Oroszország
ÚJVIDÉKEN NAGYON AKARTÁK: Putyin legalább 11 szerbiai város díszpolgára
Díszpolgárságot annak adnak, aki maradandót alkot a tudomány, a gazdaság, a művészet, az oktatás vagy a nevelés területén, esetleg a közéletben teszi le a névjegyét. A szerbiai városok egy bizonyos időszakban szinte egymással versengve fogadták díszpolgárukká Vlagyimir Putyint, aki felváltva Oroszország miniszterelnöke és elnöke már több mint húsz éve. Az oroszok elnök & miniszterelnök & Atyaúristen úgy vált 11 szerbiai város díszpolgárává, hogy jószerivel egyikben sem járt.
Díszpolgárosdi Koszovó miatt
A sort a koszovói határ közelében lévő Raška nyitotta meg 2007 novemberében, a diszpolgári oklevelet azonban nem személyesen Putyin vette át, ezzel a feladattal az akkori orosz nagykövetet bízta meg.
Megjegyzendő viszont, hogy erre a címre a helyi radikálisok terjesztették fel az akkor éppen elnökösködő Putyint, ők már akkor rokon vonásokat fedeztek fel benne, lehet, hogy nem véletlenül.
Az sem mellékes körülmény, hogy mindez Koszovó függetlenségének kikiáltása előtt néhány hónappal történt, vagyis az orosz elnök a díszpolgári címet nem csak “sugárzó géniusza” miatt kapta, akkortájt ugyanis ő jelentette az utolsó szalmaszálat a Nyugatban addigra már csalódó szerbeknek.
Nikola Samardžić szerb történész, akkor úgy fogalmazott, hogy az “orosz mítosz” a szerb nemzeti kultúra és a szerb nemzeti karakter része, a legnagyobb problémát azonban az jelenti, hogy Szerbia messze elszakadt Oroszországtól, ami veszélyezteti ennek a mítosznak a megőrzését.
– Putyin díszpolgárrá nyilvánítása befektetés lehet valamiféle újabb reménybe, amely a koszovói válság megoldásával kapcsolatos orosz szerepvállalást illeti
– jelentette ki az ellenzéki körökben ma is ismert történész annak magyarázataként, hogy miért kezdett növekedni Putyin népszerűsége azidőtájt Szerbiában.
Aztán jöttek a többiek
Aztán jött vagy még tíz szerbiai város, amely gyors egymásutánban díszpolgárává fogadta Vlagyimir Putyint: Zombor, Vrnjačka Banja, Apatin, Verbász, Požarevac, Hódság, Svilajnac, Újvidék, Loznica és Ljubovija.
A sorrend teljesen mindegy, akkor “módi volt” díszpolgárrá választani az orosz elnököt, és erről Újvidék sem kívánt lemaradni.
A vajdasági székváros 2008. február 1-én “tisztelte meg” Putyint, amikor már tényleg nagyon a levegőben lógott Koszovó függetlenségének kikiáltása.
A szerbek részéről ez a “díszpolgárosdi” tehát – mint már utaltunk rá – nem csak Putyin személyének szólt, hanem a szerb politikai és a katonai tehetetlenség önkormányzati szinteken történő lecsapódása volt.
A kezdeményezők Újvidék esetében is a radikálisok voltak, a diszpolgári oklevelet újfent az orosz nagykövet vette át, de nem is akárkitől, hanem attól a Maja Gojkovićtól, aki akkor is, ma is Aleksandar Vučić szerb elnök elvbarátja és párttársa, és aki kulturális miniszteri funkciójában nemrégiben pacsizott Budapesten Kásler Miklóssal, az emberi erőforrások miniszterével.
Újvidéken nagyon akarták
Újvidéket azonban nem lehet felmenti azzal, hogy 2007 végén és 2008 elején “politikai hóbort” áldozatává vált, a város ugyanis nem egyszer, hanem kétszer “ünnepelte meg” Putyin díszpolgárrá avatását, másodszor, amikor az “orosz vezér” Szerbiában fordult elő.
A nemzeti elkötelezettségben gyengébb szerbek és mindenki más számára 2014-ben felelevenítették, hogy Putyin Újvidék díszpolgára, amivel a város köszönetét és elismerését fejezi ki az Orosz Föderáció elnökének, aki “óriási mértékben hozzájárult a Szerb Köztársaság szuverenitásának és integritásának megőrzéséhez”.
Az emlékezet felfrissítésére (memory update) azért volt szükség, hogy Miloš Vučevićnek – aki már 10 éve újvidéki polgármestere – alkalma nyíljon a díszpolgári oklevél átadására. Ezáltal talán Újvidék az egyetlen szerbiai város, amelynek a díszpolgári oklevelét Putyin személyesen vette át, igaz másodszori nekifutásra.
Az már csak hab az orosz krémesen – amely nem keverendő össze a kijevi krémessel, hogy Miloš Vučević a polgármesteri tisztség mellett a Szerb Haladó Párt alelenöke is, vagyis Aleksandar Vučić egyik pártbéli helyettese.
Nos, így néz ki a szerb-orosz kombó, amiből még akármi kijöhet, és nem is kell semmin meglepődni. Esetleg csak az ellenkezőjén.
Szerbia
ÚJ SELYEMÚT: Vučić kínai látogatása alkalmával Putyinnal is találkozni szeretne
Aleksandar Vučić szerb elnök az Egy Övezet Egy Út októberi csúcstalálkozója alkalmával Kínában találkozni kíván Vlagyimir Putyin orosz elnökkel – értesült a belgrádi Demostat hírportál meg nem nevezett diplomáciai körökre hivatkozva. Az ENSZ-közgyűlés őszi ülésszakán Vučić újságíróknak már jelezte, hogy kínai útja során külön is találkozik Hszi Csin-ping kínai elnökkel, és szerb kérésre annak a találkozónak kiemelten fontos témája lesz Koszovó kérdése, amiről komoly tárgyalásokat kíván folytatni a vendéglátó ország vezetőjével.
Putyinnal külön találkozna
A Demostat azt írja, hogy a szerb elnökön kívül az orosz vezető is megerősítette részvételét a kínai csúcson, de a kérdés továbbra is fennáll, létrejön-e a kétoldalú találkozó Putyin és Vučić között.
Ha ez valóban megtörténne, akkor ez lenne a két elnök első személyes találkozója az ukrajnai háború kezdete óta.
Vučić és Putyin legutóbb 2021 novemberében találkozott Szocsiban, amikor a megbeszélésük fő témája az orosz gázszállítás volt.
A két elnök ezt követően tavaly májusban telefonon értekezett egymással. Vučić idén júniusban olasz újságíróknak azt mondta, hogy már több, mint egy éve nem beszélt az orosz elnökkel.
A Putyinnal történő találkozó kétségtelenül jó pontokat hozna Vučićnak a december közepén várható parlamenti választások előtti kampányban, de nem lenne jó üzenet a Nyugatnak, különösen miután még nem világos, hogy az orosz tényező milyen szerepet játszott a legutóbbi koszovói eseményekben.
A szerb elnök már augusztusban bejelentette kínai útját és találkozóját Hszi Csin-pinggel, és “nagy kérdésnek” nevezte, hogy mi fog történni, merthogy Putyin jelenléte is számít a “selyemutas” csúcson.
A szeptember 20-án a Kreml pozitívan igazolta vissza a kínai elnök meghívását, tehát az orosz elnök valóban elmegy a csúcsra.
A kép illusztráció (Forrás: Screenshot, Szputnyik)
Az orosz kártya
A Demostat megjegyezte, hogy nem ez lenne az első eset, hogy az választási kampányban Vučić kijátssza az orosz elnökkel kapcsolatos kártyát, vagyis nem először találkozna vele közvetlenül a választások előtt.
A portál szerint Putyin továbbra is a legnépszerűbb külföldi politikus Szerbiában, és tavaly is csak egy százalékponttal maradt el Vučićétól.
A Demostat azonban megjegyzi, hogy a Putyinnal történő találkozót a Nyugat nem nézné jó szemmel az ukrajnai háború kellős közepén, és közvetlenül a legutóbbi észak-koszovói incidenst követő spekulációk fényében, miszerint a banjskai akcióban akár orosz tényezők is érintettek lehettek.
A nyugati politikai elit egy része az utóbbi időben helytelenítette a Szerbiával kapcsolatos “stratégiai türelmet”, amit követően Vučić úgy nyilatkozott, hogy a nemzetközi közösség részéről a legnagyobb nyomásra számít annak érdekében, hogy Szerbia vezessen be szankciókat Oroszországgal szemben.
Kapcsolódó cikk
Magyarországgal is példálódzott a szerb elnök a Putyin elleni elfogatóparancs kapcsán
Az utóbbi napokban az amerikai külügyminiszter, Anthony Blinken a szerb elnökkel folytatott telefonbeszélgetés során olyan intézkedéseket helyezett kilátásba, amelyeket akkor hajtanak végre, ha Szerbia “nem a megfelelő módon viselkedik”.
Erre Vučić saját szavai szerint azt válaszolta, hogy az Egyesült Államok nagy ország, egy szuperhatalom, és azt tesz, amit jónak lát, de ezt ő abszolút ellenzi, és azt gondolja, hogy ez nagyon rossz lenne.
A nyilatkozatból nem derült ki, hogy mi az amit a szerb elnök ellenez, és amit nagyon rossznak lát, viszont elmondta hogy a szerbeknek több dologhoz kell tartaniuk magukat, ezek közül első helyen az igazságot említette.
-
B A Balkanac4 nap telt el azóta
Felröhögünk a dolgok állásán (Kontrapunkt ’23)
-
Szerbia3 nap telt el azóta
Vajon mire figyelmeztetett Vučić a Presevo-völggyel kapcsolatban?
-
Koszovó6 nap telt el azóta
A koszovói eseményeket követően mindenki gyászol, még Szerbia is
-
Szerbia3 nap telt el azóta
Jézus sírjánál imádkozott a legfőbb szerb titkosszolga, miközben Koszovóban dúl a válság