A cikk meghallgatása

A szíriai menekültek Törökországban létrehoztak egy konvojt, amelyet a szervezők Fénykaravánnak (Caravan of Light) neveztek el. A menekültek & migránsok arra készültek, hogy a The Guardian megfogalmazása szerint “merész és kétségbeesett” kísérletet tegyenek az Európai Unióba történő belépésre. Más források szerint a karaván egy része már elérte a görög határt, egyes jelentések szerint mintegy százezer menekült tart Európa felé. A Fénykaraván útjáról a hírek a közösségi médiában, leginkább a Telegramon terjedetek, de tudomásuk volt róluk a migránsokat segítő csoportoknak és civil szervezeteknek is, amelyek azonban nem teljesen ugyanazt állították, mint a menet szervezői. Hivatalos adatok szerint Törökországban mintegy 3,8 millió szíriai és további 4-5 százezer afgán, afrikai stb. menekült van.

A fény “csiholása”

Egy migrációval foglalkozó hónlap szerint a Törökországban tartózkodó szír menekültek szeptember elején kezdték el szervezni a Fénykaravánt, hogy általa érjék el az Európai Uniót. A szervezők szerint a szíriaiak diszkriminációval és rasszizmussal szembesülnek Törökországban, és ezért a nemzetközi szervezetekhez fordultak, hogy segítsék a bejutásukat az Európai Unióba.

A szervezők a Telegramon létesítettek saját csatornát, amelynek szeptember első felében csaknem 85 ezer követője volt. Az útra indulókat arra kérték, hogy vigyenek magukkal hálózsákot, sátrat, mentőmellényt, vizet, konzervet és elsősegély nyújtására alkalmas készleteket.

– Bejelentjük (az indulást), amikor annak eljön az ideje

– mondta szeptember elején az egyik szervező az AFP hírügynökségnek, aki azonban a nevét nem kívánta felfedni. Annyit azonban elárult, hogy a szervezők egy része már az Európai Unióban él.

A menet megálmodói állítólag azt tervezték, hogy a karavánt legfeljebb 50 fős csoportokra osztják, mindegyik csoportot egy-egy felügyelő vezeti.

– Tíz éve vagyunk Törökországban. Védve vagyunk, de a nyugati országoknak meg kell osztaniuk a terhet

– olvasható egy üzenetben, amelyet az egyik adminisztrátor küldött a csatornán, miközben a szervezők azt állítják, hogy senki sem finanszírozza őket.

Közleményükben ehhez még hozzáteszik, hogy a Fénykaravánnak elnevezett menetet, amely “a forradalom méhéből bujt elő”, de végül a törökökkel összefüggésbe hozható “utálatos rasszizmus” váltotta ki, ami utalás egyes török pártok fellépésre a menekültekkel szemben.

A szervezők arra is panaszkodtak, hogy Törökország megkezdte a szíriaiak hazatelepítését, amivel a törökök “a diktátor Basár el- Aszad és milíciáinak karjai közé taszítják őket”. (Nem mellékesen szólva, a szíriai vezető fő támogatója Oroszország.)

A Fénykaraván szervezését megelőzte a török elnöki elképzelés, amely úgy szólt, hogy a szíriai menekülteket “önkéntes alapon” telepítik vissza a törökök által ellenőrzött, de szíriai területen lévő “biztonsági zónákba”.

Török részről ez leginkább azzal indokolható, hogy Törökországban fokozódik a menekültellenesség. Szakértők szerint Recep Tayyip Erdoğan célja az, hogy kezelje az országban uralkodó menekültellenes hangulatot a jövő júniusra kiírt elnökválasztás előtt, nem pedig az, hogy biztonságos megoldást találjon a szíriai menekültek számára.

Mi van a görög határnál?

A közösségi médiában terjedő hírek szerint a Fénykaravánhoz csatlakozó migránsok közül a múlt héten sokan érkeztek Bursába és Isztambulba, mielőtt a hétvégén a görög határ közelében lévő edirnei találkozási pont felé folytatták volna útjukat.

Ugyanezen források szerint a karavánhoz kapcsolódó felügyelők már az edirnei gyülekezési ponton vannak, és folynak az előkészületek arra, hogy a konvoj megkezdje a határ átlépését. A tervük az, hogy átsétálnak a görög határon, és így jutnak be az EU-ba.

A Fénykaravánról többször is nyilatkozott Ali Kassar, a genfi székhelyű Érzelmi Jólét Intézet (Emotional Well- Being Institute) megbízott elnöke, aki szerint nagyjából 115 000 migráns készül átlépni Görögország szárazföldi határát a törökországi Edirne közelében, ami azonban nem a végcél.

A fenti mondatból kiderül, hogy Európából ki támogatja a Fénykaravánt, de az említett szervezeten és az említett személyen kívül más támogatók is lehetnek, erre vonatkozóan azonban nincsenek adatok.

Mindenesetre Kassar úr és szervezete már felszólította az ENSZ-t – Genfben ezt nem volt nehéz megtenni -, hogy szavatolja a menetelés biztonságos haladását Európa felé, és arra figyelmeztet, hogy a migránskaravánnal szemben elkövetett bármely erőszakos vagy katonai akciókért a felelősség teljes mértékben az ENSZ-t terheli.

Közben a görögök is a nemzetközi szervezetekhez fordultak, Notisz Mitarakisz migrációs és menekültügyi miniszter tájékoztatta az ENSZ Menekültügyi Ügynökségét, valamint a Frontexet, az EU határigazgatási szervét és az Európai Parlamentet is a fejleményekről.

A közösségi média görög oldalán közben olyan hírek terjedtek, hogy a Fénykaraván egyértelműen Törökország kísérlete arra, hogy az illegális bevándorlókat eszközként használja fel. A görög posztolók szerint a törökök a szíriaiak és más nemzetiségűek tízezreit szervezték meg, és szállítják Görögország irányába.

Görögország északkeleti, Törökországgal közös szárazföldi határán a múlt szerdán valóban összegyűlt egy kisebb tömeg, és a határőrök mintegy 1500 migránst akadályoztak meg abban, hogy belépjenek az országba. Ezt a görög polgárvédelmi minisztere közölte, aki úgy vélte, hogy migránsok esetében létezik “szervezett terv”, amelynek végrehajtásába a török hatóságok is részt vesznek.

– Nyilvánvalóan létezik valamiféle szervezett terv Törökország részéről; a legtöbb esetben a migránsokat a török ​​csendőrség járműveivel hozzák a határhoz

– mondta Takisz Theodorikakosz a Szkai TV-nek adott interjújában a múlt csütörtökön.

– Ezt nem lehet spontánnak vagy nem szervezettnek nevezni

– tette még hozzá részben a nyomaték kedvéért, részben pedig a törökök besározása érdekében.

A közösségi média szerepe

A szerb hatóságok ugyan még nem reagáltak a Telegramon szeptember 4-e óta szerveződő Fénykaraván elnevezésű menetre, Radoš Đurović, a migránsokat segítő belgrádi központ, az APC/CZA igazgatója szerint ugyanakkor már nyilatkozott, szerint szó sincs olyan méretű tömegről, mint amekkoráról a Fénykaraván szervezői beszélnek.

Đurović azt is elmondta a Prva televízió műsorában, hogy az interneten terjedő felvételek általában 2015-ből származnak, és nincs túl sok közük a jelenlegi helyzethez, illetve a realitásokhoz.

A migránsokat segítő belgrádi központ igazgatója szerint Edirnében mintegy háromezer menekült tartózkodott, akik a közösségi médiában terjedő hírek hatására indultak el, de a török hatóságok intézkedését követően szétszéledtek.

Đurović egyúttal aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy a közösségi médiát sokan politikai haszonszerzésre használják fel, és egy ilyen kezdeményezés akár egy újabb migránsválságot is kiválthat, de jelenleg nincs vészhelyzet.

És ha már szót kapott – Đurović arról is beszélt, hogy az év eleje óta növekedett a migráció Szerbiában, és a duplájára ugrott az előző évhez képest a migránsok száma.

– A számok alapján a szerbiai befogadó központokban a hatóságok hatezer embert képesek ellátni, de a valóságban ennél jóval kevesebbet, főleg a Vajdaságban, a magyar határ mentén ezek a kapacitások eltörpülnek ahhoz képest, amennyi ember ott tartózkodik

– jelentette ki a migránsokat segítő szerbiai központ igazgatója a belgrádi Prva TV esti híradójában.

Összegzésként megállapíthatjuk, hogy feszültség kétségtelenül létezik a görög-török határon, hivatalos közlések szerint azonba szó sincs olyan méretű mozgásról, mint amekkorával a közösségi média szereplői riogatnak, és ráadásul a képek sem valódiak, vagy legalábbis nem az idén készültek. Ugyanakkor viszont az is igaz, hogy a korábbiakhoz képest növekszik a migránsok száma a térségünkben.

Legyen bárhogy is, a Fénykaraván körüli eseményeket érdemes potenciális veszélyként felfogni. Ezért már most elkezdhetünk készülni azokra az időkre, amikor az igazi hatalom már nem a kormányok kezében lesz, és az emberek életét nem miniszterelnökök és államfők irányítják, mert ezt a szerepet a közösség csatornák veszik át tőlük, így lesz majd Facebook-birodalom, Telegram-királyság, Twitter-köztársaság és Instagram-diktatúra.

Arról már ne is beszéljünk, hogy a közösségi média zavarkeltésre és tömegek mozgatására is kitűnően alkalmas, ami az iráni Twitter-forradalom óta hozzátartozik az online-világ befolyásának növekedéséhez, bár ez a Fénykaraván esetében most éppenséggel nem bizonyosodott be, de ki tudja garantálni, hogy legközelebb valami hasonlót nem visznek-e sikerre a szervezők. Ez a veszély valós.