A cikk meghallgatása

Orosz árnyékflotta kószál a világ tengerein, hogy kijátssza az Oroszország elleni olajszállítási tilalmat. Így hiába követik egymást az energetikai szankciók és szigorodik az olajvásárlást szabályozó ársapkarendszer, az orosz kőolaj – igaz alacsonyabb áron – de változatlanul eljut a fogyasztókhoz. A szállítások lebonyolítására létrejött egy „szürke teherflotta”, amelybe lassan az óriástankerek tizede beszállt már.

Árnyékflotta játssza ki a szankciókat

Nincs új a nap alatt – mondhatnánk, de ez nem teljesen igaz. A nyugati szankciók által sújtott orosz kőolajexport lebonyolítására ugyan valóban létezik egy „szürke” és egy „fekete” teherflotta, ám ez az armada nem új.

A főként dubaji, vagy Hong Kong-i zászló alatt közlekedő tankerek ugyanis már korábban is foglalkoztak a különféle nemzetközi szankciók kijátszásával, ám akkor elsősorban a venezuelai, illetve az iráni fekete arany eljuttatása volt a feladat.

Most, hogy a jóval többet kitermelő és exportáló Oroszország is rákényszerült a mutyizásra, csak annyi a különbség, hogy megnőtt a féllegális ügyletek lebonyolításában részt vevő óriáshajók száma.

Szakértők szerint a világ tengerein jelenleg mintegy hatezer tanker hasítja a hullámokat, s ezek tizede vesz részt a büntetőintézkedésekkel sújtott államok kőolajexportjában.

Míg korábban a szankciótörő hajók többsége olyan hajómatuzsálemek közül került ki, amelyeket leginkább már ki kellett volna vonni a forgalomból, most számos európai – jobb állapotban lévő – tanker is beszállt az üzletbe.

Ezen tankerek tulajdonosai nem szívesen vállalnák fel nyilvánosan, hogy az export elősegítésével részt vesznek az Ukrajnában területrabló háborút folytató ország költségvetésének megtöltésében, ezért inkább a szürke vagy fekete zónába vonulnak.

Az európaiak „szégyenlősségének” másik oka az, hogy Oroszország is szívesebben dolgoztat olyan cégekkel, amelyek nem az ellenségnek számító nyugati országokat képviselik. Becslések szerint minden hónapban 25-30 hajóval nő a „szürke flotta” tankereinek a száma.

Szürkék és feketék

Míg a szürke flotta elsősorban olyan hajókból áll, amelyek korábban – amikor nem volt ekkora a tengeri olajforgalom – kikötőkben horgonyoztak, a fekete hajók azok, amelyek általában kikapcsolt jeladókkal közlekednek, és útközben többször is nevet változtatnak – egyszerűen átfestik a hajók oldalán lévő nevet.

Ezek azok a tankerek, amelyek a ki- és betöltéssel és a névváltoztatásokkal igyekeznek elfedni az olaj eredetét, hogy azután az energiahordozót olyan kikötőkben is ki lehessen rakodni, amelyekbe legálisan nem érkezhetne tengeri úton orosz olaj.

A szürke vagy a fekete tankerek tulajdonosai nem vállalják fel nyilvánosan a személyazonosságukat (A kép illusztráció, forrás: YouTube)

A névátfestés mellett dívik az olaj keverése is, így azután még nehezebb kideríteni a fekete arany eredetét.

Iparági szakértők szerint a közel-keleti Omán és (a szerb elnök nagy barátjának számító) Egyesült Arab Emírségek üzletemberei is tevékeny részt vállalnak a mutyizásban: a két ország tavaly annyi orosz olajat vásárolt hivatalosan, mint a korábbi három évben összesen, s valószínű, hogy az odakerült olaj nagy része végül közel-keleti áruként valamelyik európai országban kötött ki.

A „szürke” armada elsősorban azzal foglalkozik, hogy az orosz olajat kínai, illetve indiai kikötőkbe szállítsa. Azért van szükség egyre több hajóra, mert a szigorodó nyugati büntetőintézkedések miatt mindinkább bezárulnak a nyugati államok az orosz export előtt.

A másik ok pedig az, hogy az új célállomások messzebb vannak, mint a hagyományosan használt európai kikötők, így egy hajónak hosszabb időbe telik az olaj célba juttatása.

Míg a szürke tankerek általában Hong Kong-i vagy dubaji zászló alatt közlekednek, azt csak sejteni lehet, kik lehetnek a teknők valódi tulajdonosai.

Nagyon valószínű, hogy a tankerek jó részét az orosz állam vagy a Kremlhez közel álló üzletemberek cégei vásárolták meg.

Egy ilyen vállalat az EU-szankciók által sújtott Sun Ship Management nevű vállalkozás: a dubaji központú cég valódi tulajdonosa a Sun Ship Managementet leányvállalatként működtető Szovkomflot, Oroszország egyik legnagyobb hajózási holdingja.

Az orosz jelenlétre utal az is, hogy az ottani cégek biztosítóként is tevékeny szerepet játszanak. Mivel a fekete flották hajóit normális, magára valamit is adó cég nem biztosítaná, belépnek az orosz vállalkozások, amelyek papírt adnak, ám nem biztos, hogy baj esetén fizetnének is.

A biztosítás azonban elengedhetetlen, a szorosokban áthaladó hajókat csak úgy engedik át Gibraltárnál vagy a Boszporusznál, ha felmutatnak egy biztosítási kötvényt.

Katasztrófaveszély

Míg a féllegálisan üzemelő hajók – amelyek elsősorban Indiába és Kínába juttatják el az orosz olajat – általában viszonylag jó állapotban vannak, az illegális kereskedők tankereiről ez már nem mondható el.

Ez pedig azt jelenti, nagyon valószínű, hogy előbb-utóbb súlyos környezetszennyezést okozhat valamelyik rossz műszaki állapotban lévő teherhajó.

Az orosz olaj féllegális vagy illegális exportja – részben a környezeti katasztrófáktól való félelem, részben pedig a biztosításokkal kapcsolatos bizonytalanság miatt – megosztja a világ olajtermelő és kereskedő cégeit.

A nyugati nagy cégek – például a Shell, vagy a BP – nem hajlandóak olyan hajóknak szállítási megbízást adni, amelyek korábban részt vettek az orosz kőolaj exportjában.