A szerb elnök tagadja, hogy politikai hozzájárulását adta Putyin letartóztatásához

A cikk meghallgatása

A szerb köztársasági elnök bejelentette, hogy Szerbia kérelmet nyújt be az ENSZ Biztonsági Tanácsának összehívására, pontos dátumot azonban ezzel kapcsolatban nem említett. Aleksandar Vučić július elején jelezte, hogy “sürgős intézkedéseket” vár a Biztonsági Tanácstól a koszovói szerbek védelme érdekében, ami az összes koszovói albán fegyveres alakulat leszerelését jelentené az 1244-es határozattal összhangban. Közben a szerb elnökkel szemben általában nyíltan ellenséges Nova Televízió azzal vádolta meg Vučićot, hogy az athéni nyilatkozat aláírásával politikai hozzájárulását adta Vlagyimir Putyin letartóztatásához.

Az ENSZ BT-be mennének

Vučić azt követően fordult az újságírókhoz, hogy a Belgrád közelében, de már a Vajdaságban fekvő Bárányoson (Ovča) átadta 250 újonnan épült lakás kulcsait azoknak a szerbeknek, akik a kilencvenes években Bosznia-Hercegovinából és Horvátországból menekültek Szerbiába.

Az államfői beszédben elhangzott, hogy Szerbiában még 8860 ember vár tartós elhelyezésre az államtól a közel harminc évvel ezelőtti eseményeket követően, és hogy a szerb menekültek elhelyezésébe az Európai Unió is besegített, aminek megfelelően az alkalmi ünnepségen részt vett Emanule Giofre, az EU szerbiai misszióvezetője is.

A szerb elnököt a kulcsok átadására elkísérte a belgrádi kormány több tagja, például Nikola Selaković, aki jelenleg éppen munkaügyi, foglalkoztatási, veterán- és szociálpolitikai miniszterként funkcionál, miután külügyminiszterként nem vált be, most előtapsolóként kitűnően teljesített.

Nikola Selaković külügyminiszterként nem vált be, viszont előtapsolóként kitűnően teljesített (Forrás: Screenshot, Pink)

A szerb elnök beszédében úgy fogalmazott, hogy rendkívüli ülést kérnek, amelyet az ENSZ BT októberben kezdődö rendes ülésszaka előtt tartanának meg.

– Találkozom a koszovói (és metóhiai) szerbek képviselőivel, valamint a Koszovói (és Metóhiai) Hivatal embereivel, a népünk által Koszovóban elszenvedett szörnyű nyomás, Kurti (koszovói miniszterelnök) provokációinak folytatódása és minden egyéb miatt

– jelentette ki Vučić, aki a Biztonsági Tanács sürgős ülésének összehívására irányuló kérésével kapcsolatban elmondta, hogy az erre legjobb pillanatot szeretnék megválasztani.

Annak elemzésébe nem ment bele, hogy ezt minek alapján döntik el, és hogy figyelembe veszik-e, hogy melyik ország elnököl.

Ebben a hónapban az Egyesült Államok, szeptemberben Albánia, októberben Brazília, novemberben pedig Kína lesz az elnöklő ország, aligha kétséges, hogy így a szerbek számára november lenne a legmegfelelőbb időpont, de lehet, hogy szerb szempontból Brazília sem lenne rossz választás.

Hozzájárulás Putyin letartóztatásához(?)

Vučić ismételten arról beszélt, hogy elvtelen támadások indulnak ellene, amelyek során hol azért támadják, hogy Putyinnal találkozik, hol meg azért, hogy Zelenszkijjel ül le tárgyalni.

– Soha nem tudták megérteni és felfogni, hogy vannak emberek, akiknek saját politikájuk van – szerb és szabadságszerető politikájuk –, hogy találkozhatnak Putyinnal és Zelenszkijjel, és elmondhatják mindkettőnek, amit gondolnak

– jelentette ki Vučić, akinek a nyilatkozata alapján nem zárható ki, hogy találkozót tervez Vlagyimir Putyinnal, és ehhez esetleg kapóra jött, vagy jöhet a Zelenszkijjel tartott megbeszélés, amelyet ukrán kérésre tartottak Athénban. De ez csak találgatás, egyelőre semmi jel nem utal erre.

Kapcsolódó cikk

A Times egyike cikke is hozzájárulhatott, hogy Putyin ellen elfogatóparancsot adtak ki

A szerb elnök korábban gyakran találkozott az orosz államfővel, az ukrajnai háború kitörése óta azonban ilyesmire nem került sor, miközben Milorad Dodik boszniai főszerb többször is megfordult Oroszországban.

Vučić ugyanakkor válaszolt azokra a vádakra, hogy az athéni nyilatkozat aláírásával politikai hozzájárulását adta Vlagyimir Putyin orosz elnök letartóztatásához.

A szerb elnökkel szemben általában nyíltan ellenséges Nova médiaház és a bosnyák nacionalistákat támogató boszniai Hayat televízió úgy kommentálta az athéni nyilatkozat szerb részről történt aláírását, hogy ezzel Vučić politikai beleegyezését adta Putyin letartóztatásához.

Nyuszika, van sapkád?

A bicskanyitogatóan ellenzéki Nova a nyolc pontos athéni nyilatkozat negyedik pontját emelte ki, amely szerint “az aláírók megállapodtak abban, hogy a háborús és más bűncselekmények, például a civilek elleni támadások és az infrastruktúra lerombolása, nem maradhatnak büntetlenül, és minden felelőst felelősségre kell vonni”.

A Nova Televízió ezt értelmezte úgy, hogy Vučić hozzájárult az orosz elnök letartóztatásához.

Vajon van-e normális ember, aki ezt nem írta volna alá? – kérdezte a szerb elnök

A szerb elnök a kulcsátadás alkalmával felolvasta a fenti szöveget, majd azt kérdezte, egyrészt, hogy ebben hol említik Putyint, másrészt hogy van-e egyetlen normális ember a világon, aki ezt nem írta volna alá.

Kapcsolódó cikk

Ukrán-szerb csúcstalálkozó, szerb kérésre senkit sem neveztek háborús bűnösnek

A szerb elnök úgy fogalmazott, hogy voltak ugyan köztes változatok, amelyekben konkrét utalások is történtek az EBESZ és egyéb testületek döntéseire, de Szerbiának sikerült elérnie a kritikus részek elhagyását, amire korábbi tudósításában a BALK is utalt.

Az ellenzéki támadásokra Vučić úgy reagált, hogy ha Szerbia nemzetközi szankciók alá került volna az Ukrajnához (vagy inkább az Oroszországhoz) fűződő viszonya miatt, azért is őt tették volna felelőssé, viszont ha szankciókat vezetett volna be Moszkva ellen, akkor is őt vették volna elő Oroszország elárulása miatt.