Bosznia
BEFOLYÁSOS ROKONSÁG: A bosnyák diaszpóra egyre komolyabban hallatja hangját belpolitikai témákban
Ide kattintva meghallgathatod a cikket (kettő az egyben)A 2021. nyara óta fokozódó bosznia-hercegovinai belpolitikai helyzetben a bosnyák oldal fontosabb szereplői egyre hangsúlyosabban hivatkoznak a nyugat-európai és észak-amerikai diaszpóra támogatására. A feszült belpolitikai légkörben a diaszpóra felemlegetése nem új elem a boszniai politikai életben,a Daytoni Egyezmény megkötése óta eltelt 25 év alatt azonban a távoli rokonok beágyazottsága az őket befogadó nyugati demokráciákban lényegesen megváltozott. A korábbi jugoszláv menekültekből tőkés vállalkozók és befolyásos politikusok lettek. Ebből adódóan mára nem az a kérdés, hogy van-e tényleges szerepe a külhonban élő bosnyákoknak a hazai viszonyokra, hanem az, hogy mekkora ez a befolyás, és milyen érdekek mentén nyilvánul meg.
A diaszpóra ereje
A bosnyák diaszpórával kapcsolatos mélyebb okfejtést megelőzően érdemes egy rövid, de fontos nyelvtani és etimológiai elemzést végrehajtani a bonyolult nemzetiségi viszonyok áttekinthetővé tétele végett. A területen élő nemzetiségek közti mély politikai és vallási ellentétek miatt nem beszélhetünk egységes bosznia-hercegovinai diaszpóráról. A címben is használt „bosnyák diaszpóra” kifejezés képezi ma az élő nyelvi és a politikai gondolkodás részét, ami az Ottomán Birodalom, majd a volt Jugoszlávia területéről kiáramló muszlim gyökerű lakosság csoportjainak megjelölésére szolgál.
A mai Bosznia- Hercegovina területéről az elmúlt 250 év számtalan katonai konfliktusának eredményeként más hazát kereső szerb és horvát nemzetiség tagjai az új hazájukban rendszerint az ottani szerb, illetve horvát kolónia integráns részét alkotják. A bosnyák diaszpóra pedig ehhez hasonlóan kiegészül a többi jugoszláv utódállamból, főként s szerbiai Szandzsákból az újhazába sodródott muszlimokkal.
A világban jelenleg Bosznia- Hercegovinán kívül élő bosnyákok létszámát 1,5 millióra becsülik. Ez a szám nemzetközi viszonylatban nem jelentős, azonban a bosnyák nép hányattatott múltjának eredményeként a diaszpóra létszáma nem sokban marad el a jelenlegi boszniai muszlim populációtól.
A 2013. évi népszámlálás során 1.769.592 személy vallotta magát bosnyák nemzetiségűnek az anyaországban, ahol a lakosság 52%-t teszi ki ez a népcsoport. Vagyis a diaszpóra hazai pályán való fokozott megjelenése komoly hatással lehet a Daytonban összetákolt hatalmi egyensúlyra. Főleg amiatt lehet ez így, mert a külföldre települt bosnyákok nagyobb része jelenleg olyan államban él, melyek napjainkban komolyan részt vesznek a Bosznia- Hercegovina stabilizátorának címéért rendezett hatalmi versenyben.
A BALK-on egy amerikai tornádó kapcsán szóltunk a bosnyák diaszpóráról, és akkor elmondtuk, hogy a Kentucky államban lévő Bowling Greenben 5-10 ezer között van azoknak a boszniaiaknak és leszármazottaiaknak a száma, akik a kilencvenes évek háborúi elől menekültek el.
A diaszpóra ereje
A diaszpóra politikai befolyásoló ereje azonban elmarad attól, amit a létszáma lehetővé tenne. Elég csak azt szem előtt tartani, hogy a 2020. évi boszniai helyhatósági választáson 3.283.194 főt regisztráltak a választási névjegyzékbe országon belül. A külföldi szavazatok száma azonban alig haladta meg a százezret.
A külföldön élő bosnyákok politikai passzivitásának fő oka, hogy a kivándorlók többsége olyan államban telepedett le, melyben a kettős állampolgárság intézménye csak korlátozottan (vagy egyáltalán nem) ismert. Így a németországi és ausztriai letelepedők jelentős része az ottani állampolgárság megszerzésével elvesztette a szavazati jogát az óhaza relációjában.
A diaszpóra alacsony politikai aktivitásának másik oka a fásultsággal és érdektelenséggel magyarázható. A tartósan munkavállalási céllal Nyugat- Európában letelepedő bosnyákok komoly anyagi áldozatot hoztak az új életterük kialakításáért, és csak kis számban motiváltak abban, hogy időt és pénzt fordítsanak a választó joguk gyakorlására.
A külföldi szavazási rendszer több olyan tényezővel bír, mint pl. az internetes regisztráció vagy a nagykövetségi szavazatleadás, melyek önmagukban is alkalmasak arra, hogy elvegyék a bosnyákok kedvét a voksoláson való részvételtől.
A jelenlegi boszniai politikai palettán a jobboldali konzervatív Demokratikus Akció Pártja (Stranka Demokratske Akcije, SDA) helyezi leginkább a hangsúlyt a külföldön élők szavazók megszólítására. Az SDA elnöke, Bakir Izetbegović és a párt sorait erősítő Bisera Turković boszniai külügyminiszter 2021. őszén több alkalommal utaztak Németországba és a Benelux államokba, hogy felrázzák a diaszpóra mélyálomban szunnyadó politikai lelkületét.
Az említett látogatásokat a boszniai sajtó SDA-hoz köthető része, mint a párt titkos fegyverét igyekezett bemutatni, és a hazai szavazókedvet is ezzel akarta feltüzelni a 2022. októberi választások előtt majd egy évvel.
A realitás azonban valószínűleg arra korlátozódik, hogy Izetbegović és Turković azokat a bosnyák konzervatív köröket kereste fel, akik egyébként is az SDA külföldi törzskarához tartoznak, és a két vezető a későbbi kampányhoz igyekezett pénzt szerezni a gazdag nyugati rokonoktól. Mint azt korábbi cikkünkben írtuk, a novemberi luxemburgi látogatása során Izetbegović egy szélsőséges vallási nézeteiről ismert személlyel is készített közös fényképet.
Új elem a boszniai politikai közéletben, hogy az SDA mellett más pártok is elkezdték az agitációt a külföldre szakadt szavazókért. 2022. február 13-án bombaként robbant a boszniai sajtóban, hogy a Szarajevó Kantont és a Mi pártunk (Naša Stranka) nevű szervezetet vezető Edin Forto és a szakadár SDA tagokból felépülő Nép és Jog Párt (Narod i Pravda, NiP) elnöke, Elmedin Konaković megállapodást kötöttek arról, hogy Diaszpóraügyi Irodát nyitnak a más államban élők támogatására.
A kezdeményezés az ausztráliai diaszpórától származik, akik nagykövetség híján be kell érjék Szarajevóban egy ausztrál főkonzulátussal. Forto és Konaković nyilatkozatából nem derült ki, mely ügyek vitelében segít az iroda a távolban élőknek, mindez azonban arra alkalmas volt, hogy mindkét pártvezető hangsúlyozza, hogy számítanak a külföldön leadott szavazatokra.
Gazdag rokonok
Miért válhatott a választási évben fontossá a külföldi bosnyák csoportok megszólítása? A pár tízezer remélt szavazaton túl a donációk sokat nyomhatnak a latban. A 2020-as évben a boszniai GDP 8%-a folyt be a diaszpóra tagok és a külföldön munkavállaó bosnyákok hazautalásaiból. Ennek összegét 2,5 milliárd euróra becsülte a boszniai jegybank.
A gazdasági segítségnyújtás Iannus arcú jellegét jól mutatja, hogy ez az összeg nem külföldi cégek invesztíciójaként jelenik meg a boszniai jegybank felméréseiben, hanem egyszerűen külföldi bankszámláról belföldi egyenlegre történő utalásként. Az így Bosznia- Hercegovinába érkező pénzek leginkább a boszniai szociális rendszer hiányosságainak pótlására, továbbá az alacsony nettó jövedelmek és nyugdíjak kiegészítésére szolgálnak.
A közel sem elhanyagolható 2,5 milliárd euró felemésztődik a boszniai fogyasztási cikkek és szolgáltatások piacán anélkül, hogy a belső fogyasztás ösztönzésén túl GDP hozzá adott értékkel bírna.
Ezen a helyzeten már hosszabb ideje próbál változtatni a külföldi befektetések ösztönzéséért felelős minisztérium (Ministarstvo Vanjske Trgovine i Ekonomskih Odnosa Bosne i Hercegovine), a diaszpóra azonban passzívnak mutatkozik a boszniai gazdaság felvirágoztatásában. A passzivitás oka pedig nem a patriotizmus hiánya, hanem a rossz gazdasági és jogi környezet, valamint a korrupció.
A bosnyákok érdemi szereplővé nőtték ki magukat a német, osztrák és török gazdaság egyes szektoraiban, az anyaországi bizonytalan helyzet miatt azonban nem mutatnak arra irányuló hajlandóságot, hogy részt vállaljanak a boszniai barna mezős beruházások telepítésében.
A probléma annyira nem újkeletű, hogy a boszniai-török bilaterális kapcsolatokban is okozott már fejtörést az Ankarából érkező diplomatáknak, hogyan magyarázzák el Szarajevóban, hogy a Boszniával terhes külpolitikai kapcsolatokat ápoló Szerbiába miért megy lényegesen nagyobb arányú török invesztíció, mint Boszniába, ha a külpolitikai diskurzus során sohasem hangzik el kritikai észrevétel a „Boszna parti testvérek” irányába török részről.
Bosznia egyébként is gyászos képet mutat, ha a külföldi befektetések számát és összeértékét vesszük alapul. A 2020-as évben mintegy 390 millió USD összegű külföldi befektetés érkezett az országba, ami az utolsó helyre volt elég a régióban. A lakosság és alapterület alapján lényegesen kisebb Crna Gora is 420 millió USD körül realizált külföldi tőkebeáramlást.
A nyugati reménységek
A külhoni erőkben rejlő korlátozott politikai és gazdasági lehetőség miatt a diaszpóra szerepe megfordulni látszik 2022-ben. A korábbi években a bosnyákok fókusza a külföldről érkező pénzösszegekről az ott komoly politikai pályát építő fiatal honfitársakra tevődött át.
A helyi sajtóban újabban egyre több alkalommal megnyilvánuló nyugati reménység Alma Zadić osztrák zöld párti (DieGrünen) igazságügyi miniszter és Adis Ahmetović a Németországi Szociáldemokrata Párt (Socialdemokratische Partei Deutschland, SPD) képviselője a Bundestagban. Zadić 1984-ben Tuzlában született, és a jugoszláv háború alatt emigrált családjával Ausztriába, míg Ahmetović már Hannoverben született 1995-ben.
Hírfolyamok
Mindkét nyugat-európai politikus a korábbi hónapokban hangot adott a véleményének a bosnyák oldal mellett a Boszniában kialakult belpolitikai viták során. Zadić az osztrák kormány tagjaként lényegesen szofisztikáltabban tette mindezt, mint a politikai harcmezőn kisebb rutinnal bíró Ahmetović, aki odáig merészkedett a baloldali bosnyák sajtónak adott interjúiban, hogy nyíltan vállalja a jövőben Bosznia- Hercegovina érdekeinek képviseletét a Bundestagban.
Ezen felül Ahmetović mind hazájában, mind a boszniai médiában sürgette, és jelenlegi is sürgeti újabb szankciók bevezetését a boszniai szerb politikai elit amerikai kánontól eltérő álláspontot képviselő szereplőivel szemben. Zadić osztrák katonai kontingensnél és migránstáborokban tett látogatásai, valamint Ahmetović Aleksandar Vučić szerb államfőnél tett látogatása felveti annak lehetőségét, hogy az eddig arctalan boszniai német és osztrák külpolitika saját alakot öltsön ezen szereplőkre támaszkodva.
Sokan a két említett politikustól a magát progresszív liberális jelzővel felruházó Mi Pártunk (Naša Stranka) megerősödését várják, mivel ehhez a párthoz áll legközelebb a két nyugati politikus által képviselt irányvonal. Kérdéses, hogy a 2022. októberi parlamenti választásig a két szereplő mekkora szeletet hasít ki magának a Bosznia- Hercegovinába egyre nagyobb számban, komoly felhatalmazással érkező nyugati megmondó emberek tortájából.
Ide kattintva meghallgathatod a cikket (kettő az egyben)Biztosítékot kell cserélni a Szarajevóba látogató Várhelyi Olivérnél is, de nem Borjana Krišto, hanem Milorad Dodik miatt. Az uniós bővítési biztos dicsérte a Krišto által vezetett bosznia-hercegovinai kormány munkáját, de a látogatása nem ezért marad emlékezetes, hanem inkább azért, ahogy a Milorad Dodik boszniai szerb elnök tervezett moszkvai útjával kapcsolatos kérdésre reagált, közölve, hogy az Európai Unió szövetségesei nem utaznak Oroszországba. Várhelyi nyilatkozata nagyot szólt nem csak Bosznia-Hercegovinában, hanem az egész Balkánon.
Dodik moszkvai útja is előkerült
A sajtótájékoztatókat általában a végéről kellene kezdeni, mert ott merülhetnek fel olyan kérdések, amelyek megérdemlik a figyelmet. Nem volt ez másképp Borjana Krišto (horvát származású) boszniai miniszterelnök és Várhelyi Olivér (magyar származású) uniós szomszédsági és bővítési biztos esetében sem, akik a négyszemközti megbeszélést követően álltak az újságírók elé.
A bosznia-hercegovinai uniós csatlakozásról szóló „stáj”, vagyis sajtótájékoztató központi témájától eltérve az N1 hírcsatorna tudósítója rákérdezett Várhelyinél arra, hogy mit gondol Dodik tervezett moszkvai látogatásáról.
– A mi szövetségeseink nem mennek Oroszországba! Aki pedig a mi szövetségesünk akar lenni, az sem megy Oroszországba
– közölte hideg hangon az uniós biztos, aki bizonyára érzékelte, hogy megváltozott a stáj légköre.
A hirtelen megfagyott hangulat oldása érdekében Várhelyi azzal folytatta, hogy a Bosznia-Hercegovinának nyújtandó uniós támogatás biztosított a jövőben, ő maga pedig amiatt érkezett, hogy az uniós támogatásról személyesen tájékoztassa a boszniai közvéleményt.
A sajtóértekezleten nem derült ki, hogy a magyar bővítési biztos vajon tudott-e arról, hogy Milorad Dodik boszniai szerb elnök néhány órával a sajtóértekezlet előtt megbeszélést folytatott Igor Kalabuhov orosz nagykövettel, az orosz-boszniai szerb egyeztetés egyik témája pedig éppen a tervezett moszkvai út volt, amely során Dodiknak „találkoznia kellene” Vlagyimir Putyin orosz elnökkel is.
Dodik a Twitteren közölte még, hogy a nagykövettel beszélt „a boszniai Szerb Köztársaság számára fontos politikai kérdésekről, és a prioritást élvező energiaprojektekről is”.
A boszniai szerb elnök ezt követően együtt ebédelt az előbb említett Borjana Krišto bosznia-hercegovinai miniszterelnökkel, és a boszniai horvátok vezetőjével, Dragan Čovićtyal, amivel kapcsolatban azt írta a Twitteren, hogy „a barátaival folytatott ebéd laza légkörben zajlott”.
Milorad Dodik Várhelyi Olivér szarajevói látogatásával egyidőben találkozott Igor Kalabuhov orosz nagykövettel, hogy megbeszélje vele moszkvai látogatásának a részleteit (Forrás: Twitter, Milorad Dodik)
Aligha hihető, hogy a „laza” táplálékfelvétel közben nem került szóba Dodik moszkvai útja, amivel kapcsolatban Borjana Krišto véleménye nem ismert, de valószínűleg nem tiltakozott miatta, legalábbis erre lehet következtetni az ebéd légkörére vonatkozó dodiki jelzőből.
A „keménykedő” Várhelyi végül röviden úgy foglalta össze az EU álláspontját, hogy a csatlakozási követelmények egyértelmű teljesítése vonja maga után az uniós támogatást, csak úgy, mint a múltban, amihez nyilván hozzátartozik az európai külpolitikai célkitűzések elfogadása is.
Mi várható a jövőben?
Az uniós biztos felhívta a figyelmet arra, hogy az uniós bizottság 2023. októberében készíti el a következő jelentését Boszniáról, mint tagjelölt államról. Ennek kapcsán kifejezte abbéli reményét, hogy minél több olyan témáról számolhat majd be a jövőben, amelyeket eredményesen teljesített a boszniai államapparátus.
Várhelyinek ezt követően újfent meg kellett erősítenie, hogy továbbra sem lesz surranópálya a nyugat-balkáni államok számára, ugyanakkor megjegyezte, hogy kifejezetten elégedett a januárban felállt boszniai kormány munkájával, ezt pedig azzal indokolta, hogy az új kabinet példátlan gyorsasággal elfogadta a költségvetést.
Ehhez kötődően jelezte, hogy az EU sem lesz tétlen, és előre mutatóbb lépéseket tesz a bővítéspolitika terén, mint korábban. Ez pedig nem csak Bosznia-Hercegovinát érinti. Szavai szerint az EU ilyen tárgykörbe tartozó döntései az idei év második felében lesznek aktuálisak.
A csatlakozási folyamat felgyorsulása kapcsán közölte: a reményeit arra alapozza, hogy ebben az évben nem lesznek választások Boszniában, majd egy újságírói kérdésre válaszolva azt mondta, hogy az egyik legfontosabb feladat a jogállamisági kritériumok megteremtése és a választási rendszer reformja.
Kapcsolódó cikk
Az esemény zárásakor Borjana Krišto miniszterelnök azt emelte ki, hogy csakis a párbeszédnek és a kompromisszumnak lesz helye a jövőben az általa vezetett kabinet munkájában, nyilván ezt nem Putyinra értette.
Krišto egyúttal elismételte azt a széltében használt mondókát, hogy Bosznia-Hercegovina az EU-tagállamok által alkotott család tagja, hozzátette azonban, hogy a tavalyi évben elnyert tagjelölti státusz önmagában nem biztosítja a tagságot, így a mostani találkozón azt igyekeztek tisztázni, milyen további feltételeket kell teljesítenie a nyugat-balkáni „csodaországnak” az uniós csatlakozás érdekében.
Krišto kiemelte, hogy megítélése szerint Bosznia-Hercegovina jelentős lépést tett az EU-tagság felé az elmúlt félév során.
Várhelyi Schmidttel is találkozott
Az uniós bővítési biztos a Krištoval folytatott megbeszélést követően Christian Schmidttel, a nemzetközi közösség bosznia-hercegovinai főképviselőjével is találkozott.
Az egyeztetést követően Schmidt jelezte a sajtónak, hogy annak témáját Bosznia-Hercegovina uniós csatlakozási folyamata kapcsán meghatározott kritériumok képezték.
Schmidt kijelentette, hogy mostanra mind az entitásokban, mind állami szinten felálltak a kormányok a tavalyi választást követően, így Boszniának lehetősége van mielőbb megkezdeni az uniós csatlakozási feltételek teljesítését.
A szellem nem mászott vissza a palackba, az iskolai lövöldözőnek nincs bűntudata +18
VÁLASZTÁSOK: A horvát kormány ismertette az új választókerületekről szóló törvényt
VÁLTÁS: A Kisfarkas váltja a Nagyfarkast a Szerb Haladó Párt élén
VUČIĆ THE GREAT: A koszovói miniszterelnök elrontotta a szerb államfő játékát
RENDSZERESSÉG: Szijjártó Péter ismét felszólal a belgrádi kormánypárti nagygyűlésen
Magyarország 11 szerbiai vízerőműbe társulna be, Szerbiában nagy a felzúdulás
Hungary to participate in 11 Serbian hydroelectric power plants, causing a significant uproar in Serbia
Lábakelt Piroska és az ő színes társasága
Dodik szerint Putyin nem a háború barátja, a szerbeknek ad templomot és konzulátust
A görögök szavaztak, hogy újra voksoljanak, addig ügyvivő kormány irányít
-
Szerbia5 nap telt el azótaMagyarország 11 szerbiai vízerőműbe társulna be, Szerbiában nagy a felzúdulás
-
English6 nap telt el azótaThe Wagner Group at the Opposition Protest in Serbia
-
Szerbia6 nap telt el azóta
A Wagner Csoport a szerbiai ellenzéki tüntetésen +18
-
English3 nap telt el azóta
Hungary to participate in 11 Serbian hydroelectric power plants, causing a significant uproar in Serbia
