Szerbia
A szerb hadiipar hátba lövi Oroszországot
Az Oroszországi Föderáció Külső Hírszerző Szolgálata (SZVR) 2025. május 29-én közzétett közleményében azzal vádolta Szerbiát, hogy védelmi ipari cégei – Belgrád hivatalos semlegességi álláspontja ellenére – hamis végfelhasználói igazolásokkal lőszert szállítanak Ukrajnának, NATO-tagországok közvetítésével (Csehország, Lengyelország, Bulgária). A közlemény szerint a szerb „halálgyár” vállalatai – köztük a Krušik, Prvi Partizan, Sloboda és mások – több százezer lövedéket és egymillió kézifegyver-lőszert szállítottak, aminek a célja az SZVR szerint „orosz katonák és civilek meggyilkolása”
A Meduza „disszidens” (külföldről működő) orosz hírportál szerint az Oroszországi Föderáció Külső Hírszerző Szolgálata (SZVR) közleményben állította, hogy a szerb védelmi ipar vállalatai továbbra is lőszereket szállítanak Ukrajnának, „szembehelyezkedve Belgrád deklarált hivatalos semlegességével”. Ezek után esetleg az is felmerülhet, hogy mégsem lesz olyan olcsó a Szerbiának szánt orosz gáz, mint az Belgrádban szeretnék?
Szerb „halálgyár”
„A szerb hadiipar hátba próbálja lőni Oroszországot” címmel közzétett sajtóközlemény szerint a „szerb hadiipar hozzájárulása a Nyugat által kirobbantott háborúhoz” több százezer rakéta-sorozatvetőhöz és tarackhoz való lövedékből, valamint több millió kézifegyver-lőszerből áll.
„Kétséges, hogy az ilyen szállításokat humanitárius megfontolásokkal lehetne indokolni. Ezek nyilvánvaló célja: orosz katonák és polgári lakosok meggyilkolása és megnyomorítása” – olvasható a közleményben. Ez utalás arra, hogy a szerb kormány küldött némi humanitárius segélyt Ukrajnának, de a jelek szerint az oroszok (is) átlátnak a szitán.
„Úgy tűnik, a szerb hadiipar vezetőit és patrónusaikat a vérszomjas nyerészkedési vágy arra késztette, hogy teljesen elfelejtsék, kik a valódi barátaik és kik az ellenségeik” – közölte az SZVR, emlékeztetve arra, hogy „Oroszország többször is segítséget nyújtott a szerbeknek történelmük legkritikusabb pillanataiban”.
Hamis végfelhasználók
Az orosz Pressa 24 is beszámolt az SZVR közleményéről, miszerint a szerb védelmi vállalatok Belgrád hivatalosan deklarált „semlegességével” ellentétben továbbra is szállítanak lőszert Kijevnek.
Az oroszellenes akciók álcája egy nagyon egyszerű rendszer, amely hamis végfelhasználói igazolásokat és közvetítő országokat használ. Utóbbiak között leggyakrabban NATO-országok, elsősorban Csehország, Lengyelország és Bulgária szerepel.

A linkre történő utalás megvan, az SZVR oldala azonban nem érhető el
Az orosz hírszerző szolgálat több szerb védelmi vállalatot is megnevezett, amelyek részesei a „halálgyárnak”.
„Az Oroszország-barát Szerbiában szervezett „halálgyár” a nemzeti hadiipari komplexum legnagyobb vállalatait foglalja magában, köztük a Yugoimport SDPR, Zenitprom, Krušik, Sofag, Reyer DTI, Sloboda, Prvi Partizan és más cégeket” – állította az orosz Külső Hírszerző Szolgálat.
Nem ez az első orosz leleplezés
Az oroszok nem először panaszolják fel, hogy Szerbia fegyvert szállít Ukrajnának. Két évvel ezelőtt az orosz média nyomán tele voltak a közösségi oldalak azzal a hírrel, hogy szerb rakéták kerültek az ukrán hadsereg birtokába, és már akkor sem először.
Az erre vonatkozó felvételeket az orosz rezsimhű mash.ru hírportál tette közzé, amely szerint a „kellemetlen valóság része”, hogy Szerbiából származó rakéták repülnek át Ukrajnából az orosz állampolgárokra!
A mash.ru ezzel kapcsolatban egy videót is közölt, amely állítólag egy pozsonyi raktárban készült, ahová 3500 darab 122 mm-es M-21-es rakéta érkezett a Grad rakétarendszerhez. A beszállító a szerb Krušik hadiipari vállalat.
A mash.ru által közzétett videó (Forrás: mash.hu)
Az orosz portál azt is leírta, hogy miként jutottak a rakéták Ukrajnába, ami gyakorlatilag egy háromlépcsős folyamat volt, vagyis „matt három lépésben”.
Első lépés: a kanadai JNJ Export-Import rakétákat rendelt a szerb Krušik cégtől.
Második lépés: a rakétákat tartalmazó dobozok Szerbiából Törökországba repültek, ahol az Arca Savunma Sanayi Ticaret Limited Şirketi volt a címzett.
Harmadik lépés: a rakomány Törökországból Szlovákiába indult, majd onnan Ukrajnába ment tovább.
Az N1 Televízió szerbiai csatornája akkor arról számolt be egy korábbi fegyvergyári alkalmazottra hivatkozva, hogy az ügyletet az amerikai szankciók alatt lévő Slobodan Tešić fegyverkereskedő cégei bonyolították le, amit nem tehettek volna meg az állami vezetők tudta nélkül.
Az amerikai pénzügyminisztérium álláspontja szerint a nemzetközi szervezett bűnözésben, illegális kábítószer-ügyletekben és közhivatallal való visszaélésekben érintett Aleksandar Vulin – aki számos kormányzati tisztséget töltött be Szerbiában – kölcsönösen előnyös kapcsolatot ápolt az Egyesült Államok által jegyzékbe vett Tešićtyel, segítve őt abban, hogy illegális fegyverszállítmányai szabadon mozoghassanak Szerbia határain keresztül.
A szerb fegyverkereskedelem a gazdaság felélesztését szolgálja?
A mash.ru hírét akkor csak néhány szerbiai portál vette át, nemigen közölték például a szerb kormánnyal baráti kapcsolatot ápoló hírszolgáltatók, és nem találtunk bizonyítékokat arra sem, hogy átvette volna a Szputnyik és a Russia Today szerbiai internetes kiadványa.
A szerb kormány azonban értesült a hírről, miután a fenti felvételek elkezdtek terjedni a közösségi médiában. Miloš Vučević, akkor még szerb védelmi miniszter mivoltában a parlamentben azt mondta, hogy Szerbia nem exportál katonai felszerelést és fegyvert sehova, ahová az nem engedélyezett.
Vučević szerint viszont az „nem tartozik Szerbiára”, hogy a szerb magáncégek harmadik piacokon vásárolnak-e, és adnak-e el szerb fegyvereket más országok kereskedőinek.
2024 júniusában a Financial Times arról számolt be, hogy a Szerbiából harmadik országokon keresztül Ukrajnába eljutott lőszerek exportértéke mintegy 800 millió eurót tett ki. Aleksandar Vučić szerb elnök nem tagadta a szállításokat, sőt a megnevezett összeget „nagyjából pontosnak” tekintette.
Hangsúlyozta, hogy a lőszerek exportja „az ország gazdasági újjáéledésének része”.
„Igen, exportáljuk a lőszereinket. Ukrajnába vagy Oroszországba nem vihetjük őket, de sok szerződésünk van amerikai, spanyol, cseh és más partnerekkel. Hogy ők mit kezdenek ezekkel – az már az ő dolguk” – nyilatkozta szűk egy évvel ezelőtt Vučić a Financial Timesnak.
