POLITIKAI SCI-FI: A Balkán átszabását tervezi a szlovén miniszterelnök, állítólag Orbán is támogatja

A szlovén miniszterelnök egy „non-paper” jellegű emlékeztetőt adott át az Európai Tanács elnökének. Janez Janša ebben állítólag közölte Charles Michellel, hogy a július 1-én kezdődő szlovén elnökség egyik prioritása a volt Jugoszlávia felbomlásának „befejezése lesz”, ami magában foglalja a határok átszabását is. Szlovénia cáfol, a szlovén külügyminiszter szerint ők a Nyugat- Balkán legnagyobb támogatói.

Területi „átszabászat”

A volt Jugoszlávia területének tovább darabolására, bizonyos részeinek újbóli felosztására, valamint a határok újraírására több elképzelés is született már a Balkánon.

Ezek közül a leghíresebb az a szalvéta (étlap), amelyet 1995-ben Franjo Tuđman volt horvát elnök tolt Paddy Ashdown későbbi bosznia főmegbízott orra alá egy fogadással egybekötött londoni vacsora során.

A közelmúltban is felmerült hasonló elképzelés, 2017 végén ugyanis titkos tárgyalások zajlottak Aleksandar Vučić szerb és Hashim Thaçi akkori koszovói elnök között, amelyek szerint a szerb elnök az egyértelmű uniós perspektíva mellett a szerbek által lakott észak-koszovói enklávét kérte cserében Koszovó függetlenségének elfogadásáért és a preševoi körüli albán területek átengedéséért.

Ezt a titkos tárgyalás résztvevői sem cáfolták, ám a Vučić és Thaçi között létrejött deal elbukott, a koszovói politikusok többsége ugyanis elutasította az elképzelést, de ellenezte a határok átrajzolását az akkortájt zajló koszovói-szerb tárgyalásokon bábáskodó Németország is.

A szlovén miniszterelnök állítólag még ambiciózusabb tervezet készített, amely „2 az 1-ben alapon” tartalmazná a bosznia-hercegovinai és a koszovói területi rendezést is, és még sok minden mást.

Mit írt a politicki.ba

A bosnyák internetes magazin szerint Janez Janša, szlovén miniszterelnök arról tájékoztatta az Európai Tanácsot, hogy a július 1-jén kezdődő uniós elnökség egyik prioritása a volt Jugoszlávia belső határainak átrajzolása lesz.

Az egykori délszláv állam szétesését követően annak ellenére nem változtak a szétesett ország belső határai, hogy az 1990-es években vívott háborúknak ez volt az egyik nem titkolt céljuk, így ezek a határok országhatárokká minősültek át.

A mostani, úgynevezett „non-paper” dokumentum, amely a diplomáciában a memorandumok sajátos, informális formája, ezúttal állítólag Janez Janša irodájában készült, és a bosnyák magazin szerint személyesen került átadásra az Európai Tanács elnökének, Charles Michelnek február végén vagy március elején.

Michel irodája állítólag azt válaszolta Janšának, hogy a „non-paper” leiratot tudomásul vette, ami gyakorlatilag a beérkezés visszaigazolását jelenti.

A politicki.ba azt írja, hogy ezt számukra több ljubljanai és brüsszeli forrás is megerősítette, arról viszont nem közölt információkat, hogy szlovén részről ki adta át a dokumentumot Charles Michelnek.

A „botrányos dokumentumnak” minősített leirat teljes tartalma még nem került a nyilvánosság elé, ami bő teret ad a találgatásoknak.

A szlovén miniszterelnöknek tulajdonított tervezet a Szerbia és Koszovó közötti határ esetében visszatér a Vučić és Thaçi által „kibokszolt” módosításokhoz, viszont tartalmaz más „határkorrekciókat” is a Montenegróhoz és Észak- Macedóniához tartozó többségi albán területek elcsatolását illetően.

Ami a bosnyákoknak fáj

A bosnyákokat különösen fájóan érintik azok a feltételezések, amelyek az állítólagos tervben Nyugat- Hercegovina Horvátországhoz való csatolására és a boszniai Szerb Köztársaság elszakadásra vonatkoznak.

A szarajevói magazin szerint Janša tervének Bosznia- Hercegovina esetében van egy alterve is, amely szerint a jelenlegi két enklávé helyett három köztársaság jönne létre. A két új „nemzeti” köztársaság szoros kapcsolatban állna az anyaországokkal, Horvátországgal és Szerbiával.

A harmadik köztársaság a bosnyákoké lenne és egy folyosó kötné össze az Adriai-tengerrel, amelyet a NATO ellenőrizne.

– Ebben nincs semmi meglepő

– állapította meg a bosnyák internetes magazin, amely szerint Janša már régóta a Nagy- Szerbia és a Nagy- Albánia létrejöttének, vagyis a volt „Jugoszlávia végleges szétesésnek” leghangosabb szószólója.

A bosnyák magazin azt írja, hogy a szlovén miniszterelnök álláspontja szerint „az Európai Unió és a NATO égisze alatt” kell végrehajtani a határok átrajzolását, ami szavatolhatja „a végleges békét az európai házban”, lehetővé téve Nagy- Szerbia, Nagy- Albánia és végsősoron Nagy- Horvátország projektjének megvalósulását.

Mit szól ehhez Európa?

– És mit szól ehhez Charles Michel?

– teszi fel a „nagy Balkán sci-fit” felvázoló szarajevói magazin, amelynek magukat megnevezni nem kívánó források állítólag úgy nyilatkoztak, hogy Michel „bármit tudomásul vesz”.

Egy másik – szintén meg nem nevezett – brüsszeli forrás szerint uniós körökben beszédtéma a „balkáni területekkel való kereskedés”.

– Ezt nemcsak Janša támogatja. Természetesen ott van Orbán Viktor magyar miniszterelnök, az európai szélsőjobbosok teljes tömege, Horvátország, Lengyelország…, de Ausztria is (megint!), és Franciaország egyre közelebb áll ehhez az ötlethez

– mondta a másik meg nem nevezett uniós politikus, aki szerint ezzel kapcsolatban Franciaország nem foglal egyértelműen állást, mert nem akar nyilvánosan szembesülni más európai országokkal, főleg pedig nem az Egyesült Államokkal.

Szlovénia közben cáfol

Szlovéniában cáfolják a bosnyák lap állításait.

Anže Logar szlovén külügyminiszter a szlovén parlament külügyi bizottságának szerdai ülésén kijelentette, hogy Szlovénia nyugat-balkáni stratégiája nem változott.

Logar hangsúlyozta, hogy a kormány az eddigi stratégiát követi, az esetleges változásokat pedig összehangolja a parlamenttel.

– Nem emlékszem, hogy a Nyugat- Balkán felé irányuló stratégia a jelenlegi ciklusban bármikor napirendre került volna az országgyűlésben

– mondta a szlovén külügyminiszter, aki viszont beismerte, hogy az uniós külügyminiszterek foglalkoztak a balkáni témával.

Ezzel kapcsolatban Logar egy nem hivatalos dokumentumot mutatott a képviselőknek Bosznia- Hercegovináról, amelyet az EU külügyminiszterei vitattak meg márciusban Brüsszelben.

Ezt a non-paper jellegű emlékeztetőt Horvátország készítette, és öt másik ország – Szlovénia, Magyarország, Bulgária, Görögország és Ciprus – írta alá.

– Ebben azt kérték, hogy Bosznia- Hercegovina nyerje el az uniós tagjelölt státuszát, miután megfelel minden feltételének

– nyilatkozta a szlovén külügyminiszter, aki megismételte, hogy Szlovénia a Nyugat- Balkán országainak egyik legszorosabb szövetségese, ezért egy informális csúcstalálkozót is beépítettek a Nyugat- Balkánról a soros elnökségi programba, hogy a térség sorsáról a legmagasabb szinten beszélhessenek.
_________________
Forrás: Internet