Đuka előre tudja, hogy megbuherálják az egyetemista listát

Választási időpont még nincs, kampány már van: mindenki helyezkedik Szerbiában

Állítsd be a Google‑t, hogy a BALK mindig kéznél legyen!

Szerbiában egyelőre még nem írták ki az előrehozott parlamenti választásokat, de a kormányoldalon lassan mindenki úgy viselkedik, mintha tudna valamit. A Szerb Haladó Párt – mint erről már írtunk – sátoros rendezvényekkel propagálja magát, miközben a haladók egyik leghangosabb politikusa érdekes lehetőséget vetett fel: szerinte akár több „diáklista” is megjelenhet a választásokon.

A felvetés első pillantásra politikai jóslatnak tűnik, második ránézésre viszont úgy véljük, hogy a haladók „megbuherálják” az egyetemisták választási kampányát, amit úgy is lehet értelmezni, hogy továbbra sem lesznek tiszták a választások Szerbiában.

De készülnek a szocialisták is, akik önálló indulással próbálják újra felfedezni saját politikai identitásukat. A haladók árnyékában eltöltött hosszú évek miatt a szocialisták egyik alapvető problémája az lett, hogy egyre nehezebb megmagyarázniuk, hogy rájuk miért is van szükség.

A kormánykoalíció részének tekinthető Vajdasági Magyar Szövetség júliusban hivatalosan is megkezdte a választási felkészülést. Szerbiában ugyanis szinte már hagyomány, hogy a választási kampány rendszerint jóval azelőtt elkezdődik, hogy bárki biztosan tudná, mikor is tartják őket. Most is nagyjából ez történik.

A parlamenti választásokat még nem írták ki, a politikai pártok azonban már számolnak, jelölteket keresnek, szervezik a helyi hálózatokat, és mindenekelőtt igyekeznek kitalálni, hogyan arathatnak győzelmet azokon a választásokon, amelyeket sokan az elmúlt másfél évtized egyik legfontosabb szerbiai politikai megmérettetésének tartanak.

Đuka megjósolta, hogy megszaporodhatnak a diákok

A legnagyobb mozgás értelemszerűen a jelenlegi kormánykoalíció környékén tapasztalható. A Szerb Haladó Pártnak nemcsak saját táborát kell mozgósítania, és azt kell eldöntenie, hogy mit kezdjen az egyetemista tiltakozásokból kinővő választási kihívással, vagyis az Egyetemista Listával.

Kapcsolódó cikk

„NÁCIMENTESÍTÉS”: Bocsánatot kért Vučićtól a „felelőtlen” szélsőjobbos haladó politikus

Vladimir Đukanović SNS-képviselő – akit a szerb politikai közbeszédben mindenki egyszerűen csak Đukának nevez – az Ekspresben megjelent írásában azzal állt elő, hogy a következő parlamenti választáson könnyen több „úgynevezett diáklista” is megjelenhet.

Đukanović érdekes figura a szerb hatalmi rendszerben. Egyszerre parlamenti képviselő, a haladók egyik legharciasabb megszólalója – időnként túl harcias is, főleg azt lesz nehéz elfelejteni neki, hogy orosz mintára nácimentesíteni akart a Balkánon.

Egyébként ügyvéd, ebben a minőségében kormányközeli szereplők védelmét látja el: jelenleg például ő Nikola Selaković kulturális miniszter egyik védője a Generalštab, vagyis a Vezérkar ügyben.

Selaković ellen hivatali visszaéléssel és okirat-hamisítással összefüggő vádak miatt folyik eljárás, amelyben ártatlannak vallotta magát. Đukanovićot ellenfelei némi rosszindulattal akár a haladók és az ördög ügyvédjének is nevezik.

Kapcsolódó cikk

A miniszter azt hazudta, hogy fizikai támadás érte

Most pedig a diáklisták problémáját vette elő.

Érvelése szerint nem világos, hogy ki képviseli hitelesen az egyetemista mozgalmat, hiszen annak vezetői és leendő jelöltjei a mai napig nem álltak elő teljes névsorral. Ebből Đukanović arra következtet, hogy ezek után bárki állíthatja, hogy ő volt az „igazi” tiltakozó, és létrehozhat egy saját diáklistát.

Sőt, szerinte pontosan ez történhet azokkal, akik nem tudnak megállapodni a jelenlegi diáklista szervezőivel. Ez természetesen lehet egyszerű politikai prognózis, de Szerbia esetében az ember óhatatlanul gyanakvóvá válik, amikor a kormánypárt egyik prominens képviselője jó előre elmagyarázza, hogyan lehetne felszalámizni a hatalom legerősebb kihívójának számító egyetemisták szavazótáborát.

Jóslat vagy ötlet?

Egyelőre nincs bizonyíték arra, hogy az SNS hamis vagy megtévesztő „diáklisták” létrehozását szervezné, de a korábbi választásokon bemutatott csalási technikákat követően semmi jóra nem számíthatunk, Đukanović megszólalásának politikai jelentőségét azonban nehéz nem észrevenni.

Kapcsolódó cikk

Két év alatt „nincstelen polgárból” luxuslakás-tulajdonos lett a haladó ügyvéd

Részletesen levezeti azt a problémát, miszerint nincs mindenki által elfogadott, egyértelmű szervezeti tulajdonosa a „diáklista” politikai márkának, ezért akár több szereplő is megpróbálhatja magát örököseként, vagyis tulajdonosként feltüntetni.

A haladó politikus szerint az várható, hogy ha a diákok nem tudnak megegyezni bizonyos körökkel, akkor saját „úgynevezett diáklistákat hoznak létre”.

„Mivel lehetetlen ellenőrizni, ki mond és ki nem mond igazat – tekintve, hogy eddig mindannyian rejtőzködtek, és a nyilvánosságnak még mindig fogalma sincs arról, hogy hivatalosan ki áll a »diák lista« nevű projekt mögött –, az általam említett forgatókönyv reálisnak tűnik” – értékelte Đukanović.

Nem gyűjtöttek aláírásokat, mint az igazi pártok

Az ügyvéd úr azt is kifogásolta, hogy a Studentska lista (Egyetemista lista) egyesületként jelent meg a szerb cég- és szervezeti nyilvántartásban, és így nem kellett végigjárnia a politikai pártok bejegyzésének útját, ezzel ugyanis elkerülte a politikai párt bejegyzéséhez szükséges 10 000 aláírás összegyűjtését.

Ezért ő szigorítaná a választási részvétel feltételeit: szerinte a választáson politikai pártoknak, illetve esetleg a jelenleginél szigorúbb szabályok mellett létrejövő polgári csoportoknak engedélyezné az indulást, Djukanović szerint „minden egyéb csak ködösítés, és a demokrácia, valamint a nép akaratának aláásására irányuló kísérlet”.

Ez akár az Egyetemista lista kitiltását is jelentheti a választásokról, de ezzel nem biztos, hogy megpróbálkoznak a haladók, a retorikai előkészítés azonban megkezdődött. A hatalom kommunikációja szerint az egyetemisták nem egyszerűen politikai ellenfelek, hanem „ál-diákok”, mert mögöttük Đukanović szerint valójában a civil szektor készül a hatalom átvételére és a politikai pártok és a demokrácia felszámolására.

A haladó prókátor megnyilvánulása azt a lehetőséget is felveti, hogy a ćacilendes áldiáktábor mintájára a haladók kvázi diáklistákat hoznak létre, hogy megosszák az egyetemistákat, és ha valóban több „diáklista” jelenik meg, annak célja és természetes következménye lehet a szavazótábor összezavarása is.

Tehát ha egyszer elkezdenek szaporodni a gyanúsan hasonló nevű, valamint hasonló jelképekkel és üzenetekkel jelentkező listák, akkor érdemes lesz felidézni, hogy Đuka már jó előre megmondta, mi fog történni.

Mindebből pedig már egész tisztán kirajzolódik, hogy a választási harc megkezdődött, és esetleg már arra is megkezdhetjük a felkészülést, hogy milyen választási kampány várható Szerbiában.

English Summary

Serbia has not yet called an early parliamentary election, but the campaign appears to have already begun. The ruling Serbian Progressive Party (SNS) is stepping up its political activities, while one of its most outspoken MPs, Vladimir Đukanović, has raised an intriguing possibility: several competing “student lists” could appear on the ballot.

Đukanović argues that because the student movement has no clearly identifiable leadership and its future candidates have not yet been officially presented, different groups could claim to represent the protests and establish their own electoral lists. What sounds like political analysis, however, could also be interpreted as a preview of a strategy capable of fragmenting the student vote and confusing voters.

There is currently no evidence that the SNS is preparing fake or misleading student lists. Nevertheless, Đukanović’s remarks are politically significant given that the student movement has emerged as one of the most serious challenges to Serbia’s ruling establishment. If several similarly named lists eventually appear, competing for the same anti-government electorate, his prediction will inevitably be remembered.

Đukanović has also criticized the Student List for registering as an association rather than a political party, thereby avoiding the requirement to collect 10,000 signatures needed to establish a party. He argues that electoral rules should be tightened so that only political parties and, under stricter conditions, citizens’ groups can contest elections. Such rhetoric could potentially prepare the ground for attempts to restrict the Student List’s participation, although there is no indication that the authorities have formally moved in that direction.

The broader picture suggests that Serbia has entered an election campaign before an election date even exists. The SNS is mobilizing, the Socialists are considering running independently, and the Alliance of Vojvodina Hungarians has already formally begun its preparations. The decisive question, however, may be how the authorities respond to the electoral challenge posed by the student movement — and whether Đukanović’s scenario of multiplying “student lists” remains merely a prediction or becomes part of Serbia’s increasingly inventive electoral reality.

English Keywords

Serbia, Serbian elections, Serbian Progressive Party, SNS, Aleksandar Vučić, Vladimir Đukanović, Đuka, Student List, Serbian students, student protests, student movement, early elections, election campaign, electoral manipulation, Serbian politics