Connect with us

Szerbia

DISTANC: Nemzetközi összefogás, távolságtartást kérnek Szerbiával szemben

Avatar photo

Közzétéve:

A megjelenés dátuma

nemzetközi összefogás
Az aláírók egyik fő hangadója Michael Roth, aki a madárkás közösségi médiából X platformmá vedlett Twitteren is beszámolt a kezdeményezésről (Forrás: Tagesspiegel)
Értékeld ezt a cikket a szívecskék segítségével!
[Összesen: 0 Átlag: 0]

Hallgasd meg ezt a cikket!

“A további eszkaláció veszélye”: Külpolitikai szakértők – illetve illetékesek – az EU-nak és az USA-nak írt levelükben nagyobb távolságtartást követelnek Szerbiávak szemben – ezzel a címmel számolt be a berlini Tagesspiegel című napilap arról a levérről, amelyet amerikai, német, cseh, ukrán, ír, észt, lett, litván és egyéb politikusok írtak alá, és küldtek el Josep Borrellel, az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főmegbízottjának, valamint Antony Blinken amerikai és James Cleverly brit külügyminiszternek. Az aláírók megjegyzik, hogy Szerbia elnöke, Aleksandar Vučić egyre inkább fokozza a feszültséget Koszovó esetében, miközben a Nyugat visszafogottan bírálja, de ez a megközelítés szerintük már nem működik. A levélben kitérnek arra a koszovói incidensre is, amelyben magyar katonák is megsérültek, és amelyet a BALK “álságos tüntetésként” aposztrofál.

Elutasítják a Belgrád-központú politikát

A Tagesspiegel megfogalmazása szerint több nyugati ország vezető külpolitikusai felszólították az EU-t, az Egyesült Államokat és Nagy-Britanniát, hogy legyenek kritikusabb Alekszandr Vučić szerb elnökkel szemben, úgy látják ugyanis, hogy a Szerbia és Koszovó közötti konfliktus eszkalálódása során Belgrád túlságosan is elbizakodott.

– Szerbiának a koszovói demokratikus választások megzavarására tett kísérleteit nyilvánosan külföldi beavatkozásként kell bírálni, és konkrét lépéseket kell tenni Szerbia felelősségre vonása érdekében, ha továbbra is aláássa a szabad és tisztességes választásokat

– olvasható a külpolitikai illetékesek Josep Borrell uniós külügyi megbízottnak, valamint Anthony Blinken amerikai és James Cleverly brit külügyminiszternek címzett levelében.

nemzetközi összefogás

A levelet többek között a Bundestag külügyi bizottságának elnöke, Michael Roth (SPD), az amerikai szenátus elnöke, Bob Menendez is aláírta, de az aláírók között van a brit alsóház külügyi bizottságának elnöke Alicia Kearns, valamint a cseh, ukrán, ír, észt, lett és litván parlament illetékes bizottságának vezetője.

Az aláírók egyik fő hangadója Michael Roth, aki a madárkás közösségi médiából X platformmá vedlett Twitteren is beszámolt a kezdeményezésről.

A levél szerzői szerint a jelenlegi megközelítés nem működik, ezért arra kérik a nemzetközi közösséget – amelyet vélhetően a három említett címzett képvisel – hogy “tanuljon a múltunkból, és biztosítsa, hogy ne folytassunk Belgrád-központú politikát a Balkánon”.

Az aláírók azt is kérik, hogy fontolják meg az “elrettentő diplomácia” politikájának alkalmazását, hogy megakadályozzák a biztonsági helyzet további súlyosbodását Koszovó északi részén.

Azt is megjegyzik, hogy nem szabad szidni azokat, akik kiállnak a jogállamiság és a demokrácia mellett, itt azonban neveket nem említenek, ezért csak sejthetjük, hogy kikre gondolnak, bár mi ilyet keveset ismerünk a Balkánon, főleg Szerbia és Koszovó vonatkozásában.

Nemzetközi hiányérzet

A levélírók megjegyzik, hogy Észak-Koszovóban a közelmúltban felfedezett fegyverraktárak és a Szerbia és Koszovó közötti határon át történő folyamatos fegyvercsempészetről szóló jelentések “a további eszkaláció veszélyére” hívják fel a figyelmet.

– Koszovó szuverén ország és működő demokrácia. Ennek a ténynek kellene a jelenlegi válsággal kapcsolatos közös politikánk alapjául szolgálnia

– jegyzik meg a Tagesspiegel által ismertetett levél aláírói, akik bírálják a “gyenge pontokat”.

Szerintük az Európai Unió, az Egyesült Államok és Nagy-Britannia Szerbiával és Koszovóval kapcsolatos jelenlegi politikája a “közös megközelítés gyenge pontjairól” árulkodik, ezért ezt a megközelítést “újra kell gondolni”.

A külpolitikai vezetők “visszatérést sürgetnek az egyensúly és az arányosság elvéhez a Koszovóval és Szerbiával való bánásmódban”, és hiányolják a nyomásgyakorlást Szerbiával szemben.

– A Szerbiára gyakorolt nyomás hiánya a három koszovói rendőr önkényes letartóztatása után, valamint a KFOR-NATO védelmi erő elleni támadásokat előidézők felelősségre vonásának elmulasztása jól mutatja a pártatlanság jelenlegi hiányát az ilyen problémás pontok kezelésében

– állapítják meg a levél megfogalmazói, akik aggodalmukat fejezik ki Belgrád és Moszkva “esetleges közeledése” miatt is.

Szerintük az Európai Unió és az Egyesült Államok engedékeny politikát folytat az EU-tagságra pályázó Szerbiával szemben, mivel attól tartanak, hogy Belgrád átállhat az orosz táborba.

Egyúttal megjegyzik, hogy a Vučić-kormány nem vesz részt a Moszkva elleni szankciókban, miközben Vlagyimir Putyin orosz elnök szimpátiát élvez a szerb lakosság körében, amivel párhuzamosan sok szerb elutasítja országuk – egyelőre megjósolhatatlan időpontú – teljes jogú uniós tagságát.

nemzetközi összefogás

Büntetések és szankciók

Belgrádban ugyan nem siettek a levél ismertetésével, a hétfő délelőtti órákig egy-két ellenzéki portál foglalkozott vele, ezzel szemben a koszovói állami televízió (RTKLive) részletesebben ismerteti az iratot, mint a berlini napilap.

nemzetközi összefogás

A koszovói állami csatorna az “elrettentő diplomáciával” kapcsolatban például azt emeli ki a levélből, hogy jelenlegi válság megoldása érdekében erre a megközelítésre szükség van, ha az EU által közvetített párbeszéd terén pozitív eredményeket akarunk elérni, és ha az Ohridi Megállapodás végrehajtását tiszteletben tartjuk.

Ez itt utalás a szerb elnök által használt “cseles szóbeli beleegyezésre” az európai tervbe, amivel kapcsolatban akkortájt még azt a viccet is megengedte magának, hogy azért nem írta alá a felkínált tervet, mert fájt a keze.

A pristinai ismertető ugyanakkor megjegyzi, hogy a levelet küldők kiegyensúlyozott és arányos hozzáállást, valamint büntetések és szankciók alkalmazását kérik, és óvnak azok szidalmazásától, akik fenntartják a jogállamiságot és a demokráciát. Az ezzel kapcsolatos véleményünket lásd fentebb.

A demokrácia meg nem nevezett bajnokaira történt utalást megelőzi az a megjegyzés, hogy az Egyesült Államok kormánya nemrégiben szankcionálta Aleksandar Vulint, a Szerbiai Biztonsági Információs Ügynökség (BIA) vezetőjét, aki nyilvánvalóan nem tartozik a bajnokok közé, ez a napnál világosabb.

Alicia Kearns, a brit parlament külügyi bizottságának konzervatív vezetője a levedlett Twitteren megjegyzi: tíz külügyi bizottsági elnök és 56 parlamenti képviselő szólította fel az Egyesült Államokat, valamint az EU-t és az Egyesült Királyságot, hogy változtassák meg Koszovóval és Szerbiával kapcsolatos megközelítésüket.

Kearns X-platformos bejegyzésében külön kiemelte, hogy “elrettentő diplomáciára van szükség”, amely által a cselekvés során gondoskodnak az egyensúlyról a (két érintettel fenntartott) kapcsolatokban, és nem ismétlik meg a múlt hibáit”.

Értékeld ezt a cikket a szívecskék segítségével!
[Összesen: 0 Átlag: 0]
QR Code

Küld el ezt a cikket e-mailben

Ehhez kattints ide

Meteorológia



Követés a Facebookon

B.A. Balkanac

Balkanac

Magyarország

Románia

Szlovákia

Négy nap legjava