Szerbia
Ukrán-szerb csúcstalálkozó, szerb kérésre senkit sem neveztek háborús bűnösnek
Szerbia nem csatlakozott az Oroszország elleni szankciókhoz, viszont támogatja Ukrajna területi integritását, aminek nyilván szerb részről Koszovót érintőleg van jelentősége. Nyilván az ambivalens szerb megközelítés lehetett az egyik oka annak, hogy eddig még nem került sor ukrán-szerb csúcstalálkozóra, most viszont Volodimir Zelenszkij kezdeményezésére asztalhoz ült a két ország elnöke Athénban.
Gyümölcsöznek ukrán-szerb kapcsolatok
A Kyiv Post a találkozóval kapcsolatban megjegyezte, hogy nagy a feszültség Szerbia és Ukrajna között, miután a szerb elnök augusztus 10-én kijelentette, hogy “Ukrajna egy nap alatt elveszít mindent, ha elismeri Koszovó függetlenségét”.
Az ukrán újság és hírportál szerint akár az Ukrajna és Szerbia közötti feszültség enyhítését célzó közeledésnek is tekinthető, hogy Athénban találkozott Volodimir Zelenszkij ukrán elnök és szerb kollégája, Aleksandar Vučić.
Az első hírek eléggé semmitmondóak: abból az ukrán elnök X-platformos bejelentéséből, miszerint “nyílt, őszinte és gyümölcsöző tanácskozást folytatott Szerbia vezetőjével”, túl sok következtetés nem lehet levonni azon túl, hogy a résztvevők nem borították egymásra az asztalt.
– Jó beszélgetés az ENSZ alapokmányának tiszteletben tartásáról és a határok sérthetetlenségéről. Nemzeteink közös jövőjéről a közös európai otthonban. A kapcsolataink fejlesztéséről, ami a közös érdekünk
– írta az X-platformon az ukrán elnök, de hasonlóan nyilatkozott Aleksandar Vučić is, aki az Instagramon keresztül szeret kommunikálni a közvéleménnyel.
– Jó és nyílt beszélgetés Zelenszkij elnökkel minden fontos kérdésről, Szerbia és Ukrajna, valamint az egész régió és a világ számára
– üzente a szerb elnök, aki szerint a találkozón foglalkoztak az ukrajnai és a koszovói eseményekkel, amivel kapcsolatban ismét rámutatott arra, hogy Szerbia tiszteletben tartja Ukrajna területi integritását, amit a konfliktus kezdete óta szerb részről világosan és félreérthetetlenül kimondtak.
A szerb-ukrán kapcsolatokat Belgrád Oroszországgal kapcsolatos álláspontjan teszi igencsak bonyolulttá, miszerint Szerbia nem hajlandó csatlakozni a Moszkva elleni szankciókhoz, amivel – belpolitikai használatra – a szerb elnök néha dicsekedni is szokott.
Ugyanakkor a Pentagon áprilisi kiszivárogtatásai szerint Szerbia állítólag kötelezettséget vállalt arra, hogy halálos fegyvereket szállít Kijevnek, vagy már szállított is, amit a szerb kormány nyilvánosan tagadott.
A Financial Times június 7-én olyan híreszteléseket közölt, amelyek szerint Vučić “nem ellenzi”, hogy hazája lőszert adjon el olyan közvetítőknek, akik azt Ukrajnába küldenék tovább, mint amiről korábban az oroszok videót is bemutattak.
Milyen jó, hogy van a Pink
Most látjuk csak, hogy milyen jó is nekünk, hogy létezik a Pink Televízió, amelynek a tudósítóját mindehova magával hurcibálja a szerb elnök, ami által a kormányközeli Barbie-csatorna közszolgálati szerepet tölt be.
Így például értesülhettünk a szerb elnöknek arról a meggyőződéséről, hogy Ukrajna nem változtat Szerbia területi integritásával és szuverenitásával kapcsolatos eddigi álláspontján.
A szerb elnök a belgrádi Barbie-tévé, azaz a Pink Televízió híradójában (Forrás: Screenshot)
A szerb államfő az athéni találkozón bírálta azokat, akik támogatják Ukrajna területi integritását, viszont Szerbiábal kapcsolatban nem teszik meg ugyanezt.
– Szerbia tziszteletben tartja Ukrajana területi integritását, és továbbra is ezt teszi
– jelentette ki Vučić, aki megpendítette, hogy megbeszélést folytattak a háború utáni Ukrajnával zajló együttműködésről is.
– Ezek az emberek jelenleg hatalmas háborút folytatnak, de arra is kell gondolniuk, hogy miként újítják meg az országot, és mi az, amit a jövőben közösen tehetünk
– nyilatkozta Athénban a szerb elnök, aki abban bízik, hogy nem változik meg a Szerbia iránti ukrán álláspont, ami hazája integritását illeti. Ebben szinte biztos nemcsak Ukrajna, hanem Görögország esetében is.
Nem neveztek senkit sem háborús bűnösnek
At athéni találkozó keretében elfogadásra került egy dokumentum, amelyben az aláírók a Balkán segítése mellett kifejezik Ukrajna szuverenitásának és területi integritásának megingathatatlan támogatását is.
A belgrádi Pink Televízió által megnyilvánuló szerb elnök azt mondta, hogy a dokumentum bűnözőket, értsd háborús bűnösöket név szerint nevezett volna meg, viszont ez szerb kérésre kikerült a szövegből.
– Köszönöm, hogy megértették, hogy vannak dolgok, amelyekre nem állunk készen
– mondta a szerb elnök, aki köszönetet mondott a szöveg módosításáért, mivel így a közös nyilatkozatban már nincs semmi, ami nem szolgálná Szerbia érdekeit.
Vučić arra is kitért, hogy egy olyan találkozon, mint az athéni, nem nyilatkozhatnak arról, hogy ki a bűnöző, vagyis a háborús bűnös.
– Erre jogászként mutattam rá, nem lehet ezt rámondani az egyik, vagy másik személyre, tegyük lehetővé, hogy ezt az illetékes igazságügyi szervek állapítság meg bizonyos országokban, és ne legyünk mi ügyészek és bírák egyszerre
– hívta fel a figyelmet a szerb elnök, aki neveket ugyan nem említett, de úgy fogalmazott, hogy mindenki erős narratívát, erős szóhasználatot szeretett volna.
Hozzátette, hogy Szerbiának kis országként nincs befolyása arra, amit a nagyok tesznek, de azt sikerült elérniük, hogy olyan megfogalmazások ne szerepeljenek a dokumentumban, amelyek ellentétesek Szerbia politikájával.
Koszovó
A NATO újabb katonákat küld Koszovóba az újonnan kialakult helyzet miatt
A NATO tanácsa jóváhagyta, hogy a jelenlegi helyzet miatt további erők menjenek Koszovóba. A tanács arra emlékeztetett, hogy májusban – az erőszakba torkolló zvečani eseményeket követően – növelték a KFOR-erők jelenlétét, most pedig jóváhagyták további erők átvezénylését Koszovóba. Azt azonban nem hozták nyilvánosságra, hogy hány katonát vezényelnek Koszovóba, és hogy melyik országokból.
A NATO teljesíti a szerbek kívánságát
Az ülésen a szövetség tagjai mély aggodalmukat fejezték ki a Koszovó északi részén növekvő feszültség miatt, Jens Stoltenberg, a NATO főtitkára talán ezért állapította meg, hogy a KFOR-misszió látható és aktív jelenlétet kíván fenntartani Koszovó egész területén.
Mindez azt követően hangzott el, hogy az utóbbi napokban a szerb illetékesek több kifogásolni valót is találtak a KFOR tevékenységében, a legutóbbi tragikus eseményekkel kapcsolatban pedig élesen bírálták a nemzetközi haderőt, hogy tétlen szemlélő volt, és nem vállalt aktívabb szerepet az erőszak megfékezésében.
A szervezet közleménye szerint a NATO mindig megtesz minden szükséges intézkedést annak érdekében, hogy fenntartsa a biztonságos környezetet és a szabad mozgást minden Koszovóban élő ember számára.
A NATO megjegyezte, hogy ezt elfogulatlanul, és az ENSZ által biztosított mandátummal összhangban teszi.
Magyar zászlóbontás a NATO-ban, középen Angelo Michele Ristuccia vezérőrnagy, a KFOR jelenlegi parancsnoka. Egyébként a KFOR Facebook-oldalán szinte minden bejegyzés végén ott szerepel, hogy a KFOR továbbra is teljes mértékben az Egyesült Nemzetek Biztonsági Tanácsának 1999. évi 1244. számú határozatán alapuló mandátumának napi végrehajtására összpontosít, hogy biztonságos környezetet teremtsen és szabad mozgást biztosítson Koszovóban minden ott élő ember számára.(Forrás: Facebook, NATO)
A NATO belenyúl a KFOR-ba
A közlemény arra is kitér, hogy minden intézkedést meg kell tenni annak érdekében, hogy a KFOR parancsnoka rendelkezzen minden szükséges erőforrással és rugalmas viszonyulással ahhoz, hogy a misszió teljesítse megbízatását.
Azt is közölték, hogy a katonai szövetség kész további változtatásokat végrehajtani a KFOR összetételében, az igényeknek megfelelően.
Kapcsolódó cikk
Vučić már kevésbé akarja a KFOR-t az északi területekre, december 17-én választások?
Ezt követte az a mantra, hogy a KFOR továbbra is szorosan együttműködik az összes érintett belgrádi és pristinai szereplővel, továbbá az EULEX misszióval, az EBESZ-szel, az UNMIK-kal és a diplomáciai közösséggel.
A katonai szervezet egyúttal felszólított minden érintettet, hogy haladéktalanul lépjenek fel a deeszkaláció érdekében, és egyben felkérte Belgrádot és Pristinát, hogy továbbra is vegyenek részt az EU közvetítésével folyó párbeszédben, mert ez az egyetlen lehetséges módja a fontos kérdések rendezésének, illetve az olyan megoldások elérésének, amelyek tiszteletben tartják valamennyi közösség jogait.
A NATO szerint ez a kulcsa Koszovó állandó biztonságának és a térség stabilitásának.
A vasárnapi eseményeket követően a szerb vezetés, köztük a szerb elnök is azt követelte, hogy a KFOR váltsa fel a koszovói rendőröket az északi területek ellenőrzésében, a szerb elnök azonban egy-két nappal később meggondolta magát, és ismételten a Szerb Községek Közösségének létrahozását helyezte előtérbe, mert azáltal a szerb területek a helyi szerb rendőrök ellenőrzése alá kerülnének.
Így lett a hét elején még a KFOR kivezénylésére vonatkozó prioritásból másodlagos opció, ami persze nem akadályozza a szerb vezetést abban, hogy egyelőre mindkét lehetőséget benne hagyja a köztudatban.
-
Koszovó6 nap telt el azóta
Lelőttek egy rendőrt Koszovóban, akár magyar katonák élete is veszélybe kerülhet
-
Szerbia5 nap telt el azóta
Vučić etnikai tisztogatásról beszélt, Moszkva szerint Koszovó potenciális veszélyt jelent
-
B A Balkanac1 nap telt el azóta
Felröhögünk a dolgok állásán (Kontrapunkt ’23)
-
Koszovó4 nap telt el azóta
A koszovói eseményeket követően mindenki gyászol, még Szerbia is