Szerbia
KISEBBSÉGI MINISZTEREK: Horvátokat a kormányba! Ez korábban „meghaladta a magyarok képességeit”

A déli szomszédságban és azon túl is divat lett, hogy miniszteri tárcát adnak a kisebbségeknek. Horvátországban miniszterelnök-helyettesi poszt jutott Boris Miloševićnek, aki a szociális és emberi jogi terület felelőse. Mostanában ugyan felforrósodott körülötte a levegő, de nem kisebbségi származás miatt. Most ezt a példát követi/követheti a montenegrói és a szerb kormány is, az utóbbiban azonban nem magyarok kap(ná)nak miniszteri posztot a VMSZ érthetetlen ódzkodása miatt. Legutóbb legalábbis így volt.
Kisebbségi Montenegró
A parlamenti ülés összehívásának elszabotálása ellenére Montenegróban előbb-utóbb megalakul a kisebbségi kormány, amelyet kívülről támogat a Szocialisták Demokratikus Pártja. Ezt a pártot Milo Đukanović államfő vezeti, aki korábban az albán születésű, de „tripla identitással” rendelkező Dritan Abazovićot bízta meg kormányalakítással.
Dritan Abazović meghívta a kormányba a montenegrói Horvát Polgári Kezdeményezést (HGI), amelynek képviselője képviselője tárca nélküli miniszter lehet a kabinetben.
– Igaz, hogy a kormánynak 20 minisztere, de csak 18 tárcája lesz, mert két tárca nélküli miniszter vesz részt a munkában
– mondta Abazović, amikor ismertette az új kormány programját, amelynek két fő célkitűzése a jogállamiság és a gazdasági fejlődés megteremtése.
A montenegrói horvátok pártja elfogadta a meghívást, hogy bekapcsolódjon a kormány munkájába.
– Az Abazović miniszterelnök-jelölttel folytatott tárgyalások alapján készen állunk a megállapodás aláírására, hogy ezzel is támogassuk Montenegró új kormányát és annak munkáját. A Horvát Polgári Kezdeményezés kezdettől fogva hangsúlyozta a leendő kisebbségi kormányzat fontosságát, amelynek megvalósításához saját pozíciói alapján hozzá is járul
– közölte a horvát kisebbségi tömörülés, amely saját bevallás szerint arra törekszik, hogy tovább erősítse a Montenegró és a Horvátország közötti baráti kapcsolatokat, az EU-integrációs folyamat napirendjének követésével pedig hozzájárulna Montenegró pozitív nemzetközi megítéléséhez.
Horvátot a szerb kormányba!
A zágrábi Nova TV szombat esti híradójában arról számolt be, hogy a vajdasági horvátok miniszteri posztot kaphatnak a szerbiai kormányban, amelynek így esetleg tagja lehet Tomislav Žigmanov, a Vajdasági Horvátok Demokratikus Szövetségének elnöke.
Az április 3-i szerbiai választásokat követően Andrej Plenković horvát miniszterelnök a Twitteren azt írta, hogy Žigmanov bejutása a szerb parlamentbe „rendkívül fontos a horvátok szerbiai képviselete szempontjából”, most viszont a horvátok netalán annak örülhetnének, hogy a vajdasági horvát politikus a szerb kormány tagja lesz.
– Még nem tárgyaltunk róla, a választási folyat néhány nappal ezelőtt zárult le, de azt hiszem, hogy az előttünk álló időszakban ez szóba kerülhet
– nyilatkozta Žigmanov a Nova televíziónak, amivel egyelőre csak a vágyait és a készségét erősítette meg.
A vajdasági horvát politikus már otthon, Szerbiában is kínálkozott a „szerb atyaúristennek” tekinthető Aleksandar Vučić államfőnek, két héttel ezelőtt ugyanis az mondta az N1 televízió szerbiai csatornájának, hogy nem utasítaná vissza Vučić kérését, hogy beszálljon a kormányba.
Aminek most nagyobb a valószínűsége, mint korábban, ha a Szerb Haladó Párt meg akar szabadulni az Ivica Dačić vezette Szerbiai Szocialista párttól, a jelek ugyanis erre utalnak.
A választásokon győztes Szerb Haladó Párt nem szerzett elegendő mandátumot ahhoz, hogy egyedül kormányozzon, így koalíciós partner után kell néznie. Miloš Vučević, újvidéki polgármester, aki a párt alelnöke (és Vlagyimir Putyin odaadó híve), nemrégiben úgy nyilatkozott, hogy a haladók a Vajdasági Magyar Szövetséggel (VMSZ) szeretnének kormányt alakítani, de akkor még „kijött a matek”.
Közben azonban mintegy ötven szavazóhelyen ismételték meg a választásokat, aminek következtében a Vajdasági Magyar Szövetség újabb mandátumot veszített, és így ötre apadt parlamenti képviselőinek száma, amivel a kormánytöbbség is veszélybe került, a haladók 120 mandátumához ugyanis hiába adják hozzá az 5 VMSZ-es posztot, az éppen csak fele a 250 mandátumnak.
Tehát legalább még egy mandátumra szükség lenne a kormánytöbbség megszerzéséhez, Žigmanov személyében azonban van egy jelentkező.
Milorad Pupovac, a horvátországi szerbek vezetője ezzel kapcsolatban azt mondta, hogy örülne, ha a leendő szerbiai kormánytöbbség „minden kisebbségi összetevőt tartalmazna, amely készen áll arra, hogy a része legyen”. De Pupovac nem Vučić szíve csücske, így véleménye Belgrádban nem sokat nyom a latban.
A magyarok olcsón adták magukat
Tomislav Žigmanov az „Együtt Vajdaságért – Vajdaságiak” lista vezetőjeként jutott be a szerbiai parlamentbe, a lista második helyezettje Žigmanov többszöri „felajánlkozásával” kapcsolatban úgy nyilatkozott, hogy „meglepődne, ha valami többről lenne szó, mint egy beszélgetésről”.
– Ez teljesen irreális, de az életben bármi lehetséges. Évek óta együttműködünk vele, ismerem a nézeteit, ellentétesek Aleksandar Vučić nézeteivel. Vučić politikája változatlan marad, csak más partnereket fog keresni hozná
– nyilatkozta szintén az N1 televízió szerbiai csatornájának Aleksandar Olenik, aki a második volt az említett vajdasági listán.
A Vajdasági Magyar Szövetség az előző választásokon kilenc parlamenti helyet szerzett, most viszont csak ötöt, ennek okai annak ellenére alaposabb elemzésre szorulnának a VMSZ-ben, hogy maga Pásztor István, a VMSZ elnöke elégedett az eredménnyel.
Megjegyzendő azonban, hogy Pásztor az előző választásokat követően – a párttársait eléggé megalázó módon – nem fogadta el Vučić javaslatát, hogy a VMSZ delegáljon minisztert a kormányba, azt mondta ugyanis, hogy ez „meghaladja a képességeiket„.
Ehhez képest Žigmanov drágán adná magát, mivelhogy a kormánytöbbségért cserében miniszteri pozíciót szeretne „összekalapálni” magának. Ezek után már csak az a kérdés, hogy a Vajdasági Magyar Szövetség most kér-e az „odaadó hűségért” miniszteri posztot. És ezt most hogyan teszi meg, ha akkor nem fogadta el az ajánlatot, amikor kilenc mandátuma volt a parlamentben?

Koszovó
BÜNTETÉS: Az amerikaiak lemondták Koszovó részvételét a Defender Europe 23 hadgyakorlaton

Az Egyesült Államok megbüntette Koszovót a feszültség szítása miatt. Az USA pristinai nagykövete bejelentette, hogy törölték Koszovó részvételét a „Defender Europe 2023” hadgyakorlaton. Jeffrey Hovenier szerint ez az első következménye annak, hogy a pristinai kormány nem vette figyelembe a washingtoni figyelmeztetéseket, amelyek arra vonatkoztak, hogy ne eszkalálják a helyzetet a szerbek lakta északi területeken.
Ez csak az első büntetés
Anthony Blinken amerikai külügyminiszter május 26-án figyelmeztette a koszovói vezetést, hogy a szerb többségű területeken lévő önkormányzatokkal kapcsolatos intézkedései hatással lesznek a koszovói-amerikai kapcsolatokra.
Hovenier szerint ennek első jele az amerikai hadsereg európai parancsnokának tegnap esti döntése volt, amellyel amerikai részről lemondták Koszovó részvételét a „Defender Europe 2023” hadgyakorlaton.
– Koszovó számára ezek a gyakorlatok véget értek
– tette hozzá az amerikai nagykövet, aki szerint az Egyesült Államok más döntéseken is gondolkodik a történtek miatt.
– Arra kértük Albin Kurti koszovói miniszterelnököt, hogy haladéktalanul tegyen lépéseket az északi területeken uralkodó helyzet enyhítésére. Ezekre a kérésekre nem válaszolt. Ezért most azt fontolgatjuk, hogy mi lesz a következő lépésünk
– nyilatkozta Hovenier, és egyúttal megjegyezte, hogy ez egy „nagyon közvetlen” kérés volt a koszovói kormányfő irányába.
Az uniós integráció is elakad
Az amerikai nagykövet hangsúlyozza, hogy jelenlegi körülmények között az USA nem lelkesedik azért, hogy reagáljon a Koszovó egyéb érdekeivel kapcsolatos kérdésekre.
– Például azoknak a kapcsolatfelvételeknek a vonatkozásában, hogy azok is ismerjék el Koszovó függetlenségét, akik ezt eddig nem tették meg
– mondta Hovenier, aki szerint az USA a történteket követően azon sem kíván aktívan dolgozni, hogy Koszovó előrehaladjon az euro-atlanti integráció terén.

Jeff Hovenier május 21-én Albin Kurti koszovói miniszterelnök és Vjosa Osmani államfő társaságában részt vett a Koszovóban kezdődött Defender Europe 23 nemzetközi hadgyakorlat megnyitóján
Az amerikai nagykövet reméli, hogy Kurti megfogadja az Egyesült Államok tanácsát, és azonnali lépéseket tesz az északi szerb többségű területeken kialakult helyzet deeszkalációja érdekében.
Az Egyesült Államok ezzel kapcsolatban két dolgot követel a koszovói miniszterelnöktől, az egyik, hogy az április 23-án megválasztott polgármesterek ne a községházáról dolgozzanak, és hogy vonják ki a rendkívüli alakulatokat ezekből az épületekből.
A nagykövet azt szeretné, hogy a három százalékos részvétellel megválasztott polgármesterek csak adminisztratív feladatokat lássanak el, mert – mint mondta – „nem rendelkeznek erős mandátummal”.
Szerinte a „felesleges északi konfliktus” elvonja a figyelmet a Belgrád és Pristina közötti kapcsolatok normalizálásának kérdéséről is.
Hovenier a tegnapi zvečani incidensekre hivatkozva leszögezte, hogy „mélyen frusztrált” a történtek miatt, és sajnálja, hogy a KFOR tagjai megsérültek, és azt is, hogy „békefenntartókat ért támadás”.
Kurti közben fasisztázott
Albin Kurti koszovói miniszterelnök közben beszélt Lord Stuart Peach brit balkáni megbízottal, a rendőrség, a KFOR és az újságírók elleni „felháborító támadásokról”.
– Egy demokráciában nincs helye a fasiszta erőszaknak, a golyók nem válthatják fel a szavazólapokat
– írta a Twitteren a koszovói miniszterelnök, majd hozzátette, hogy bármely nemzetiségű polgárnak joga van ahhoz, hogy választott tisztségviselői teljes körű és zavartalan szolgálatot teljesítsenek.
Kurti beszélt Antonio Tajani olasz külügyminiszterrel is, akinek kormánya és népe nevében mélységes háláját fejezte ki a KFOR katonáinak bátor tevékenységéért, amellyel megőrizték a békét az erőszakos szélsőségesekkel szemben.
A koszovói miniszterelnök teljes és gyors felépülést kívánt a hétfői zavargásokban megsérült olasz katonáknak.
Arra vonatkozóan nincsenek információink, hogy Albin Kurti esetleg kezdeményezett-e beszélgetést Szijjártó Péter magyar külügyminiszterrel, vagy netalán Orbán Viktor miniszterelnökkel.
-
English5 nap telt el azóta
Hungary to participate in 11 Serbian hydroelectric power plants, causing a significant uproar in Serbia
-
B A Balkanac5 nap telt el azóta
Lábakelt Piroska és az ő színes társasága
-
Szerb Köztársaság6 nap telt el azóta
Dodik szerint Putyin nem a háború barátja, a szerbeknek ad templomot és konzulátust
-
Szerbia3 nap telt el azóta
VUČIĆ THE GREAT: A koszovói miniszterelnök elrontotta a szerb államfő játékát