Connect with us

Írd be ide, amit keresel!

Montenegró

TRIPLA IDENTITÁS: Montenegrói albánként a “jugoszláv” Dritan Abazović a szerbekkel szemben politizál-e?

FLEy S8WUAIA3Ai
Dritan Abazović (Forrás: Dritan Abazović, Facebook)
Olvasási idő: 4 perc

A volt a különböző nemzeti identitások süllyesztője volt, a rendszerváltást követően ezért az országban elemi erővel törtek felszínre a nemzeti indulatok, amelyek véres háborúkon át vezettek oda, ahol most tartunk. Sok vegyesházasságból származó ember küzdött a dupla identitás kérdésével, amelyből a többség a harmadik identitásba, a jugoszlávságba menekült. A montenegrói albán családból származó Dritan Abazović lehet a volt jugoszláv utódállam új miniszterelnöke, akinek előbb vagy utóbb valahogy viszonyulnia kell az egyre inkább erősödő szerb nemzettudathoz.

Hamarosan lesz

Montenegróban a végéhez közelednek a kisebbségi kormány megalakításáról szóló tárgyalások. Milo Đukanović köztársasági a hét végéig megnevezi, hogy kit bíz meg az új kormány megalakításával. Aligha kétséges, hogy az Egyesült Reformakció (Ujedinjena reformska akcija, URA) polgári mozgalom elnökére, Dritan Abazovićra esik a választása, aki a parlamentben eddig ellenzéki szerepet betöltő Szocialisták Demokratikus Pártjának (DPS) a külső támogatásával kisebbségi kormányt alakíthat.

A helyzet kimondottan érdekes, mert ha pusztán csak a miniszterelnöki poszt várományosának származását vesszük figyelembe, akkor egy albán kisebbségi politikusnak kell megoldania a montenegróiak és a szerbek közötti ellentéteket, persze a helyzet nem ennyire egyszerű.

Dritan Abazović 1985-ben albán családban született Ulcinj városában, amely egy tengerparti település a korábban a volt Jugoszláviához tartozó Montenegróban, és annak is az albánok lakta ré.

Általános és középiskolai tanulmányai után a Szarajevói Egyetem Politikatudományi Karán szerzett diplomát, majd 2008-ban mesterfokozatot a Montenegrói Egyetem Nemzetközi Kapcsolatok Tanszékének Politikatudományi Karán. -ben doktorált szintén Szarajevóban, doktori disszertációja a „Globális politika – A globalizáció etikai vonatkozásai” címet viselte.

2022 januárjában Dr. Dritan Abazovićot az Európai Hitszabadság és Biztonsági Intézet (IFFSE) tanácsadó testületének tagjává nevezték ki, de tanított például Isztambulan is.

Sokáig munkatársa volt az emberi jogok, valamint az euroatlanti kapcsolatok és a civil aktivizmus területén működő szervezeteknek. Részt vett a multikulturalizmus támogatásával kapcsolatos projektekben a volt Jugoszlávia korábban konfliktusokkal sújtotta területein. Nemzetközi programok, konferenciák, szemináriumok résztvevőjeként számos tanulmányi programban szerzett tapasztalatokat.

Politikai szerepkörök

Abazović 2012-ben a Pozitív Montenegró szociálliberális politikai egyik alapítója volt. A 2012-es montenegrói parlamenti választáson a párt a 81 képviselői helyből 7-et szerzett meg, így Abazović lett az akkori montenegrói parlament legfiatalabb tagja.

2014-ben, a pártszakadást követően Abazović elhagyta a Pozitív Montenegrót, és független képviselőként dolgozott, mielőtt 2015-ben csatlakozott az újonnan alapított Egyesült Reformakcióhoz (URA), amely nem albán többségű. Jelenleg már az URA elnöke, és négy parlamenti képviselőjének egyike.


kis festett kabatok222kis festett kabatok

Albán származására tekintve sokan újabb, a vörös-fekete zászlóra (az albán vörös zászló, fekete kétfejű sassal) esküdő politikusra számítottak Montenegróban, de Dritan Abazović mintha ebben nem jeleskedne: montenegróiak és szerbek által támogatott politikai pártot vezet, miközben az albán nyelv nem szerepel a “reformakciók” programjában, sőt még az URA párt hivatalos honlapján sem. Pedig Abazović tökéletesen beszél albánul.

Képviselői pályafutása idején ő volt a montenegrói egyik legerőteljesebb hangja Milo Đukanović rezsimjével szemben, miközben a fiatal, 36 éves politikus egyáltalán nem mutatja jelét semmiféle nacionalista beütésnek, ezt tükrözik a különböző etnikumokkal kapcsolatos politikai megnyilvánulásai is.

Ami pedig különösen érdekes: Abazović meg van győződve arról, hogy az albán nemzeti hős Szkander bég (Kasztrióta György albán fejedelem) szláv, illetve szerb származású volt, ezt többször is hangoztatta, például Gjergj Kastrioti Skënderbeu szobrának felállítása kapcsán, szülővárosában, az albán többségű Ulcinjban.

Ismerősei Abazovićot azon albánok közé sorolják, akik abszolút “jugoszláv identitást” tettek magukévá. Ezt támaszthatja alá az is, hogyan az eredeti albán Abazi családnév helyett az Abazović nevet viseli.

Sokszoros identitási problémák

A válság legnagyobb túlélője, Milo Đukanović montenegrói elnök úgy nyilatkozott, hogy pártja támogatni fogja a Dritan Abazović által javasolt kisebbségi kormányt, amely az egyetlen garancia arra, hogy megvédje az országot a szerb nacionalizmustól. És nem mellékesen szólva arra is, hogy ismét pozícióba hozza az elnöki pártot, amivel a DPS ismét jelentős, majdhogynem döntő befolyást szerezhet Montenegróban a kormány külső támogatásával.

Itt most el lehetne időzni annál a kérdésnél, hogy politikai erkölcstelenség vagy politikai pragmatizmus-e, hogy az olaszok által korábban cigarettacsempészettel is meggyanúsított Đukanović összefekszik az előbbiekben általunk felmagasztalt Abazovićtyal.


Itt kellene arra is emlékeztetni, hogy Abazović korábban többször felszólalt Đukanović háromévtizedes országlása ellen, amelyet ő maga is rezsimként írt le, miközben eléggé félre nem érthetően szorgalmazta, hogy a soha többé nem irányíthassa Montenegrót.

Abazović most viszont a kormányzásért cserébe elfogadja a maffiával is kokettáló volt rezsim támogatását, aminek már semmi köze nincs a dupla vagy inkább tripla identitáshoz. Jogos lehet tehát a kérdés, hogy az új miniszterelnök – ez szinte biztosra vehető – miként küzd meg az országát sújtó súlyos nemzeti és vallási megosztottsággal, és miként veszi fel a harcot a szerb nacionalista csoportok aknamunkájával.

A montenegrói miniszterelnöki poszt várományosa maga is tisztában van azzal, hogy a montenegrói társadalom továbbra is polarizált, miközben az ellentábor azzal vádolja, hogy érdekekért, “Szerbiáért és hasonlókért” dolgozik, de erre azt válaszolja, hogy ez azoknak a retorikája, akik Montenegró felosztását szeretnék elérni.

Abazović a nemzetközi közösség támogatását várja, és azt szeretné, hogy Montenegró legyen a következő ország, amely az Európai Unió új tagállama lesz, ami által hazája fenntarthatja nyugatbarát, de nem nyugat-balkáni politikai irányvonalát, miközben az albán származású leendő montenegrói miniszterelnök Albániával, Koszovóval vagy az észak-macedón albán kisebbséggel nem tart különösebb kapcsolatot, cserében azok sem veszik őt be “az albán klubba”.

A jelenlegi helyzetben az Európai Uniónak azonban vannak súlyosabb problémái annál, mint hogy Montenegró csatlakozásával foglalkozzon – ha csak Sam bácsi nem szól közbe – ezért tényleg albán, vagy ki tudja ki és mi legyen a talpán, aki megállítja Montenegró “ciprializálódását”.

Napi hírlevél


Mi munkát teszünk bele, legyen a megosztás a fizetség!


🚗 H-1089 Budapest, Delej utca 51

📬 contact@balk.hu

☎️ +36 30 631 3104

💁‍♂️ Rólunk - About us

📰 Impresszum

💰 Szponzorált tartalom

🏁SEO-partner

BALK Magazin © 2019-2022

Helyesírási hiba jelentése

A következő értesítést küldjük a szerkesztőnek: