Migráció
FÉNYKARAVÁN: Van vagy nincs százezer migráns a török-görög határon?
A szíriai menekültek Törökországban létrehoztak egy konvojt, amelyet a szervezők Fénykaravánnak (Caravan of Light) neveztek el. A menekültek & migránsok arra készültek, hogy a The Guardian megfogalmazása szerint “merész és kétségbeesett” kísérletet tegyenek az Európai Unióba történő belépésre. Más források szerint a karaván egy része már elérte a görög határt, egyes jelentések szerint mintegy százezer menekült tart Európa felé. A Fénykaraván útjáról a hírek a közösségi médiában, leginkább a Telegramon terjedetek, de tudomásuk volt róluk a migránsokat segítő csoportoknak és civil szervezeteknek is, amelyek azonban nem teljesen ugyanazt állították, mint a menet szervezői. Hivatalos adatok szerint Törökországban mintegy 3,8 millió szíriai és további 4-5 százezer afgán, afrikai stb. menekült van.
A fény “csiholása”
Egy migrációval foglalkozó hónlap szerint a Törökországban tartózkodó szír menekültek szeptember elején kezdték el szervezni a Fénykaravánt, hogy általa érjék el az Európai Uniót. A szervezők szerint a szíriaiak diszkriminációval és rasszizmussal szembesülnek Törökországban, és ezért a nemzetközi szervezetekhez fordultak, hogy segítsék a bejutásukat az Európai Unióba.
A szervezők a Telegramon létesítettek saját csatornát, amelynek szeptember első felében csaknem 85 ezer követője volt. Az útra indulókat arra kérték, hogy vigyenek magukkal hálózsákot, sátrat, mentőmellényt, vizet, konzervet és elsősegély nyújtására alkalmas készleteket.
– Bejelentjük (az indulást), amikor annak eljön az ideje
– mondta szeptember elején az egyik szervező az AFP hírügynökségnek, aki azonban a nevét nem kívánta felfedni. Annyit azonban elárult, hogy a szervezők egy része már az Európai Unióban él.
A menet megálmodói állítólag azt tervezték, hogy a karavánt legfeljebb 50 fős csoportokra osztják, mindegyik csoportot egy-egy felügyelő vezeti.
– Tíz éve vagyunk Törökországban. Védve vagyunk, de a nyugati országoknak meg kell osztaniuk a terhet
Kapcsolódó cikk
– olvasható egy üzenetben, amelyet az egyik adminisztrátor küldött a csatornán, miközben a szervezők azt állítják, hogy senki sem finanszírozza őket.
Közleményükben ehhez még hozzáteszik, hogy a Fénykaravánnak elnevezett menetet, amely “a forradalom méhéből bujt elő”, de végül a törökökkel összefüggésbe hozható “utálatos rasszizmus” váltotta ki, ami utalás egyes török pártok fellépésre a menekültekkel szemben.
A szervezők arra is panaszkodtak, hogy Törökország megkezdte a szíriaiak hazatelepítését, amivel a törökök “a diktátor Basár el- Aszad és milíciáinak karjai közé taszítják őket”. (Nem mellékesen szólva, a szíriai vezető fő támogatója Oroszország.)
A Fénykaraván szervezését megelőzte a török elnöki elképzelés, amely úgy szólt, hogy a szíriai menekülteket “önkéntes alapon” telepítik vissza a törökök által ellenőrzött, de szíriai területen lévő “biztonsági zónákba”.
Török részről ez leginkább azzal indokolható, hogy Törökországban fokozódik a menekültellenesség. Szakértők szerint Recep Tayyip Erdoğan célja az, hogy kezelje az országban uralkodó menekültellenes hangulatot a jövő júniusra kiírt elnökválasztás előtt, nem pedig az, hogy biztonságos megoldást találjon a szíriai menekültek számára.
Mi van a görög határnál?
A közösségi médiában terjedő hírek szerint a Fénykaravánhoz csatlakozó migránsok közül a múlt héten sokan érkeztek Bursába és Isztambulba, mielőtt a hétvégén a görög határ közelében lévő edirnei találkozási pont felé folytatták volna útjukat.
Ugyanezen források szerint a karavánhoz kapcsolódó felügyelők már az edirnei gyülekezési ponton vannak, és folynak az előkészületek arra, hogy a konvoj megkezdje a határ átlépését. A tervük az, hogy átsétálnak a görög határon, és így jutnak be az EU-ba.
A Fénykaravánról többször is nyilatkozott Ali Kassar, a genfi székhelyű Érzelmi Jólét Intézet (Emotional Well- Being Institute) megbízott elnöke, aki szerint nagyjából 115 000 migráns készül átlépni Görögország szárazföldi határát a törökországi Edirne közelében, ami azonban nem a végcél.
A fenti mondatból kiderül, hogy Európából ki támogatja a Fénykaravánt, de az említett szervezeten és az említett személyen kívül más támogatók is lehetnek, erre vonatkozóan azonban nincsenek adatok.
Mindenesetre Kassar úr és szervezete már felszólította az ENSZ-t – Genfben ezt nem volt nehéz megtenni -, hogy szavatolja a menetelés biztonságos haladását Európa felé, és arra figyelmeztet, hogy a migránskaravánnal szemben elkövetett bármely erőszakos vagy katonai akciókért a felelősség teljes mértékben az ENSZ-t terheli.
Közben a görögök is a nemzetközi szervezetekhez fordultak, Notisz Mitarakisz migrációs és menekültügyi miniszter tájékoztatta az ENSZ Menekültügyi Ügynökségét, valamint a Frontexet, az EU határigazgatási szervét és az Európai Parlamentet is a fejleményekről.
A közösségi média görög oldalán közben olyan hírek terjedtek, hogy a Fénykaraván egyértelműen Törökország kísérlete arra, hogy az illegális bevándorlókat eszközként használja fel. A görög posztolók szerint a törökök a szíriaiak és más nemzetiségűek tízezreit szervezték meg, és szállítják Görögország irányába.
Görögország északkeleti, Törökországgal közös szárazföldi határán a múlt szerdán valóban összegyűlt egy kisebb tömeg, és a határőrök mintegy 1500 migránst akadályoztak meg abban, hogy belépjenek az országba. Ezt a görög polgárvédelmi minisztere közölte, aki úgy vélte, hogy migránsok esetében létezik “szervezett terv”, amelynek végrehajtásába a török hatóságok is részt vesznek.
– Nyilvánvalóan létezik valamiféle szervezett terv Törökország részéről; a legtöbb esetben a migránsokat a török csendőrség járműveivel hozzák a határhoz
– mondta Takisz Theodorikakosz a Szkai TV-nek adott interjújában a múlt csütörtökön.
– Ezt nem lehet spontánnak vagy nem szervezettnek nevezni
– tette még hozzá részben a nyomaték kedvéért, részben pedig a törökök besározása érdekében.
A közösségi média szerepe
A szerb hatóságok ugyan még nem reagáltak a Telegramon szeptember 4-e óta szerveződő Fénykaraván elnevezésű menetre, Radoš Đurović, a migránsokat segítő belgrádi központ, az APC/CZA igazgatója szerint ugyanakkor már nyilatkozott, szerint szó sincs olyan méretű tömegről, mint amekkoráról a Fénykaraván szervezői beszélnek.
Đurović azt is elmondta a Prva televízió műsorában, hogy az interneten terjedő felvételek általában 2015-ből származnak, és nincs túl sok közük a jelenlegi helyzethez, illetve a realitásokhoz.
A migránsokat segítő belgrádi központ igazgatója szerint Edirnében mintegy háromezer menekült tartózkodott, akik a közösségi médiában terjedő hírek hatására indultak el, de a török hatóságok intézkedését követően szétszéledtek.
Đurović egyúttal aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy a közösségi médiát sokan politikai haszonszerzésre használják fel, és egy ilyen kezdeményezés akár egy újabb migránsválságot is kiválthat, de jelenleg nincs vészhelyzet.
És ha már szót kapott – Đurović arról is beszélt, hogy az év eleje óta növekedett a migráció Szerbiában, és a duplájára ugrott az előző évhez képest a migránsok száma.
– A számok alapján a szerbiai befogadó központokban a hatóságok hatezer embert képesek ellátni, de a valóságban ennél jóval kevesebbet, főleg a Vajdaságban, a magyar határ mentén ezek a kapacitások eltörpülnek ahhoz képest, amennyi ember ott tartózkodik
– jelentette ki a migránsokat segítő szerbiai központ igazgatója a belgrádi Prva TV esti híradójában.
Összegzésként megállapíthatjuk, hogy feszültség kétségtelenül létezik a görög-török határon, hivatalos közlések szerint azonba szó sincs olyan méretű mozgásról, mint amekkorával a közösségi média szereplői riogatnak, és ráadásul a képek sem valódiak, vagy legalábbis nem az idén készültek. Ugyanakkor viszont az is igaz, hogy a korábbiakhoz képest növekszik a migránsok száma a térségünkben.
Legyen bárhogy is, a Fénykaraván körüli eseményeket érdemes potenciális veszélyként felfogni. Ezért már most elkezdhetünk készülni azokra az időkre, amikor az igazi hatalom már nem a kormányok kezében lesz, és az emberek életét nem miniszterelnökök és államfők irányítják, mert ezt a szerepet a közösség csatornák veszik át tőlük, így lesz majd Facebook-birodalom, Telegram-királyság, Twitter-köztársaság és Instagram-diktatúra.
Arról már ne is beszéljünk, hogy a közösségi média zavarkeltésre és tömegek mozgatására is kitűnően alkalmas, ami az iráni Twitter-forradalom óta hozzátartozik az online-világ befolyásának növekedéséhez, bár ez a Fénykaraván esetében most éppenséggel nem bizonyosodott be, de ki tudja garantálni, hogy legközelebb valami hasonlót nem visznek-e sikerre a szervezők. Ez a veszély valós.
Szerbia
A magyar rendőrök állítólag különösen az afgán migránsokkal szemben agresszívak
Ez a GAME, azaz a játék: átkelni a migránsellenes kerítésen, amelyet Magyarország 2015-ben emelt a szerb határon, majd remélni, hogy megmenekülhetsz a magyar járőrök erőszakos fellépése elől. Mintegy ezer menekült/migráns várja a sorát (és a sorsát) Szabadkán az elfoglalt házakban vagy az erdőkben, macska-egér játékot játszva a szerb rendőrséggel. Erről közölt hosszú cikket a Courrier des Balkans (CB) francia portál helyszíni beszámolójában.
Már tízszer próbálkozott
Egy magát Armannak nevező férfi arról számolt be a tudósítónak, hogy már tízszer próbálkozott bejutni Magyarországra, de eddig nem sikerült neki.
– De nem adom fel!
– mondta a húszas éveiben járó afgán fiatalember, aki egy régi poros szőnyegen ült, egy nagy, kék ponyvából készült lugas alatt. Azt reméli, hogy eljuthat az Egyesült Királyságba, pisztáciát hámozott, miközben két barátjával együtt zenét hallgatott egy kis hordozható hangszórón.
Itt találtak ideiglenes menedéket, a vasúti sínek és egy régi, elhagyatott épület között, az észak-szerbiai Szabadkán, a magyar határ közelében lévő vasútállomáson.
Ezen a meleg, napsütéses késő délelőttön Arman és két útitársa egyelőre várakozik. De amikor eljön az este, biztosak benne, hogy még egyszer kipróbálják magukat a játékban.
A GAME számukra azt jelenti, hogy elhagyják Szabadkát, bemennek valamelyik határ melletti erdőbe, majd megpróbálnak átjutni a “migránsellenes kerítésen”, ahogy Orbán Viktor magyar miniszterelnök nevezi.
A CB arról számol be a francia olvasóknak, hogy a magyar-szerb határon egy több mint három méter magas, és 175 kilométer hosszú, kamerákkal és mozgásérzékelőkkel felszerelt, sok magyar rendőrjárőr által felügyelt kettős kerítés van, az egyik kerítés tetején Concertina szögesdróttal.
A Concertina szögesdrótot árusító egyik cég szerint igen éles tövisek vannak a dróton, amelynek egyetlen alkalmazási célja a “szigorú védelmezés”
A Courrier des Balkans beszámolója szerint mintegy 800 millió euróra volt szükség a kerítés felállításához, amelyet 2015 nyarán építettek, amikor menekültek tízezrei kerestek menedéket Európában a szíriai háborút, vagy a saját országukban tapasztalható erőszakot és a szegénységet maguk mögött hagyva.
Elveszik a migránsok telefonját
A kerítés átlépése azonban nem garancia arra, hogy az Európai Unió felé vezető úton szabadon haladhatnak tovább a migránsok.
– Amikor a magyar rendőrök elkapnak minket, és visszaküldenek Szerbiába, elkobozzák vagy megsemmisítik a telefonjainkat
– mondta Arman, aki szerint a magyar rendőrök gyakran erőszakosak, különösen, amikor rájönnek, hogy afgán migránsokkal van dolguk.
A pushback, vagyis a “visszatoloncolás” gyakorlata miatt 2020 decemberében az Európai Unió Bírósága (EUB) elítélte Magyarországot, de ez a gyakorlat már nem lepi meg Maria Margát, a migránsokat támogató szabadkai Collective Aid nevű szervezet programvezetőjét.
Maria Marga, a szabadkai száműzötteket támogató Collective Aid nevű szervezet programvezetője (Forrás: LinkedIn)
Marga szerint a 2019 óta működő szervezet a helyszínen rendszeresen gyűjti a magyar rendőrség által gyakran erőszakkal visszafordított száműzöttek vallomásait, szerinte a magyar rendőrök a nemzetközi törvények és a visszaküldés tilalmának elve ellenére lépnek fel a migránsokkal szemben.
Dzsungel a határ mentén
Amíg a határátlépésre várnak, a legtöbb migráns sátrakból és rögtönzött szállásokból álló informális táborokban él a határmenti erdőkben, vagyis a “dzsungelben”.
A szerb hatóságok 2015-ben a város déli bejáratánál befogadóközpontot nyitottak, amely jelenleg 220 férőhellyel rendelkezik, de több mint 400 ember lakik ott.
A szerbiai menekültügyi hivatal által működtetett központ továbbra sem rendelkezik elegendő személyzettel ahhoz, hogy szálláshelyet biztosítson a határmenti régióban tartózkodó mintegy ezer migránsnak.
A tizennégy éves Naïm, akivel a CB riportere a tábor közelében találkozott, kissé elveszettnek tűnt.
– Három napja vagyok itt, és nincs hely a táborban, ezért itt alszom
– mondta Naïm, a központ melletti üres területre mutatva. A tinédzser hat hónappal ezelőtt hagyta el a kelet-szíriai Dajr ez-Zaurt, majd Törökországon és Bulgárián keresztül utazott, mielőtt Észak-Szerbiába ért. Annak ellenére, hogy csak tizennégy éves, a szabadban tölti az éjszakát.
Nem Naïm az egyetlen, aki a táboron kívül alszik. Más migránsok is ott alszanak, vagy ahol tudnak a városban, esetleg a Szabadkától tíz kilométerre északra lévő erdős területen keresnek menedéket.
Maria Marga szerint “az elmúlt három hónapban a szerb rendőrség folyamatosan “kilakoltatta a táborokból és a házakból” a migránsokat.
A Border Violence Monitoring Network (Határmenti Erőszak Figyelő Hálózat, BVMN), amelynek a Collective Aid is tagja, egy nemrégiben készült jelentésében arról számolt be, hogy a szerbiai rendőrök csak 2023 júliusában 27 razziát hajtottak végre, amelyek közül néhányban a rendőrök erőszakosan léptek fel, lerombolták a migránsok sátrait, és ellopták a holmijukat.
– Ezek a rendőrségi akciók növelik a menekültek bizonytalanságérzetét, mert elszigetelt körülmények között találják magukat, nehezen jutnak élelemhez és vízhez
– fogalmazta meg a kifogásait a Collective Aid programvezetője, Maria Marga.
Szerb rendőrök és migránsok
Augusztus elején a szerb hatóságok több mint 800 rendőrt és csendőrt mozgósítottak egy nagyszabású művelet keretében az embercsempész-hálózatok felszámolására: tizenhárom embert tartóztattak le, és fegyvereket koboztak el.
A koszovói befogadó központ regisztrációs irodája néhány migránssal és egy kirongyosodott szerb zászlóval (Fotó: BALK)
Maria Marga rámutatott arra, hogy a szerb hatóságok közleménye nem tesz említést “arról a 300 migránsról, akiket szintén “letartóztattak”, mielőtt buszokkal táborokba küldték őket, egyebek között a Szabadkától 500 kilométerre délre fekvő Presevóba”.
Szerinte a szerbiai rendőrök az ilyen jellegű akciókkal akarják távol tartani a migránsokat a magyar határtól.
– Ezeknek a rendőrségi razziáknak az a céljuk, hogy a migránsok körül ellenséges és bizonytalan légkört teremtsenek
– jelentette ki a Collective Aid szabadkai programvezetője.
A Frontex számol
A Frontex határőrizeti ügynökség 2022-ben 145 600 illegális határátlépést számolt össze a nyugat-balkáni régióban, ami 136%-os növekedést jelent 2021-hez képest a szolgálat által gyűjtött adatok szerint.
Az uniós szervezet szerint a migránsok körében prioritást élvez a “balkáni útvonal”, amelyet általában a közel- és közép-keleti migránsok/menekültek használnak.
Szinte minden Szabadka környéki településen van egy Határőr utca, ez itt történetesen Kelebia (Fotó: BALK)
Tavaly októberben az Európai Bizottság megállapodott a Frontex szerepének megerősítéséről Szerbiában, Bosznia-Hercegovinában, Montenegróban és Albániában, és 39,2 millió eurót bocsátott rendelkezésre ezen országok határainak “biztosítására” mobil megfigyelőrendszerek, drónok és biometrikus eszközök beszerzésével.
Maria Marga szerint egyre nagyobb az aggodalom a migránsok körében a Frontex szerbiai feltűnése miatt.
– Az év eleje óta láttunk olasz, német és holland rendőröket, akik ugyan nemzeti egyenruhájukban, de Frontex karszalaggal voltak jelen.
A Collective Aid programvezetőjét azért is aggasztja a Frontex bevetése a régióban, mert értesülései szerint az uniós határőrizeti szervezet ellen felmerültek a vádak, hogy a görög parti őrség által végrehajtott kitoloncolásokhoz nyújtott támogatást.
Marga szerint egyelőre nem világos a Frontex ügynökeinek új küldetése, nem tudja, hogy a határőrizeti szervezet azért jelent-e meg a térségben, hogy támogassa a szerb rendőrség akcióit, és tagjai járőrözzenek a határon, vagy azért, hogy adatokat gyűjtsenek?
Amikor Szabadkán leszáll az éj, Arman és két barátja elindul Magyarország felé. Talán egy újabb esti GAME kicsit közelebb jutattja őket az Egyesült Királysághoz, de az sem kizárt, hogy egy újabb kudarc esetén hosszabb időre lehorgonyoznak Szerbiában.
(A Courrier des Balkans nyomán)
-
Koszovó7 nap telt el azóta
Lelőttek egy rendőrt Koszovóban, akár magyar katonák élete is veszélybe kerülhet
-
Szerbia6 nap telt el azóta
Vučić etnikai tisztogatásról beszélt, Moszkva szerint Koszovó potenciális veszélyt jelent
-
B A Balkanac2 nap telt el azóta
Felröhögünk a dolgok állásán (Kontrapunkt ’23)
-
Szerbia2 nap telt el azóta
Vajon mire figyelmeztetett Vučić a Presevo-völggyel kapcsolatban?