Connect with us

Balkán

POLITIKAI SCI-FI: A Balkán átszabását tervezi a szlovén miniszterelnök, állítólag Orbán is támogatja

Közzétéve:

A megjelenés dátuma

jansa
?c=28513&m=1380644&a=438898&r=&t=html
Olvasási idő: 4 perc

A szlovén miniszterelnök egy „non-paper” jellegű emlékeztetőt adott át az Európai Tanács elnökének. Janez Janša ebben állítólag közölte Charles Michellel, hogy a július 1-én kezdődő szlovén elnökség egyik prioritása a volt Jugoszlávia felbomlásának „befejezése lesz”, ami magában foglalja a határok átszabását is. Szlovénia cáfol, a szlovén külügyminiszter szerint ők a Nyugat-Balkán legnagyobb támogatói.

Területi „átszabászat”

A volt Jugoszlávia területének tovább darabolására, bizonyos részeinek újbóli felosztására, valamint a határok újraírására több elképzelés is született már a Balkánon.

Ezek közül a leghíresebb az a szalvéta (étlap), amelyet 1995-ben Franjo Tuđman volt horvát elnök tolt Paddy Ashdown későbbi bosznia főmegbízott orra alá egy fogadással egybekötött londoni vacsora során.

tudjman szalveta A közelmúltban is felmerült hasonló elképzelés, 2017 végén ugyanis titkos tárgyalások zajlottak Aleksandar Vučić szerb és Hashim Thaçi akkori koszovói elnök között, amelyek szerint a szerb elnök az egyértelmű uniós perspektíva mellett a szerbek által lakott észak-koszovói enklávét kérte cserében Koszovó függetlenségének elfogadásáért és a preševoi körüli albán területek átengedéséért.

Ezt a titkos tárgyalás résztvevői sem cáfolták, ám a Vučić és Thaçi között létrejött deal elbukott, a koszovói politikusok többsége ugyanis elutasította az elképzelést, de ellenezte a határok átrajzolását az akkortájt zajló koszovói-szerb tárgyalásokon bábáskodó Németország is.

A szlovén miniszterelnök állítólag még ambiciózusabb tervezet készített, amely „2 az 1-ben alapon” tartalmazná a bosznia-hercegovinai és a koszovói területi rendezést is, és még sok minden mást.

Mit írt a politicki.ba

A bosnyák internetes magazin szerint Janez Janša, szlovén miniszterelnök arról tájékoztatta az Európai Tanácsot, hogy a július 1-jén kezdődő uniós elnökség egyik prioritása a volt Jugoszlávia belső határainak átrajzolása lesz.

Az egykori délszláv állam szétesését követően annak ellenére nem változtak a szétesett ország belső határai, hogy az 1990-es években vívott háborúknak ez volt az egyik nem titkolt céljuk, így ezek a határok országhatárokká minősültek át.

A mostani, úgynevezett „non-paper” dokumentum, amely a diplomáciában a memorandumok sajátos, informális formája, ezúttal állítólag Janez Janša irodájában készült, és a bosnyák magazin szerint személyesen került átadásra az Európai Tanács elnökének, Charles Michelnek február végén vagy március elején.

Michel irodája állítólag azt válaszolta Janšának, hogy a „non-paper” leiratot tudomásul vette, ami gyakorlatilag a beérkezés visszaigazolását jelenti.

A politicki.ba azt írja, hogy ezt számukra több ljubljanai és brüsszeli forrás is megerősítette, arról viszont nem közölt információkat, hogy szlovén részről ki adta át a dokumentumot Charles Michelnek.

A „botrányos dokumentumnak” minősített leirat teljes tartalma még nem került a nyilvánosság elé, ami bő teret ad a találgatásoknak.

A szlovén miniszterelnöknek tulajdonított tervezet a Szerbia és Koszovó közötti határ esetében visszatér a Vučić és Thaçi által „kibokszolt” módosításokhoz, viszont tartalmaz más „határkorrekciókat” is a Montenegróhoz és Észak-Macedóniához tartozó többségi albán területek elcsatolását illetően.



Ami a bosnyákoknak fáj

A bosnyákokat különösen fájóan érintik azok a feltételezések, amelyek az állítólagos tervben Nyugat-Hercegovina Horvátországhoz való csatolására és a boszniai Szerb Köztársaság elszakadásra vonatkoznak.

A szarajevói magazin szerint Janša tervének Bosznia-Hercegovina esetében van egy alterve is, amely szerint a jelenlegi két enklávé helyett három köztársaság jönne létre. A két új „nemzeti” köztársaság szoros kapcsolatban állna az anyaországokkal, Horvátországgal és Szerbiával.

A harmadik köztársaság a bosnyákoké lenne és egy folyosó kötné össze az Adriai-tengerrel, amelyet a NATO ellenőrizne.

Ebben nincs semmi meglepő

– állapította meg a bosnyák internetes magazin, amely szerint Janša már régóta a Nagy-Szerbia és a Nagy-Albánia létrejöttének, vagyis a volt „Jugoszlávia végleges szétesésnek” leghangosabb szószólója.

A bosnyák magazin azt írja, hogy a szlovén miniszterelnök álláspontja szerint „az Európai Unió és a NATO égisze alatt” kell végrehajtani a határok átrajzolását, ami szavatolhatja „a végleges békét az európai házban”, lehetővé téve Nagy-Szerbia, Nagy-Albánia és végsősoron Nagy-Horvátország projektjének megvalósulását.

Mit szól ehhez Európa?

És mit szól ehhez Charles Michel?

– teszi fel a „nagy Balkán sci-fit” felvázoló szarajevói magazin, amelynek magukat megnevezni nem kívánó források állítólag úgy nyilatkoztak, hogy Michel „bármit tudomásul vesz”.

Egy másik – szintén meg nem nevezett – brüsszeli forrás szerint uniós körökben beszédtéma a „balkáni területekkel való kereskedés”.

Ezt nemcsak Janša támogatja. Természetesen ott van Orbán Viktor magyar miniszterelnök, az európai szélsőjobbosok teljes tömege, Horvátország, Lengyelország…, de Ausztria is (megint!), és Franciaország egyre közelebb áll ehhez az ötlethez

– mondta a másik meg nem nevezett uniós politikus, aki szerint ezzel kapcsolatban Franciaország nem foglal egyértelműen állást, mert nem akar nyilvánosan szembesülni más európai országokkal, főleg pedig nem az Egyesült Államokkal.



Szlovénia közben cáfol

Szlovéniában cáfolják a bosnyák lap állításait.

Anže Logar szlovén külügyminiszter a szlovén parlament külügyi bizottságának szerdai ülésén kijelentette, hogy Szlovénia nyugat-balkáni stratégiája nem változott.

Logar hangsúlyozta, hogy a kormány az eddigi stratégiát követi, az esetleges változásokat pedig összehangolja a parlamenttel.

Nem emlékszem, hogy a Nyugat-Balkán felé irányuló stratégia a jelenlegi ciklusban bármikor napirendre került volna az országgyűlésben

– mondta a szlovén külügyminiszter, aki viszont beismerte, hogy az uniós külügyminiszterek foglalkoztak a balkáni témával.

Ezzel kapcsolatban Logar egy nem hivatalos dokumentumot mutatott a képviselőknek Bosznia-Hercegovináról, amelyet az EU külügyminiszterei vitattak meg márciusban Brüsszelben.

Ezt a non-paper jellegű emlékeztetőt Horvátország készítette, és öt másik ország – Szlovénia, Magyarország, Bulgária, Görögország és Ciprus – írta alá.

Ebben azt kérték, hogy Bosznia-Hercegovina nyerje el az uniós tagjelölt státuszát, miután megfelel minden feltételének

– nyilatkozta a szlovén külügyminiszter, aki megismételte, hogy Szlovénia a Nyugat-Balkán országainak egyik legszorosabb szövetségese, ezért egy informális csúcstalálkozót is beépítettek a Nyugat-Balkánról a soros elnökségi programba, hogy a térség sorsáról a legmagasabb szinten beszélhessenek.
_________________
Forrás: Internet

?c=5941&m=425288&a=438898&r=&t=html




Balkán

SZUPERKARTELL: Világszerte 49 bűnözőt kaptak el, sokan közülük a Balkánról származnak

Avatar photo

Közzététel:

a megjelenés dátuma

Írta

Europol e1669721700687
?c=28513&m=1380644&a=438898&r=&t=html
Olvasási idő: 3 perc

A belgrádi Blic úgy tudja, hogy 115 kilogramm kokain csempészésével összefüggésben tartóztattak le két szerb férfit Amsterdamban. Mindketten „ismert” szülőktől származnak, illetve maguk is ismeretségre tettek szert, egyikük válogatott focista volt, a másik pedig neves alvilági szereplő. Sok szálat próbálunk itt felgöngyölíteni, és a cikk végére az derül ki, hogy a napokban Európa-, illetve világszerte 49 bűnöző került rendőrkézre, akik állítólag Titónak dolgoztak, és az Európába érkező kokain egyharmadát mozgatták. A „Sivatagi fény” műveleti nevet viselő akcióban 30 tonna kokaint foglaltak le a rendőrök.

Hogyan működött?

Nyolc embert kaptak el a szerbiai szervezett bűnözés elleni ügyészség, a szerb titkosszolgálat, a BIA és a szerb rendőrség, valamint Belgium, Hollandia, az Europol és az Eurojust együttműködése révén, ennek során 115 kilogramm kokaint foglaltak le.

A gyanú szerint a bűnözői csoport tagjai nagy mennyiségű, dél-amerikai eredetű kokain szállítását szervezték meg Rotterdam kikötőjébe, ahonnan a belgiumi Arlon városába vitték tovább a drogot.

A bűnözők fedőtevékenységet is folytattak egy bejegyzett betonlap viszonteladó cégen keresztül, amely Luxemburgban vásárolta a lapokat. Ezeket egy arloni raktárban cseréltek le olyan lapokra, amelyekbe a kábítószert rejtették.

A belga rendőrők összesen 22 betonlapot találtak, amelyek mindegyike három, egyenként 1120 gramm súlyú kokaint tartalmazott, a hangárban összesen 103 ilyen csomag volt.

A szerbiai ügyészség közlése szerint az Arlonban talált kábítószer következő állomása a németországi Trier lett volna, majd a betonlapokat árusító cég londoni raktára, ahonnan a kábítószer piacra dobását szervezték.

A montenegrói kapcsolat

A nyolc letartóztatott személy közül kettő a belgrádi Vračarci csoport tagja, a többiek közvetlenül a kavači klánnak „dolgoztak”.

A bűnözői csoport valójában a montenegrói kavači klán nyugati nyúlványa, a nyolc őrizetbe vett személy közül kettőnek felmenői is ismertek voltak, így vagy úgy.

Az egyik Dušan Petković, aki a Kis-Jugoszlávia focicsapatában vett részt a 2006-os világbajnokságon, a csapat szövetségi kapitánya édesapja, Ilija Petković volt.

A másik őrizetbe vett személy Damjan Roganović, akinek az apja, Milan Roganović az alvilágból „emelkedett ki”, és Rogo néven tevékenykedett az Amerika nevet viselő bűnözői csoportban, amíg 1997-ben nem ölték meg Belgrádban.

Ez a gyilkosság része volt a 1997-ben dúló bandaháborúnak, a most őrizetbe vett Damjan Roganović mindössze három éves volt, amikor a két támadó több tucat golyót röpített az apjába.

Petković – aki évek óta Roganović anyjával élt együtt – korábban az OFK Beograd labdarúgó csapat vezetésével működött együtt, de már régen nincs a klubban.

Belgrád és Dubaj

Szombaton Belgrádban kapták el a szerb sajtóban Vuk V. néven emlegetett férfit, aki a fent említett nyolc személy egyike.

Vuk V. szerb állampolgár, de életvitelszerűen régóta Luxemburgban tartózkodott, Belgrádban bérelt lakása volt, amelyben elfogták. A lakásban több laptopot és telefont találtak, amelyek titkos kódokat használtak, ezek megfejtése folyamatban van.

A holland rendőrség és az Europol együttműködésének köszönhetően közben őrizetbe vettek egy boszniai számazású férfit, aki a volt jugoszláv diktátor, Tito nevét használta fedőnévként.

Az amerikai Kábítószer-ellenes Hivatal (Drug Enforcement Administration, DEA) már tavaly azt állította, hogy egy titokzatos balkáni férfi, aki a Tito nevet viselte, szervezi Közép-Európa kábítószerrel történő ellátását. Egy nagy nemzetközi akció során tavaly szeptemberben 2,6 tonna kokaint zsákmányoltak a rendőrök, és 61 embert vettek őrizetbe, állítólag ennek a kábítószernek a beszerzése is Tito nevéhez köthető.

Balkáni sajtóértesülések szerint a Tito név mögött a boszniai származású Edin Gačanin bújik meg, aki ugyan holland állampolgár, de Dubajban élt mindezidáig, és onnan szervezte a nagy szállítmányok célba juttatását, alakját a mexikói El Chapóhoz, vagyis a Köpcöshöz hasonlították.

Állítólag ő áll annak a piramisnak a csúcsán is, amely a kavači klánt és Vračarci bűnözői csoportot is magában foglalja, és „Tito és Dino”, vagy egyszerűen csak „Szuperkartell” néven vált ismertté.

hajnal bolygo 728 ?c=4784&m=0&a=438898&r=IsaacAsimov%3AAHajnalbolyg%C3%B3robotjai&t=pi




Az olvasás folytatása

Ukrajna

ÚJRAJÁTSZOTT HÁBORÚK: Délszlávok harca Ukrajnában

Avatar photo

Közzététel:

a megjelenés dátuma

dejan beric gigapixel art scale
?c=5941&m=425288&a=438898&r=&t=html
Olvasási idő: 3 perc

Az Ukrajna elleni orosz invázió újabb alkalmat teremtett arra, hogy ismét egymásnak feszüljenek a délszláv térség forrófejű, vagy/és zsoldosnak állt polgárai. Ahogy 2014-2015-ben, most is több száz szerb, horvát, macedón, bosnyák és albán harcol a frontokon. A helyzetet bonyolítja, hogy szerbekből mindkét oldalra – az ukránokhoz és az oroszokhoz is jutott – így egyáltalán nem kizárt, hogy Kelet- vagy Dél-Ukrajnában szerb lő szerbre. Ahogy ugyanez történik a csecsenekkel is, akik szintén ott vannak a front mindkét oldalán.

Gyorsreagálású erők

Ahogy február 24-én megindult az orosz offenzíva, szinte azonnal érkeztek a hírek arról, hogy a szerbek száz számra mennek a Donyec-medencébe, hogy az oroszok oldalán szálljanak be a harcokba. Elsőként, március 2-án a magát csetnik vajdának kikiáltó Bratislav Živković már azzal büszkélkedett, hogy sok szerb meg is érkezett Kelet-Ukrajnába, és még többen készülnek az indulásra.

Živković szerint a már a fronton lévők közül sokan 2014-ben is a Luhanszki és a Donyecki Népköztársaság katonáival vállvetve harcoltak az ukrán hadsereg ellen. Többségük a két háború között Oroszországban rekedt, Szerbiában ugyanis törvénybe ütköző cselekedetnek számít más országok háborúiban harcolni.

Živković és emberei a szerb csetnikmozgalom zászlaja alatt harcolnak a „náci” ukránok ellen, s az oroszokat nem zavarja, hogy a Dragoljub „Draža” Mihailović nevével fémjelzett nacionalista mozgalom a második világháború idején nem kevésszer működött együtt az akkori Jugoszláviát megszállva tartó német erőkkel.

Živković bejelentésével egy időben a horvát médiumokban az jelent meg, hogy mintegy kétszáz horvát érkezett már a térségbe, hogy az ukránok mellett küzdjön a szakadárok ellen. Ez már csípte is a szemét a moszkvai hatóságoknak: bekérették a horvát katonai attasét is, és megrótták azért, hogy Zágráb nem lép fel állampolgárai illegális cselekedetei ellen. (Arról nem érkezett hír, hogy bekérették volna a szerb nagykövetet is.)

A horvát diplomata közölte, az államnak semmi köze sincs az Ukrajnába érkezett, illetve oda tartó horvát önkéntesekhez, illetve zsoldosokhoz.

Orosz adatok szerint június végéig 204 horvát, 168 bosnyák, 158 koszovói albán, 150 albániai albán, valamint 79 macedón személy állt be az ukránok oldalára harcolni, s közülük több mint kétszázan már el is estek a csatákban.

Egyébként megdöbbentő mennyire pontosak – vagy első ránézésre annak tűnnek – azok az információk, amelyekkel az oroszok rendelkeznek: minden este elmondja az orosz védelmi minisztérium szóvivője, hogy hány ukrán fegyvert, katonát semmisítettek meg aznap az orosz erők, ám ha valaki utánaszámol – az amerikaiak megtették – kiderült, hogy már annyi HIMARS rakétasorozatvetőt lőttek ki az oroszok szóvivői szinten, amennyit az USA nem is szállított Ukrajnának.

Bár Moszkvában – valószínűleg politikai okok miatt – nem tartják számon az ukránok oldalán harcoló szerbek számát, ukrajnai források szerint az ő oldalukon is vannak szerbek, akiknek elég, hogy az ukránok is ortodox keresztények.

Színes alak

Az ukrajnai frontokon harcoló szerb önkéntesek/zsoldosok között külön említést érdemel Dejan Berić mesterlövész, aki alkalomadtán YouTube-os videókban számol be az utóbbi napok fejleményeiről.

A 47 éves mindentudó szerb férfi – nagy lendülettel hülyézi le például az ukránokat – a kezdetekben munkásként érkezett Oroszországba: részt vett a 2014-es, Szocsiban rendezett olimpia létesítményeinek építésében.

Ott azonban állítólag kapcsolatba került az orosz titkosszolgálatokkal, és nem állítólag, hanem igazolhatóan, már részt vett az Ukrajnához tartozó Krím elfoglalásában és annektálásában.

Berić egy róla készült dokumentumfilmben úgy nyilatkozott, hogy nagyon keskeny a határ a katona a és a gyilkos között, ezért kimondottan fontos, hogy ezt a határt ne lépje át.

A szerb származású mesterlövész 2014-ben is részt vett a harcokban, és egy rosszul sikerült támadás után ukrán fogságba esett, amelyből állítólag 16 ezer dollárnyi fejpénz” lefizetése után szabadult.

Berić folyamatosan aktív az oroszországi médiában, és egyik célja az, hogy újabb önkénteseket toborozzon az orosz oldalra.

Kaukázusi ismétlés

Nem csak a délszláv népek harcosai küzdenek egymás ellen az ukrajnai frontokon. Az Ukrajnára támadó orosz hadseregben több ezer csecsen harcos is van, s Ramzan Kadirov, az Oroszországhoz tartozó észak-kaukázusi köztársaság vezetője az egyik legvadabb Ukrajna-ellenes uszító.

Akik most Ukrajna oldalán harcolnak, azok egykor Kadirov fegyvertársai voltak, és az Oroszországtól való elszakadás volt a céljuk. Ramzan Kadirov apja, Ahmad Kadirov volt ugyanis a függetlenség párti csecsenek egyik vezére, ám azt követően, hogy Vlagyimir Putyin 1999-ben hatalomra került, az idősebb Kadirov átállt az oroszok oldalára, ahová fia is követte őt.

Az ukrán oldalon is több száz csecsen harcol, s egyik vezetőjük, akinek otthonát a földdel tették egyenlővé néhány évvel ezelőtt, azt mondta: „mi nem vagyunk amerikaiak, nem tudunk HIMARS-okat, vagy tarackokat adni. Mi csak a testünket és a vérünket ajánlhatjuk fel”.

?c=4784&m=1603755&a=438898&r=&t=html




Az olvasás folytatása

Meteorológia

KÖVETÉS

Napi hírlevél


A szerző cikkei

B.A. Balkanac

Balkanac

Letöltések

Könyvek a Lírától

Utazás

Hirdetés

A BALK a világban

Tíz nap legjava

Spelling error report

The following text will be sent to our editors: