Ide kattintva meghallgathatod a cikket (kettő az egyben)

Letette a hivatali esküt Aleksandar Vučić újraválasztott szerb elnök, aki ezzel megkezdte második öt éves mandátumát. A szerbiai parlamentben tartott eskütételen megjelent Porfirije pátriárka és Milorad Dodik a boszniai szerbek vezetője is. Beiktatási beszédében a szerb elnök kiemelte, hogy Szerbiában sem oroszellenesség, sem nyugatellenesség nincs, a szomszédságpolitikáról szólva pedig síkra szállt a Magyarországgal kiépített jó kapcsolatok megőrzése mellett.

A régi-új szerb elnök – ahogy öt évvel ezelőtt – ez alkalommal is az alkotmány díszkiadására, és a legrégebbi szerb írásos emlékre, a Miroslav-evangéliumra helyezte a kezét az eskütétel alkalmával.

– Esküszöm, hogy minden erőmet a Szerb Köztársaság szuverenitásának és területi egységének – amelynek szerves része Koszovó és Metóhia – megőrzésére, az emberi és kisebbségi jogok, valamint a szabadságjogok érvényesítésére, az alkotmány és a törvény tiszteletben tartására és védelmére, a béke és a Szerb Köztársaság valamennyi polgára jólétének megőrzésére fordítom, valamennyi feladatomat lelkiismeretesen és felelősségteljesen látom el

– mondta az alkotmányba foglalt eskü szövegét Vučić, amit azzal zárt, hogy „Isten őt úgy segélje”.

Az eskütétel és a himnusz elhangzását követő beiktatási beszédében az újraválasztott köztársasági elnök kiemelte: második elnöki mandátumának feladatai és céljai hasonlóak lesznek az elsőhöz. A legfontosabb számára a béke és a stabilitás megőrzése, a döntési függetlenség és a szabadság védelme, Szerbia európai integrációja, az egészségügy fejlesztése és a munkalehetőségek biztosítása.

Vučić kitért az Európában tapasztalható oroszellenességre, amellyel kapcsolatban rámutatott arra, hogy Szerbiában sem oroszellenesség, sem nyugatellenesség nincs.

– Szerbiában szívesen látjuk Shakespeare-t, Dosztojevszkijt, Goethét és Hemingway-t is, és erre büszkék lehetünk

– jelentette ki Vučić, aki beszédében részletesen elemezte az ukrajnai háború miatt kialakult súlyos helyzetet.

– A világ a szemünk láttára dramatikus változásokon esik át, óriási mértékben és óriási gyorsasággal. Az Ukrajna elleni háború fordulópontot jelent a nemzetközi politikában. Egyik oldalról Oroszország meg akarata szüntetni, mint mondják, a nyugati puha és kemény hatalmi megnyilvánulásokat, a NATO további bővítését, miközben a nagy Kína sem akarja a jelenlegi status quót, amelyet az érinthetetlen Nyugat, és a beleszólással nem rendelkező többség jellemez, ugyanakkor a Nyugat megakarja őrizni a befolyását a világban, miközben a nemzetközi jog megsértésére hivatkozik Oroszország és más ellenfelei részéről, mint például Kína

– vázolta fel a szerb elnök, aki a geopolitikai fejtegetés végén megállapította, hogy az Ukrajna elleni támadással sárba tiporták a nemzetközi jogot, itt azonban nem mondta ki, hogy ezt az oroszok tették, megjegyezte viszont, hogy ez több tucat alkalommal megtörtént a modernkori történelem során, amit nem ritkán a nyugati hatalmak hajtottak végre, mint például 1999-ben, az ENSZ felhatalmazása nélküli bombázások alkalmával.

A szerb közéletben uralkodó hangulatot jól jellemzi, hogy a beiktatási beszéd során ezeket a szavakat követően csattant fel az első taps, amelyet követően a szerb elnök az 1244-es ENSZ-határozatra hivatkozva megállapította, hogy Szerbiától továbbra is „elrabolják területe egy részét”, értsd Koszovót.

Megjegyezte azonban, hogy országot nem a kívánságok, hanem a lehetőségek és a realitások alapján lehet vezetni, amivel beismerte, hogy változások ezen a téren aligha várhatók, mert mindennek tudatában sem lehet „pragmatikus követeléseket” megfogalmazni.

A fenti észrevétel annál is inkább helytálló, hogy a parlamenti széksorokban másodszor és harmadszor is akkor tapsoltak, amikor Koszovó, és a koszovói szerbek kerültek megemlítésre.

Negyedik alkalommal akkor ütötték össze a tenyerüket a megjelentek, amikor a szerb elnök arról beszélt, hogy senki sem kért bocsánatot azért, mert hamisan vádolta meg háborús veszélyeztetéssel Szerbiát, és senki sem köszönte meg, hogy az ország a békére törekszik, s a „stabilitás oszlopa” a régióban.

Később kitért Bosznia- Hercegovinára is, amellyel kapcsolatban megemlítette, hogy Szerbia támogatja a szomszédos ország területi integritását és a Daytoni Szerződés betartását, de hozzátette, hogy ezentúl is védelmezik a boszniai szerbek érdekeit, ami Szerbia érdeke is, és ezt „nem szégyellik”. Természetesen a taps itt sem maradt el.

A szerb elnök arról is beszélt, hogy az ország „féltékenyen őrzi” semlegességét. Rámutatott, hogy Szerbia egy „kis sziget”, amelyet NATO-tagországok és NATO-partnerországok vesznek körül, de hazája ennek ellenére nem akar továbbra sem csatlakozni senkihez sem, csak a saját határait szeretné megvédeni.

Ugyanakkor hozzátette: Szerbia olyan társadalmakhoz akar tartozni, mint amilyenek az Európai Uniót alkotják, ezért folytatni kell a megkezdett reformokat, miután az országnak jelentős kereskedelmi kapcsolatai vannak az EU-val, és komoly beruházások érkeznek onnan, amit nem szabad figyelmen kívül hagyni.

A szomszédságpolitikáról szólva kiemelte, hogy Magyarországgal az utóbbi években kiemelkedően jó kapcsolatokat épített ki Szerbia, és ezt a jó viszonyt mindenképpen meg kell őrizni.

– Számunkra nagyon fontos, amit elértünk az utóbbi időben. Magyar barátainkkal, a magyar állammal az eddigi legközelebbi és a lehető legjobb viszonyt alakítottuk ki történelmi értelemben is, amit meg kell őriznünk és ápolnunk kell

– monda a szerb elnök, aki beszédében kitért az előrehozott parlamenti választásokra is. Mint mondta, reméli, hogy hamarosan lezárul a választási folyamat, és megalakulhat a parlament, majd július végéig a kormány is. Javaslata szerint az új szerb kormányban minden kisebbségnek helyet kell kapnia, tehát a magyaroknak, a horvátoknak, a bosnyákoknak és a romáknak is.

Szerbiában április 3-án tartottak elnökválasztást, valamint előrehozott parlamenti választást. Aleksandar Vučić a szavazatok 58,59 százalékát szerezte meg.

Az eskütétel előtt a szerb elnök a parlament épülete előtt összegyűlt szimpatizánsainak megköszönte a támogatást, kiemelte: büszke Szerbiára, és mindarra, amit közösen elértek.

Hozzátette, hogy elnökként eddig sem arra törekedett, hogy bárkinek is megfeleljen, és ezután sem ezt teszi, mert kizárólag az állampolgárok érdekeit szem előtt tartva hozza meg döntéseit.

– Ez azt jelenti, hogy időnként nem fognak egyet érteni a döntéseimmel, de megőrizzük a békét és a stabilitást, megvédjük Koszovót, és gondoskodunk a gyermekeink jövőjéről

– hangsúlyozta beszédében a második öt éves mandátumába lépő szerb elnök, aki a jelenlegi törvényes előírások szerint 2027-ben nem indulhat újra az államfői posztért.