Connect with us

Írd be ide, amit keresel!

Szerbia

ÖSSZEESKÜVÉS-ELMÉLET: Vučić az amerikai tervek “legkomolyabb végrehajtója” a régióban

OPEN BALKAN szerbia albania macedonia
ÖSSZEBORULÁS: Szeptemberben megnyílik az egységes munkaerőpiac
Olvasási idő: 4 perc

A Balkán-félszigeten 2019-ben indult geopolitikai folyamatok napjainkra, úgy tűnik, hogy konkrét formát öltenek. Természetesen a Nyílt Balkán (Open Balkan) kezdeményezésről beszélünk, egy Szerbiából, Albániából és Észak-Macedóniából álló regionális gazdasági szövetségről, amelyhez a jövőben esetleg Bosznia-Hercegovina, Montenegró és Koszovó is csatlakozhat. Vagy nem, de éppen erről szól ez a cikk. Vagy mégis?

A szerbek és albánok ölelgetik egymást

A “Mini Schengen” néven is emlegetett társulás 2021 júliusában jött létre a szkopjei megállapodással, amely 2023. január 1-jétől minden határ- és vámkorlát eltörlését irányozza elő. A szövetség akkor kapta meg mostani nevét.

Az Open Balkan első nagyon látványos eredménye az lehet, hogy 2022 végén, vagyis elvben néhány hónap múlva, mintegy 30 ezer munkavállaló érkezik Szerbiába a másik két tagállamból, vagyis Észak-Macedóniából és Albániából.

Az együttműködést minden fellengzős bejelentés, dicsérgetés és magasztalása ellenére – vagy éppen ezért – érdemes lenne górcső alá venni, de akkor tegyük is ezt meg.

Miközben elcsodálkozunk Aleksandar Vučić szerb elnök és Edi Rama albán miniszterelnök barátkozásán és összeborulásán, mormoljuk el félhangosan a kérdések kérdését, hogy “cui bono?”, vagyis valójában kinek az érdeke a Nyugat (és főleg az Európai Unió) által a közelmúltig elfeledett, háborúskodó, gazdaságilag, demográfiailag és infrastrukturálisan lepusztult balkáni államok ily módon történő összeboronálása.

Ezeket az országokat az Egyesült Államok (NATO) ma elsősorban amerikai (NATO) katonai bázisok telepítésére használja, ami a politikai Nyugatnak azt a szándékát jelzi, hogy le- és elszámoljon a politikai Kelettel, legyen az orosz, kínai vagy éppenséggel muszlim, itt az el- és leszámoláson van a hangsúly.

Ismeretes, hogy ennek az Open Balkan elnevezésű társulásnak a fő támogatója Richard Grenell, ez előző amerikai elnök, Donald Trump különmegbízottja volt, aki korábban a Koszovóval kapcsolatos szerb-albán párbeszédért felelt.

Míg diplomáciai szolgálatban volt, Grenellnek sikerült felhasználnia Aleksandar Vučić szerb elnököt és Avdullah Hoti koszovói miniszterelnököt a Washington megállapodás (két zavaros és egymással nem összefüggő, tartalom szempontjából nem azonos papírfecni) aláírására Trump választási kampányának támogatása érdekében.

Ez a kampány eléggé dicstelenül ért véget, miközben a koszovói “testvériség és egység” tovább épült (le). Pedig mióta “Donald Trump leállította a tömeggyilkosságokat, a szerbek és az albánok azóta ölelgetik egymást”. Aki azt gondolja, hogy mi kaptunk napszúrást, az itt olvasson utána.



kis festett kabatok222kis festett kabatok

Egy összeesküvés-elmélet

Nyilvánvaló, hogy az amerikaiaknak több okból is szükségük van erre a régióra a kiváló geostratégiai helyzet és a gazdag erőforrások miatt, ugyanakkor potenciális piacként is számba jöhet különféle áruk számára, de egyben az olcsó, magasan kvalifikált és képzett munkaerő tárháza is.

Természetesen a térség feletti ellenőrzés eléréséhez szükség volt egy sor instabil, szegény, korrupt és egymással veszekedő állam létrehozására, ami sikerült is. Mert hát megvolt rá a hajlam is. A következő lépés a helyi urak és autokraták eltávolítása, akik láthatóan kezdenek terhessé válni.

Az elmúlt napokban egy szenátorcsoport törvényjavaslatot nyújtott be az Egyesült Államok kongresszusában, amely a korrupció, a ” malignáns orosz befolyás” (minden alkalomra és minden időre nagyszerű ürügy) és a bűnözés elleni küzdelem támogatására vonatkozik a Nyugat-Balkánon, ami alatt odaát a volt Jugoszlávia EU-n kívüli részét értik, plusz Albánia.

Ez által az amerikai külügyminisztérium felhatalmazást kap arra, hogy egyéneket és közösségeket szankcionáljon, ha azok a fenti kategóriába esnek, és ki ne eshetne oda, a Balkánon sokaknak megvan ehhez az “előképzetségük”.

Ez a törvény valójában Biden 2021 júniusában kiadott 14033-as végrehajtási rendeletének folytatása lenne, amely jónéhány nyugat-balkáni politikust amerikai “feketelistára” tett.

Ami az (albániai) albánokat és a macedónokat illeti, együttműködőnek bizonyultak. Montenegróban a szerb ortodox egyházat és a szerbbarát ellenzéket használták fel Milo Đukanović destabilizálására és gyengítésére, aki kezdettől fogva ellenezte az Open Balkanhoz való csatlakozást.


Az új miniszterelnök, az albán nemzetiségű Dritan Abazović ezzel ellentétes álláspontot képvisel, és pozitívan viszonyul a szövetséghez, amelynek legutóbbi ülésén személyesen is megjelent. A montenegrói kormány és a szerb ortodox egyház közötti alapmegállapodás közelmúltbeli aláírása Abazović számára ugyanakkor meghozta a montenegrói szerbek többségének hallgatólagos támogatását, ami “tartalékot jelent” arra az estre, ha Đukanović (pártja) megvonja tőle a támogatást. Ezt hívják “politikai spájzolásnak”.

A bosznia-hercegovinai politikusok a háborús múlt vagy a korrupció miatt zsarolhatók, ezért nagy valószínűséggel ők is előbb vagy utóbb beleállnak a projektbe. Milorad Dodik sorsa Vučić támogatásán múlik, ami azt jelenti, hogy követni fogja őt.

Ezen a téren a legnagyobb akadályt Albin Kurti koszovói miniszterelnök jelenti, aki nagy valószínűséggel nyomás alá kerül az elkövetkező időszakban, kérdés, hogy a főszponzornak számító Amerika ezt meddig tűri.

Folytatja-e Amerika?

Természetesen mindez feltételhez kötött, és csak akkor számít valós opciónak, ha a jelenlegi amerikai kormányzat úgy dönt, hogy a Trump és Grenell által kijelölt úton halad tovább.

Ami Vučićot illeti, ő az amerikai tervek “legkomolyabb végrehajtója” a régióban. Minden bizonnyal őt is zsarolták különféle gyengeségei és ügyei okán, és az elkövetkező időkben komoly sakkjátszma vár rá saját pártján belül is a politikai jövőjével kapcsolatban, különösen a jelenlegi globális események tükrében.

Szerbia túlzottan eladósodott a nyugati, az orosz és a kínai bankokkal szemben, jókora költségvetési és kereskedelmi deficittel rendelkezik, miközben csökken az általa kibocsátott államkötvények iránti érdeklődés, és összeomlás előtti állapotban van az energiarendszer. Szerbia ásványkincsei azonban fedezetként szolgálhatnak a fent említett tartozások és követelések törlesztésére.

A jelenlegi belgrádi rezsim hajlandó még egy mandátumra, vagy esetleg az akár egy évtizedre kiterjedő hatalomért beváltani ezeket a kincseket, különösen, ha a szeme előtt ot lebeg a fent említett amerikai törvényt, amely bármikor ellene fordítható. Ezt támasztja alá, hogy a szerb elnök éppen pénteken sírta tele a stúdiót a lítiumügylet meghiúsulása miatt.

A Nyitott Balkán tehát az a konglomerátum, amellyel az Egyesült Államok szigorúbb ellenőrzés alatt tarthatja és hatékonyabban aknázhatja ki a régiót, mielőtt mások ezt tennék. Ez az említett országok további fejletlenségét, elszegényedését és elnéptelenedését jelenti. A Nyugat-Balkán valóban egyre nyitottabbá válik, a kérdés csak az, hogy kinek, merthogy már annyira nyitott, hogy lassan átjár rajta a szél.


Lektor nélkül dolgozunk. Ha helyesírási hibát találsz, akkor jelöld ki a szót az egérrel, majd egyszerre nyomd le a következő két billentyűt: Ctrl+Enter. A program semmiféle személyes adatot nem kér, és nem továbbít. Köszönjük, hogy segítesz jobbá tenni a BALK-ot!

Napi hírlevél


Mi munkát teszünk bele, legyen a megosztás a fizetség!





Helyesírási hiba jelentése

A következő értesítést küldjük a szerkesztőnek: