Bosznia
ALTERNATÍV TÖRTÉNELEMÓRA: Szergej Lavrov interjút adott a boszniai Szerb Köztársaság hivatalos tévécsatornájának
Szergej Lavrov orosz külügyminiszter valószínűleg nem teheti a lábát balkáni földre, ami nem jelenti azt, hogy gondolatait „nem élvezheti” a helyi közönség, Lavrov ugyanis Moszkvában interjút adott a boszniai Szerb Köztársaság közszolgálati televízió csatornájának, az RTRS-nek. A beszélgetés során az orosz diplomácia erős embere kemény kritikát fogalmazott meg immár sokadszor a nyugattal szemben. Az EU és a NATO tagok mellett a hagyományosan orosz szövetségesnek számító Szerbia és boszniai Szerb Köztársaság vezetése is kapott intenciókat a politikájuk jövőbeli alakításához. Az alábbiakban a majd 40 perces interjú főbb gondolatait emeljük ki témakörök szerint összerendezve.
A Nyugat a felelős mindenért
Lavrov a monológ jellegű interjú során a boszniai szerbek és a világ nyakába öntötte az orosz politikai vezetés 1994 óta felgyülemlett minden búját és bánatát, és igyekezett ezeket az ukrajnai orosz katonai intervenció alátámasztására felhasználni.
Az orosz külügy vezetője azzal nyitotta a beszélgetést, hogy a nyugati média valótlanságokat terjeszt, és nem tesz eleget a saját állampolgárai objektív tájékoztatásával kapcsolatos elvárásoknak. Ehhez kötődően sérelmezte, hogy az EU és a NATO tagállamokban az orosz média működését felfüggesztették.
Szerinte az EU és az angolszász hatalmak ukrajnai helyzettel kapcsolatos felelősségét az alapozza meg, hogy hagyták az ukrán kormánynak betiltani az orosz nyelvet, irodalmat, kultúrát és oktatást. Az ukrán vezetés így törvényi szinten rendelkezhetett ezekről a Lavrov által „nácinak” minősített elvekről. A nyugat jóváhagyó magatartása miatt lehetővé vált, hogy a náci csoportosulások katonai alakulatot hozzanak létre a harmadik birodalomban használt jelképpel, utalva az Azov zászlóaljra.
Lavrov az Ukrajnának nyújtott nyugati katonai támogatással párhuzamba állította, hogy egyes európai államok a második világháború éveiben a harmadik birodalom rendelkezésére bocsátották haderejüket.
A NATO-val szembeni éles kritika legfontosabb hivatkozása alapja továbbra is az volt az orosz diplomácia vezetője részéről, hogy a nyugati katonai tömb és a Szovjetunió között megkötött megállapodás alapján „nem lett volna jogalapja Ukrajnának belépni az Észak-Atlanti Szerződés Szervezetébe”. Ezzel szembeni aggályait Oroszország folyamatosan közölte Lavrov állítása szerint a nyugati katonai tömb vezetőivel, akik azt figyelmen kívül hagyták, és annyit közöltek az orosz diplomatákkal, hogy „az már nem az ő dolguk”.
Kapcsolódó cikkek
EGY KELLEMETLEN LÁTÓGATÓ BELGRÁDBAN: Lavrov területet jelöl
A LAVROV-SAGA: Három ország is megtiltotta, hogy átrepüljön a légterén
Lavrov ennek kapcsán kifejtette, hogy az orosz fél tisztában volt azzal, hogy a korábbi években a NATO egyes tagállamai komoly erőfeszítéseket tettek Ukrajna felfegyverzése érdekében. Ezen a téren a CIA-t és az angol titkosszolgálatok tevékenységét emelte ki Lavrov, mint a két ősi hidegháborús ellenséget. Az orosz diplomácia vezetője sérelmezte, hogy az angolszász hatalmak jelentős befolyásra tettek szert valamennyi ukrajnai állami intézményben. Ennek a folyamatnak a célja az orosz külügyminiszter szerint az volt, hogy Ukrajna később bázisul szolgáljon az Orosz Föderáció elleni fenyegetésekhez.
Lavrov a NATO kritikáját azzal a sommázattal zárta, hogy maga Ukrajna csak „egy apróság”, jelentéktelen szereplő önmagában ebben a folyamatban, amelyet az USA és az Egyesült Királyság manipulál. Lavrov ezt a helyzetet úgy értelmezi, hogy Ukrajna elvesztette az önállóságát, és az ukrán nép csak eszköz ahhoz, hogy Oroszország vereséget szenvedjen. Lavrov Joe Bident és Boris Johnsont nevezte meg, mint olyan nyugati vezetőket, akik abban érdekeltek, hogy Oroszország veresége bekövetkezzen.
Az orosz külügy vezetője ezen a ponton vette elő a nemzetközi sajtóban pár napja az oroszok által terjesztett információt, ami szerint a nyugati hatalmak nem hagyják az ukrán vezetést az orosz féllel tárgyalni.
A Lavrov által előadott gondolatsorból nem maradhatott ki az orosz katonai akció kapcsán a nyugati médiában a legkomolyabb visszhangot kapó bucsai mészárlás. Állítása szerint az orosz hadsereg tagjait az eseményekért felelősség nem terhelheti, mert tudomása szerint az orosz csapatok visszavonulása után a településen minden egyes személy életben volt, az áldozatok halálának okát maga nem tudja, de értékelése alapján csak nyugat provokáció állhat annak hátterében.
Eltérő értelmezések
Lavrov szerint a mostani rendkívüli katonai művelethez vezető események 2014-ben kezdődtek Kijevben, a Majdanon. Akkor Németország, Franciaország és Lengyelország nem volt hajlandó az ukrajnai narancsos forradalom kapcsán érdemi párbeszédet folytatni Oroszországgal. Miután Viktor Janukovics ukrán elnök aláírta a dokumentumot, ami Ukrajnát távol tartotta volna a NATO-tól, ultraradikális náci erők átvették a hatalmat.
Lavrov szerint ekkor Németország, Franciaország és az egész EU gyengeséget mutatott, mert nem léptek fel ezekkel az elemekkel szemben. Az EU később garanciát vállalt Oroszország felé arra, hogy Ukrajna a demokratikus fejlődés útján fog haladni. Ehelyett olyan szélsőséges pártok vezetői szerezték meg a hatalmat, akik a nyugati államokban vezetett listákon szerepeltek. Az orosz külügy vezetője a Majdan utáni ukrán kormányokat ruszofób, náci rezsimeknek minősítette, melyek a harmadik birodalom tradícióit követik.
Lavrov az unió által felügyelt „demokratikus ukrán társadalomfejlődés” alábbi vívmányait emelte ki, amelyek az orosz felet a katonai cselekmények megindítására késztették:
- az orosz nyelv betiltása,
- az orosz nemzetiséget ki akarták telepíteni a Krímből
- a Krím-félsziget jogállásának el nem ismerése, aminek kapcsán Lavrov azt állította, hogy tudomásuk szerint az ukrán kormány vissza akarta telepíteni a haderejét a Krímbe, vagyis azt vissza akarta foglalni.
Lavrov ezek kapcsán hangsúlyozta, hogy az ukrán Legfelsőbb Tanács, vagyis a parlament ezekről a célokról törvényt fogadott el, amire a Nyugat nem reagált. Ennek ellenére Lavrov szerint az orosz diplomácia nyitott lett volna a 2015-ös Minszki Megállapodásban foglaltak megtartására, aminek eredményeként sor kerülhetett volna Ukrajna területi integritásának helyreállítására. Ehhez az orosz fél az alábbi feltételeket támasztotta:
- orosz nyelv használatának jogát garantálja az ukrán vezetés,
- a Donbaszban létrejött két szakadár terület rendelkezhessen saját rendőri erővel,
- a két szakadár területen azok törvényhozása nevezi ki a bírókat és ügyészeket
- a két szakadár területnek különleges gazdasági kapcsolatai lehetnek Oroszországgal.
Lavrov sérelmezte, hogy ezeket a követeléseket az ukrán fél figyelmen kívül hagyta, bízva abban, hogy a nyugati szövetségesei segítségével ezek megkerülésével is megállapodhat Moszkvával.
Európai szankciózás
A hatodik szankciós csomag kapcsán Lavrov elmondta, hogy a 2014-ben, a krími katonai akció után bevezetett szankciók tapasztalataiból okulva most sem dőltek a kardjukba, hanem felvették a kapcsolatot a velük szövetséges államokkal.
Ennek eredményeként vannak olyan piacok, ahol nőtt az orosz olaj és gáz értékesítési volumene, így az orosz költségvetés ezen forrásokból származó bevételei nemhogy nem csökkentek, hanem nőttek is.
Ezzel szemben a nyugat-európai államok Lavrov értékelése alapján nehéz költségvetési helyzetben lesznek a növekedő infláció, a nyersanyaghiány, és Ukrajna felfegyverzéséhez nyújtott támogatás költségei miatt.
A bosnyákokat is elővette
A boszniai politikai helyzet kapcsán Lavrovnak három főbb gondolata volt. A legfontosabb, hogy az orosz diplomácia immunis Milorad Dodikkal, a boszniai Államelnökség szerb tagjával szemben megfogalmazott bármiféle nyugati vádra, tekintettel arra, hogy az orosz fél szerint Dodik azon kevés politikusok egyike, akik a Daytoni Szerződés betartásáért harcolnak. Emiatt az orosz fél elítéli a Dodikkal és más boszniai szerb politikusokkal szemben meghozott összes szankciós intézkedést. Lavrov a riporter kérdésére kifejtette, hogy a nyugati sajtó állításaival szemben „Dodik nem Putyin embere, hanem az Orosz Föderáció barátja, és az orosz vezetéssel baráti viszonyban álló személy.”
A boszniai államalkotó nemzetek sorából a bosnyákokat is elővette a legfőbb orosz diplomata, amikor megfogalmazta, hogy azok politikai elitje is teljes egészében az USA irányítása alatt áll (mint az ukrán!), és most a legfontosabb céljuk, hogy a boszniai horvátok alkotmányos jogait korlátozzák a rájuk erőltetni tervezett választási törvény módosítással. Lavrov szerint a nyugati hatalmak célja Boszniában, hogy állandó feszültség legyen az országban, és a boszniai Szerb Köztársaság ne egyenrangú entitás, hanem a bosnyákok által vezetett szarajevói központnak alárendelt terület legyen.
Bosznia-Hercegovina esetleges NATO csatlakozása kapcsán Lavrov hangsúlyozta, hogy azzal kapcsolatban az orosz külügy már korábban többször kinyilvánította a nemtetszését. Értékelése alapján a NATO célja mindössze annyi, hogy dominanciára jusson a Balkánon.
A harmadik releváns állítás az volt, hogy az orosz fél továbbra sem ismeri el Christian Schmidtet, a nemzetközi közösség főképviselőjét legitimnek, tekintettel arra a Lavrov által Schmidt megválasztása óta folyamatosan szajkózott állításra, hogy az ENSZ Biztonsági Tanácsában nem került megválasztásra, és nem támogatta Szerbia és a boszniai Szerb Köztársaság sem a pozíció elnyerésében.
Ehhez kötődően Lavrov kiemelte, hogy az Orosz Föderáció nem tekinti legitimnek Schmidt azon esetleges döntését, hogy a bonni felhatalmazásokkal élve eltiltja Milorad Dodikot attól, hogy induljon az októberi választáson a szerb államelnökségi pozícióért.
Üzenetértékű párhuzam
Szergej Lavrov valószínűleg a szerbiai és boszniai szerb politikai vezetőknek akart erős üzenetet megfogalmazni azzal, amikor a 2015. évi Minszki Megállapodást a két évvel korábbi Pristinai Egyezménnyel állította párhuzamba. A Koszovó és Szerbia között mindkét fél részéről nagy engedményként megkötött pristinai dokumentumot Lavrov szerint az EU kényszerítette ki. Az akkor megszületett megállapodás alapján létre kellett volna jöjjenek a speciális jogállású szerb önkormányzatok, amire máig nem került sor. Lavrov értékelése alapján az EU mulasztott mindkét megállapodás esetében, mert nem kényszerítette ki az azokban foglaltak végrehajtását sem Ukrajnával, sem Koszovóval szemben. Idézve a legfőbb orosz diplomatát, „az EU köpött ezekre”, ami miatt elvesztette a hitelességét a nemzetközi kapcsolatokban.
A Putyin által a sajtóban korábban az ukrajnai szakadár területek és Koszovó helyzete között alkalmazott párhuzam kapcsán Lavrov hangsúlyozta, hogy számos provokátor próbálja azt félreértelmezni, és azzal befolyásolni a nemzetközi közvéleményt. Lavrov szerint Putyin a koszovói helyzet felemlegetésével mindössze arra akarta ráirányítani a figyelmet már 2014-ben, a Krímben tartott népszavazás kapcsán, hogy a nemzetközi bíróság döntéseit egységesen kellene a hasonló esetekben alkalmazni, azonban a nyugat kettős mércével mér.
A koszovói kérdéshez Lavrov annyi megjegyzést tett, hogy Oroszország továbbra is a szerb álláspontot fogja támogatni, és csak olyan jövőbeli változást fogad el, ami a szerb nép érdekeit szolgálja.
Arról, hogy mi lesz Belgrádban, Lavrov csak sejtelmesen fogalmazott. A nézők megnyugtatása végett közölte, hogy minden olyan téma napirenden lesz, ami Szerbia érdekében áll és az orosz diplomácia számára is fontos. A gázexportról megerősítette, hogy abban a tárgyban nemrégiben megállapodásra jutott Putyin és Vučić, vagyis az érintett állami cégeknek változatlanul tenniük kell a dolgukat. Ehhez csak annyi megjegyzést tett, hogy az orosz fél abban érdekelt, hogy a jelenlegi állapot – vagyis az exportkapcsolat – fennmaradjon változatlanul.
Lavrov a belgrádi látogatása kapcsán azzal zárta eszmefuttatását, hogy fontos, hogy az orosz vezetés megismerje a szerb fél jelenlegi globális folyamatok fényében kialakított álláspontját. Ergo elképzelhető, hogy elérkezett a szerb vezetés számára a hintapolitika vége, és választaniuk kell az ősi szövetséges oroszok és a nyugati hatalmak között.
Az USA Pénzügyminisztériuma (USA Department of Treasury) újabb három bosznia-hercegovinai állampolgárt helyezett szankciós listára. A közzétett nevek jókora meglepetést okoztak a boszniai közéletben, mert a korábban megszokottakkal szemben nem az ismétlődően egymás torkának eső politikai vezetők kerültek fel a szankciós lajstromra. Ennek ellenére kérdéses, hogy az USA újabb szankciós intézkedése milyen szinten bír visszatartó erővel a boszniai politikai kurzus tagjai számára, akik már megszokhatták, hogy a jelentősebb alkotmányos ütésváltás után menetrendszerűen bővül a lista. Mindennek a legnagyobb bája az, hogy a volt titkosszolgálati vezető és a drogbáró neve egyazon listán szerepel.
Elvárják a Daytoni Egyezmény betartását
Az USA külügyi adminisztrációja nyilatkozatot adott ki az új szankciós rendelkezésekkel kapcsolatban. Ebben kiemelték, hogy azok a személyek kerültek eddig is a szankciós listára, akik aláássák a demokratikus intézmények működését, és olyan politikai irányvonalat képviselnek, ami ártalmas a nyugat-balkáni térség békéjére és biztonságára.
A nyilatkozatban külön kiemelték, hogy értékelésük szerint a boszniai Szerb Köztársaság vezetése szecessziós politikát folytat, aminek keretében arra törekszik, hogy minél nagyobb mértékben vonjon állami hatásköröket az entitási szintre.
Az RS vezetőinek kifejezett említése ellenére, a mostani szankciós körbe egy boszniai szerb vezető sem esett bele. A bosnyák-horvát Föderáció vezetése kapcsán pedig a korábban megszokottaktól komolyabb és direktebb kritikát fogalmaztak meg. Eszerint a Föderációban aktív politikai pártok kísérletet tettek arra, hogy az igazságszolgáltatás és a rendvédelmi szervek munkáját befolyásolják, és azok képességeit saját politikai céljaik elérésére használják fel.
Minderre tekintettel az USA Pénzügyminisztériuma Osman Mehmedagić volt titkosszolgálati vezetővel, Edin Gačanin kábítószerkereskedővel és Dragan Stankovićtyal, a boszniai szerb entitás vagyonkezelésért felelős hivatalnokával szemben rendelt el korlátozásokat.
Büntetik a korábbi partnerüket
A szankciós listára most felkerült nevek közül a legnagyobbnak egyértelműen Osman Mehmedagić „Osmica” (magyar jelentése „nyolcas, nyolcaska”) számít, aki idén február 28-ig kilenc éven át volt a boszniai Hírszerző és Biztonsági Szolgálat (Obaveštajno-sigurnosna Agencija, OSA, magyar jelentése „darázs”) vezetője.
Osmica februári leköszönése mondhatni időn túli volt, mert a boszniai szerb pártok által 2021 nyarán meghirdetett alkotmányos bojkott miatt nem került sor az utódja megválasztására a második négyéves mandátumának lejárta után, a tavalyi évben.
Osmica, a korábbi partner (Forrás: Klicxba)
Az USA Pénzügyminisztériumának közleménye alapján Mehmedagić a hivatali tevékenysége során felhasználta a boszniai állami tulajdonban lévő BH Telekom cégnél meglévő kapcsolatait, és az OSA képességeit ahhoz, hogy lehallgattassa az bosnyák konzervatív Demokratikus Akciópárt (Stranka demokratske akcije, SDA) egyes tagjait és a boszniai szerb ellenzéki pártok vezetőit, az SDA egyes politikai ellenfeleit pedig meg is figyeltette.
Emellett huzamosabb ideig együttműködött különböző szervezettbűnözői-csoportokkal, amiből aztán ő maga és a baráti köre, valamint a Bakir Izetbegović vezette Demokratikus Akciópárt is vagyoni előnyre tett szert.
A 2022. októberi választások kapcsán az USA illetékes szervei tudomást szereztek arról, hogy Mehmedagić, közismertebb nevén Osmica a befolyását felhasználva több esetben megkísérelte egyes boszniai pártok vezetőit és tagjait rábírni az együttműködésre a konzervatív (nacionalista) bosnyák párttal.
Mindezen felül az amerikai pénzügyminisztériumi nyilatkozat hűtlen kezelés, jogellenes kisajátítás és a vesztegetés bűntettét is Mehmedagić terhére rója a konkrétumok közlése nélkül.
Népmesei alak az Izetbegović család szolgálatában
A boszniai titkosszolgálatot 2015. óta vezető Osmica személye az 1992 és 1995 közötti háborús években került be a helyi köztudatba, mint az „államalapító” Alija Izetbegović testőrségének vezetője.
A SZÉLTŐL IS ÓVTA: Osmica, és az integető „államalapító”, Alija Izetbegović
Mehmedagić is azok közé a veteránok közé tartozik, akiknek a személye köré a háború óta komplett népmesei kalendárium szövődött. A háborús szerepvállalásáról annyi biztosan elmondható, hogy két alkalommal megsebesült, és a harctéri bátorsága miatt kétszer kitüntették.
A boszniai háborút követően különböző titkosszolgálati beosztásokban dolgozott, majd az OSA 2004-es megalapítása óta az intézmény munkatársa volt. Az SDA-val a párt megalakulása óta szoros volt a kapcsolata. Az Izetbegović család baráti köréhez tartozik a mai napig.
A Bakir Izetbegovićtyal meglévő szoros kötelék ékes bizonyítéka, hogy Mehmedagić is részt vett a pártvezér lányának 2021. évi szarajevói esküvőjén, ahol Recep Tayyip Erdoğan török elnök, a BALK-on lásd még „török szultán”, is tiszteletét tette.
Osmica népmesei karaktere azonban 2020 óta egyre komolyabb csorbát szenvedett a személyével kapcsolatban sorra megjelenő híresztelések miatt. 2020 októberében pedig büntető eljárás indult ellene hivatali hatalommal visszaélés gyanúja miatt.
A sajtóban az üggyel kapcsolatban megjelentek alapján Mehmedagić az OSA akkori kibervédelmi vezetőjét arra bírta rá, hogy az OSA képességeit felhasználva egyes személyek magán levelezéseit szerezze meg, illetve fotókhoz férjen hozzá.
Az ügyben 2021 májusában felmentő ítélet született, azonban pár nappal később újabb büntetőeljárás indul ellene és az akkori biztonsági miniszter, a szintén bosnyák Selmo Cikotić ellen. Az ügyészség az újabb ügyben azt vizsgálta, hogy a két SDA-közeli politikai szereplő befolyásolta-e a vezető köztisztviselők és rendvédelmi dolgozók átvilágítását végző bizottság névsorának összeállítását. Az ügyben azóta sem született döntés.
Alig egy hónappal később, 2021 júniusában a sajtóban robbant a bomba hír, miszerint a legfőbb boszniai titkosszolgálati vezető a gyanú szerint nem rendelkezik felsőfokú végzettséggel, vagyis nincs valós diplomája.
Az ügyben érintett tuzlai bejegyzésű magánegyetem nyilvántartásában voltak arra utaló jelek, hogy Mehmedagić adatait egy másik diplomát szerzett személy eredményeivel társították, úgymond összevonták visszamenőleg.
A boszniai ügyészség 2021 nyarán kikérte az OSA-tól Mehmedagić személyi anyagát annak megállapítása végett, hogy volt-e ténylegesen hallgatói jogviszonya az intézményben az érintett időszakban. Ebben az ügyben sem született döntés a mai napig.
Amikor már a jámbor boszniai hírfogyasztó azt hitte, hogy az utolsó visszás ügy is napvilágot látott Osmica személye körül, akkor került sor a letartóztatására: 2021. július 14-én szarajevói házából vitték kihallgatásra az OSA vezetőjét pénzmosás gyanúja miatt.
Kapcsolódó cikk
Az ügyben elrendelt házkutatás során jelentős mennyiségben találtak a nyomozók az OSA-hoz köthető dokumentumokat az épületben.
Mehmedagić a kihallgatás során nem tudott választ adni arra, hogy milyen eredetű pénzből vásárolt meg két szarajevói házat.
A nyomozás kezdeti szakaszában Szarajevó Kanton Belügyminisztériumának közleménye megerősítette, hogy a Mehmedagićhoz és családtagjaihoz köthető bankszámlák forgalmán nem látható a vételárak kifizetése.
Talán mondani sem kell, ebben az ügyben sem született még jogerős ítélet.
Mehmedagić, alias Osmica, tagadja a vádakat
Mehmedagić az ellene felhozott vádak kapcsán közölte, hogy kifejezetten várja a boszniai igazságszolgáltatási szervek megkereséseit, hogy tisztázhassa magát, tekintettel arra, hogy soha semmilyen jogsértést nem követett el.
Hangsúlyozta, hogy az ellene felhozott vádak amiatt is különösen meglepők voltak a számára, mert a regnálása alatt végig sikeres együttműködés volt az OSA és az USA illetékes szervei között. Ennek eredményeként még elismerésben is részesítette az amerikai fél. Így nem világos a számára, miért működtek vele együtt, ha ilyen jellegű cselekményekben volt bizonyíthatóan érintett.
Osmica kellő szarkazmussal kifejezte abbéli reményét, hogy nincs kapcsolat a vele szemben megfogalmazott vádak és a boszniai politikai helyzet között. Ezzel Mehmedagić vélelmezhetően a Demokratikus Akciópárt közeli személyekkel szembeni fellépésre utalt.
Korábbi cikkünkben írtunk arról, hogy a konzervatív Bakir Izetbegović pártvezér feleségének tudományos fokozatát a boszniai tudományos akadémia visszavonta, mert nem volt egyértelműen bizonyítható, hogy Sebija Izetbegović megszerezte a diplomáját a Zágrábi Egyetem Orvostudományi Karán. Azóta a honosítás alapján a szarajevói egyetem által kiadott orvosi diplomát az egyetem rektora is visszavonta.
Zárszóként Mehmedagić kérte az amerikai hatóságokat, hogy mielőbb adják át a náluk lévő bizonyítékokat a boszniai hatóságoknak, hogy azok indokolt esetben eljárást indíthassanak ellene, ami során tisztázhatja a nevét.
Az SDA védelmébe vette
Mehmedagić védelmében a bosnyák Demokratikus Akciópárt az Egyesült Államokat bíráló közleményt adott ki, amelyben felszólította az ügyben érintett amerikai hatóságokat, hogy a Mehmedagićtyal szembeni bizonyítékaikat adják át a boszniai hatóságoknak az állításaik alátámasztására.
Az SDA vezetése a bizonyítékok bemutatásáig úgy tekinti, hogy Mehmedagić ártatlan az ellene felhozott vádakban, és a szankciós intézkedést a párt ellen indított lejártaó hadjárat egyik elemének tekintik.
Szerintük az Osmica elleni fellépés kizárólag azt a célt szolgálja, hogy a bosnyák konzervatív pártot tovább gyengítsék a „Trojka” pártszövetség (Naša Stranka, Narod i Pravda, SDP) javára, és kiszorítsák az SDÁ-t a hatalomból.
A bosnyák Tito is szankciós listára került
A szankciós lista a Tito becenevet viselő Edin Gačanin kábítószer kereskedővel is bővült.
Edin Gačanin, a Tito és Dino nevet viselő klán vezetője (Forrás: Internet)
A szarajevói származású Gačanin a „Tito és Dino” kartell vezetőjeként mostanra kulcsszerepet vívott ki magának az nyugat-balkáni régióban és a Közel-Keleten.
Az ellene elrendelt körözések miatt már huzamosabb ideje Dubajban él, legalábbis ott készültek róla legutóbb felvételek.
Az USA figyelme amiatt fordult a Tito által irányított kartellre, mert a bosnyák bandavezér együttműködést alakított ki az ír Kinahan bűnszervezettel, ami az USA-ban is tevékenykedik.
Az USA Pénzügyminisztériumának közleménye szerint Tito jelenleg az egyik legjelentősebb nemzetközi kábítószer-kereskedő, és az illegális szerek kereskedelme mellett jelentős szereplő lett a pénzmosás terén is.
A kishalakat is büntetni fogják
Aszankciós listára felkerült harmadik személy Dragan Stanković, a boszniai Szerb Köztársaság földmérési és vagyonkezelési ügyekért felelős hatóságának (Uprava za geodetske i imovinsko-pravne poslove, RUGIP) vezetője.
Stanković, aki állami hivatalnok – azzal került egy lapra a kétes ügyletekbe bonyolódó ex-titkosszolgával és a nemzetközi kábítószer kereskedelem egyik koronázatlan királyával, mert végrehajtotta a boszniai szerb entitás parlamentje által tavaly nyáron az entitási vagyon kezeléséről elfogadott törvényt.
A jogszabályról már a hatálybalépése előtt lehetett tudni, hogy az szembe megy a Daytoni Egyezménnyel, mert az állami vagyon egyes részeit entitási vagyonná minősítette át.
Dragan Stanković, az RS vagyonának őre forrás: (Forrás: Klix.ba)
Stanković, mint a boszniai Szerb Köztársaság vagyonának lelkes őre ennek ellenére eleget tett a Boszniai Szerb Nemzetgyűlés (Narodna Skupština Republike Srpske, NSRS) által elfogadott törvénynek, és végrehajtotta a rá testált vagyonkezelői feladatokat.
Hősünk vélhetően a legmerészebb álmában sem gondolta volna, hogy egy jogszabályban neki előírt kötelezettség maradéktalan ellátásával lép rá a világ vezető katonai és gazdasági hatalmának a tyúkszemére, pedig ez történt.
Azt pedig már végképp nem feltételezhette, hogy a köztisztviselői munkaköre kapcsán előbb lesz az amerikai szankciók áldozata, mint azok a boszniai szerb politikusok, akik a kérdéses jogszabályt kidolgozták és megszavazták a boszniai szerb törvényhozásban, majd a tavaly októberi választási kampányban arra építették a nacionalista kampányukat.
Az USA külügyi adminisztrációja a Stanković elleni fellépéssel azt üzente a boszniai politika és közigazgatás vezetőinek, hogy legyenek bármilyen beosztásban, rajtuk tartják a szemüket, és pozíciótól függetlenül bárki kerülhet ilyen helyzetbe, ha a „Daytoni szent tehén patájára lép”. Tehát példát statuáltak, hogy legyen mindenkinek félnivalója.
Arrests are piling up in Montenegro, after a police chief now the „crypto king” has also been caught
Csökkentenék az albániai állampolgárok illegális bevándorlását Nagy-Britanniában
Potyognak a letartóztatások Montenegróban, egy főrendőr után elkapták a „kriptokirályt” is
Isten háta mögött (Visky András: Kitelepítés)
BLINKEN: Az 5 vonakodó EU-tagállam is elismeri Koszovót, ha lesz alku Szerbiával
Világháborús emlékművet romboltak le a kínai útépítők Szerbiában
A horvát védelmi minisztérium 10 ezer behívót küld ki a tartalékosoknak
Lesz második forduló Montenegróban, ahol elnökcsere várható
SEA SHIELD 2023: Nagyszabású NATO-hadgyakorlat a Dunán és a Fekete-tengeren
Isten háta mögött (Visky András: Kitelepítés)
-
Szerbia7 nap telt el azótaMagyarországgal is példálódzott a szerb elnök a Putyin elleni elfogatóparancs kapcsán
-
Ukrajna6 nap telt el azótaA Times egyike cikke is hozzájárulhatott, hogy Putyin ellen elfogatóparancsot adtak ki
-
Koszovó5 nap telt el azótaAláírási impotencia, avagy két úriembernek látszó alak világraszóló sztárolása
-
Horvátország7 nap telt el azótaFÚZIÓS ENERGIA: Vissza a jövőbe, de hol van a repülő autóm?
