Connect with us

Belpolitika

ŠEFIK NÉPE: A bosnyák vezetők hagyják, hogy a migránsok terrorizálják a lakosságot, a belügyminiszter szerint a migrásnválság “szexi”

Közzétéve:

A megjelenés dátuma

sefik nepe
play icon A cikk meghallgatása
()
Olvasási idő: 4 perc

 
Fahrudin Radončić 2020. június 2-án lemondott a biztonsági miniszteri tisztségről, mert vitába keveredett a Demokratikus Akciópárttal (SDA), amely a bosnyák “mainstream politikai szervezet”. Radončić abba bukott bele, hogy deportálni szerette volna a személyi okmányokkal nem rendelkező majdnem kilencezer migránst. A másik bűne az volt, hogy összetűzésbe került Pakisztán szarajevói nagykövetével, aki Radončić állítása szerint akkortájt bűncselekményeket elkövető személyeket védelmezett. Radončić egyúttal felfedte, hogy Bosznia- Hercegovina iszlámábádi nagykövete hamis vízumokat adott ki, és ennek köszönhetően pakisztáni állampolgárok repülővel érkeztek Szarajevóba, majd egy metamorfózis után migráns lett belőlük. Radončić lemondása óta többször is bírálta a bosnyák vezetőket a migráció miatt.

Az Avaz, mint szócső

Radončićnak nincs szüksége médiatámogatásra, mert ő maga a média. Az erőteljes újságírói múlttal rendelkező politikus radoncic a legbefolyásosabb bosnyák napilap és hírportál, a Dnevni avaz (Napi Hang) alapítója. Radončić formálisan ma már nem az Avaz tulajdonosa, mert amikor belevetette magát a politikai életbe, a médiaházat átengedte volt feleségének, Azra Radončićnak.

Ennek a lépésnek köszönhetően elkerülte a összeférhetetlenséggel kapcsolatos vádakat, de a gyanú továbbra is fennáll, hogy Radončić komoly befolyással rendelkezik a szerkesztőség felett.

Tehát olyan eszköz van a kezében, mint senki másnak a bosnyák térfélen, amit a legjobban az bizonyít, hogy az Avaz a Google és a YouTube mögött a harmadik leglátogatottabb honlap Bosznia- Hercegovinában.

Ilyen hosszú felvezetésre azért volt szükség, hogy megértsük az Avaz által kedden este közzétett cikk súlyát.

Šefik népe

Ezzel a felütéssel indul a cikk, ezt követi a címben megfogalmazott vastagbetűs vád, amely szerint a Demokratikus Akciópárt trojkája szemet huny a terror felett, amelyet a migránsok hajtanak végre Bosznia- Hercegovina lakosságával szemben.

Az alcím szerint Šefik Džaferović, az államelnökség bosnyák tagja, Bisera Turković külügyminiszter, volt budapesti nagykövet és Selmo Cikotić biztonsági miniszter nem tesz semmit a migránsválság visszaszorításáért.

Egy képaláírás pedig azt üzeni, hogy az említett trojka számára a migránsok fontosabbak, mint a bosznia-hercegovinai állampolgárok.

Az Avaz cikke szerint a bosznia-hercegovinai migránsok tavaly több mint 325 bűncselekményt követtek el, ebből 309-et a bosnyák-horvát Föderációban, a 119 szabálysértés és az 1507 incidens mellett.

Az utóbbi néhány hónapban a migránsok egyre gyakrabban szerepelnek a bűnügyi hírekben, egyre több a “visszaeső elkövető” Szarajevóban, a Krajinában (Una- Sana Kanton), Tuzlában, Goraždéban, ahol a rendőrök gyakran találnak a migránsoknál fegyvereket, drogot és jelentős összegű készpénzt.

Az Avaz emlékeztet rá, hogy idén május 27-én a bosznia-hercegovinai parlament, a Népek Háza, elfogadta a külföldiekről szóló törvény módosítását, amelynek elő kellene segítenie azoknak a migránsoknak a deportálását, akik bűncselekményeket követnek el.

A migránsválság “szexi”

Az Avaz megjegyezte, hogy Šefik Džaferović államelnökségi tag korábban sem támogatta a migránsok “legális deportálására” vonatkozó belügyminiszteri kezdeményezést, és inkább a pakisztániak oldalára állt, nem törődve a bosznia-hercegovinai állampolgárok biztonságával.

– Nem sokkal Bosznia- Hercegovina érdekeinek elárulása után Džaferović hivatalos látogatásra indult Pakisztánba, ahol megállapodást írt alá arról, hogy a Bosznia- Hercegovinában tartózkodó pakisztáni állampolgárok visszatérnek hazájukba, de a megállapodás a mai napig csak “holt betű”, mert az illegális gazdasági migránsok bejelentett tömeges visszatéréséből nem lett semmi


– jegyzi meg az Avaz kedd esti cikkében, amely szerint más SDA-káderek, mint például Bisera Turković külügyminiszter és Selmo Cikotić biztonsági miniszter, továbbra is figyelmen kívül hagyják a Bosznia- Hercegovinában uralkodó, súlyos biztonsági problémának minősülő migránsválságot.

– Ezeknek az SDA-kádereknek egyike sem hallatta hangját a migránsválság leküzdésével kapcsolatban. Turković miniszter, mint a bosznia-hercegovinai külügyek vezetője, gyakorlatilag nem is foglalkozott ezzel a kérdéssel, az SDA által delegált biztonsági miniszter pedig ezt a biztonsági problémát a “szexi” szóval kommentálta


– írta a szarajevói hírportál.

Baráti szakértő

Nedžad Ahatović biztonsági szakértő az Avaznak azt mondta, hogy a migránsokkal kapcsolatos biztonsági problémákat a határon kell megoldani.

– Korszerűsíteni kell, és megfelelően fel kell szerelni a bosznia-hercegovinai határrendészetet és a fegyveres erőket. Mindehhez anyagi forrásokra van szükség, amelyeket állami, vagyis kormányzati szinten kell biztosítania


– emelte ki Ahatović, aki szerint a migránsokat félig zárt intézményekben kell elhelyezni, de azoknak, akik ismételt szabály- vagy törvénysértést követnek el, zárt intézményekben a helyük.

– Biztosítanunk kell a határt, nem szabad befogadnunk a migránsokat. Bosznia- Hercegovina területén a bűncselekmények számának csökkentése elérhető az említett zárt és félig zárt típusú létesítmények kialakításával, de a bűncselekmények elkövetőinek kitoloncolásával is. Bosznia- Hercegovinában a kormányzás minden szintjén koordinációra van szükség

– hangsúlyozta Ahatović, aki szerint fejleszteni kell az együttműködést a régió országaival is, mivel ennek hiánya általános probléma.

Fahrudin Radončić üzenetét a bosnyák biztonsági szakértővel mondatta ki, de könnyen üzenget az a portál- és laptulajdonos, akit hazájában csak a Google és YouTube tudott megelőzni.

Tetszett a cikk?

Osztályozd a csillagokkal!

Átlag: / 5. Szavazatok:

Ha tetszett ez a cikk,

kövess bennünket ezeken a csatornákon:

Sajnáljuk, hogy nem tetszett a cikk!

Segíts nekünk, hogy jobb cikkeket írjunk,

Ezért mondd el a kifogásod

Az olvasás folytatása




BALK könyvek Balkán

Belpolitika

EGY SZEKÉR LŐPOROSHORDÓ: Boszniában folytatódik a nemzeti alapú ármánykodás, ott aprítják egymást, ahol érik

Avatar photo

Közzététel:

a megjelenés dátuma

bosnia armany 563
play icon A cikk meghallgatása
()
Olvasási idő: 5 perc

Bosznia- Hercegovina nem lőporoshordó, hanem legalább egy szekér lőporoshordó. A korábbi napokban a hektikus hangulatú boszniai belpolitikai események egyik fontos mozzanata volt a Sifet Podžić védelmi miniszter ellen beadott bizalmatlansági indítvány, amit végül a törvényhozás alsóháza nem fogadott el. A boszniai parlamenti matematikában jártas személyek számára az indítvány beadásakor egyértelmű volt, hogy lavina helyett ez legfeljebb egy hógolyó, aminek célja a harsány nacionalista politikai kommunikáció fenntartása, és nem a miniszter tényleges elmozdítása.

Rossz szóhasználat

Sifet Podžić boszniai védelmi miniszter úgy döntött, hogy elhalasztja a boszniai fegyveres erők és a szerbiai hadsereg október 9-e és 16-a közötti időszakra tervezett hadgyakorlatot. A döntés a sajtóban komoly visszhangot váltott ki. A boszniai szerb média mindezt úgy aposztrofálta, hogy az esemény elmaradása a két ország közti távolságtartást hivatott erősíteni, és egyben a bosnyák politikai elit burkolt ellenállását juttatja kifejezésre.

A védelmi miniszter jelentős “retorikai hibát” vétett azzal, hogy ezt a döntését nem indokolta a nyilvánosság előtt, így a politikai ellenfeleinek lehetősége adódott a különböző alternatív indokok megfogalmazására. Podžić a gyakorlat kapcsán a “nem lesz megtartva”” kifejezést használta az “elhalasztásra kerül” fordulat helyett, így muníciót szolgáltatott a boszniai végrehajtó hatalom funkcióját betöltő Miniszterek Tanácsát vezető Zoran Tegeltijának, hogy bizalmatlansági indítványt adjon be kabinettársa ellen.

Az indítványban a szerb származású Tegeltija megkérdőjelezte a bosnyák Podžić pártatlanságát az államalkotó nemzetiségekkel, különösen a szerbekkel szemben. A szerb Független Szociáldemokraták szövetsége(SNSD) közleményében a védelmi miniszter döntése úgy jelent meg, mintha azzal gátolni próbálná a két haderő, és ezáltal a két nép békés együttműködését.

Azóta sem tisztázott, hogy Podžić a döntés meghozatalakor számolt-e annak lehetőségével, hogy arra Dodik a szerb nemzet elnyomottságának bizonyítékaként hivatkozhat, és erős érvként használhatja a boszniai Szerb Köztársaság hadseregének újbóli megszervezését célzó elképzeléseihez.

Zoran Tegeltija október 6-án adta be indítványát a bosznia-hercegovinai parlament képviselőházának, amelytől kérte, hogy vonja meg a bizalmat a védelmi minisztertől. A képviselőház október 26-án elutasította a miniszter felmentésére vonatkozó kezdeményezést.

A szavazáson jelenlévő 27 képviselő közül mindössze a szerb Független Szociáldemokraták szövetségének hét tagja szavazott a miniszter felmentésére. Az indítvány ellen voksolt a bosnyák Demokratikus Akciópárt (SDA), a félig-meddig bosnyák (multietnikus) Demokrata Front (DF), valamint a liberális Naša stranka 20 képviselője. Több bosnyák párt és a horvát párt tagjai nem vettek részt a szavazáson.

Az elmozdítására tett kísérletet Podžić úgy kommentálta, hogy “ezzel túl messzire mentek” a kezdeményezők. A szerbiai hadsereggel való gyakorlat elhalasztását a miniszter utólag azzal indokolta, hogy “meg akarta védeni katonák egészségét,” utalva a koronavírus járvány intenzitásának növekedésére Bosznia- Hercegovinában.

A füstje és a lángja

A Tegeltija által beterjesztett indítványt a horvát pártok azzal a feltétellel lettek volna hajlandók támogatni, ha azt kiterjesztik másik két bosnyák – SDA-párttag – miniszter, Bisera Turković külügyminiszternek és Selmo Cikotić biztonsági miniszternek a felmentésére is. Mivel erre a szerb SNSD nem volt hajlandó, a horvát képviselők távol maradtak a szavazástól, és a Podžić elleni indítvány végül elbukott.

A bosnyák média a HDZ- BiH és az SNSD közti háttértárgyalásokra hivatkozva újfent a “Bosznia- Hercegovina egysége ellen szervezkedő szerb-horvát tengely” rémképével kezdte el riogatni a gyanútlan olvasókat.

Nem célunk, hogy az olvasót a boszniai parlamenti matematikával fárasszuk, de a védelmi miniszter leváltására tett indítvánnyal kapcsolatban érdemes megjegyezni, hogy az indítvány elfogadásához a jelenlévő képviselők többségének szavazata szükséges.

A plénum teljes létszáma 42 fő, amiből a szavazás iránti “elhivatottságot jelzi”, hogy a nem mindennapi eseményen 27-en vettek részt. Ebből a létszámból 14 képviselőnek kellett volna támogatni az indítványt. A kellő támogatottság hiányának fokát és egyben az indítvány “komolyságát” jelzi, hogy még a horvát klub valamennyi képviselőjének támogatása esetén is csak 12 szavazata (7 SNSD-s és 5 horvát) lett volna az előterjesztésnek, ami eleve elmarad a szükségestől.

Miért Podžić a “célpont”?

A védelmi miniszter személyével kapcsolatban több olyan tényező is fennáll, ami alkalmassá tette, hogy egy meglehetősen “zajos és a realitásokat mellőző” politikai támadás célpontjává váljon.

Ezeknek a körülményeknek a tisztázása végett indokolt röviden áttekinteni az érintett karrierjét.

Podžić nyugalmazott katonatiszt és a politikatudomány doktora, aki 1978. és 1992. között a Jugoszláv Néphadsereg tisztje volt. 1992-től 2009-ig a bosnyák hadseregben szolgált különböző vezető beosztásokban, 2009-e és 2012-e között Bosznia- Hercegovina Bulgáriába akkreditált nagyköveteként volt.

Podžić bosnyák nemzetiségű, és miniszteri munkája mellett a boszniai parlament felsőházának tagja bosnyák nemzetiségi színekben. A vele szembeni fellépést “megkönnyítette, hogy nem a bosnyák Demokratikus Akció Pártjának (SDA), hanem a bosnyákbarát Željko Komšić által vezetett Demokratikus Front (DF) tagja, vagyis a szerbek a miniszter elmozdítására tett kísérlettel nem a legnagyobb bosnyák pártnak, az SDA-nak ugrottak neki direktbe.

A szerbek azért is haragudtak a védelmi miniszterre, és ez logikussá tette a lépésüket, mert Podžić érdemi lépéseket tett Bosznia- Hercegovina NATO-csatlakozásának előmozdítására, ami miatt a korábbi években számos kritikát kapott, főként szerb oldalról, ahol máig is a katonai semlegesség megőrzésének gondolata népszerűbb, nyilván a szerbiai példát követve.

Áldozatok a másik oldalon

Sokak szerint a védelmi miniszter elleni indítványnak álcázott támadásnak az volt a közvetlen előzménye, hogy az elmúlt hónapokban több szerb vezető vesztette el pozícióját a boszniai igazságszolgáltatásban.

Gordana Tadić főügyészt 2021. október 20-án felmentette hivatalából a Legfelsőbb Bírósági és Ügyészségi Tanács (Visoko sudsko i tužilačko vijeće, VSTV). A főügyész leváltására egy majd hat hónapos fegyelmi eljárás végén került sor, amelyben Tadićot felelősnek találták a hivatala gyakorlásának pártatlanságát biztosító eljárási szabályok betartásának megszegése miatt. A döntés szerint a főügyész több esetben önkényesen döntött az ügyészek kijelöléséről, és arra is volt példa, hogy nem rendelte el egyes ügyészek ellenőrzését – leváltásának kapcsolatban azonban más okot nem említettek, pedig azokról beszélt a čaršija (utca) népe.

Gordana Tadić a bosnyákokat azzal haragította magára, hogy az irányítása alatt álló ügyészség jóváhagyta az úgynevezett Diploma-akciót, amely során őrizetbe vették a Biztonsági Hírszerző Ügynökség (Obavještajna sigurnosna agencija, OSA) igazgatóját, Osman Mehmedagićot, az említett személy pedig a legfelsőbb bosnyák pártvezér, Bakir Izetbegović egyik fő embere.

Tadić ezzel, és más bosnyák származású politikusoknak az előállításával többször a legnagyobb bosnyák párt, a Demokratikus Akciópárt tyúkszemére lépett, ami miatt az SDA azzal vádolta meg, hogy csak bosnyákok letartóztatásét rendeli el. Tadić nemzetiségi hovatartozása kapcsán általánosan elfogadott lett mostanra, hogy a “szerb oldalt” erősíti, a horvát felmenőire tekintet nélkül, és ő maga is így “határozza meg magát”.

A főügyész menesztésére a szerb SNSD és a Horvát Nemzeti Tanács (Hrvatski Narodni Savez, HNS) úgy reagált, hogy azt hat bosnyák szavazta meg politikai megrendelés alapján, mivelhogy szerintük a bosnyákok átvették az ellenőrzést az igazságszolgáltatási rendszer felett, amire válaszul a főügyészi posztra ismét szerb nemzetiségű politikust, Milanko Kajganićot jelölték ki, igaz ideiglenes jelleggel.

A szerb igazságszolgáltatási csúcsvezetők elmozdítását követően várható volt, hogy az SNSD valahol személyi cserére próbálja kényszeríteni a bosnyák politikai elitet, Podžić esetében ez azonban nem sikerült. Kérdés, ki lesz a következő a sorban?

Tetszett a cikk?

Osztályozd a csillagokkal!

Átlag: / 5. Szavazatok:

Ha tetszett ez a cikk,

kövess bennünket ezeken a csatornákon:

Sajnáljuk, hogy nem tetszett a cikk!

Segíts nekünk, hogy jobb cikkeket írjunk,

Ezért mondd el a kifogásod

Az olvasás folytatása

KÖVETÉS

A BALK Hírlevele


Azonnali értesítés

Meteorológia

A szerző cikkei

Könyvek kedvezménnyel

B.A. Balkanac

Balkanac

in english

Könyvek kedvezménnyel

Tíz nap legjava