben kiadott külügyi közleményben, amely szerint a történtek miatt az orosz nagykövetség egy alkalmazottjának el kell hagynia Moldova területét, a nevét és a beosztását azonban nem tették közzé, vagyis kilétét homály fedi. Az eset felhívja a figyelmet arra, hogy Moldovát igencsak érzékenyen érintik az ukrán energiaközpontok elleni támadások, amit az alábbiakban részletesen kifejtünk.

Moszkva fordulatot készít elő

A Washington Post ukrán titkosszolgálti információkra hivatkozva arról ír, hogy Moszkva továbbra is megpróbálja manipulálni a kelet-európai országokat, annak ellenére, hogy Ukrajnában akadozik a hadjárata.

Hírszerzési értesülések szerint az FSZB (orosz titkosszolgálat) több tízmillió dollárt irányított át néhány nagyobb orosz állami vállalattól, hogy moldovai politikusokból álló hálózatot építsen ki, vagyis korrumpálja az állami vezetést, hogy az országot Moszkva mellé állítsa.

A titkosszolgálati iratok szerint a moldovai kormány ellenes tüntetéseket egy ellenzéki moldovai párt izraeli száműzetésben élő vezetője, Ilan Shor szervezi, akire Moszkvában hosszútávú partnerként tekintenek, és állítólag olcsó orosz gázt is felkínáltak a Shor pártja által irányított moldovai régiónak.

Ezzel magyarázható, hogy az amerikai pénzügyminisztérium a múlt szerdán (október 26-án) szankciókat vezetett be több orosz vagy moldovai szervezettel és személlyel szemben. A „megszankcionált” személyek közé tartozik a 35 éves Shor is, aki állítólag más oligarchák képviselőivel együttműködve „politikai nyugtalanságot” kívánt kelteni Moldovában, hogy aláássa az ottani kormány európai uniós csatlakozási törekvéseit.

A Washington Post emlékeztet arra, hogy Moszkva régóta támogatja a Moldova határain belül, az orosz csapatok által megszállt szakadár Dnyeszter Menti Köztársaságot, mivel az ott kialakult, majd befagyott konfliktus fékezi Moldova nyugat-európai integrációjára irányuló erőfeszítéseit.

Az ukrajnai háború első hónapjaiban a moldovai kormány attól tartott, hogy orosz tankok özönlenek át a határon, különösen akkor, ha a dél-ukrajnai, mindössze 40 mérföldre lévő Odessza ukrán kikötőváros elesik.

Energia és korrupció

Ez a közvetlen katonai fenyegetés mérséklődött, de fokozódik a feszültség a földgázellátás, valamint a szomszédos Ukrajna energetikai infrastruktúráját érő orosz légicsapások következményei miatt, amit az oroszbarát erők igyekeznek felhasználni a moldovai politikai vezetés megbuktatására.

Mindeközben két oroszbarát médiacsatorna került Shor egyik munkatársának kezébe, az elfogott üzenetekből pedig az derül ki, hogy az FSZB orosz politikai stratégákból álló csoportot küldött Moldovába, hogy tanácsokat adjanak a Shor által vezetettnek, amelyet az emberek életét jobbá tévő akciópártként pozicionálnak.

Egy interjúban Shor tagadta, hogy valaha is bármilyen támogatást kapott volna Moszkvától, beleértve a biztonsági szolgálati segítséget is.

Teljesen független párt vagyunk, amely kizárólag a moldovai állampolgárok álláspontját védi

– mondta Shor, aki egyúttal a moldovai kormány nyugatbarát politikáját hibáztatta azért, hogy az ország közel került a „gazdasági összeomláshoz”.

A moldovai és amerikai illetékesek attól tartanak, hogy az évtizedes múltra visszatekintő kampány részeként csak fokozódik Moszkva felforgató tevékenysége Moldovában, főleg ha az oroszok további veszteségeket szenvednek el Ukrajnában, merthogy Moldova kisebb falat lenne Moszkva számára, mint Ukrajna.

Erre utalnak az energiaellátással kapcsolatos moszkvai intézkedések is. Az orosz állami irányítás alatt álló Gazprom októberben 30 százalékkal csökkentette a Moldovába történő szállításait, novemberre pedig további korlátozásokat helyezett kilátásba. Ezzel párhuzamosan az ukrajnai energiainfrastruktúra elleni orosz légicsapások tovább növelik a nyomást Moldovára, mivel az ország áramszükségleteinek 30%-át ukrán importból elégítette ki.

Az ukrán erőművek bombázása miatt Moldovának Romániához kellett fordulnia, ám az onnan érkező vezetékek már teljes kapacitással működnek, vagyis nemigen bírnak el újabb terhelést. A kisjenői vezetés gondjait tetőzi, hogy az ország áramellátásának további 70%-át biztosító erőmű az oroszok által megszállt Dnyeszteren túli területeken van.

Minden bomba, amely ukrán erőművet talál el, egyúttal a moldovai áramellátásra is csapást mér

– mondta Nicu Popescu moldovai külügyminiszter. Moldovában az itt felvázoltak miatt ezért attól tartanak, hogy a Shor által szervezett tiltakozások – amelyek egyelőre viszonylag kicsik – a tél közeledtével tömegessé válhatnak, és az energiahiány miatt akár a kormány megbuktatására is felhasználhatók, Moszkva ugyanis két dolgot képes exportálni, energiát és korrupciót.

?c=5941&m=425294&a=438898&r=&t=html




Az olvasás folytatása

Meteorológia

KÖVETÉS

Napi hírlevél


A szerző cikkei

B.A. Balkanac

Balkanac

Letöltések

Könyvek a Lírától

Utazás

Nyári feltöltődés Hajdúszoboszlón!

Hirdetés

A BALK a világban

Tíz nap legjava

Spelling error report

The following text will be sent to our editors: