Szerbia
ÚJRAKEZDI: A Magyarország is bekerült a szerb elnök beiktatási beszédébe

Letette a hivatali esküt Aleksandar Vučić újraválasztott szerb elnök, aki ezzel megkezdte második öt éves mandátumát. A szerbiai parlamentben tartott eskütételen megjelent Porfirije pátriárka és Milorad Dodik a boszniai szerbek vezetője is. Beiktatási beszédében a szerb elnök kiemelte, hogy Szerbiában sem oroszellenesség, sem nyugatellenesség nincs, a szomszédságpolitikáról szólva pedig síkra szállt a Magyarországgal kiépített jó kapcsolatok megőrzése mellett.
A régi-új szerb elnök – ahogy öt évvel ezelőtt – ez alkalommal is az alkotmány díszkiadására, és a legrégebbi szerb írásos emlékre, a Miroslav-evangéliumra helyezte a kezét az eskütétel alkalmával.
– Esküszöm, hogy minden erőmet a Szerb Köztársaság szuverenitásának és területi egységének – amelynek szerves része Koszovó és Metóhia – megőrzésére, az emberi és kisebbségi jogok, valamint a szabadságjogok érvényesítésére, az alkotmány és a törvény tiszteletben tartására és védelmére, a béke és a Szerb Köztársaság valamennyi polgára jólétének megőrzésére fordítom, valamennyi feladatomat lelkiismeretesen és felelősségteljesen látom el
– mondta az alkotmányba foglalt eskü szövegét Vučić, amit azzal zárt, hogy „Isten őt úgy segélje”.
Az eskütétel és a himnusz elhangzását követő beiktatási beszédében az újraválasztott köztársasági elnök kiemelte: második elnöki mandátumának feladatai és céljai hasonlóak lesznek az elsőhöz. A legfontosabb számára a béke és a stabilitás megőrzése, a döntési függetlenség és a szabadság védelme, Szerbia európai integrációja, az egészségügy fejlesztése és a munkalehetőségek biztosítása.
Vučić kitért az Európában tapasztalható oroszellenességre, amellyel kapcsolatban rámutatott arra, hogy Szerbiában sem oroszellenesség, sem nyugatellenesség nincs.
– Szerbiában szívesen látjuk Shakespeare-t, Dosztojevszkijt, Goethét és Hemingway-t is, és erre büszkék lehetünk
– jelentette ki Vučić, aki beszédében részletesen elemezte az ukrajnai háború miatt kialakult súlyos helyzetet.
– A világ a szemünk láttára dramatikus változásokon esik át, óriási mértékben és óriási gyorsasággal. Az Ukrajna elleni háború fordulópontot jelent a nemzetközi politikában. Egyik oldalról Oroszország meg akarata szüntetni, mint mondják, a nyugati puha és kemény hatalmi megnyilvánulásokat, a NATO további bővítését, miközben a nagy Kína sem akarja a jelenlegi status quót, amelyet az érinthetetlen Nyugat, és a beleszólással nem rendelkező többség jellemez, ugyanakkor a Nyugat megakarja őrizni a befolyását a világban, miközben a nemzetközi jog megsértésére hivatkozik Oroszország és más ellenfelei részéről, mint például Kína
– vázolta fel a szerb elnök, aki a geopolitikai fejtegetés végén megállapította, hogy az Ukrajna elleni támadással sárba tiporták a nemzetközi jogot, itt azonban nem mondta ki, hogy ezt az oroszok tették, megjegyezte viszont, hogy ez több tucat alkalommal megtörtént a modernkori történelem során, amit nem ritkán a nyugati hatalmak hajtottak végre, mint például 1999-ben, az ENSZ felhatalmazása nélküli bombázások alkalmával.
A szerb közéletben uralkodó hangulatot jól jellemzi, hogy a beiktatási beszéd során ezeket a szavakat követően csattant fel az első taps, amelyet követően a szerb elnök az 1244-es ENSZ-határozatra hivatkozva megállapította, hogy Szerbiától továbbra is „elrabolják területe egy részét”, értsd Koszovót.
Megjegyezte azonban, hogy országot nem a kívánságok, hanem a lehetőségek és a realitások alapján lehet vezetni, amivel beismerte, hogy változások ezen a téren aligha várhatók, mert mindennek tudatában sem lehet „pragmatikus követeléseket” megfogalmazni.
A fenti észrevétel annál is inkább helytálló, hogy a parlamenti széksorokban másodszor és harmadszor is akkor tapsoltak, amikor Koszovó, és a koszovói szerbek kerültek megemlítésre.
Negyedik alkalommal akkor ütötték össze a tenyerüket a megjelentek, amikor a szerb elnök arról beszélt, hogy senki sem kért bocsánatot azért, mert hamisan vádolta meg háborús veszélyeztetéssel Szerbiát, és senki sem köszönte meg, hogy az ország a békére törekszik, s a „stabilitás oszlopa” a régióban.
Később kitért Bosznia- Hercegovinára is, amellyel kapcsolatban megemlítette, hogy Szerbia támogatja a szomszédos ország területi integritását és a Daytoni Szerződés betartását, de hozzátette, hogy ezentúl is védelmezik a boszniai szerbek érdekeit, ami Szerbia érdeke is, és ezt „nem szégyellik”. Természetesen a taps itt sem maradt el.
A szerb elnök arról is beszélt, hogy az ország „féltékenyen őrzi” semlegességét. Rámutatott, hogy Szerbia egy „kis sziget”, amelyet NATO-tagországok és NATO-partnerországok vesznek körül, de hazája ennek ellenére nem akar továbbra sem csatlakozni senkihez sem, csak a saját határait szeretné megvédeni.
Ugyanakkor hozzátette: Szerbia olyan társadalmakhoz akar tartozni, mint amilyenek az Európai Uniót alkotják, ezért folytatni kell a megkezdett reformokat, miután az országnak jelentős kereskedelmi kapcsolatai vannak az EU-val, és komoly beruházások érkeznek onnan, amit nem szabad figyelmen kívül hagyni.
A szomszédságpolitikáról szólva kiemelte, hogy Magyarországgal az utóbbi években kiemelkedően jó kapcsolatokat épített ki Szerbia, és ezt a jó viszonyt mindenképpen meg kell őrizni.
– Számunkra nagyon fontos, amit elértünk az utóbbi időben. Magyar barátainkkal, a magyar állammal az eddigi legközelebbi és a lehető legjobb viszonyt alakítottuk ki történelmi értelemben is, amit meg kell őriznünk és ápolnunk kell
– monda a szerb elnök, aki beszédében kitért az előrehozott parlamenti választásokra is. Mint mondta, reméli, hogy hamarosan lezárul a választási folyamat, és megalakulhat a parlament, majd július végéig a kormány is. Javaslata szerint az új szerb kormányban minden kisebbségnek helyet kell kapnia, tehát a magyaroknak, a horvátoknak, a bosnyákoknak és a romáknak is.
Szerbiában április 3-án tartottak elnökválasztást, valamint előrehozott parlamenti választást. Aleksandar Vučić a szavazatok 58,59 százalékát szerezte meg.
Az eskütétel előtt a szerb elnök a parlament épülete előtt összegyűlt szimpatizánsainak megköszönte a támogatást, kiemelte: büszke Szerbiára, és mindarra, amit közösen elértek.
Hozzátette, hogy elnökként eddig sem arra törekedett, hogy bárkinek is megfeleljen, és ezután sem ezt teszi, mert kizárólag az állampolgárok érdekeit szem előtt tartva hozza meg döntéseit.
– Ez azt jelenti, hogy időnként nem fognak egyet érteni a döntéseimmel, de megőrizzük a békét és a stabilitást, megvédjük Koszovót, és gondoskodunk a gyermekeink jövőjéről
– hangsúlyozta beszédében a második öt éves mandátumába lépő szerb elnök, aki a jelenlegi törvényes előírások szerint 2027-ben nem indulhat újra az államfői posztért.

Koszovó
Az EU-nak három kívánsága van, különben „súlyos következmények” lesznek

Brüsszelnek három kívánsága van, vajon melyik teljesül ezek közül? Josep Borrell, az Európai Unió külpolitikai és biztonsági főképviselője új helyhatósági választások kiírását kérte a szerbek lakta észak-koszovói településeken. Egyúttal azt is szorgalmazta, hogy a szerbek vegyenek részt a választási folyamatban, és hogy a koszovói hatóságok biztosítsák a szerb többségű települések szövetségének létrehozását.
Három kívánság
Borrell csütörtökön este azt írta a Twitteren, hogy Aleksandar Vučić szerb államfővel és Vljosa Osmani koszovói elnökkel is megbeszélést folytatott az Észak-Koszovóban kialakult „veszélyes helyzetről”.
A bejegyzésben továbbá közölte, hogy Emmanuel Macron francia elnökkel és Olaf Scholz német kancellárral közösen tárgyalt a vezető szerbiai és koszovói politikussal, de külön-külön is megbeszélést folytatott mind Vučićtyal, mind Osmanival.
Ez azt jelenti, hogy Osmani ugyan elutasította a luxemburgi miniszterelnök kezdeményezését, hogy találkozzon a szerb államfővel, viszont ezt már Macron és Scholz esetében valamilyen, számunkra ismeretlen okból nem kívánta megtenni.
– Három egyértelmű követelésünk van: azonnali új helyhatósági választások, a koszovói szerbek részvételének biztosítása a választási folyamatban, valamint a a szerb többségű önkormányzatok közösségének létrehozása az EU égisze alatt zajló párbeszéden belül
– írta Borrell, ez azonban valószínűleg nem lesz ínyére egyik félnek sem.
Itt a legkritikusabb pont az, hogy ezeket az önkormányzatokat a 2013-ban elfogadott megállapodás alapján hozzák-e létre, a pristinai (albán) vezetés ugyanis ezt egyértelműen elutasítja, a szerbek viszont ragaszkodnak hozzá, hogy a tíz évvel ezelőtt elfogadott dokumentum betűje szerint jöjjön létre a Szerb Községek Közössége.
Borrell befenyített
Az Európai Unió külpolitikai és biztonsági főképviselője azt írta, hogy ha a három kívánságot nem teljesítik az érintett felek, annak súlyos következményei lesznek a további kapcsolatok tekintetében.
Borrellt megelőzően szinte azonos kezdeményezést terjesztett elő Franciaország és Németország nevében Emmanuel Macron francia elnök.
Macron tegnap este Moldovában bejelentette, hogy Párizs és Berlin felhívást intézett Szerbiához és Koszovóhoz, hogy mielőbb új helyhatósági választásokat szervezzenek a négy, szerb többségű észak-koszovói önkormányzat területén, amelyen a közös javaslat szerint részt kellene venniük a koszovói szerbeknek is.
A szerb elnök némileg kényelmetlen helyzetbe került, mert éppen a napokban „dicsérte meg” a mostani javaslatot előterjesztő Macront a Koszovót elmarasztaló állásfoglalásáért.
A szerbiai politikai elit egy részének ugyanakkor vannak ellenérzései Németországgal szemben, pedig sok szerb dolgozik ott, és kiemelkedően magas a német beruházások száma Szerbiában.
-
Koszovó2 nap telt el azóta
KOSZOVÓI ELNÖK: Szerbiának nincs helye az európai nemzetek között, plusz 1 kecske
-
English4 nap telt el azóta
HYPOCRITICAL PROTEST: 52 Serbian and 41 KFOR soldiers injured in Kosovo, including Hungarians
-
Szlovákia2 nap telt el azóta
GLOBSEC 2023: Szlovák biztonságpolitikai fesztivál, amelyre az egész világ odafigyelt
-
Szerbia5 nap telt el azóta
ÁLSÁGOS TÜNTETÉS: Koszovóban 52 szerb és 41 KFOR-katona sérült meg, magyarok is +18