Connect with us

Szerbia

KISEBBSÉGI MINISZTEREK: Horvátokat a kormányba! Ez korábban “meghaladta a magyarok képességeit”

Közzétéve:

a megjelenés dátuma:

szerb zaszlo
Kontaktlencse akció »
Olvasási idő: 3 perc

A déli szomszédságban és azon túl is divat lett, hogy miniszteri tárcát adnak a kisebbségeknek. Horvátországban miniszterelnök-helyettesi poszt jutott Boris Miloševićnek, aki a szociális és emberi jogi terület felelőse. Mostanában ugyan felforrósodott körülötte a levegő, de nem kisebbségi származás miatt. Most ezt a példát követi/követheti a montenegrói és a szerb kormány is, az utóbbiban azonban nem magyarok kap(ná)nak miniszteri posztot a VMSZ érthetetlen ódzkodása miatt. Legutóbb legalábbis így volt.

Kisebbségi Montenegró

A parlamenti ülés összehívásának elszabotálása ellenére Montenegróban előbb-utóbb megalakul a kisebbségi kormány, amelyet kívülről támogat a Szocialisták Demokratikus Pártja. Ezt a pártot Milo Đukanović államfő vezeti, aki korábban az albán születésű, de “tripla identitással” rendelkező Dritan Abazovićot bízta meg kormányalakítással.

Dritan Abazović meghívta a kormányba a montenegrói Horvát Polgári Kezdeményezést (HGI), amelynek képviselője képviselője tárca nélküli miniszter lehet a kabinetben.

Igaz, hogy a kormánynak 20 minisztere, de csak 18 tárcája lesz, mert két tárca nélküli miniszter vesz részt a munkában

– mondta Abazović, amikor ismertette az új kormány programját, amelynek két fő célkitűzése a jogállamiság és a gazdasági fejlődés megteremtése.

A montenegrói horvátok pártja elfogadta a meghívást, hogy bekapcsolódjon a kormány munkájába.

Az Abazović miniszterelnök-jelölttel folytatott tárgyalások alapján készen állunk a megállapodás aláírására, hogy ezzel is támogassuk Montenegró új kormányát és annak munkáját. A Horvát Polgári Kezdeményezés kezdettől fogva hangsúlyozta a leendő kisebbségi kormányzat fontosságát, amelynek megvalósításához saját pozíciói alapján hozzá is járul

– közölte a horvát kisebbségi tömörülés, amely saját bevallás szerint arra törekszik, hogy tovább erősítse a Montenegró és a Horvátország közötti baráti kapcsolatokat, az EU-integrációs folyamat napirendjének követésével pedig hozzájárulna Montenegró pozitív nemzetközi megítéléséhez.

Horvátot a szerb kormányba!

A zágrábi Nova TV szombat esti híradójában arról számolt be, hogy a vajdasági horvátok miniszteri posztot kaphatnak a szerbiai kormányban, amelynek így esetleg tagja lehet Tomislav Žigmanov, a Vajdasági Horvátok Demokratikus Szövetségének elnöke.

Az április 3-i szerbiai választásokat követően Andrej Plenković horvát miniszterelnök a Twitteren azt írta, hogy Žigmanov bejutása a szerb parlamentbe “rendkívül fontos a horvátok szerbiai képviselete szempontjából”, most viszont a horvátok netalán annak örülhetnének, hogy a vajdasági horvát politikus a szerb kormány tagja lesz.

Még nem tárgyaltunk róla, a választási folyat néhány nappal ezelőtt zárult le, de azt hiszem, hogy az előttünk álló időszakban ez szóba kerülhet

– nyilatkozta Žigmanov a Nova televíziónak, amivel egyelőre csak a vágyait és a készségét erősítette meg.

A vajdasági horvát politikus már otthon, Szerbiában is kínálkozott a “szerb atyaúristennek” tekinthető Aleksandar Vučić államfőnek, két héttel ezelőtt ugyanis az mondta az N1 televízió szerbiai csatornájának, hogy nem utasítaná vissza Vučić kérését, hogy beszálljon a kormányba.

Aminek most nagyobb a valószínűsége, mint korábban, ha a Szerb Haladó Párt meg akar szabadulni az Ivica Dačić vezette Szerbiai Szocialista párttól, a jelek ugyanis erre utalnak.

A választásokon győztes Szerb Haladó Párt nem szerzett elegendő mandátumot ahhoz, hogy egyedül kormányozzon, így koalíciós partner után kell néznie. Miloš Vučević, újvidéki polgármester, aki a párt alelnöke (és Vlagyimir Putyin odaadó híve), nemrégiben úgy nyilatkozott, hogy a haladók a Vajdasági Magyar Szövetséggel (VMSZ) szeretnének kormányt alakítani, de akkor még “kijött a matek”.

Közben azonban mintegy ötven szavazóhelyen ismételték meg a választásokat, aminek következtében a Vajdasági Magyar Szövetség újabb mandátumot veszített, és így ötre apadt parlamenti képviselőinek száma, amivel a kormánytöbbség is veszélybe került, a haladók 120 mandátumához ugyanis hiába adják hozzá az 5 VMSZ-es posztot, az éppen csak fele a 250 mandátumnak.

Tehát legalább még egy mandátumra szükség lenne a kormánytöbbség megszerzéséhez, Žigmanov személyében azonban van egy jelentkező.

Milorad Pupovac, a horvátországi vezetője ezzel kapcsolatban azt mondta, hogy örülne, ha a leendő szerbiai kormánytöbbség “minden kisebbségi összetevőt tartalmazna, amely készen áll arra, hogy a része legyen”. De Pupovac nem Vučić szíve csücske, így véleménye Belgrádban nem sokat nyom a latban.

A magyarok olcsón adták magukat

Tomislav Žigmanov az „Együtt Vajdaságért – Vajdaságiak” lista vezetőjeként jutott be a szerbiai parlamentbe, a lista második helyezettje Žigmanov többszöri “felajánlkozásával” kapcsolatban úgy nyilatkozott, hogy “meglepődne, ha valami többről lenne szó, mint egy beszélgetésről”.

Ez teljesen irreális, de az életben bármi lehetséges. Évek óta együttműködünk vele, ismerem a nézeteit, ellentétesek Aleksandar Vučić nézeteivel. Vučić politikája változatlan marad, csak más partnereket fog keresni hozná

– nyilatkozta szintén az N1 televízió szerbiai csatornájának Aleksandar Olenik, aki a második volt az említett vajdasági listán.

A Vajdasági Magyar Szövetség az előző választásokon kilenc parlamenti helyet szerzett, most viszont csak ötöt, ennek okai annak ellenére alaposabb elemzésre szorulnának a VMSZ-ben, hogy maga Pásztor István, a VMSZ elnöke elégedett az eredménnyel.

Megjegyzendő azonban, hogy Pásztor az előző választásokat követően – a párttársait eléggé megalázó módon – nem fogadta el Vučić javaslatát, hogy a VMSZ delegáljon minisztert a kormányba, azt mondta ugyanis, hogy ez “meghaladja a képességeiket“.

Ehhez képest Žigmanov drágán adná magát, mivelhogy a kormánytöbbségért cserében miniszteri pozíciót szeretne “összekalapálni” magának. Ezek után már csak az a kérdés, hogy a Vajdasági Magyar Szövetség most kér-e az “odaadó hűségért” miniszteri posztot. És ezt most hogyan teszi meg, ha akkor nem fogadta el az ajánlatot, amikor kilenc mandátuma volt a parlamentben?

trauma betegseg ?c=4784&m=0&a=438898&r=&t=pi

Szerbia

MADE BY PUTIN: A szerb szélsőjobb a szerb és az orosz “nemzeti ügyért”

Közzététel:

a megjelenés dátuma

SZERB SZÉLSŐJOBB: A Wagner Csoport "tiszteletére" készült falfestmény Belgrádban. a jobb alsó sarokban a Népi Járőrség neve olvasható
SZERB SZÉLSŐJOBB: A Wagner Csoport "tiszteletére" készült falfestmény Belgrádban. a jobb alsó sarokban a Népi Járőrség neve olvasható (Forrás: Blic)
?c=28513&m=1380644&a=438898&r=&t=html
Olvasási idő: 6 perc

Nehéz lenne nem észrevenni, hogy Szerbiában szélsőjobboldali és neonáci csoportok Koszovó és Ukrajna ellen hergelnek, bár a belgrádi ügyészség elutasította azokat a feljelentéseket, amelyeket egy belgrádi ügyvéd és három szerbiai civil szervezet tett a Wagner Csoporttal “szimpatizálókkal” szemben. A BALK tavaly arról számolt be hogy szerb szélsőjobboldali csoportok vezetői “ellenőrizték” az oroszok által rendezett ukrajnai népszavazási bohózatot, akik arról álmodoztak, hogy már idén orosz tankokon vonulnak be Koszovóba. A belgrádi Blic most diplomáciai és biztonsági forrásokra hivatkozva hosszú cikket közölt arról, hogy Oroszország milyen szélsőjobbos és neonáci csoportokat támogat Szerbiában. A Blic szóhasználta igen erős, de nem áll messze a valóságtól, a BALK rendszeres olvasóit aligha lepik meg az alábbiak.

Kevesen vannak, de veszélyesek

Az Blic hírportál szerint a szélsőjobbos és neonáci szervezetek arra használják fel a helyzet rendezésére kidolgozott francia-német javaslatot, hogy rendbontást idézzenek elő Belgrádban, és a Koszovóval határos területeken. A nemzetközi közvetítők által összetákolt irományt egyébként nevezzük inkább csak egy újabb “non papernek”, mind igazi javaslatnak, amely vélhetően semmi másra nem jó, minthogy felborzolja a kedélyeket, és hogy teret nyisson a szerb szélsőjobb tobzódásának, valamint a nacionalizmus erősödésének Koszovóban – egyik és másik oldalon is.

A Blic arról ír, hogy a szerb szélsőséges csoportok zavargások előidézésére törekszenek Belgrádban és Koszovó határán. A balközép portál az utóbbit természetesen “adminisztratív vonalnak” nevezi a szerb “mandarin nyelvből” származó kifejést használva.

Ez a forgatókönyv leginkább az orosz rezsimnek felel meg, amely már régóta zavargásokat és zűrzavart szeretne előidézni Európában, és ehhez a Balkán a leghatékonyabb terep

– írja a Blic, amely arról számol be, hogy a szerbiai parlamentben történteket követően csütörtökön párszáz fős csoport jelent meg a szerbiai parlament környékén és az odavezető utcákban.

A csoportban már korábbról ismert arcok és oroszbarát aktivisták tűntek fel, őket Damjan Knežević, a Népi Járőrség vezetője, Srđan Nogo, a Dveri volt parlamenti képviselője, valamint Nemanja Šarović, a “Szeretet, hit, remény” (Ljubav, vera, nada) mozgalom elnöke vezette.

Ilyen és hasonló videókat osztanak meg egymással a TikTokon és a Twitteren a szerb szélsőségesek : Jövőre az orosz Kijevben, és a szerb Prizrenben

A Blic szerint ezeknek a szélsőséges csoportoknak látszólag kicsi a táborúk, de jól szervezettek, és erőszakos incidenseket provokálhatnak ki.

Valamennyien szerény megélhetést biztosító foglalkozással rendelkeznek a lakóhelyükön, ezért megalapozottan hihető, hogy Moszkvából kapnak pénzt és eszközöket tevékenységük folytatásához.

Erőszakos akció Belgrádban és Koszovó határán

Az említett szélsőséges csoportok által szervezett oroszbarát séták és összejövetelek nem ritkák, ezek aztán néha erőszakos megmozdulásokba csapnak át. Mondjuk akkor, ha ez Moszkva érdekeit szolgálja.

A legutóbbi “erőszakba torkolló tüntetés” 2020-ban volt Belgrádban, amely mögött feltehetően az orosz vezetés állt.

A tüntetés kiváltó okaként a Covid-elleni intézkedéseket említették, a Blic szerint azonban hamar kiderült, hogy a tüntetés politikai és ideológiai töltetű volt.

A demonstráció a szerb parlament megszállását eredményezte, 43 rendőr és 17 tüntető súlyosan megsérült. Öt hatósági járművet felgyújtottak, a zavargások során három rendőrló megsérült, több mint 70 pajzs és egyéb felszerelés pedig használhatatlanná vált.

A belgrádi lap & hírportál arra emlékeztetett, hogy egy hónappal ezelőtt erőszakos megmozdulás volt “Koszovó és Metohia” közigazgatási vonalán (nem határán!), a tömeg dulakodni kezdett a rendőrökkel és kisebb csetepaté is kialakult.

Erőszakos akciókra is kaphatók

A 2020-as parlamenti inváziót követően a rendőrség Damjan Kneževićet nevezte meg szervezőként, és ezért akkor őrizetbe is vették.

A koszovói határon egy hónappal ezelőtt rendezett megmozduláson feltűnt Knežević is, aki korábban a “Zavetnici” (Az eskü őrzői) alelnöke volt, ezúttal pedig a hírhedt Wagner Csoport zsoldosainak brandjével díszített sapkával a fején vonult fel.

SZERB SZÉLSŐJOBB: Damnjan Knežević a Wagner "logóval", madarát tolláról, embert a jelképekről (Screeenshot)

WAGNER: Damnjan Knežević a Wagner “logóval”, madarát tolláról, embert jelképekről (Screeenshot)

Tavaly tett oroszországi látogatását Knežević arra is felhasználta, hogy Aleksandar Vučić szerb elnök ellen fordítsa a vendéglátóit.

A Blic megállapítja, hogy Moszkva évek óta több Szerbiában működő szervezet és magánszemélyt támogat, de természetesen valamennyien tagadják a Kremlhez fűződő közvetlen kapcsolatukat, végképp pedig azt, hogy Vlagyimir Putyin rezsimje finanszírozza őket.

Ezek a szélsőséges csoportok hazafinak mondják magukat, akik egyaránt a szívükön viselik Oroszország és Szerbia ügyét, mindeközben a testvéri kapcsolatok ürügyén számos Telegram-profilon nyomatják a nacionalista propagandát és küldik a háborúra uszító üzeneteket Koszovóval kapcsolatban, de tanácsokat adnak arra is, hogy a szerbek miként viselkedjenek Oroszország Ukrajna elleni agressziójával kapcsolatban, persze ők nem így fogalmaznak.

Ki uszít Oroszországból?

Az Oroszországból uszítók közül néhányan gyakran tartózkodtak Szerbiában, ezek a személyek különösen azóta aktívak, hogy Oroszország megtámadta Ukrajnát.

A Kreml “politikai szatelitjei” ma már napi kapcsolatot tartanak fenn a szerbiai szélsőjobboldali és neonáci szervezetekkel, a Blic szóhasználata szerint.

Damjan Knežević 2014 óta aktív “politikus” Szerbiában, 2020 óta a Népi Járőrség élén jelenik meg. Akkor kezdték meg fekete ruhába öltözve zaklatni a migránsokat, majd később oltásellenes magatartást vettek fel.

A Népi Járőrség vezetője Andrej Liszovval, a Sasok (Orlovi) “orosz-szerb” kulturális központ első emberével, ismertebb nevén a “Gonosz Sasok” elnökével tart fenn kapcsolatot, a szervezet nemrég költözött be a Wagner Csoport szentpétervári székházába.

Knežević az egyik első látogatója volt a félkatonai (vagy egészen katonai) zsoldoscsoport újonnan megnyílt haditechnikai központjának.

Szerbia az utóbbi időben többször is negatív kontextusba került a külföldi médiában, miután a belgrádi homlokzatokon és falakon a “Wagner” szimbólumai jelentek meg.

Szeribában általános elterjedt vélemény, hogy ezeket a graffitiket/murálokat a Népi Járőrség ültette át szerb környezetbe, különösen azt követően, hogy az egyikem ott díszeleg a szélsőjobboldali szervezet neve. Ezt csak a szerbiai ügyészségnek nem tűnik fel.

Orosz Birodalmi Mozgalom és a Srbska akcija

A Népi Járőrségen kívül a “Srbska akcija” (Szerb Akció) is rendelkezik oroszországi kapcsolatokkal, mégpedig az Orosz Birodalmi Mozgalommal, amelyet az Egyesült Államok és EU is terrorista csoportnak nyilvánított.

Két szerb szélsőjobboldali vezető, aki ellenőrizte az "orosz régiókkal" kapcsolatos kvázi népszavazást

Két szerb szélsőjobboldali vezető, aki ellenőrizte az “orosz régiókkal” kapcsolatos kvázi népszavazást

Nyugati vélekedés szerint az orosz hírszerzés a cári eszméket hirdető mozgalom közvetítésével találja meg azokat a szélsőségeseket, akiket saját céljaira használ fel Európa szinte bármely pontján.

Szerbiában vélhetően ezzel a csoporttal működik együtt Srđan Nogo, a Dveri volt képviselője, aki több szerbiai & belgrádi megmozdulás szervezetője.

A Blic nem tett említést Miša Vacićról, a Szerb Jobboldal (Српска десница) és Ivan Ivanovićról, a Mieink (Наши) Konzervatív Mozgalom vezetőjéről, akik a négy ukrajnai körzetet érintő orosz népszavazási bohózat ellenőrei voltak, és Volgográd környékén portyáztak, nyilván nem saját költségen.

?c=4784&m=1603755&a=438898&r=&t=html

Vacić egy ott készült fotón “három ujjas” szerb karlendítéssel pózol, Ivanović pedig az itt látható képhez azt fűzte a Twitteren, hogy “jövőre (a koszovói) Prizrenben az orosz testvérekkel”.

Vacić azóta már a Wagner Csoportról készült “falfestménnyel” dekorálta ki a Twitter-profilját, a képen az olvasható, hogy “Wagner Csoport – Orosz Vitézek”.

Szerb szélsőjobb

A szerb szélsőjobbos “műkedvelő” egy csütörtöki bejegyzésében azt írta, hogy a koszovói helyzetnek egyetlen megoldása van, ami nem más, mint Koszovó elfgolalása.

Kérdések

A Nyugat, illetve az Egyesült Államok által felügyelt EU, Quinta vagy akármi/akárki választás elé állította Szerbiát.

A szinte osztódással szaporodó nyugati közvetítők állítólag azt is felvázolták, hogy a nyugati terv elutasítása milyen következményekkel járhat, arról viszont szinte szó sem esik, hogy mi történik akkor, ha Szerbia netalán elfogadja a szóban forgó javaslatot.

Hogyan reagál erre a szerb szélsőjobb? Vajon utcára vonulnak-e Szerbiában az szélsőjobboldal által dirigált erők, amelyek kisebb dolog miatt is tobzódtak már Belgrádban & Szerbiában, mint például legutóbb a Pride idején.

És az is kérdés, hogy mit tesz Oroszország ezeknek az erőknek a “megerősítésére”, vagy mit tesznek az Éjszaka Farkasai Putyin-barát motorosbanda szerbiai tagjai.

Kérdésként esetleg az is felmerülhet, hogy a Nyugat részéről épeszű ötlet volt-e éppen most elmérgesíteni a balkáni helyzetet, és esetleg egy újabb frontot nyitni Európában, főleg akkor, amikor eléggé nyilvánvaló volt, hogy Oroszország éppen ezt szeretné.

Kontaktlencse akció »
Az olvasás folytatása

Szerbia

Vučić: a magyarokkal közösen akadályoztam meg Koszovó tagságát az UNESCO-ban

Közzététel:

a megjelenés dátuma

AZ UNESCO-RÓL IS SZÓ VOLT: Az elnöki beszámolóra 154 képviselő szavazott igennel, 23 nemmel, 8-an pedig tartózkodtak a jelenlévő 185 szerb honatya közül
AZ UNESCO-RÓL IS SZÓ VOLT: Az elnöki beszámolóra 154 képviselő szavazott igennel, 23 nemmel, 8-an pedig tartózkodtak a jelenlévő 185 szerb honatya közül (Forrás: Parlament RS, Tanjug, screenshot)
ljudmila ulickaja csak egy pestis 728 ?c=4784&m=0&a=438898&r=LjudmilaUlickaja%3ACsakegypestis&t=pi
Olvasási idő: 6 perc

A szerb elnök a szkupstina pénteki ülésén arról is beszélt, hogy a magyarokkal és a japánokkal közösen akadályozta meg Koszovó felvételét az UNESCO-ba, de húzott még néhány váratlant, miközben tovább becsmérelte az ellenzéket. A szerbiai parlament egyébként két napos vita után elfogadta az elnöki jelentést, amely a Koszovóval folytatott tárgyalásokról szól. A beszámolóra 154 képviselő szavazott igennel, 23 nemmel, 8-an pedig tartózkodtak a jelenlévő 185 szerb honatya közül. A Vajdasági Magyar Szövetség már korábban jelezte, hogy megszavazza a jelentést, amit a szerb elnök illő módon meg is köszönt.

Nem ez a harc lesz a végső

A jelentés a “pristinai ideiglenes önkormányzati intézményekkel” folytatott tárgyalási folyamatról szólt a 2022. szeptember 1-e és 2023. január 15-e közötti időszakban, ami természetesen csak “munkacím”, mert a parlamenti ülésen a legnagyobb ökölrázás éppen a január 15-ét követő időszak eseményei miatt történt.

A balkáni ügyekben jártás olvasók tudják, hogy nem csak az oroszok, hanem a szerbek is imádnak “politikai mandarin nyelven beszélni”, így a koszovói kormányt “pristinai ideiglenes önkormányzati intézményeknek”, vagy röviden csak Pristinának nevezik.

Ez azért van, mert nem ismerik el Koszovó függetlenségét, illetve mert a jelenlegi helyzetet ideiglenesnek tekintik, amiből máris lazán levonható a magvas megállapítás, hogy a francia-német “non paper” nyomán kialakult parlamenti és egyéb “műbalhé” aligha hoz előrelépést szerb oldalon, jó esetben is csak “helybenjárásról” beszélhetünk.

A szerbiai parlament ülésének második napján a purparlé jóval nyugodtabban telt, mint egy nappal korábban, miután az ellenzéki hangadók nem vettek részt az ülésen.

Nincs UNESCO, nincs kapituláció!

Transzparens a szerb parlamentben: Nem a kapitulációra! (Forrás, Twitter, Boško Obradović)

Így minden simábban ment, mert a szerb államfőnek nem kellett minden kerülőre-fordulóra kiosztania a renitenseket, ami csütörtökön az “ökölharc közeli állapotot” idézte elől.

Persze, nem kell azt hinni, hogy Vučić pénteken visszafogta magát az ellenzék gyalázásban, ez a habitusának része, és rögtön önkéntelenül előjön belőle, amint megpillant egy kamerát, de a szerb elnök szellemi fejlődésének elemzésétől itt most eltekintünk.

A szerb elnök jelentésében egyébként a Belgrád és a szerbség “békés természetére” igyekezett rámutatni, azt hangoztatva, hogy a “szerb fél” nem riad vissza attól, hogy békepolitikája révén “a tárgyalási folyamatban való aktív részvétel által megakadályozza a pristinai (!) felet abban, hogy rosszindulatú (maliciózus) hozzáállása során bármilyen alapja legyen ahhoz, hogy Szerbiát hamisan, nem konstruktív és “bomlasztó tényezőként” mutassa be”.

Ez elég fifikás összegzése annak az inkább igazinak tekinthető célnak, hogy a csütörtöki és minden más zűrzavar keltésével olyan politikai összevisszaság keletkezzen, amelyet nem öt, hanem ötven nyugati közvetítő sem képes megoldani. Merthogy a szerb szándék egyértelmű: Koszovó nem lehet Albánország része, nem lehet, nem, soha!

Még néhány körmönfont megfogalmazás

Van még néhány “körmönfont és nyakatekert” mondat az elnöki jelentésben, mint például az a megállapítás, amely szerint “az EU közvetítői és más releváns nemzetközi tényezők az elmúlt időszakban Belgrádot minden válsághelyzetben konstruktív félként jellemezték”.

Vagy az a megközelítés, hogy Szerbia hozzáállása a “Koszovó és Metóhia” térségében élő valamennyi polgár békéjének megteremtésére irányuló kompromisszumkészségen alapul, és ez nagyban befolyásolja, hogy az összes szituáció megoldása a szerb fél érdekében álljon.

Stb, stb, stb. Ezt nem csak az nem érti, aki tegnap pottyant ide e Holdról, hanem a némileg edzett megfigyelők is szájtátva állapítják meg, hogy a balkáni irracionalitás milyen újabb csodákra képes, beleértve szerebeket, albánokat zusammen.

UNESCO? Nem, hanem nem az ultimátumra.

Nem, hanem nem az ultimátumra. (Forrás: Screenshot)

Persze, harc az lesz, amire a parlamenthez intézett zárszavában Vučić nem először tett ígéretet, szoktatni kell az embereket ahhoz, hogy súlyos áldozatokat kell hozniuk a koszovói Szerb Községek Közösségének (ZSO) létrehozásáért.

Ugyanakkor ígéretet tett arra, hogy “minden egyes döntést a lakossággal együttműködve fognak meghozni (királyi többesben), mert hogy “nem marad el a nyomás” azzal kapcsolatban, hogy szerb részről ne tartsák tiszteletben, ami eddig már aláírásra került.

Ez a megfogalmazás a “fordított megerősítés” kitűnő példája, a szerb elnök ugyanis verbális szinten nem azt mondta, hogy Szerbia követeli a 2013-ban aláírt Brüsszeli Szerződés, valamint a Szerb Községek Közösségének létrehozásával kapcsolatban 2015-ben szintén aláírt szerződés betartását, hanem azt helyezte kilátásba, hogy a szerbekre nyomás nehezedik majd, hogy az eddig már aláírt szerződéseket ne tartsák be, de természetesen ők ezt, mint “jog- és nemzetközi jogkövető” emberek, nem tehetik meg.

A magyarok és a japánok majd segítenek

A parlamenti ülésen Milica Đurđević Stamenkovskit, az erősen jobb oldali Zavetnici Szerb Párt (zavetnici, fordítsd: az eskü őrzői) vezetőjét egyebek között az is érdekelte, hogy Koszovó függetlenségének és ENSZ-tagságának elutasításán túl a szerb elnöknek mi az álláspontja Koszovó felvételéről az Interpolba és az Unescoba.

Vučić ezzel kapcsolatban hangsúlyozta, hogy Abe Sinzóval és a magyarokkal folytatott személyes tárgyalásai révén annakidején megakadályozta, hogy az úgynevezett Koszovó csatlakozzon az UNESCO-hoz. A tavaly meggyilkolt japán miniszterelnök ezt nem tudja cáfolni, magyar részről pedig nevet nem említett, de egyébként sem könnyű értelmezni, hogy a szerb elnök valójában mire gondolt.

Koszovónak 2015 novemberében egy hajszál híján nem sikerült megszereznie az UNESCO-tagságot, mert a szükséges 94 támogató szavazat helyett csak 92 igent gyűjtött be, 50 ország nemmel szavazott, 20 pedig tartózkodott.

A döntést követően Szerbiában ünnepi hangulat uralkodott, Ivica szerb külügyminiszter – aki némi kihagyás után ma is ezt a posztot tölti be – akkor úgy nyilatkozott, hogy az UNESCO-ban született döntés azt a szándékot tükrözi, hogy Szerbia soha nem adja fel Koszovót.

Japán tartózkodott a Koszovó felvételéről szóló UNESCO-szavazáson

Japán tartózkodott a Koszovó felvételéről szóló UNESCO-szavazáson (Forrás: Beta)

A szerbek számára jól jött ez a “kis győzelem”, miután Koszovó 2009-ben már felvételt nyert a Világbankba és a Nemzetközi Valutaalapba.

Visszalapozva az internetet, az UNESCO-tagsággal kapcsolatban azonban kiderült, hogy a 2015-ös szavazás idején Magyarország támogatta Koszovó tagságát az Egyesült Nemzetek Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezetében, Japán pedig tartózkodott a szavazáskor.

A japán külügyminiszter 2019 augusztusában járt Belgrádban, az akkor is külügyminiszterkedő Ivica Dačić arra kérte Kóno Tarót, hogy Japán ismét tartózkodjon Koszovó felvételének megszavazásától az UNESCO-ba és az Interpolba, ha ez netalán ismét felmerülne.

Koszovó, az Interpol & UNESCO

A téma a mai napig nem ment ki a divatból, Ana Brnabić szerb miniszterelnök az Egyesült Arab Emírségekben tett év eleji látogatása során ugyanis találkozott Ahmed Nasszer al-Raiszi tábornokkal, az Interpol elnökével.

Brnabić, a szerb kormány kihelyezett stúdiójának számító Pink Televíziónak úgy nyilatkozott, hogy a Szerbiával különösen barátságos közel-keleti országból származó interpolos vezetőtől biztosítékokat kapott arra, hogy Koszovó tagságának kérdése az ő hivatali ideje alatt, vagyis 2025-ig nem merül fel.

Az igazi haladó politikusság idomult Brnabić szerint ez különösen fontos Szerbia számára, mert az ország az Interpolt és az UNESCO-t két kulcsintézménynek tekinti, és nem szeretné, ha Koszovó tagsági kérelme ismét napirendre kerülne.

A szerb miniszterelnök január 11-i nyilatkozata ugyanakkor bizonyíték arra, hogy Szerbia küzd Koszovó tagságának meghiúsításáról a nemzetközi szervezetekben, függetlenül attól, hogy mit tartalmaz a francia-német “non paper”, és ezáltal jogosak az ezzel kapcsolatos koszovói vádak, amelyeket az utóbbi napokban Albin Kurti miniszterelnök hozott fel.

“Az áruló ajtaja nyitva áll”

Boško Obradović nem az UNESO iránt érdeklődött, ő inkább a francia-német tervre kíváncsi

Boško Obradović nem az UNESO iránt érdeklődött, ő inkább a francia-német tervre kíváncsi

orosz zsoldosok 728 ?c=4784&m=0&a=438898&r=&t=pi

A két napos szerbiai parlamenti szomorújátéknak, talán szerencsésebb így nevezni, mint komédiának, mert ez egyáltalán nem vicces, az lett az eredménye, hogy valaki mégis csak láthatja a francia-német “non papert”, amely tervnek igencsak szegényes, legalábbis abból ítélve, ami eddig kiszivárgott belőle.

A jóságos arcát is felvillantó Vučić meghívta Boško Obradovićot, a Dveri elnökét, hogy hétfőn menjen be hozzá az elnöki hivatalba, és nézze meg a “megállapodást”, valamint az arra adott szerb választ.

Mutatok Önnek valamit, amit kérni kellett volna (a parlamenti ülés során), de senkinek sem jutott az eszébe. Megmutatom, hogy olvassa el részletesen és alaposan azt a több oldal komoly szöveget tartalmazó non papert, amit Szerbia készített válaszul

– mondta a szerb elnök Obradovićnak arra a kijelentésére reagálva, hogy Koszovó ENSZ-tagságával kapcsolatban nem fordult levélben az orosz és a kínai elnökhöz, pedig korábban a parlentben ezt kérték tőle.

A levelekről beszél, én választom meg a pillanatot, hogy mikor írok levelet, és mikor kivel beszélek. Senki sem látta még képeslapon sem annyiszor Hszi Csin-ping kínai elnököt, mint ahányszor én találkoztam és beszéltem vele. Vlagyimir Putyinnal vagy hússzor találkoztam életemben, majd Ön mondja meg, hogy mikor kell őket hívnom

– jelentette ki elnöki nagyság kidomborítva Vučić, aki most azoknak az uniós tagállamok a vezetőinek írt, amelyek nem ismerték el Koszovó függetlenségét, és arra hívta fel a figyelmet, hogy Albin Kurti ezeknek a leveleknek a visszavonását követeli tőle.

A szerb elnök arra biztatta Obradovićot, hogy hétfőn szabadon vigyen magával másokat is, és további információk megosztását ígérte, ha azokat nem hozzák nyilvánosságra.

Mindenesetre, nekünk az a dolgunk, hogy harcoljunk, és az áruló – aminek nevezett – a diktátor, a zsarnok ajtaja mindig nyitva áll Ön előtt, és az áruló, a diktátor és a zsarnok mindig készen áll arra, hogy meghallgassa minden kifogását és minden tanácsát, és hogy megmutassa, hogy mi történik, és mit lehet tenni

– mondta Vučić, aki “ad absurdum” barátkozós kedvében még azt is lehetővé tenné a Dveri vezetőjének, hogy átlépjen a Szerb Haladó Pártba, mint azt a Zavetnici öt tagja már nagy hírverés közepette pénteken (február 3-ám) megtette. Isten és Vučić szeszélye kiszámíthatatlan.

?c=30395&m=1559903&a=438898&r=&t=html
Az olvasás folytatása

Koszovó

A koszovói kormányfőnek 6 feltétele van a Szerb Községek Közösségével kapcsolatban

Közzététel:

a megjelenés dátuma

Albin Kurti a feltételeit ismerteti a koszovói parlamenttel
Albin Kurti a feltételeit ismerteti a koszovói parlamenttel a Szerb Községek Közösségének létrehozásával kapcsolatban. Az egyik feltétel a szervezet (szerbezet) nevének a megváltoztatása (Forrás: Screenshot)
Kézzel festett farmerek
Olvasási idő: 4 perc

A koszovói albánok is makacskodnak, és elfogadhatatlan feltételekhez kötik Szerb Községek Közösségének létrehozását. Csütörtökön nem csak Szerbiában ülésezett a parlament, hanem Koszovóban is, bár ez a fogalom – mint tudjuk – a szerb szótárakban nem létezik. Albin Kurti koszovói miniszterelnök a koszovói parlament ülésén napirenden kívül tért ki arra, hogy milyen feltételekkel hajlandó elfogadni a Szerb Községek Közösségének létrehozását, miután ez a kérdés nem szerepelt a napirendi pontok között.

Hat pontba szedte

Albin Kurti koszovói miniszterelnök – aki közben már elutazott Törökországba, hogy Isztambulban találkozzon Recep Tayyip Erdoğan török ​​elnökkel – hat feltételt terjesztett a koszovói képviselőház elé.

Az első pont szerint az általa “egyesületnek” nevezett szervezetnek összhangban kell lennie a koszovói alkotmánnyal és törvényekkel”.

A második pont alapján a szerbek által “a Szerb Községek Közösségének (ZSO) nevezett szervezet nem lehet “monoetnikus” vagyis egy nemzetiségű, ezért a nevét is meg kell változtatni, ráadásul csak az önkormányzatok “horizontális együttműködését” szolgálhatja.

Az utazónak feltétlenül tudnia kell, hogy hol jár, feltéve, ha ismeri a cirill betűket: Ez a ZSO!

Az utazónak feltétlenül tudnia kell, hogy hol jár, feltéve, ha ismeri a cirill betűket: Ez a ZSO!

A harmadik feltétel szerint a nemzeti kisebbségek jogainak és a vonatkozó védelmi mechanizmusoknak erősíteniük kell a viszonosság elvét – mint fogalmazott – a „két állam” között, és figyelembe kell venniük az európai szabványokat és modelleket.

Kurti kifejtette azt is, hogy a ZSO létrehozása előtt Koszovó északi részén fel kell számolni a Szerbia által létrehozott “illegális struktúrákat”, és minden illegálisan tartott fegyvert le kell adni.

Ötödik feltételként a koszovói miniszterelnök azt szabta, hogy a szervezet létrehozásáról a végleges szerződésnek/megállapodásnak kell kell rendelkeznie, és – mint mondta – csak a „kölcsönös elismerés” után kerülhet rá sor.

A hatodik pontban Kurti követeli, hogy a szerb elnök vonja vissza a Koszovó elismerését megtagadó öt uniós tagállam legmagasabb tisztségviselőinek küldött levelét, amelyben Aleksandar Vučić azt kérte, hogy ezek az országok ne fogadják el Koszovó uniós tagsági kérelmét. Ennek a részleteit a kapcsolódó cikk tartalmazza!

(NEM CSAK) FELTÉTELEZÉS: Ezek a koszovói községek tartoznának a szerbek által követelt Szerb Községek Közösségéhez

(NEM CSAK) FELTÉTELEZÉS: Ezek a koszovói községek tartoznának a szerbek által követelt Szerb Községek Közösségéhez

Kurti ellenáll a Nyugat minden zsarolási kísérletének

A koszovói miniszterelnök közben interjút adott a francia hírügynökségnek, amelyben hangsúlyozta, hogy ellenáll a Nyugat minden „zsarolási” kísérletének”, merthogy “ő csak egyenlőséget és kölcsönös elismerést akar”.

Minket nem lehet zsarolni. Nem lehet megfélemlíteni. Bátor emberek vagyunk, és amit követelünk, az az igazságos bánásmód, az egyenlőség és a kölcsönös elismerés

– nyilatkozta Kurti, aki szerint nem helyes nyomást gyakorolni a Nyugat-Balkán leginkább Európa- és Amerika-barát, valamint leginkább demokratikus országára.

Belgrádra kell nyomást gyakorolni

– jelentette ki a koszovói miniszterelnök, aki szerint Szerbia destabilizálja a Nyugat-Balkánt, és hozzátette, hogy a kölcsönös elismerés nélkül Koszovó számára nincs stabilitás.

Elmondása szerint a társulásról, mármint a Szerb Községek Közösségének létrehozásáról 2013-ban született megállapodás, vagyis az egyik előző kormány idején, de “sok más megállapodással együtt ez sem valósult meg mindkét oldalon”.

Kurti itt arra emlékeztetett, hogy Szerbia például beleegyezett, hogy a továbbiakban nem akadályozza Koszovó nemzetközi elismerésének és integrációjának folyamatát, amit nem tartott be, és amit még Belgrádban még ratifikálnia kell. Emlékeink szerint ezt a nem kötelező érvényű Washingtoni Szerződés tartalmazza.

Az albán diákok tüntetést szerveznek a ZSO ellen

Kurti hatpontos tervére reagált a koszovói ellenzék is, amely azzal vádolja a koszovói miniszterelnököt, hogy a Szerb Községek Közösségének megalakításával kapcsolatos korábbi véleményének a módosításával félrevezette a közvéleményt.

Mint ismeretes a koszovói (albán) miniszterelnök korábban explicite elutasította a Szerb Község Közösségének létrehozását, amit azzal indokolt, hogy Koszovóban nem jöhet létre olyan szervezet, mint Bosznia-Hercegovinában a Szerb Köztársaság.

Vlora Çitaku, a Koszovói Demokrata Párt vezetője, az ország nemrég hazatért washingtoni nagykövete, a Koszovói Felszabadítási (UÇK) egykori szóvivője úgy fogalmazott, hogy Kurtinak az általa támasztott feltételekről nem a koszovói parlamenttel, hanem Szerbiával kell tárgyalnia.

A tárgyalásokon a miniszterelnök előtt Szerbia van, köztük pedig a közvetítők. Velük kell tárgyalnia, nem velünk. Nekik kellene elmondani a feltételeket, nem nekünk
Vlora Çitaku is reagált azokra a feltételekre, amelyeket a koszovói miniszterelnök terjesztett a koszovói parlament elé

Vlora Çitaku is reagált azokra a feltételekre, amelyeket a koszovói miniszterelnök terjesztett a koszovói parlament elé (Forrás: Facebook, Vlora Çitaku)

– fogalmazott Çitaku, aki szerint a miniszterelnökkel ellentétben pártja következetes álláspontot képvisel a szerb-albán párbeszédet illetően, és csak a kölcsönös elismerésre összpontosító átfogó megállapodást támogatja.

Bírálta a koszovói miniszterelnököt a PDK egyik parlamenti képviselője, Abelard Tahiri is, aki azzal vádolta meg Albin Kurtit, hogy “nem volt bátorsága napirendre tűzni a közösség (értsd: Szerb Községek Közösségének) létrehozását.

Részletesen el kell magyaráznia a képviselőknek és az ország lakosságának, hogy mi késztette egyik napról a másikra a közösség elfogadására

– mondta Tahiri, aki megjegyezte, hogy Szerbiában külön napirendi pont keretében vitatták meg a kérdést, a koszovói miniszterelnök viszont napirenden kívül hozta fel a témát.

A pristinai egyetemisták mindeközben bejelentették, hogy február 15-re menetelést szerveznek a Szerb Községek Közösségének megalakításával kapcsolatban, amelyet az “Együtt az egyesület ellen” jelszó alatt tartanak meg.

A pristinai egyetem diákparlamentje szerint „a szerb többségű önkormányzatok szövetsége nem jelent több jogot a koszovói szerb közösségnek, viszont nagyobb befolyást biztosít Szerbia számára Koszovó területén”.

Kontaktlencse akció »
Az olvasás folytatása

Időjárás és szennyezettség

RSS

BALK Magazin Szerbia Horvátország Bosznia-Hercegovina Szlovénia Koszovó
Montenegró Észak-Macedónia Románia Bulgária Görögország Törökország
Albánia Ukrajna Oroszország Egyesült Államok Európai Unió NATO

Napi hírlevél


A szerző cikkei

B.A. Balkanac


Letöltések

Kultúra

Utazás

Egészség

KONTAKTLENCSÉK a legnagyobb gyártóktól 30-60 százalék kedvezménnyel, akár ingyenes szállítással, azonnal saját raktárról, 30 napos visszavételi garanciával az eOptika.hu kontaktlencse webboltból. Vásároljon most!

Hirdetés

Tíz nap legjava

Spelling error report

The following text will be sent to our editors: