Szerbia
Pornófilmet nézett egy szocialista képviselő, miközben Vučić Koszovóért „harcolt”
A szerb közösségi médiában megjelent beszámolók szerint pornófilmet nézett egy szocialista képviselő, miközben a parlamentben tartott a koszovói helyzettel kapcsolatos purparlé. A reggel kirobbant botrány miatt az is felemerült, hogy ismét parlamenti és elnökválasztásokat írnak ki Szerbiában, amivel a belgrádi vezetés időt nyerne a francia-német javaslat elfogadását illetően. A koszovói miniszterelnök hétfőn elfogadta a tervnek elég vérszegény javaslatot, ezért most Belgrádnak kell lépnie, mivel korábban csak egy „kelletlen igent mondott”, és azóta már történt egy s más.
Pornófilmet nézett, miközben az elnök „koszovózott”
A közösségi oldalakon megjelent videó szerint Zvonimir Stević, a Szerbiai Szocialista Párt képviselője a mobiltelefonján több mint másfél percig egy pornójelenet néz, amelyben éppen „ejakuláció” volt folyamatban.
Ezen a felvételen jól látszik a karzat, ahonnan lefilmezték a pornófilmet néző képviselőt. A karzaton a koszovói szerb „vendégek” ültek, akiket a szerb elnök hívott meg (Screenshot)
Mindez akkor történt, amikor a szerb parlament a múlt héten a koszovói helyzetről vitázott, az esetnek további pikantériája az, hogy Stević Koszovóból származik, és a dokumentumai szerint jelenleg is pristinai lakhellyel rendelkezik.
A video megjelenését követően a délelőtti órákban összeült a Szerb Szocialista Párt frakciója, ahol feltűnt Ivica Dačić, a szocialisták vezetője is, aki elmondta, hogy „sok mindenen keresztül ment már az elmúlt években, de olyasmivel még nem találkozott, hogy bárki is pornófilmet nézett volna a parlamentben.
– mondta dühösen a szocialisták vezetője, azt kérdezve Stevićtől, hogy egyáltalán honnan jött neki az ötlet, hogy pornófilmet nézzen a parlamentben?
Miután Dačić leteremtette a „pornóképviselőt”, a szocialista frakció minden tagja egyetértett azzal, hogy a rajtakapott „honatyának” mennie kell a parlamentből, bár ez ne nagyon akaródzott neki.
– jelentette ki nem kis pátosszal Stević, aki a szerbiai képviselőház Koszovóval foglalkozó bizottságának tagja volt, és két további bizottságban is képviselte pártját, a pártban pedig ő vezette a Koszovóval foglalkozó bizottságot.
Vučić elégedetlen a szocialistákkal
A szerb elnök a jelek szerint elég dühös, de nem csak Stevićre van kiakadva, hanem az egész szocialista táborra, a déli órákban külön találkozót tartott a Szerb Haladó Párt minisztereivel, akik előző nap már Ana Brnabić kormányfővel is egyeztettek.
Erről a megbeszélést megelőzően számolt be Tomislav Momirović, szerbiai bel- és külkereskedelmi miniszter, aki néha együtt autózgat a szerb államfővel.
A belgrádi Novosti meg nem nevezett médiaforrásokra hivatkozva azt írta, hogy Vučić a Szerb Haladó Párt csúcsvezetésével találkozva arra panaszkodott, hogy a Koszovóról szóló ülésen pártja „egyedül maradt a szerb állami érdekek védelmében”.
– mondta állítólag a szerb államfő.
A Novosti arról számolt be Momirović után szabadon, hogy „Vučić a koszovói emberekért harcolt, de hamarosan kiderül, hogy ez a politika megfelelő támogatást kapott-e”.
Az ellenzéki sajtó a koradélutáni találkozót követően arra emlékeztetett, hogy az eszmecserére a szocialistákkal kialakult koalíciós válság közepette került sor.
A belgrádi Danas hírportál szerint hétfőn a Szerb Haladó Párt vezetése és helyi bizottságai egy sor tanácskozást tartottak, ezért az ellenzéki média azt feltételezi/azt sugallja, hogy a haladók felmondják az együttműködés Dačić szocialistáival, hogy őszre előrehozott választásokat tarthassanak Szerbiában.
Új választásokkal siklatnák ki a nyugati tervet
A kormányközeli média arról számolt be, hogy Vučić az egyik pártülésen arról beszélt, hogy kész új választásokat kiírni, és miniszterelnök-jelöltként indulni, mert elégedetlen a Szerbiai Szocialista Párt magatartásával.
A szerb elnök az utóbbi időben többször is kijelentette, hogy nem kívánja magát ismét jelöltetni az államfői posztra, ám a jelek szerint távozni sem kíván a politikából, inkább visszaülne a miniszterelnöki székbe, vagyis Vučić után Vučić.
De higgyünk-e a szerb elnöknek, vagy ne higgyünk neki?
A szerb államfő „szavahihetőségi koeficiense” eléggé alacsony, így nem mindig kell komolyan venni, amit mond. Szerbia ugyanakkor kutyaszorítóba került, miután Albin Kurti koszovói miniszterelnök Miroslav Lajčák uniós különmegbízottal találkozva elfogadta a francia-német javaslatot.
Miroslav Lajčák együtt ebédelt Albin Kurti koszovói miniszterelnökkel, majd a Twitteren azt írta: „örülök, hogy most Koszovó is elvben elfogadta a javaslatot. A megbeszélések magas szintű tárgyalásokkal folytatódnak.”
A parlamenti csatározás után Belgrádnak kellene nyilatkoznia, hogy mit lép, és valóban elfogadja-e a tervet, mint ahogy azt Vučić korábban már „belengette”.
Miután azonban Szerbiában – sem ellenzéki, sem kormányoldalon nincs ilyen szándék – a belgrádi vezetés a mindössze néhány hónappal ezelőtt alakult kormány lemondásával/leváltásával „hasznos heteket, hónapokat” nyerhet.
A szerb média találgatásai szerint valamikor őszre tartanának új választásokat Szerbiában, a következő kormány viszont csak jövőre, netalán a jövő nyáron alakulhat meg, addig pedig sok víz lefolyik a Dunán és a Száván.
Az új választások tehát késleltethetik a Szerbia és Koszovó közötti keretszerződés aláírását, amit a nemzetközi közvetítők feltételezhetően erre az évre terveztek, ezért felmerülhet a kérdés, hogy most mit húz az USA, az EU, Németország, Franciaország és Olaszország, ha valóban megszületik a döntés a választásokról.
És ebből már az is kiderül, hogy mire jó, ha egy szerbiai szocialista képviselő pornófilmet néz a Koszovóról szóló parlamenti csetepaté közepette, és hogy milyen hatással van egy pornófilm a szerb történelemre.
Szerbia
Szerbiának Vučić kézfájása ellenére is végre kell hajtania a megállapodásokat
A szerb elnök „krónikus kézfájására” hivatkozva nem bújhat ki a Koszovóval kötött szóbeli megállapodások végrehajtása alól, a nemzetközi közvetítők ugyanis megüzenték neki, hogy Szerbiának akkor is végre kell hajtania azt, amire ő rábólintott, ha semmit sem írta alá. Aleksandar Vučić vasárnapi sajtótájékoztatóján azzal viccelődött, hogy „elviselhetetlen fájdalmat” érez a jobb kezében, amellyel alá tudná írni a megállapodásokat Koszovóval. Hozzátette még, hogy „ez az elkövetkező négy évben így is marad”, vagyis részéről semmiféle aláírásra nem kerül sor.
Kézfájással küszködik
Vučić kijelentéseit követően az „elnöki jobban” érzett fájdalommal és a szóbeli megállapodás részleges végrehajtásával kapcsolatban – miszerint Szerbiának megvannak a maga vörös vonalai – a közvetítők azt üzenték, hogy a mostanában kötött szóbeli megállapodásokat be kell tartani.
A szerb elnök nyilatkozatára először Gabriel Escobar, az Egyesült Államok nyugat-balkáni különmegbízottja reagált, aki elmondta, hogy Szerbia és Koszovó Ohridban „jogi értelemben kötelező érvényű megállapodást kötött”, és a továbbiakban felesleges a megállapodás aláírásával kapcsolatos kifogásokra koncentrálni.
– mondta az amerikai közvetítő egy online sajtókonferencián.
Escobar hozzátette, hogy az Ohridban kötött megállapodás „azonnali végrehajtását” várja mindkét féltől, és megismételte, hogy a cél nem a kölcsönös elismerés, hanem a kapcsolatok normalizálása.
– mondta az amerikai megbízott, aki szerint „az alá nem írt megállapodás(ok) a Szerbia és Koszovó közötti megbékélés kezdetét jelenti(k)”.
Kapcsolódó cikk
Escobar értelmezése szerint Szerbia kötelezettséget vállalt a koszovói dokumentumok és nemzeti jelképek elismerésének megkezdésére, Pristina pedig a koszovói szerb többségű településekre vonatkozó megoldások végrehajtásának megkezdésére.
Escobar ezzel a két legkritikusabb területet érintette, amelyek közül az egyik az egyiknek, a másik pedig a másiknak fáj, ami Vučićnál ráadásul „aláírási artritiszben” csúcsosodott ki.
Az amerikai közvetítő felhívta a figyelmet arra, hogy az Egyesült Államok és az EU nagyobb részvétele várható a tárgyalási folyamatban azzal a céllal, hogy segítséget nyújtsanak Szerbiának és Koszovónak a megállapodások végrehajtásához, vagyis nincs megállás, a gyors megoldás érdekében a közvetítők tekintettel vannak a szerb elnök betegségére, és elfogadják a szóbeli beleegyezését is.
A megállapodásokat végre kell hajtani
A szerb elnök kézfájdalmának gyógyítására bejelentkezett EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője is, aki szintén „megnyugtatta” Vučićot, hogy a szóbeli megállapodás(oka)t anélkül is végre lehet, sőt: végre is kell hajtani, hogy azok aláírása jogi, vagy éppen „egészségügyi megfontolásból” nem történt meg.
– mondta a Szerbia és Koszovó között közvetítő uniós főképviselő.
Itt érdemes tisztázni, hogy a 35. fejezet a főszabály szerint minden olyan kérdést tartalmaz, amely nem sorolható be más fejezetekbe. Szerbia esetében ebbe a fejezetbe került a Belgrád és Pristina közötti kapcsolatok normalizálása.
Borrell hangsúlyozta, hogy a szóban vállalt kötelezettségek végrehajtása „konkrét és kifejezett mutatója lesz” az EU felé vezető út iránti elkötelezettségnek, és azoknak a végrehajtását gondosan nyomon követik.
Az újságírók megkérdezték a főképviselőt, hogy Szerbia köteles-e végrehajtani a szóban elfogadott szerződés minden pontját, különös tekintettel a néhány héttel ezelőtt kötött, szintén szóbeli brüsszeli megállapodás 4. cikkelyére, amely kimondja, hogy Szerbia nem akadályozza Koszovó tagságát a nemzetközi szervezetekben, ami értelemszerűen vonatkozik az ENSZ-tagságra is.
Josep Borrell erre némileg kitérő, de egyértelmű választ adott azzal a kijelentésével, hogy a „megállapodás(ok)t végre kell hajtani”, amihez még hozzátette, hogy lesz valamiféle ütemterv, ami természetesen vonatkozik a koszovói Szerb Községek Közösségének létrehozására is, ami viszont Koszovónak nincs igazán ínyére.
Az Egyesült Államok továbbra is aktív
Blinken szerint Amerika továbbra is aktív marad (Forrás: State Department)
Washingtonból nem csak a fentebb már említett Escobar üzent, hanem Anthony Blinken amerikai külügyminiszter is, aki hangsúlyozta, hogy az Egyesült Államok üdvözli a Belgrád és Pristina közötti párbeszéd legutóbbi, ohridi fordulója során elért megállapodást.
Blinken konkrétan nem tért ki arra, hogy Vučić a kézfájásával forduljon orvoshoz, de amíg nem gyógyul meg, az amerikai külügyminiszter is hajlandó elfogadni a szóbeli megállapodásokat. Az amerikai külügyminiszter egyúttal megdicsérte a szerb elnököt és a koszovói miniszterelnököt azért, hogy vezető szerepet játszottak a megállapodás elérésében.
– szögezte le közleményében az amerikai külügyminiszter, aki ezt azzal toldotta meg, hogy „az Egyesült Államok továbbra is aktívan – az uniós partnerekkel együttműködve – támogatja Szerbiát és Koszovót abban, hogy a végrehajtás működőképes legyen a kiszámítható és békés kapcsolat kialakítása érdekében.
A jelek szerint a nemzetközi közvetítők nem foglalkoznak azzal, hogy a felkínált dokumentumokat az érintettek nem írták alá, így hiába szimulál a szerb elnök holmiféle aláírási artritiszt, elég ha csak bólint. A következő problémát az jelenheti, ha Vučićnak netalán begörcsöl a nyaka.
Szerbia
Világháborús emlékművet romboltak le a kínai útépítők Szerbiában
Útban volt egy emlékmű. A kínaiak Szerbia több részén is kivitelezőként jelennek a különböző vasúti és közúti építkezéseken, velük kapcsolatban azonban sokféle vélemény elhangzott már, az ellenzéki sajtó rendszeresen támadja őket. A szerbiai média most egy vidéki hírportálra hivatkozva arról számolt be, hogy a Montenegróba vezető dél-szerbiai autópálya építésén dolgozó kínai munkások leromboltak egy emlékművet, amely Negrišori falunál állított emléket a két világháborúban elesett környékbeli szerb harcosoknak és áldozatoknak. Az ügynek vannak újabb fejleményei, ami egészen furcsa fényt vett a történtekre.
Az emlékműnek annyi
A čačaki Ozonpress hírportál hétfőn képes riportban számolt be arról, hogy az emlékmű teljesen megsemmisült, maradványai szerteszét hevernek.
– állapította meg a hírportál szerint a falú elkeseredett lakossága, amely nem akarja elhinni, hogy bárki is képes ekkora galádságra.
– méltatlankodtak a meg nem nevezett lakók, akik a rendőrséghez fordultak.
A darabokra tört emlékmű (Forrás: Nova.rs)
A helyiek azt is kifogásolták, hogy nem szólalt meg sem az önkormányzat, sem a felügyeleti szerv, pedig mindkettőnek ellenőriznie kellene, hogy hol, és milyen munkálatok folynak.
Később azonban megváltozott a helyzet, hivatalos helyekről is reagáltak, a „vasárnapi munkaidőben” történt rombolásra.
Milivoje Dolović községi elnök szerint március 19-én, vasárnap, munkaidőben, munkavégzés közben történt a „véletlen eset” az autópálya egyik szakaszának építése során.
A történtek miatt a helyszínt felkeresték a kraljevói Kulturális Műemlékvédelmi Intézetet munkatársai, akik elrendelték az emlékmű helyreállítását.
Eltűntek az emlékmű darabjai
Az esetnek vannak előzményei, és vannak folyományai is.
Egy helyi lakos azt állítja, hogy rajtakapta a kínaiakat, amikor nekiláttak az 1930-ban épült iskola épületének bontásához, emiatt rögtön videózni kezdett. A kínaiak ennek láttán leálltak, és két kínai munkás szó szerint elkergettette a helyszínről a faluban lakó férfit.
Keddre már elszállították az emlékmű darabjait (Forrás: Nova.rs)
Slavko Topalović szerint a kínaiak ezt követően döntötték le az emlékművet, állítólag véletlenül.
A férfi azt is elmondta az érdeklődő újságíróknak, hogy az emlékművet maguk a falu lakói emelték a két világháborúban elesettek tiszteletére, a talapzat baloldalán 85 ember neve szerepelt, akik az első világháborúban maradtak oda, a jobboldali tömbön pedig 65 környékbeli lakosról emlékeztek meg, akik a német terror áldozatává váltak a második világháborúban.
Mindössze egy nappal azt követően, hogy fény derült az esetre, az emlékmű minden darabja eltávolításra került a helyszínről, a lakosok azonban nem tudják, hogy ki vitte el őket, és hol kötöttek ki a „maradványok”.
– mondta a Milan Blagojević, aki szintén a faluban él.
Az üggyel kapcsolatban megszólalt Goran Vesić építésügyi, közlekedési és infrastrukturális miniszter, aki kijelentette, hogy az emlékmű ledöntése „megengedhetetlen”, és arra kérte a kivitelezőt, hogy „sürgősen rekonstruálja és állítsa vissza a helyére” az emlékművet, mert az „történelmi jelentőségű” a környéken élő emberek számára.
A kínaiak mindenfelé építenek
A Szerbia és Montenegró között épülő autópálya. Miután ez egy szerb térkép, Koszovót Szerbia részeként tünteti fel (Forrás: Srbija Danas)
Számontartani sem könnyű, hogy a kínaiak hány szerbiai projektekben vesznek részt, de ott vannak szinte mindenütt, legyen szó például a Belgrád és Budapest között kimondottan lassan épülő gyorsvasútról, vagy más vasutak, főutak és mellékutak építéséről, hogy a bánya- vagy nehézipari beruházásokról ne is beszéljünk.
A szerb kormány 2021. decemberében két szerződést írt alá a kínaiakkal, az egyik vonatkozott ezek közül a Požega, Užice és Loznica közötti pályaszakasz, valamint egy alagút megépítésére annak a most épülő autópályának a részeként, amely Szerbiát köti majd össze Montenegróval.
A szerződést szerb részről Tomislav Momirović volt építési, közlekedési és infrastrukturális miniszter írta alá Aleksandar Vučić szerb elnök és Csen Po kínai nagykövet jelenlétében.
Az aláírást követően a szerb elnök természetesen menetrendszerűen „elnyilatkozta magát”, és megállapította, hogy az állam először szán ekkora összeget a térségben élők közlekedési problémáik megoldására, ami „jól jelzi”, hogy nemcsak a belgrádiakra és az újvidékiekre gondolnak, mert ezek az utak nem csak azt szolgálják, hogy az említett két város lakossága könnyebben megközelíthesse a montenegrói tengerpartot.
Koszovó
Aláírási impotencia, avagy két úriembernek látszó alak világraszóló sztárolása
A legutóbbi ohridi találkozó a politikai impotencia újabb bizonyítékának tekinthető, az amerikai diplomácia hathatós közbenjárásával ugyanis Josep Borrell egy alá nem írt szerződés alá nem írt mellékletéről tárgyalt Ohridban két úriembernek kinéző alakkal, akik az aláírt megállapodásokat sem tartják be. Magyarán ez azt jelenti, hogy egy hetes nemzetközi, amerikai és európai győzködés és gyomrozás után az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője ismét találkozott a szerb elnökkel és a koszovói miniszterelnökkel, aminek során szóbeli elfogadásra került a szintén csak szóban elfogadott francia-német non paper végrehajtási melléklete. Ne feledjük, az említett francia-német javaslatot az Európai Unió „magáévá tette”, mert annál – mint a közvetítők fogalmaztak – a világon jobb megállapodás nincs. A helyzet a balkáni viszonyokhoz illő módon „megfelelően abszurd”.
Aláírási impotencia
Ohridban 12 órás maratoni megbeszélés után állt fel az asztaltól a két „úriembernek látszó alak” a Szerbia és Koszovó közötti párbeszéd újabb fordulóját követően.
A találkozó középpontjában a koszovói rendezésre felkínált európai javaslat végrehajtásáról szóló megállapodás volt.
A találkozót követően Aleksandar Vučić szinte diadalittasan közölte, hogy semmit nem írt alá, bár bizonyos szerződést – megállapodást, vagy nevezzük akárminek – kötöttek ugyan, de ő – mint már mondtuk – semmit nem írt alá.
Ez a kijelentés tekinthető ugyan Belgrád diadalának, de más szempontból Vučić vereségének is.
SZÚRÓS TEKINTET: Külön-külön is tárgyaltak velük (Forrás: Instagram, Aleksandar Vučić)
A „semmit nem írtam alá” kinyilatkoztatás természetesen szerb belpolitikai célokat szolgált, és leginkább a szélsőjobbos hazai politikai felhasználókat célozta meg, akik folyamatosan azt követelik, hogy a szerb elnök semmilyen dokumentumot ne lásson el az aláírásával.
Ez az „aláírási impotencia” legalább annyira elfogadhatatlan hozzáállás a tárgyalási folyamat során, mint Albin Kurti koszovói miniszterelnök viselkedése, aki az aláírt szerződéseket sem tartja be.
Ezt a packázást pedig az Európai Unió és az Egyesült Államok tűri, ráadásul nagy médiapompát biztosít hozzá, amely során komolynak látszó közvetítők komolytalanul viselkednek, mert hogy minden kétséget kizáróan nem „getlemen’s agrementnek” nevezhető szerződéskötésről van szó, hanem két megállapodásra képtelen alak „sztárolásáról”.
Dagasztják a semmit
Ennek megfelelően az „ohridi partraszállás” nem szerb-koszovói D-napként kerül be a történelembe, bár a szerb elnök szerint a sok nézeteltérés ellenére udvarias és konstruktív beszélgetés folyt, vagyis getlemenek módjára társalogtak, és vélhetően nem azzal foglalkoztak, hogy a történelem során ki kinek hordta a sört.
Kapcsolódó cikk
A koszovói miniszterelnök az ohridi találkozót követően a legutóbbi brüsszeli megállapodáshoz hasonlóan megint azon siránkozott, hogy „ő aláírni ment, amit viszont a másik fél került”, és ez a színtiszta igazság, merthogy – mint már megállapítottuk – a szélsőjobbos befolyás, valamint a „belső nemzeti érzelmű késztetés” hatásra a szerb elnök semmit sem hajlandó aláírni.
– mondta Albin Kurti, aki könnyedén presszionálja a szerb elnököt és a nemzetközi közvetítőket azzal, hogy „ő aláírná, aláírná és aláírná, de lám-lám a másik”, merthogy számára az aláírt szerződések sem jelentenek semmit.
Ehhez az egész komédiához rebbenés nélküli szemmel asszisztál Gabriel Escobar, az Egyesült Államok nyugat-balkáni megbízottja, aki az estébe/éjszakába nyúló találkozót követően azt mondta, nagyon elégedett a Belgrád és Pristina között létrejött megállapodással, amely szerinte „nehéz, de szükséges” volt.
Ez a nyilatkozat is hazai – mármint amerikai – felhasználásra készült, egy közvetítő ugyanis nem mondhatja, hogy már megint kudarcot vallottunk – mondjuk ikszedik alkalommal -, mert az ilyesmi sehogy sem hangzik jól, ezért inkább dagasztják a semmit, és úgy tesznek, mintha lenne szerződés, legyen az akár „getlemen’s agrement” is, függetlenül attól, hogy a balkáni politikusok vonatkozásában az „úriember” kiveszőben lévő fajnak számít.
Ehhez falaz a brüsszeli közvetítő is, aki szerint Szerbia és Koszovó megállapodott abban, hogy milyen úton-módon váltja valóra a két fél közötti kapcsolatok normalizálásáról szóló egyezmény végrehajtási mellékletletét, amelyek közül sem került egyik aláírására, ami jobb helyeken azt jelzi, hogy semmit sem akarnak végrehajtani sem az egyik, sem a másik oldalon.
De ezt nem lehet a világ képébe vágni, mert a politika az a műfaj, amelyben a legnagyobb kudarcot is bombasztikus sikerként kell eladni, nehogy felmerüljön az alkalmatlanság kérdése.
Minden szereplő mentségére szolgáljon, hogy ez a Balkán, ahol az adott szó ugyanúgy nem ér semmit, mint ahogy az aláírt dokumentum is csak egy papírfecni.
Amit nem írtak alá
Ilyenkor mindig felmerül a kérdés, hogy egyáltalán érdemes-e olyan megállapodást részletesen ismertetni, amelyet az érintettek szóban fogadtak el, miközben ki tudja, hogy mit gondoltak, illetve – tegyük a kezünket a szívünkre -, tudjuk, hogy mit gondolnak, csak azt nem írják alá.
A Koszovó és Szerbia közötti kapcsolatok normalizálásának útjáról szóló megállapodás végrehajtási melléklete azzal kezdődik, hogy a dokumentum az előző (szintén alá nem írt) megállapodás szerves részét képezi.
És akkor jöjjön a többi pont, minden további kommentár nélkül!
– Koszovó és Szerbia teljes mértékben vállalja, hogy tiszteletben tartja a megállapodás és e melléklet valamennyi cikkelyét, és gyorsan és jóhiszeműen végrehajtja a megállapodásból és e mellékletből eredő összes kötelezettségét.
– A felek tudomásul veszik, hogy a megállapodás és a végrehajtási melléklet Koszovó és Szerbia EU-csatlakozási folyamatának szerves részévé válik. A felek tudomásul veszik, hogy a megállapodás és e melléklet elfogadását követően az uniós közvetítő azonnal megkezdi a Szerbiára vonatkozó 35. fejezet kritériumainak megváltoztatását a megállapodásból és e mellékletből eredő kötelezettségek miatt. A Koszovói Különleges Normalizációs Csoport napirendje ugyanúgy tükrözi Koszovónak a megállapodásból és e mellékletből eredő új kötelezettségeit.
– A felek megállapodnak abban, hogy sürgősen elfogadják az eltűnt személyekről szóló nyilatkozatot az EU által közvetített párbeszéd keretében.
– A 7. cikkely végrehajtása érdekében Koszovó haladéktalanul tárgyalásokat kezdeményez az EU által közvetített párbeszéd keretében a koszovói szerb közösség megfelelő szintű önkormányzatának biztosítására vonatkozó konkrét rendelkezések és garanciák létrehozásáról a párbeszéd korábbi szakaszaiból származó megállapodásokkal összhangban, amelyeket az uniós közvetítő megerősített.
– A felek megállapodnak abban, hogy 30 napon belül létrehoznak egy vegyes monitoringbizottságot, amelynek elnöke az EU. Az összes rendelkezés végrehajtását a Közös Monitoring Bizottság biztosítja és ellenőrzi.
– A 9. cikk végrehajtása érdekében az EU 150 napon belül donorkonferenciát szervez annak érdekében, hogy beruházási és pénzügyi támogatási csomagot hozzanak létre Koszovó és Szerbia számára. Támogatás nyújtására addig nem kerül sor, amíg az EU meg nem állapítja, hogy a megállapodás valamennyi rendelkezését maradéktalanul végrehajtották.
– Koszovó és Szerbia megegyezik abban, hogy minden pontot egymástól függetlenül hajtanak végre.
– Jelen mellékletben szereplő sorrend nem kérdőjelezi meg azok végrehajtásának sorrendjét.
– Koszovó és Szerbia megállapodik abban, hogy nem akadályozza egyetlen cikkely (pont) alkalmazását sem.
– A megállapodás végrehajtásával kapcsolatos valamennyi vitára az EU által vezetett párbeszéd keretében kerül sor.
– Koszovó és Szerbia tudomásul vette, hogy a megállapodásból, e mellékletből vagy a korábbi párbeszédről szóló megállapodásokból eredő kötelezettségeik be nem tartása közvetlen negatív következményekkel járhat az EU-csatlakozási folyamataikra nézve, akárcsak az EU-tól kapott pénzügyi támogatásra vonatkozóan.
Epilógus
Végiggondolva a fent elmondottakat, és megnézve a szerb elnök vasárnap déli sajtótájékoztatóját, több dolog is eszünkbe juthat, az egyik az, hogy hova vezethet az Európai Unió „bot és sárgarépa” jellegű politikája, amely a jutalmazás & büntetés elvét követi, kinek-kinek érdemei szerint.
Aleksandar Vučić ezúttal is elmondta, hogy ő az Európai Unió híve, ő tudja ugyanis, vagyis ő tudja a lejobban, hogy mekkora anyagi előnnyel járhat Szerbia számára, ha nem veszik össze Brüsszellel. Ugyanakkor az ablaka alatt ott hangol a szélsőjobb, amely pillanatok alatt lerohanná Koszovót, verbálisan legalábbis.
Lélekben és alkotmányosan maga a szerb elnök sem mondott le a volt szerbiai tartományról, de mivel van némi realitásérzéke, ezért már sejti, hogy Koszovó rég elment, csak ezzel a gondolattal Szerbiában ma még nem lehet tömegeket megmozgatni.
Ezt a megérzést igazában maga sem akarja végiggondolni, mert azzal korábbi, és némileg jelenlegi önmagával kerülne szembe. Ugyanakkor azzal is tisztában van, hogy a koszovói albánok nem az együttélés bajnokai, ahogy az északi területeken élő koszovói szerbek vezetői sem.
Mindennek a levét pedig a Koszovóban szórványban élő szerbek isszák meg, akik minden nap ki vannak, és ki lehetnek téve a körülöttük élő albánok zaklatásainak.
– mondta a vasárnapi déli ebédet helyettesítő Vučić, aki minden bizonnyal abból indult ki, hogy ha bármit is aláír, akkor elismeri Koszovó függetlenségét.
Csakhogy ez az álláspont nélkülözi a következetességet, 2015-ben ugyanis már aláírta a koszovói Szerb Községek Közösségének létrehozását szabályozó megállapodást, és ha ebből indulunk ki, bizonyos értelemben már akkor elismerte Koszovót.
- AI6 nap telt el azóta
ChatGPT: Móricka esete a felturbózott papagájjal
- Szerbia4 nap telt el azóta
Magyarországgal is példálódzott a szerb elnök a Putyin elleni elfogatóparancs kapcsán
- Fegyverzet6 nap telt el azóta
Ukrajnát leszámítva Szerbia fegyverkezik leginkább az európai országok közül
- B A Balkanac5 nap telt el azóta
Kard és tollforgatás, szaporodó szigetekkel (avagy midőn a tök virágzott Japánban)