Connect with us

Bosznia

BEFOLYÁSOS ROKONSÁG: A bosnyák diaszpóra egyre komolyabban hallatja hangját belpolitikai témákban

Avatar photo

Közzétéve:

a megjelenés dátuma:

bosnyak politikusok
Kézzel festett farmerek
Olvasási idő: 6 perc

A 2021. nyara óta fokozódó bosznia-hercegovinai belpolitikai helyzetben a bosnyák oldal fontosabb szereplői egyre hangsúlyosabban hivatkoznak a nyugat-európai és észak-amerikai diaszpóra támogatására. A feszült belpolitikai légkörben a diaszpóra felemlegetése nem új elem a boszniai politikai életben,a Daytoni Egyezmény megkötése óta eltelt 25 év alatt azonban a távoli rokonok beágyazottsága az őket befogadó nyugati demokráciákban lényegesen megváltozott. A korábbi jugoszláv menekültekből tőkés vállalkozók és befolyásos politikusok lettek. Ebből adódóan mára nem az a kérdés, hogy van-e tényleges szerepe a külhonban élő bosnyákoknak a hazai viszonyokra, hanem az, hogy mekkora ez a befolyás, és milyen érdekek mentén nyilvánul meg.

A diaszpóra ereje

A bosnyák diaszpórával kapcsolatos mélyebb okfejtést megelőzően érdemes egy rövid, de fontos nyelvtani és etimológiai elemzést végrehajtani a bonyolult nemzetiségi viszonyok áttekinthetővé tétele végett. A területen élő nemzetiségek közti mély politikai és vallási ellentétek miatt nem beszélhetünk egységes bosznia-hercegovinai diaszpóráról. A címben is használt „bosnyák diaszpóra” kifejezés képezi ma az élő nyelvi és a politikai gondolkodás részét, ami az Ottomán Birodalom, majd a volt Jugoszlávia területéről kiáramló muszlim gyökerű lakosság csoportjainak megjelölésére szolgál.

A mai Bosznia-Hercegovina területéről az elmúlt 250 év számtalan katonai ának eredményeként más hazát kereső szerb és horvát nemzetiség tagjai az új hazájukban rendszerint az ottani szerb, illetve horvát kolónia integráns részét alkotják. A bosnyák diaszpóra pedig ehhez hasonlóan kiegészül a többi jugoszláv utódállamból, főként s szerbiai Szandzsákból az újhazába sodródott muszlimokkal.

A világban jelenleg Bosznia-Hercegovinán kívül élő bosnyákok létszámát 1,5 millióra becsülik. Ez a szám nemzetközi viszonylatban nem jelentős, azonban a bosnyák nép hányattatott múltjának eredményeként a diaszpóra létszáma nem sokban marad el a jelenlegi boszniai muszlim populációtól.

A 2013. évi népszámlálás során 1.769.592 személy vallotta magát bosnyák nemzetiségűnek az anyaországban, ahol a lakosság 52%-t teszi ki ez a népcsoport. Vagyis a diaszpóra hazai pályán való fokozott megjelenése komoly hatással lehet a Daytonban összetákolt hatalmi egyensúlyra. Főleg amiatt lehet ez így, mert a külföldre települt bosnyákok nagyobb része jelenleg olyan államban él, melyek napjainkban komolyan részt vesznek a Bosznia-Hercegovina stabilizátorának címéért rendezett hatalmi versenyben.

A BALK-on egy amerikai tornádó kapcsán szóltunk a bosnyák diaszpóráról, és akkor elmondtuk, hogy a Kentucky államban lévő Bowling Greenben 5-10 ezer között van azoknak a boszniaiaknak és leszármazottaiaknak a száma, akik a kilencvenes évek háborúi elől menekültek el.

A diaszpóra ereje

A diaszpóra politikai befolyásoló ereje azonban elmarad attól, amit a létszáma lehetővé tenne. Elég csak azt szem előtt tartani, hogy a 2020. évi boszniai helyhatósági választáson 3.283.194 főt regisztráltak a választási névjegyzékbe országon belül. A külföldi szavazatok száma azonban alig haladta meg a százezret.

A külföldön élő bosnyákok politikai passzivitásának fő oka, hogy a kivándorlók többsége olyan államban telepedett le, melyben a kettős állampolgárság intézménye csak korlátozottan (vagy egyáltalán nem) ismert. Így a németországi és ausztriai letelepedők jelentős része az ottani állampolgárság megszerzésével elvesztette a szavazati jogát az óhaza relációjában.

A diaszpóra alacsony politikai aktivitásának másik oka a fásultsággal és érdektelenséggel magyarázható. A tartósan munkavállalási céllal Nyugat-Európában letelepedő bosnyákok komoly anyagi áldozatot hoztak az új életterük kialakításáért, és csak kis számban motiváltak abban, hogy időt és pénzt fordítsanak a választó joguk gyakorlására.

A külföldi szavazási rendszer több olyan tényezővel bír, mint pl. az internetes regisztráció vagy a nagykövetségi szavazatleadás, melyek önmagukban is alkalmasak arra, hogy elvegyék a bosnyákok kedvét a voksoláson való részvételtől.

A jelenlegi boszniai politikai palettán a jobboldali konzervatív Demokratikus Akció Pártja (Stranka Demokratske Akcije, SDA) helyezi leginkább a hangsúlyt a külföldön élők szavazók megszólítására. Az SDA elnöke, Bakir Izetbegović és a párt sorait erősítő Bisera Turković boszniai külügyminiszter 2021. őszén több alkalommal utaztak Németországba és a Benelux államokba, hogy felrázzák a diaszpóra mélyálomban szunnyadó politikai lelkületét.

Az említett látogatásokat a boszniai sajtó SDA-hoz köthető része, mint a párt titkos fegyverét igyekezett bemutatni, és a hazai szavazókedvet is ezzel akarta feltüzelni a 2022. októberi választások előtt majd egy évvel.

A realitás azonban valószínűleg arra korlátozódik, hogy Izetbegović és Turković azokat a bosnyák konzervatív köröket kereste fel, akik egyébként is az SDA külföldi törzskarához tartoznak, és a két vezető a későbbi kampányhoz igyekezett pénzt szerezni a gazdag nyugati rokonoktól. Mint azt korábbi cikkünkben írtuk, a novemberi luxemburgi látogatása során Izetbegović egy szélsőséges vallási nézeteiről ismert személlyel is készített közös fényképet.

Új elem a boszniai politikai közéletben, hogy az SDA mellett más pártok is elkezdték az agitációt a külföldre szakadt szavazókért. 2022. február 13-án bombaként robbant a boszniai sajtóban, hogy a Szarajevó Kantont és a Mi pártunk (Naša Stranka) nevű szervezetet vezető Edin Forto és a szakadár SDA tagokból felépülő Nép és Jog Párt (Narod i Pravda, NiP) elnöke, Elmedin Konaković megállapodást kötöttek arról, hogy Diaszpóraügyi Irodát nyitnak a más államban élők támogatására.

A kezdeményezés az ausztráliai diaszpórától származik, akik nagykövetség híján be kell érjék Szarajevóban egy ausztrál főkonzulátussal. Forto és Konaković nyilatkozatából nem derült ki, mely ügyek vitelében segít az iroda a távolban élőknek, mindez azonban arra alkalmas volt, hogy mindkét pártvezető hangsúlyozza, hogy számítanak a külföldön leadott szavazatokra.

Gazdag rokonok

Miért válhatott a választási évben fontossá a külföldi bosnyák csoportok megszólítása? A pár tízezer remélt szavazaton túl a donációk sokat nyomhatnak a latban. A 2020-as évben a boszniai GDP 8%-a folyt be a diaszpóra tagok és a külföldön munkavállaó bosnyákok hazautalásaiból. Ennek összegét 2,5 milliárd euróra becsülte a boszniai jegybank.

A gazdasági segítségnyújtás Iannus arcú jellegét jól mutatja, hogy ez az összeg nem külföldi cégek invesztíciójaként jelenik meg a boszniai jegybank felméréseiben, hanem egyszerűen külföldi bankszámláról belföldi egyenlegre történő utalásként. Az így Bosznia-Hercegovinába érkező pénzek leginkább a boszniai szociális rendszer hiányosságainak pótlására, továbbá az alacsony nettó jövedelmek és nyugdíjak kiegészítésére szolgálnak.

A közel sem elhanyagolható 2,5 milliárd euró felemésztődik a boszniai fogyasztási cikkek és szolgáltatások piacán anélkül, hogy a belső fogyasztás ösztönzésén túl GDP hozzá adott értékkel bírna.

Ezen a helyzeten már hosszabb ideje próbál változtatni a külföldi befektetések ösztönzéséért felelős minisztérium (Ministarstvo Vanjske Trgovine i Ekonomskih Odnosa Bosne i Hercegovine), a diaszpóra azonban passzívnak mutatkozik a boszniai gazdaság felvirágoztatásában. A passzivitás oka pedig nem a patriotizmus hiánya, hanem a rossz gazdasági és jogi környezet, valamint a korrupció.

A bosnyákok érdemi szereplővé nőtték ki magukat a német, osztrák és török gazdaság egyes szektoraiban, az anyaországi bizonytalan helyzet miatt azonban nem mutatnak arra irányuló hajlandóságot, hogy részt vállaljanak a boszniai barna mezős beruházások telepítésében.

A probléma annyira nem újkeletű, hogy a boszniai-török bilaterális kapcsolatokban is okozott már fejtörést az Ankarából érkező diplomatáknak, hogyan magyarázzák el Szarajevóban, hogy a Boszniával terhes külpolitikai kapcsolatokat ápoló Szerbiába miért megy lényegesen nagyobb arányú török invesztíció, mint Boszniába, ha a külpolitikai diskurzus során sohasem hangzik el kritikai észrevétel a „Boszna parti testvérek” irányába török részről.

Bosznia egyébként is gyászos képet mutat, ha a külföldi befektetések számát és összeértékét vesszük alapul. A 2020-as évben mintegy 390 millió USD összegű külföldi befektetés érkezett az országba, ami az utolsó helyre volt elég a régióban. A lakosság és alapterület alapján lényegesen kisebb Crna Gora is 420 millió USD körül realizált külföldi tőkebeáramlást.

A nyugati reménységek

A külhoni erőkben rejlő korlátozott politikai és gazdasági lehetőség miatt a diaszpóra szerepe megfordulni látszik 2022-ben. A korábbi években a bosnyákok fókusza a külföldről érkező pénzösszegekről az ott komoly politikai pályát építő fiatal honfitársakra tevődött át.

A helyi sajtóban újabban egyre több alkalommal megnyilvánuló nyugati reménység Alma Zadić osztrák zöld párti (DieGrünen) igazságügyi miniszter és Adis Ahmetović a Németországi Szociáldemokrata Párt (Socialdemokratische Partei Deutschland, SPD) képviselője a Bundestagban. Zadić 1984-ben Tuzlában született, és a jugoszláv háború alatt emigrált családjával Ausztriába, míg Ahmetović már Hannoverben született 1995-ben.

Mindkét nyugat-európai politikus a korábbi hónapokban hangot adott a véleményének a bosnyák oldal mellett a Boszniában kialakult belpolitikai viták során. Zadić az osztrák kormány tagjaként lényegesen szofisztikáltabban tette mindezt, mint a politikai harcmezőn kisebb rutinnal bíró Ahmetović, aki odáig merészkedett a baloldali bosnyák sajtónak adott interjúiban, hogy nyíltan vállalja a jövőben Bosznia-Hercegovina érdekeinek képviseletét a Bundestagban.

Ezen felül Ahmetović mind hazájában, mind a boszniai médiában sürgette, és jelenlegi is sürgeti újabb szankciók bevezetését a boszniai szerb politikai elit amerikai kánontól eltérő álláspontot képviselő szereplőivel szemben. Zadić osztrák katonai kontingensnél és migránstáborokban tett látogatásai, valamint Ahmetović Aleksandar Vučić szerb államfőnél tett látogatása felveti annak lehetőségét, hogy az eddig arctalan boszniai német és osztrák külpolitika saját alakot öltsön ezen szereplőkre támaszkodva.

Sokan a két említett politikustól a magát progresszív liberális jelzővel felruházó Mi Pártunk (Naša Stranka) megerősödését várják, mivel ehhez a párthoz áll legközelebb a két nyugati politikus által képviselt irányvonal. Kérdéses, hogy a 2022. októberi parlamenti választásig a két szereplő mekkora szeletet hasít ki magának a Bosznia-Hercegovinába egyre nagyobb számban, komoly felhatalmazással érkező nyugati megmondó emberek tortájából.

sziveri janos szelherceg 728 ?c=4784&m=0&a=438898&r=SziveriJ%C3%A1nos%3ASz%C3%A9lherceg&t=pi

Szerbia

Szerbia a 100. hely alá esett a korrupciós listán a Transparency Internationalnál

Közzététel:

a megjelenés dátuma

Nemcsak Amerikáról szól a Transparency International legújabb jelentése
Nemcsak Amerikáról szól a Transparency International legújabb jelentése (Forrás: Transparency International)
?c=5941&m=425294&a=438898&r=&t=html
Olvasási idő: 4 perc

A Transparency International legújabb indexe alapján Szerbia az elérhető 100 pontból mindössze 36-ot kapott, és ezzel visszaesett a századik hely alá a korrupció ellenes listán. Korábban a szerb kormány legalább a deklarációk szintjén küzdött a korrupció ellen, ma már ez sem jellemző, miután az országnak “fontosabb” prioritásai vannak. Szerbiánál még a “rivális” Koszovónak is jobb eredményekkel dicsekedhet. A Transparency International 180 országot rangsorol a közszektorban tapasztalható korrupció alapján, Magyarország ezen a téren a 77. helyre csúszott vissza, egészen a nyugat-balkáni országok szintjére.

A megállíthatatlan korrupció

A Transparency International megállapítása szerint a 2022-es korrupciós index (CPI) azt mutatja, hogy a legtöbb ország nem képes megállítani a korrupciót.

A globális átlag több mint egy évtizede változatlan, mindössze 43 pont, az elérhető 100-ból.

A Transparency International szerint a három legjobban és a három legrosszabbul teljesítő nyugati és uniós ország

A Transparency International szerint a három legjobban és a három legrosszabbul teljesítő nyugati és uniós ország (Forrás: Transparency International)

Az országok több mint kétharmada 50 alatti pontszámot szerzett 2022-ben, miközben 26 ország az eddigi legalacsonyabb pontszámot produkálta korábbi teljesítményéhez képest.

A kimutatás szerint minden eddigi erőfeszítés ellenére – ha egyáltalán volt ilyen – 155 ország nem ért el jelentős előrelépést a korrupció elleni küzdelemben 2012 óta, vagy éppenséggel visszaesett ezen a téren.

A jelentás felhívja a figyelmet arra, hogy a korrupció aláássa az emberek védelmére irányuló törekvéseket, rontja a közbizalmat, ami egyre nehezebben kezelhető biztonsági fenyegetéseket vált ki.

A Transparency International megállapítja, hogy az utóbbi 15 évben egyre több a háború, vagyis visszaszorulóban van a béke a világban, aminek egyik fő oka éppen a korrupció, amit csak fokoz a békétlenség terjedése.

Magyarország nyugat-balkáni szinten teljesített

A BALK szempontjából különösen érdekes, hogy miként fest a Nyugat-Balkán, és a balkáni térséghez képest viszonyítva milyen értékelést kapott Magyarország.

A Nyugat-Balkán legnagyobb országa Szerbia, amely az előző évhez képest két pontot veszített, és a maga 36 pontjával a 101. helyen vert sátrat az Albániát, Ecuadort, Kazahsztánt, Panamát, Perut, Sri Lankát, Thaiföldet és Törökországot magában foglaló táborban.

Két ponttal kevesebbet szerzett Bosznia-Hercegovina, amely ötödmagával a 110. helyre pozícionálta magát, megjegyzendő viszont, hogy Koszovó a maga 41 pontjával a 84. helyen áll, így megelőzte Szerbiát, nem is beszélve Bosznia-Hercegovináról.

Magyarország csak egy ponttal szerzett többet, ezzel további hat országgal holtversenyben a 77. helyre futott be, vagyis a Transparency International szerint Burkina Faso, Kuwait, a Salamon-szigetek, Timor-Leste, a feltörekvő Vietnám, valamint Trinidad és Tobago szintjén van.

Az itt felsorolt országoknál jobban teljesített Montenegró is, amely 45 pontot szerzett, ami a 65. hely megszerzésére volt elegendő, Észak-Macedónia ugyanakkor a 40 ponttal zárta a 2022-es éve, ezzel a 85. helyre küzdötte fel magát.

Az arra utalnak, hogy Magyarország a középmezőnyben van, ami viszont egyáltalán nem hízelgő, hogy 2010-hez képest több, mint húsz helyet csúszott vissza, és ezzel a leggyöngébb uniós országként a nyugat-balkáni országok szintjén van.

Az említett 2010-es esztendőben Magyarország az uniós országok közül megelőzte Csehországot, Szlovákiát, Lettországot, Olaszországot, a 2013-ban taggá váló Horvátországot, Romániát, Bulgáriát és Görögországot. Ezek az országok ma mind Magyarország előtt találhatók.

Teljesen irreleváns, hogy ki szereti, és ki nem szereti a Transparency Internationalt, ezek olyan számok, amelyek alapján a térség életét erősen befolyásoló politikai és gazdasági döntések születnek.

Szerbia most másra koncentrál

Szerbia sem dicsekedhet, miután az utóbbi 11 évben, vagyis a Szerb Haladó Párt kormányra kerülése óta, most teljesített a legrosszabbul, és ezzel a százas vonal alá csúszott.

A Transparency International szerbiai irodája szerint ez a visszaesés várható volt az évtizedes stagnálás után a korrupcióellenes törvények és szabályok nyílt megsértését követően.

Nemanja Nenadić, a Transparentnost Srbija (TS) programigazgatója belgrádi sajtótájékoztatóján megállapította, hogy Szerbia akkor is stagnált ennek a mutatónak a tekintetében, amikor a korrupció elleni küzdelmet az ország egyik legfontosabb prioritásának nyilvánították.

Ma viszont mondhatjuk, hogy a korrupció elleni küzdelem még deklaratív szinten sem élvez prioritást. Szerbiának négy éve stratégiája sincs a korrupció ellen, és a kormány új programjába sem került bele

– jelentette ki Nenadić, aki szerint a mostani eredmények arra engednek következtetni, hogy Szerbia az elkövetkező időszakban még nehezebben találhat kifogásokat az igazságszolgáltatás reformjának halogatására és az ügyészség függetlenségének megteremtésének elodázására.

Nenadić a közpénzek kezelésével kapcsolatban is jogelleneségekre hívta fel a figyelmet, megállapította ugyanis, hogy Szerbiában a “legértékesebb”, államilag finanszírozott beruházásokat közvetlen szerződésekkel, nem pedig közbeszerzésekkel ítélik oda, és ez a gyakorlat “kétségtelenül hiteltelené teszi” a korrupcióellenes szabályok alkalmazására vonatkozó nyilatkozatokat.

A baráti sajtó számára ez a hír nem létezik

Itt jegyzendő meg, hogy a szerbiai baráti sajtó számára ez a hír nem létezik, legalábbis a cikk keletkezésig egyetlen egyetlen beszámolót sem találtunk ezzel kapcsolatban, még negatív összefüggésben sem, ami természetesen nem zárja ki, hogy esetleg eldugva valahol megjelent néhány tudósítás, vagy eset később lesajnálásra kerül a Transparency International.

Ugyanakkor viszont a szerbiai ellenzéki térfélén focizó sajtó egyre gyakran hasonlítja Magyarországot Szerbiához, vagy éppen fordítva, így nem meglepő, hogy a Danas napilap hírpostálján azzal a címmel jelent meg a Transparency International jelentését taglaló cikk, hogy “Magyarországot az EU legkorruptabb országának tartják”.

A Danas ehhez a boszniai Vijesti.ba hírportált hívta segítségül, amely viszont azt jegyezte meg, hogy Horvátország öt pontot javított a maga mutatóján, miközben Bosznia-Hercegovinánál az európai kontinensen a korrupció tekintetében már csak a 116. Ukrajna és a 137. Oroszország rosszabb.

A teljes lista

Az alábbiakban közöljük a Transparency International 2002-es évre vonatkozó teljes listáját, hogy “némileg” alátámasszuk a cikkben megfogalmazott állításokat.

A Transparency International listájának első fele
A Transparency International listájának második fele

Kontaktlencse akció »
Az olvasás folytatása

Bosznia

Okirati machináció és nacionalista karlendítés árnyékolja be a kormány munkáját

Avatar photo

Közzététel:

a megjelenés dátuma

Bűnözői miliő és okirathamisítás
CSODAORSZÁG: Állítólag bűnözői miliőből érkezett az új bosznia-hercegovinai biztonsági miniszter, az igazságügyi miniszterrel szemben pedig felmerült az okirathamisítás gyanúja. Balról a szerb Nenad Nešić, jobbról a horvát Davor Bunoza (Screenshot)
?c=5941&m=425288&a=438898&r=&t=html
Olvasási idő: 5 perc

A horvát Davor Bunoza igazságügyi miniszter neve közokirat hamisítással kapcsolatban merült fel, míg a biztonsági miniszteri posztot nem kis meglepetésre elnyerő szerb Nenad Nešić a parlament előtt bemutatott nacionalista köszöntéssel került a helyi sajtó célkeresztjébe. Vagyis nem lehet okunk panaszra ami Bosznia-Hercegovinát illeti, biztosan nem fogunk a jövőben sem unatkozni. Az októberi választást követően szélsebesen összerakott kormánykoalíció a múlt héten már hivatalba is lépett ám – mint láthattuk – két miniszter alatt máris inog a szék, a pénzügyminiszteri tárcát megszerző, korábbi elnöklő minisztert, Zoran Tegeltiját pedig a pártja hívhatja vissza, hogy az adóhatóság vezetését vegye át.

Rekordgyorsan megalakult

A tavaly decemberben megalakult bosznia-hercegovinai kormánykoalíció az EU vezetőinek nyomására rekord gyorsasággal összeállította a kormány funkcióját ellátó Miniszterek Tanácsát.

Az előzetes elemzői várakozásokat erősítendő maga Milorad Dodik, a koalícióban résztvevő Független Szociáldemokrata Párt (Savez Nezavisnih Socijaldemokrata, SNSD) elnöke is csak március végét jelölte meg az új kormány megalakulásának reális időpontjaként. Ezzel szemben a testület soraiba jelölt személyek a múlt heti eskütételt követően máris hivatalba léptek.

A sajtóban még decemberben kiszivárgott kormányzati névsor döntő többségében új neveket tartalmazott. A sokat látott boszniai oknyomozó újságírás a múlt héten sorra hozta nyilvánosságra a beiktatott kormánytagokkal kapcsolatos -gyanús híreket.

Mostani írásunkban ezek közül azokat említjük meg, amelyek arra kényszeríthetik Borjana Krištot, a bosznia-hercegovinai Horvát Demokratikus Közösség (Hrvatska Demokratska Zajednica Bosne i Hercegovine, HDZ BiH) soraiba tartozó kormányfőt, hogy idő előtt változtasson a kabinet összetételén.

Bunoza okiratokkal machinálhatott

A horvát nemzetiségű Davor Bunoza (HDZ BiH) újonnan kinevezett igazságügyi miniszter személye egy okirathamisítási ügyben merült fel a múlt héten.

Bunoza még a miniszteri szék elfoglalása előtt, ügyvédként praktizálva működött közre a bosnyák-horvát Föderáció autópálya kezelő cége (JP Autocesta FBiH) által kiírt, hatmillió euró értékű projektben.

Ennek keretében a Visoko és Podlugovi közti autópálya szakaszon kellett volna a nyertes cégnek zajvédőfalat építenie. A beszerzési eljárásban a Bunoza által képviselt čačaki (Szerbia) Unipromet doo mellett a fiumei (Rijeka, Horvátország) Fracasso Ridoo és a szarajevói Coning doo adtak be árajánlatot 2019 novemberében.

Bunoza 2020. szeptemberében e-mailben továbbított több dokumentumot a JP Autocesta cégnek a pályázattal kapcsolatban. Ezek között az egyik okirat a szomszédos Horvátország területrendezési, építésügyi és állami vagyonkezeléséért felelős minisztériuma által kiállított igazolást tartalmazott, amely szerint a Bumoza által képviselt Unipromet egyik versenytársának, a Coning doo-nak nincs érvényes tanúsítványa a munka elvégzésére.

A horvát területrendezés minisztérium megerősítette, hogy a Davor Bunoza által kiadott okirat hamisítvány (Forrás: Klix.ba)

A horvát területrendezés minisztérium megerősítette, hogy a Davor Bunoza által kiadott okirat hamisítvány (Forrás: Klix.ba)

Ugyanezen tenderhez kötődően Bunoza később az említett horvát minisztériumhoz köthető más okiratokat is csatolt a pályázati anyagokhoz. Ezek hamis jellegéről később maga a horvát államigazgatási csúcsszerv tájékoztatta a JP Autocesta FBiH céget megkeresés alapján.

Maga Bunoza eddig nem kommentálta a boszniai sajtóban csak „Bukobran”, vagyis zajvédő néven elhíresült esetet.

Nešić, a háromujjú miniszter

A Bunozához köthető okirati machináció alig ütötte meg a boszniai közvélemény ingerküszöbét, azonban a szerb nemzetiségű Nenad Nešićnek, a Demokratikus Nemzeti Közösség (Demokratski Narodni Savez, DNS) elnökének szélsőjobboldali szerb köszönése komoly vitákat generált a sajtóban.

Az esetet Nebojša Vukanović, a Jogért és Rendért (Za pravdu i red) ellenzéki párt elnöke hozta nyilvánosságra a közösségi oldalán.

Okirat nélkül is lerí róla

Nešić, a háromujjú miniszter, okirat nélkül is lerí róla (Forrás: Klix. ba )

Nešić valamilyen belső késztetés okán jónak látta széles mosollyal az arcán, a jobb karját lendítve, azon három ujját kinyújtva köszönteni régi politikai ellenfelét, akinek lehetősége volt egy gyors felvételt készíteni a karját lendítő biztonsági tárcavezetőről.

Az eset kapcsán Nešićet még a horvát–bosnyák Föderáció entitási köztelevíziójának esti műsorába is behívták, hogy tisztázza a vele szemben megfogalmazott szélsőjobbos vádat.

Persze Nešićet, az exzsarut és háborús veteránt nem olyan fából faragták, mint aki ellenállhatatlan késztetést érez a tettei magyarázására, így élő adásban gyorsan karlendített még egyet szerbesen, három ujját kinyújtva közben.

Nešić biztonsági miniszteri kinevezése amiatt is okozott komoly megütközést a boszniai belpolitikai boszorkánykonyhában nem könnyen törlendő intézményi memóriával megáldottak részére, mert alig másfél éve adott egy igencsak parázs hangulatú interjút az N1 tv boszniai fiókcsatornájának, amelyben az újságíró által feltett kérdés kapcsán teljes őszinteséggel fejtette ki akkor még a boszniai szerb entitás parlamentjének képviselőjeként, hogy nem érzi Bosznia-Hercegovinát a hazájának.

A riporter azon kérdésére, hogy akkor miért veszi fel a boszniai költségvetésből neki juttatott fizetést, pedig azt a rá jellemzően konkrét választ adta, hogy őt nem az állam, hanem a szerb entitás fizeti az elvégzett munkája után.

Ez az érvelés állami szinten tevékenykedő miniszterként nem mentette volna meg Nešićet, azonban szerencséjére a most vele szemben ülő riporter nem is tette fel ezt a kérdést.

Ehelyett Nešić dobott egy karlendítéssel egybekötött baráti csókot a bosnyák műsorvezetőnek demonstrálva a parlament előtt történteket, aki ezt kikérte magának. Majd azon kezdtek el szájkaratézni, hogy a Nešić által alkalmazott köszöntési mód a bosnyákokat a háborús rémtettekre emlékezteti, míg Nešić szerint azt ő nyugodt szívvel használhatja, mert nem tilos.

Az eset kapcsán a Nešićet miniszteri székbe juttató Milorad Dodik és Borjana Krišto kvázi miniszterelnök mély hallgatásba burkolództak. Nešić pártja, a DNS közleményben állt ki a pártelnök miniszter mellett, míg a kormánykoalíció többi tagja a fejét fogva próbált minél nagyobb távolságot felvenni az esettől anélkül, hogy azt nyíltan elítélné.

A bosnyák konzervatív Demokratikus Akciópárt (Stranka Demokratske Akcije, SDA) előterjesztése alapján Szarajevó Kanton törvényhozása határozatban ítélte el a Nešić által alkalmazott köszöntési módot, mint a délszláv konfliktus során a szerb paramilitáris erők által alkalmazott köszöntést.

Okirat nélkül is "bizonyítottak"

Arkan tigrisei 1992-ben egy bijeljinai dzsámiban (Forrás: Klix.ba)

Tegeltijat is lecserélhetik

A gyanútlan szombat esti hírfogyasztó mire azt hitte, hogy az okirathamisítás és a karlendítés után a sporthírekre kerül a sor, újabb szenzációs hírként futott be a mindig jól informált boszniai N1 tv-hez, hogy a Bunoza és Nešić személye körül kialakult turbulencia ellenére, lehet, hogy mégsem ők lesznek az elsők, akiket kénytelen lesz mellőzni Borjana Krišto a jövőben.

A korábbi ciklusban a kormány vezetéséért felelős elnöklő miniszteri posztot betöltő Zoran Telegtija a múlt héten vette át a pénzügyminiszteri tárcát.

A személycsere kapcsán egyelőre csak annyi biztos, hogy a Közvetett Adóügyek Hatsóságát (Upravaza Indirektno Porezivanje, UIP) – ami leginkább adó és illetékügyi hivatalnak feleltethető meg vezető Mirko Džakula (HDZ BiH) mandátuma lejár, és miután már nyolcadik éve ebben a pozícióban van, ezért nem választható újra.

A hírek szerint Milorad Dodik megállapodott a HDZ BiH vezetőivel, hogy az adóhatóság élére SNSD kádert, méghozzá a pénzügyi igazgatás terén igencsak jártas Tegeltiját ültetik, aki korábban a szerb entitás pénzügyminisztere is volt.

Sajtóhírek arról egyelőre nem szólnak, hogy a személycsere mikor zajlik le, és ki fogja Telegtijától átvenni a kormányzati beosztást.

?c=4784&m=1603755&a=438898&r=&t=html

A legesélyesebbnek Ljubiša Čosićot, kelet-szarajevói polgármestert tartják, ami azért szülhet feszültséget a kormányon belül, mert Čosić hosszú évek óta komoly ellenérzéssel van Nenad Nešić biztonsági miniszterrel szemben, akinek a kinevezése hallatán kisebbfajta patáliát csaptak az SNSD kelet-szarajevói választmányának tagjai Čosić vezetésével.

A helyzet annyira feszült volt, hogy magának Milorad Dodiknak kellett rendet raknia, mondván, hogy az SNSD támogatja a kormányt, és mivel a miniszterekről csomagban szavaznak, ez vonatkozott Nešićre is.

Kontaktlencse akció »
Az olvasás folytatása

Bosznia

Megválasztotta a parlament az új bosznia-hercegovinai kormány tagjait

Avatar photo

Közzététel:

a megjelenés dátuma

Megalakult az új bosznia-hercegovinai kormány
Megalakult az új bosznia-hercegovinai kormány (Screenshot)
Kontaktlencse akció »
Olvasási idő: 3 perc

A bosznia-hercegovinai parlament alsó háza szerdán (január 25-én) megszavazta a Horvát Demokratikus Közösség (Hrvatska Demokratska Zajednica Bosne i Hercegovine, HDZ BiH) színeiben kormányfői tisztséget nyert Borjana Krišto által két hete beterjesztett miniszteri névsort. A kormányalakítással végképp kiszorult a hatalomból Bosznia-hercegovinában a bosnyák konzervatív Demokratikus Akciópárt, amelyet az “államalapító” Alija Izetbegović fia, Bakir Izetbegović vezet. Ezzel együtt valószínűleg csökken a török befolyás is, főleg ha valami csoda folytán májusban megbukik a törökországi választásokon Recep Tayyip Erdoğan török államfő, alias Török Szultán.

Végleges a névsor

Az előzetes várakozásoknak megfelelően Borjana Krišto már nem változtatott a bosznia-hercegovinai törvényhozásnak két hete beterjesztett kabinetlistáján. A korábbi cikkünkben írtunk arról, hogy az Állami Nyomozó és Védelmi Hivatal (Državna Agencija za Istrage i Zaštitu, SIPA) elvégezte a szavazást megelőző biztonsági ellenőrzést, és ennek során nem tárt fel semmilyen körülményt, ami a jelöltek parlament általi megerősítésének akadályát képezte volna. A meglehetősen atipikus bosznia-hercegovinai kormányalakítási szabályok miatt a mostani szavazás kiterjedt egyben miniszterhelyettesekre is.

A képviselő házi szavazáson a tavaly októberben megválasztott 42 régi/új honatya közül – tartózkodás és távollát hiányában – a kormánykoalíciót alkotó pártokhoz tartozó 23 képviselő támogatta, míg az ellenzéki blokk 19 tagja elutasította a jelölteket. Bár a biztonsági ellenőrzés kapcsán korábban írt cikkünkben szerepetek a nevek, indokoltnak tartjuk azonban a végleges névsort ismét közölni:

  • elnöklő miniszter, vagyis kormányfő: Borjana Krišto (HDZ BiH)
  • igazságügyi miniszter: Davor Bunoza (HDZ BiH)
  • igazságügyi miniszter helyettes: Elvir Mahmuzić (SDP)
  • civilügyi miniszter: Dubravka Bošnjak (HDZ BiH)
  • civilügyi miniszter-helyettes: Marijana Mojić (US)
  • külügyminiszter: Elmedin Konaković (NiP)
  • külügyminiszter-helyettes: Josip Brkić (HDZ BiH)
  • távközlési és közlekedési miniszter: Edin Forto (NasaStranka)
  • távközlési és közlekedési miniszter-helyettes: Ognjen Janjić (DEMOS)
  • védelmi miniszter: Zukan Helez (SDP)
  • védelmi miniszter 1. helyettese: Slaven Galić (HDZ BiH)
  • védelmi miniszter 2. helyettese: Aleksandar Goganović (SNSD
  • pénzügyminiszter: Zoran Tegeltija (SNSD)
  • pénzügyminiszter-helyettes: Muhamed Hasanović (SDP)
  • biztonsági miniszter: NenadN ešić (DNS)
  • biztonsági miniszter-helyettes: Ivica Bošnjak (HDZ BiH)
  • külkereskedelmi miniszter: Staša Košarac (SNSD)
  • külkereskedelmi miniszter-helyettes: Ljiljiana Lovrić (HNS)
  • emberi jogi és menekültügyi miniszter: Sevlid Hurtić (PokretzaDržavu)
  • emberi jogi és menekültügyi miniszter-helyettes: Duško Jurišić (független)

A horvát származású Borjana Krišto elnöklő miniszter első helyettese a bosnyák Zukan Helez védelmi miniszter, míg második helyettese a Zoran Telegtija pénzügyminiszter lesz a következő ciklusban, az utóbbi az előző ciklusban a miniszterelnök posztot töltötte be.

Zoki és Plenki is örülhet

A lakosság 12%-át kitevő boszniai horvátság befolyásának megőrzésére tett zágrábi kísérlet eredményesen zárult a bosznia-hercegovinai kormány megalakulásával.

A horvátországi vezetés örülhet, mert a boszniai szerbség nacionalista politikai attitűdjét támogatva úthengerként söpörték le kart-karba öltve, a bosznia-hercegovinai alkotmánnyal kapcsolatban a bosnyák és a multietnikus erők által a választások előtt benyújtott módosításokat, amelyek ki akarták iktatni az etnikai alapú kvótákat.

Andrej Plenković ezzel a fotóval gratulált, és örömét fejezete ki, hogy hamarosan találkozik Krištoval Zágrábban

Andrej Plenković ezzel a fotóval gratulált, és örömét fejezete ki, hogy hamarosan találkozik Krištoval Zágrábban

A horvát részről élet-halál harcként aposztrofált politikai ütközet a bosznia-hercegovinai nacionalista szerb és horvát politikai csoportok győzelmét hozta. Egyrészt kiszorították a kormányból a muszlim konzervatív Demokratikus Akciópártot (SDA), annak ellenére, hogy az nemigen vesztett a támogatottságából. A miniszteri helyek kapcsán pedig a horvát nemzetiség megszerezte a kormányfői pozíció mellett az igazságügyi és a civilügyi tárcákat is, amelyeknek komoly súlyuk van.

Emellett árnyék külügyminiszterként továbbra is stabilan tartja a pozícióját Josip Brkić miniszterhelyettes, aki a korábbi ciklusban is komoly ellensúlyt tudott képezni az SDA-s Bisera Turković miniszterasszonnyal szemben. Ugyanígy pozícióban maradt a külkereskedelmi miniszter helyetteseként Ljiljiana Lovrić is a HNS színeiben.

Várhelyi együtt szeretne lépdelni

A bosznia-hercegovinai kormányalakítás külön érdekessége, hogy ahhoz máris gratulált Várhelyi Olivér uniós bővítési és szomszédságpolitikai biztos, valamint Josep Borrell az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai biztosa.

Várhelyi szerint a gyors kormányalakítás, illetve az új kabinet gyors parlamenti jóváhagyása újabb jele Bosznia-Hercegovina őszinte elköteleződésének az ország megváltoztatása és az Európai Unióhoz való közeledés mentén történő továbblépésnek.

Az Európai Néppárt is gratulált az új bosznia-hercegovinai miniszterelnöknek (Forrás: EPP)

Az Európai Néppárt is gratulált az új bosznia-hercegovinai miniszterelnöknek (Forrás: EPP)

A bővítési biztos “madárkás bejegyzése” végén arra szólított fel Krištót, hogy “tegyék meg ezt a lépést együtt”.

Josep Borrell szintén a kormány gyors megalakítását emelte ki gratulációjában.

Az uniós külügyi és biztonságpolitikai biztos arról biztosította az új bosznia-hercegovinai miniszterelnököt, hogy számíthat az uniós támogatásra a kulcsfontosságú reformok végrehajtására irányuló “közös munka” során.

“Képesített üzenetben” gratulált Krištonka az új kormány megalakulásához az Európai Néppárt is.

Mit lép az SDA?

Kérdéses, hogy az ellenzékbe szorult nacionalista bosnyák szavazókat képviselő pártok – főként az SDA és az azzal a se veled, se nélküled viszonyt ápoló Stranka za BiH – mennyiben tudják megerősíteni a támogatottságukat a ciklus következő másfél évében, amikor önkormányzati választásra kerül sor a nyugat-balkáni csodaországban.

Elemzői vélemények sötét jövőt jósolnak, amit a jelenleg nyolc párt alkotta koalíció stabilitására, helyesebben annak hiányára alapoznak.

Kérdéses emellett, hogy a kedvezőtlen gazdasági helyzetben szükségszerűen meghozandó intézkedések kellő alapot és lendületet szolgáltatnak-e az SDA-nak és a Stranka za BiH formációnak, hogy utcára vigyék a szavazóik keménymagját, ami akár utca összetűzésekhez is vezethet.

?c=30395&m=1559903&a=438898&r=&t=html
Az olvasás folytatása

Időjárás és szennyezettség

RSS

BALK Magazin Szerbia Horvátország Bosznia-Hercegovina Szlovénia Koszovó
Montenegró Észak-Macedónia Románia Bulgária Görögország Törökország
Albánia Ukrajna Oroszország Egyesült Államok Európai Unió NATO

Napi hírlevél


A szerző cikkei

B.A. Balkanac


Letöltések

Kultúra

Utazás

Egészség

KONTAKTLENCSÉK a legnagyobb gyártóktól 30-60 százalék kedvezménnyel, akár ingyenes szállítással, azonnal saját raktárról, 30 napos visszavételi garanciával az eOptika.hu kontaktlencse webboltból. Vásároljon most!

Hirdetés

Tíz nap legjava

Spelling error report

The following text will be sent to our editors: