Connect with us

Szerbia

KOMOLYZENE: Elhúzza-e az orosz Wagner-csoport Koszovó nótáját?

Közzétéve:

A megjelenés dátuma

wagner csoport nyilvános megmozdulás
WAGNER: Damnjan Knežević a Wagner "logóval", madarát tolláról, embert a jelképekről (Screeenshot)
play iconIde kattintva meghallgathatod a cikket (kettő az egyben)
Olvasási idő: 6 perc

December 18-án szerb szélsőségesek tobzódtak a Szerbia és a Koszovó között lévő jarinjei (határ)átkelőnél, amivel kapcsolatban akár azt is mondhatnánk, hogy Oroszország tesztelte a KFOR-t, illetve az azt franchise-ban működtető NATO-t. A megmozdulást az orosz Wagner Csoporttal lepaktáló „migránsvadász” Damnjan Knežević és Népi Zenekara, azaz Népi Járőrsége szervezte, amelynek a tagjait a szerb államfő közel három évvel ezelőtt “fasiszta ganajoknak” nevezte. Azóta vagy megváltozott Aleksandar Vučić véleménye, vagy szemet huny az említett jelzővel illetett ideológiai csoport tevékenysége felett, vagyis – mandarinról magyarra fordítva – megtűri a fasizmus térhódítását Szerbiában – merthogy az általa „fasiszta ganajok” továbbra is szabadon, sőt, egyre szabadabban lófrálnak a birodalmában.

„Imádkozz Istenhez, igazodj Oroszországhoz!”

December 18-án tehát szerb szélsőségesek demonstráltak a jarinjei átkelőnél, amelyet a koszovói szerb barikádok emelésével párhuzamosan zárt le a koszovói rendőrség többségi, albán állománya.

A demonstrálók nem is titkolták, hogy érzelmi és egyéb közösséget alkotnak Oroszországgal, az általuk kifeszített transzparensen ugyanis az volt olvasható, hogy „Imádkozz Istenhez, igazodj Oroszországhoz”, ráadásul az egyik szerb szélsőjobboldali csoport vezetője a Wagner Csoport jelvényét viselte a sapkáján, miután a szerb sajtó szerint egy hónappal ezelőtt az említett csoport vendége volt Oroszországban.

Damnjan Kneževićről van szó, akinek a csoportja még mindig fel-fel lép az „illegális migránsok” ellen, és ezzel kapcsolatban bírálja/támadja a szerb államot, vagy legalább is ezt játssza el, amely évente 30-40 millió eurót zsebel be az Európai Uniótól a migránsok ellátása fejében, de a „járőrök” az ukrajnai háború kezdete óta inkább „hasznosítják magukat” az orosz inváziót támogató belgrádi megmozdulások egyik szervezőjeként, ezért nem csoda, hogy szívesen látott vendégek Oroszországban.

Knežević emberei előfordulnak a Russia Today (RT) orosz állami televízióban, legutóbb például az RT háborúra uszító filmjében tűntek fel migrásvadászként, miközben Koszovó kapcsán arról beszéltek, hogy önkénteseket toboroznak, és megindulnának dél felé, ha netalán megromlik a helyzet.

– Sok háborús veterán tart velünk, sok ember, akik jártak Szíriában, Ukrajnában és 1999-ben Koszovóban

– dicsekedett augusztusban-szeptemberben a járőrök vezetője a fenti videóban, aki ezt megelőzően májusban Moszkvában is járt, és mutogatta magát az RT ottani stúdiójában is.

A srbin.info portál akkor azt írta, hogy a „népi járőröket” lehet, hogy kitiltják a szerbiai médiából, de Knežević szavai éppen ezért hallhatók a vezető orosz tévécsatornákon, portálokon és úgy általában a médiában. Ennek bizonyítására több videóval „meg is idézték” Knežević moszkvai „mondolatait”, amelyeket a gyűlölt nyugat Twitteres portálján népszerűsítettek befogván a „szabad madárkát” az orosz kalitkába.

A Népi Járőrség vezetője moszkvai/oroszországi útjai egyikén a Komszolovszkaja Pravda rádiójában emlékeztetett arra, amit az ukrajnai „különleges hadművelet” beindítását követő első belgrádi nagygyűlésen mondott, és amivel még a műsorvezetőt is meglepte.

– Azt mondtam, hogy mi nem vagyunk oroszpártiak, és nincs is szükségünk arra, hogy oroszpártiak legyünk, mert mi szerbek vagyunk, és minden szerbnek az oroszok a testvérei

– mondta a keresztnevén szólított Damjan, a műsorvezető pedig majdnem elolvadt a gyönyörűségtől. Knežević arról is beszélt, hogy Aleksandar Vučić nem Szerbia ellensége, de a Nyugat lefizeti.

A szerb szélsőjobbos figura ezzel kapcsolatban még megjegyezte, hogy 2000. október 5-ét, vagyis Slobodan Milošević, volt szerb & jugoszláv diktátor bukását követően, minden szerbiai politikai párt megalakítását a Nyugat finanszírozta, beleértve ebbe a korábban kormányzó Demokrata Pártot, vagy a most hatalmon lévő Szerb Haladó Pártot is.

A helyzet drámaiságát Knežević azzal tette igazán plasztikussá, hogy szerinte az Európai Unió és a State Department „megerőszakolta Szerbiát” a médiatérben, valamint kulturális és gazdasági értelemben is.

– A szerb hazafiak ugyanakkor a szerb nép nagyobb részét teszik ki, de szárnyaszegettek, mert nincs saját televíziójuk, nincs saját médiájuk, és így nem tudják megmutatni, hogy valójában mi is a helyzet

– mondta a szárnyaszegettségben vergődő szerb szélsőjobbos vezető, aki ily módon szenvedett vagy tíz percig, szinte már telesírta a stúdiót, hátha beígérnek neki az oroszok egy tévécsatornát.

A Wagner Csoport fegyveres szimfóniája

Szerb médiabeszámolók szerint Damnjan Knežević november végén az újonnan megnyílt Wagner Védelmi Technológiai Központ vendége volt Szentpéterváron. A Wagner orosz magánhadsereg Jevgenyij Prigozsin tulajdonában van, a zsoldosokat azzal vádolják, hogy háborús bűnöket követtel el világszerte, de leginkább Szíriában és Afrikában, de Ukrajna is hamarosan felkerül a listára.

wagner november

„Zenei továbbképzés” a Wagner-központban (Forrás: Telegram, Zli Orlovi, magyarul: Gonosz Sasok)

Knežević Alekszandr Liszov társaságában járta be az új „technológiai központot”, Liszov a Wagner Csoport szerbiai „leányvállalatának”, az Orlovi (Sasok) orosz-szerb kulturális és információs baráti és együttműködési központnak az ideológusa és vezetője, vagyis a szálak itt összeérnek, Liszovot 2017-ben a pristinai hatóságok azoknak a listájára helyezték, akiket kitiltottak az “el nem ismert hamis ország” területéről, ahogy a szerb hazafias média szereti nevezni Koszovót.

A Wagnernél tett Knežević-látogatás szinte észrevétlen maradt Szerbiában, és csak a Vlagyimir Putyin orosz elnök közeli munkatársának számító Prigozsin későbbi bejelentése pukkant nagyot, amelyet Belgrádban úgy értelmeztek, hogy a Wagner Csoport megnyitja szerbiai központját.

Prigozsin a „telegramos” bejelentésben megemlítette, hogy a szerbiai Sasok (is) a nemrég megnyitott szentpétervári központ új lakói lesznek (ingyen), vagyis Knežević ha televíziót nem is, de székhelyet kapott, és ezáltal „szent szinkópa” lett Szerbiában, ha szabad ilyen zavarosan fogalmazni, mert a Vučić-féle kormányzat már kevésbé mer rálépni Knežević pedáljára, és esetleg ismét lefasisztázni őt és a szintén zenészeket, mivel a Wagner már eléggé bekottázta Oroszországot.

Az Orlovi=Sasok szervezet elsőként azt a feladatot kapta, hogy hajtson végre „információs leszámolást” azokkal az orosz liberálisokkal, akik Szerbiában kötöttek ki a háború miatt, és ott próbálnak „oroszellenes tevékenységet” folytatni, amivel moszkvai megítélés szerint lejáratják Oroszországot, és megrontják a szerb-orosz kapcsolatokat.

Liszov, aki a fent már említett Gonosz Sasok egyik adminisztrátora, a BBC szerint tisztázta a szerbiai Sasokkal kapcsolatos félreértéseket, és cáfolta, hogy a Wagner Csoport kirendeltséget nyitott Szerbiában, viszont megerősítette, hogy a Sasok „befészkelhetik magukat” a szentpétervári Wagner-központba. Ami lényegében ugyanaz, csak pepitában: létrejött a kapcsolat a szerb szélsőjobb és a Wagner Csoport között.

Ennek pedig egyik legészrevehetőbb jele volt, hogy Damnjan Knežević a jarinjei (határ)átkelőnél tartott tobzódásnál a Wagner Csoport jelvényét viselte a sapkáján, az pedig már nem ideológia, hanem csak távolság kérdése, hogy hol van a Sasok fészke.

A szerb-orosz központot vezető Liszov ugyanakkor tagadja, hogy a Sasok bármilyen kapcsolatban lennének a Wagner Csoporttal azon felül, hogy használják az épületüket, pénzügyi támogatásról meg szó sincs, azt pedig nem lehet kémkedésnek tekinteni, hogy adatokat gyűjtenek a Szerbiában hangoskodó „orosz liberálisokról”, akik „nagyon mérgező” tevékenységet folytatnak.

– Posztjaimmal szeretném rákényszeríteni azokat a liberálisokat, akikről információkat publikálok, hogy szépen viselkedjenek

– mondta Liszov, aki ezek szerint a „békés meggyőzés” híve. Az oroszok szeretnek metaforákat használni, ezért nevezik Ukrajna lerohanását „különleges hadműveletnek”, „orosz liberálisként” pedig azokat emlegetik, akik nem támogatják az ukrajnai háborút és Vlagyimir Putyin (rém)uralmát. Ilyen oroszból most körülbelül 140 ezer van Szerbiában.

Katonai műveletlenség

Liszovtól eltérően Knežević nem tagadja, hogy szükség esetén orosz segítségre számítanak Oroszországtól, és már időpontokat is emleget, mivelhogy véleménye szerint a helyzet Koszovóban bármelyik órában eszkalálódhat, Boszniában pedig bármelyik nap, miközben a szerbiai hadsereg nem igen áll készen, de maga Szerbia sincs felkészülve értelemben. Ez persze, ellentmond a szerb hadsereg nagyszerűségével kapcsolatos kormányzati mantráknak, de legyen bárhogy is, a szerbiai katonák „zeneileg” aligha műveltek annyira, mint a Wagner tagjai.

– Hazánk bajban van, ez kiderül a hírekből, és mind abból, ami Koszovóban történik. Igencsak ellenséges szándékokat tápláló országok vesznek bennünket körül, sajnos. Nem azt mondom, hogy népek, hanem azt, hogy országok

– fogalmazott a Népi Járőrség vezetője egy internetes műsorban, ahol az elmondottak szerint a jelenlegi helyzetben abban látja a maga küldetését, hogy az elkövetkező időszakban tovább erősítse a kapcsolatokat az „orosz testvérekkel”, és hogy Szerbia szükség esetén Szerbia „megfelelő segítséget kapjon”.

Knežević megjegyezte: adja Isten, hogy ne történjen semmi, de itt mindennapos a fegyvercsörtetés, miközben még Ukrajnában tart a testvérháború, amelyet a NATO idézett elő, mert szerette volna minél inkább megközelítsék Oroszországot.

– Nekünk most nem jó egy háború Koszovóban, amíg nem fejeződik be Ukrajna, ott még két évig tart, de tavaszra többnyire minden véget fog érni, az oroszok pedig jönnek ki jól belőle, és megvalósítják azt, amit el akartak érni

– mondta a Népi Járőrség vezetője, aki szerint ekkor óriási lehetőség kínálkozik Szerbia számára, hogy „megvédje magát, és visszaszerezze bizonyos nemzeti érdekeit”, ami persze, ismét csak mandarin nyelven van mondva, értse, ki hogy akarja.

– Addig azonban magunknak kell elboldogulnunk ebben a helyzetben, és meg kell őriznünk az embereink életét, a nemzeti érdekeinket, ami azt jelenti, hogy semmit sem szabad aláírni, és semmiféle döntést sem szabad hozni

– mondta Knežević ismét csak rébuszokban fogalmazva, de régi igazság, hogy aki rébuszokban beszél, az vagy nem tudja, hogy mit akar tenni, vagy nagyon is tudja, de arról viszont másképp nem lehet beszélni, csak rébuszokban. Ez a történet itt persze, nem fejeződik be, de miután jócskán túlléptük a magunk által többé-kevésbé betartott terjedelmi korlátot, most azzal tesszük ki a pontot, hogy még visszatérünk a témához, merthogy Vučić és a szélsőjobb egy zenekarban játszik.

Szerbia

Ha a buszvezető eltéved, akkor az utasok igazítják útba Belgrádban

Közzététel:

a megjelenés dátuma

Belgrádban mindig élmény a buszozás, a kép nem most készült, viszont jól látható rajta a Kentkart jegykezelő automatája (Forrás: Twitter)
play iconIde kattintva meghallgathatod a cikket (kettő az egyben)
Olvasási idő: 2 perc

Belgrádban nem a GPS, hanem az utasok segítik ki a buszvezetőket. A káoszhoz nem csak az ellenzéki és kormánypárti tüntetők járulnak hozzá, hanem a polgármesteri hivatal is, amely felmondta az együttműködést a városi közlekedésben használt szoftvereket gyártó török Kentkart céggel. Ezt követően elég kalandossá vált a buszozás Belgrádban, ahol több, mint húsz külföldi sofőrt is alkalmaznak.

Ki a sofőr a buszon?

A szerződés felmondását követően a Kentkart leszerelte a jegykezelő készülékeket, így az utasok jó része – akik korábban nem váltottak bérletet – akár ingyen is utazhatnak a belgrádi buszokon.

344727360 784922182859731 7484021065860411039 n transformed

A bajt még tetézi, hogy a török cég működtette a buszvezetők számára készített szoftvereket is, amelynek segítségével a sofőr kritikus és kevésbé kritikus szituációkban tájékozódott, miután azok speciális, GPS jellegű navigációs programot is tartalmaztak, amely az útlezárások esetén alternatív útvonalat kínált fel a buszvezetőnek.

Olyan készülékekről van szó, mint amilyen a mellékelt képen is látható. Ezeknek a készülékeknek a leszerelését követően könnyen bajba kerülhettek azok a sofőrök, akik nem ismerik a várost, ilyenekből pedig egyre több.

buszvezető

Az utasokat a helyi virágárus így tájékoztatja az 52-es, 53-as és 56-os busz útvonalának módosulásáról (Forrás: )

Belgrádban a városi közlekedési vállalat (GSP) külső szolgáltatóknak szervezte ki a buszvezetői tevékenység egy részét, ezek a vállalkozások pedig Srí Lankából vagy Indiából érkező munkaerőt alkalmaznak, mert olcsóbb, és mert a szerbek is külföldön keresik a boldogulást, nem pedig a „tejjel-mézzel folydogáló szerbiai Kánaánban.

A mindinkább szaporodó tüntetések – kormánypártiak vagy ellenzékiek, ebben az esetben teljesen mindegy – csak tetézik a problémákat, mert módosítani kell egyes járatok útvonalát.

A külföldről érkezett sofőrök a saját járatuk vonalát ugyan ismerik, de ha kerülőútra kényszerülnek, akkor gyakran eltévednek.

Eddig segítették őket Kentkart által üzemeltetetett készüléket, de miután azokat leszerelték, így támasz nélkül maradtak.

Csak nemrég jöttek

A világháló szerbek által lakott részén terjedni kezdett egy videó, amelyen jól látható, hogy az egyik utas igazítja útba a sofőrt, és mondja meg neki, hogy hol álljon meg, vagy hogy hol forduljon jobbra.

A belgrádi stadionoknál (Crvena Zvezda, Partizan), vagyis az Autokomandánál közlekedő 48-as járatnak valami okból kifolyólag módosult az útvonala, és az egyik utas Instagram-bejegyzése szerint még mindig a városban kerengenének, ha egy másik utas nem igazítja útba a külföldi sofőrt.

Miután a magánvállalkozók tavaly ősszel hoztak be buszvezetőket Srí Lankából, így a sofőrtől aligha várható el, hogy az egész város a fejében legyen, így egy útvonalmódosítás esetén – szó szerint – el van veszve.

Ivan Banković, a belgrádi buszvezetők szakszervezetének egyik illetékese ezzel kapcsolatban úgy nyilatkozott az N1 televíziónak, hogy ez nem az első ilyen eset, és nem is az utolsó.

Banković szerint a közlekedési vállalatnál nincsenek külföldi buszvezetők, viszont a magánvállalkozók legalább huszonötöt alkalmaznak.

A káoszgyáros Aleksandar Šapić, belgrádi polgármester azt ígérte, hogy május 30-ára elkészül az új jegykezelő applikáció, a járatellenőrző szoftvert pedig június végéig üzembe helyezik.

A szakszervezeti vezető ezzel kapcsolatban arra figyelmeztetett, hogy ilyen rövid idő alatt nem lehet elkészíteni egy komoly szoftvert, szerinte arra még több hónapig kell várni.

Addig pedig maradnak az autóbuszos kalandozások Belgrádban.

Az olvasás folytatása



Meteorológia

KÖVETÉS

Napi hírlevél


A szerző cikkei

Líra-könyvek

B.A. Balkanac

Balkanac

in english

Utazás

Letöltések

Google-hirdetés

Tíz nap legjava