Connect with us

Belpolitika

ŠEFIK NÉPE: A bosnyák vezetők hagyják, hogy a migránsok terrorizálják a lakosságot, a belügyminiszter szerint a migrásnválság “szexi”

Közzétéve:

a megjelenés dátuma:

sefik nepe
?c=30395&m=1559903&a=438898&r=&t=html
Olvasási idő: 3 perc

 
Fahrudin Radončić 2020. június 2-án lemondott a biztonsági miniszteri tisztségről, mert vitába keveredett a Demokratikus Akciópárttal (SDA), amely a bosnyák “mainstream politikai szervezet”. Radončić abba bukott bele, hogy deportálni szerette volna a személyi okmányokkal nem rendelkező majdnem kilencezer migránst. A másik bűne az volt, hogy összetűzésbe került Pakisztán szarajevói nagykövetével, aki Radončić állítása szerint akkortájt bűncselekményeket elkövető személyeket védelmezett. Radončić egyúttal felfedte, hogy Bosznia-Hercegovina iszlámábádi nagykövete hamis vízumokat adott ki, és ennek köszönhetően pakisztáni állampolgárok repülővel érkeztek Szarajevóba, majd egy metamorfózis után migráns lett belőlük. Radončić lemondása óta többször is bírálta a bosnyák vezetőket a migráció miatt.

Az Avaz, mint szócső

Radončićnak nincs szüksége médiatámogatásra, mert ő maga a média. Az erőteljes újságírói múlttal rendelkező politikus radoncic a legbefolyásosabb bosnyák napilap és hírportál, a Dnevni avaz (Napi Hang) alapítója. Radončić formálisan ma már nem az Avaz tulajdonosa, mert amikor belevetette magát a politikai életbe, a médiaházat átengedte volt feleségének, Azra Radončićnak.

Ennek a lépésnek köszönhetően elkerülte a összeférhetetlenséggel kapcsolatos vádakat, de a gyanú továbbra is fennáll, hogy Radončić komoly befolyással rendelkezik a szerkesztőség felett.

Tehát olyan eszköz van a kezében, mint senki másnak a bosnyák térfélen, amit a legjobban az bizonyít, hogy az Avaz a Google és a YouTube mögött a harmadik leglátogatottabb honlap Bosznia-Hercegovinában.

Ilyen hosszú felvezetésre azért volt szükség, hogy megértsük az Avaz által kedden este közzétett cikk súlyát.

Šefik népe

Ezzel a felütéssel indul a cikk, ezt követi a címben megfogalmazott vastagbetűs vád, amely szerint a Demokratikus Akciópárt trojkája szemet huny a terror felett, amelyet a migránsok hajtanak végre Bosznia-Hercegovina lakosságával szemben.

Az alcím szerint Šefik Džaferović, az államelnökség bosnyák tagja, Bisera Turković külügyminiszter, volt budapesti nagykövet és Selmo Cikotić biztonsági miniszter nem tesz semmit a migránsválság visszaszorításáért.

Egy képaláírás pedig azt üzeni, hogy az említett trojka számára a migránsok fontosabbak, mint a bosznia-hercegovinai állampolgárok.

Az Avaz cikke szerint a bosznia-hercegovinai migránsok tavaly több mint 325 bűncselekményt követtek el, ebből 309-et a bosnyák-horvát Föderációban, a 119 szabálysértés és az 1507 incidens mellett.

Az utóbbi néhány hónapban a migránsok egyre gyakrabban szerepelnek a bűnügyi hírekben, egyre több a “visszaeső elkövető” Szarajevóban, a Krajinában (Una-Sana Kanton), Tuzlában, Goraždéban, ahol a ök gyakran találnak a migránsoknál fegyvereket, drogot és jelentős összegű készpénzt.

Az Avaz emlékeztet rá, hogy idén május 27-én a bosznia-hercegovinai parlament, a Népek Háza, elfogadta a külföldiekről szóló törvény módosítását, amelynek elő kellene segítenie azoknak a migránsoknak a deportálását, akik bűncselekményeket követnek el.

A migránsválság “szexi”

Az Avaz megjegyezte, hogy Šefik Džaferović államelnökségi tag korábban sem támogatta a migránsok “legális deportálására” vonatkozó belügyminiszteri kezdeményezést, és inkább a pakisztániak oldalára állt, nem törődve a bosznia-hercegovinai állampolgárok biztonságával.

Nem sokkal Bosznia-Hercegovina érdekeinek elárulása után Džaferović hivatalos látogatásra indult Pakisztánba, ahol megállapodást írt alá arról, hogy a Bosznia-Hercegovinában tartózkodó pakisztáni állampolgárok visszatérnek hazájukba, de a megállapodás a mai napig csak “holt betű”, mert az illegális gazdasági migránsok bejelentett tömeges visszatéréséből nem lett semmi
– jegyzi meg az Avaz kedd esti cikkében, amely szerint más SDA-káderek, mint például Bisera Turković külügyminiszter és Selmo Cikotić biztonsági miniszter, továbbra is figyelmen kívül hagyják a Bosznia-Hercegovinában uralkodó, súlyos biztonsági problémának minősülő migránsválságot.
Ezeknek az SDA-kádereknek egyike sem hallatta hangját a migránsválság leküzdésével kapcsolatban. Turković miniszter, mint a bosznia-hercegovinai külügyek vezetője, gyakorlatilag nem is foglalkozott ezzel a kérdéssel, az SDA által delegált biztonsági miniszter pedig ezt a biztonsági problémát a “szexi” szóval kommentálta
– írta a szarajevói hírportál.

Baráti szakértő

Nedžad Ahatović biztonsági szakértő az Avaznak azt mondta, hogy a migránsokkal kapcsolatos biztonsági problémákat a határon kell megoldani.

Korszerűsíteni kell, és megfelelően fel kell szerelni a bosznia-hercegovinai határrendészetet és a fegyveres erőket. Mindehhez anyagi forrásokra van szükség, amelyeket állami, vagyis kormányzati szinten kell biztosítania
– emelte ki Ahatović, aki szerint a migránsokat félig zárt intézményekben kell elhelyezni, de azoknak, akik ismételt szabály- vagy törvénysértést követnek el, zárt intézményekben a helyük.
Biztosítanunk kell a határt, nem szabad befogadnunk a migránsokat. Bosznia-Hercegovina területén a bűncselekmények számának csökkentése elérhető az említett zárt és félig zárt típusú létesítmények kialakításával, de a bűncselekmények elkövetőinek kitoloncolásával is. Bosznia-Hercegovinában a kormányzás minden szintjén koordinációra van szükség

– hangsúlyozta Ahatović, aki szerint fejleszteni kell az együttműködést a régió országaival is, mivel ennek hiánya általános probléma.

Fahrudin Radončić üzenetét a bosnyák biztonsági szakértővel mondatta ki, de könnyen üzenget az a portál- és laptulajdonos, akit hazájában csak a Google és YouTube tudott megelőzni.

sziveri janos szelherceg 728 ?c=4784&m=0&a=438898&r=SziveriJ%C3%A1nos%3ASz%C3%A9lherceg&t=pi

Belpolitika

EGY SZEKÉR LŐPOROSHORDÓ: Boszniában folytatódik a nemzeti alapú ármánykodás, ott aprítják egymást, ahol érik

Avatar photo

Közzététel:

a megjelenés dátuma

bosnia armany 563
Kontaktlencse akció »
Olvasási idő: 5 perc

Bosznia-Hercegovina nem lőporoshordó, hanem legalább egy szekér lőporoshordó. A korábbi napokban a hektikus hangulatú boszniai belpolitikai események egyik fontos mozzanata volt a Sifet Podžić védelmi miniszter ellen beadott bizalmatlansági indítvány, amit végül a törvényhozás alsóháza nem fogadott el. A boszniai parlamenti matematikában jártas személyek számára az indítvány beadásakor egyértelmű volt, hogy lavina helyett ez legfeljebb egy hógolyó, aminek célja a harsány nacionalista politikai kommunikáció fenntartása, és nem a miniszter tényleges elmozdítása.

Rossz szóhasználat

Sifet Podžić boszniai védelmi miniszter úgy döntött, hogy elhalasztja a boszniai fegyveres erők és a szerbiai hadsereg október 9-e és 16-a közötti időszakra tervezett hadgyakorlatot. A döntés a sajtóban komoly visszhangot váltott ki. A boszniai szerb média mindezt úgy aposztrofálta, hogy az esemény elmaradása a két ország közti távolságtartást hivatott erősíteni, és egyben a bosnyák politikai elit burkolt ellenállását juttatja kifejezésre.

A védelmi miniszter jelentős “retorikai hibát” vétett azzal, hogy ezt a döntését nem indokolta a nyilvánosság előtt, így a politikai ellenfeleinek lehetősége adódott a különböző alternatív indokok megfogalmazására. Podžić a gyakorlat kapcsán a “nem lesz megtartva”” kifejezést használta az “elhalasztásra kerül” fordulat helyett, így muníciót szolgáltatott a boszniai végrehajtó hatalom funkcióját betöltő Miniszterek Tanácsát vezető Zoran Tegeltijának, hogy bizalmatlansági indítványt adjon be kabinettársa ellen.

Az indítványban a szerb származású Tegeltija megkérdőjelezte a bosnyák Podžić pártatlanságát az államalkotó nemzetiségekkel, különösen a szerbekkel szemben. A szerb Független Szociáldemokraták szövetsége(SNSD) közleményében a védelmi miniszter döntése úgy jelent meg, mintha azzal gátolni próbálná a két haderő, és ezáltal a két nép békés együttműködését.

Azóta sem tisztázott, hogy Podžić a döntés meghozatalakor számolt-e annak lehetőségével, hogy arra a szerb nemzet elnyomottságának bizonyítékaként hivatkozhat, és erős érvként használhatja a boszniai Szerb Köztársaság hadseregének újbóli megszervezését célzó elképzeléseihez.

Zoran Tegeltija október 6-án adta be indítványát a bosznia-hercegovinai parlament képviselőházának, amelytől kérte, hogy vonja meg a bizalmat a védelmi minisztertől. A képviselőház október 26-án elutasította a miniszter felmentésére vonatkozó kezdeményezést.

A szavazáson jelenlévő 27 képviselő közül mindössze a szerb Független Szociáldemokraták szövetségének hét tagja szavazott a miniszter felmentésére. Az indítvány ellen voksolt a bosnyák Demokratikus Akciópárt (SDA), a félig-meddig bosnyák (multietnikus) Demokrata Front (DF), valamint a liberális Naša stranka 20 képviselője. Több bosnyák párt és a horvát párt tagjai nem vettek részt a szavazáson.

Az elmozdítására tett kísérletet Podžić úgy kommentálta, hogy „ezzel túl messzire mentek” a kezdeményezők. A szerbiai hadsereggel való gyakorlat elhalasztását a miniszter utólag azzal indokolta, hogy „meg akarta védeni katonák egészségét,” utalva a koronavírus járvány intenzitásának növekedésére Bosznia-Hercegovinában.

A füstje és a lángja

A Tegeltija által beterjesztett indítványt a horvát pártok azzal a feltétellel lettek volna hajlandók támogatni, ha azt kiterjesztik másik két bosnyák – SDA-párttag – miniszter, Bisera Turković külügyminiszternek és Selmo Cikotić biztonsági miniszternek a felmentésére is. Mivel erre a szerb SNSD nem volt hajlandó, a horvát képviselők távol maradtak a szavazástól, és a Podžić elleni indítvány végül elbukott.

A bosnyák média a HDZ-BiH és az SNSD közti háttértárgyalásokra hivatkozva újfent a „Bosznia-Hercegovina egysége ellen szervezkedő szerb-horvát tengely” rémképével kezdte el riogatni a gyanútlan olvasókat.

Nem célunk, hogy az olvasót a boszniai parlamenti matematikával fárasszuk, de a védelmi miniszter leváltására tett indítvánnyal kapcsolatban érdemes megjegyezni, hogy az indítvány elfogadásához a jelenlévő képviselők többségének szavazata szükséges.

A plénum teljes létszáma 42 fő, amiből a szavazás iránti „elhivatottságot jelzi”, hogy a nem mindennapi eseményen 27-en vettek részt. Ebből a létszámból 14 képviselőnek kellett volna támogatni az indítványt. A kellő támogatottság hiányának fokát és egyben az indítvány „komolyságát” jelzi, hogy még a horvát klub valamennyi képviselőjének támogatása esetén is csak 12 szavazata (7 SNSD-s és 5 horvát) lett volna az előterjesztésnek, ami eleve elmarad a szükségestől.

Miért Podžić a „célpont”?

A védelmi miniszter személyével kapcsolatban több olyan tényező is fennáll, ami alkalmassá tette, hogy egy meglehetősen „zajos és a realitásokat mellőző” politikai támadás célpontjává váljon.

Ezeknek a körülményeknek a tisztázása végett indokolt röviden áttekinteni az érintett karrierjét.

Podžić nyugalmazott katonatiszt és a politikatudomány doktora, aki 1978. és 1992. között a Jugoszláv Néphadsereg tisztje volt. 1992-től 2009-ig a bosnyák hadseregben szolgált különböző vezető beosztásokban, 2009-e és 2012-e között Bosznia-Hercegovina Bulgáriába akkreditált nagyköveteként volt.

Podžić bosnyák nemzetiségű, és miniszteri munkája mellett a boszniai parlament felsőházának tagja bosnyák nemzetiségi színekben. A vele szembeni fellépést „megkönnyítette, hogy nem a bosnyák Demokratikus Akció Pártjának (SDA), hanem a bosnyákbarát Željko Komšić által vezetett Demokratikus Front (DF) tagja, vagyis a szerbek a miniszter elmozdítására tett kísérlettel nem a legnagyobb bosnyák pártnak, az SDA-nak ugrottak neki direktbe.

A szerbek azért is haragudtak a védelmi miniszterre, és ez logikussá tette a lépésüket, mert Podžić érdemi lépéseket tett Bosznia-Hercegovina NATO-csatlakozásának előmozdítására, ami miatt a korábbi években számos kritikát kapott, főként szerb oldalról, ahol máig is a katonai semlegesség megőrzésének gondolata népszerűbb, nyilván a szerbiai példát követve.

Áldozatok a másik oldalon

Sokak szerint a védelmi miniszter elleni indítványnak álcázott támadásnak az volt a közvetlen előzménye, hogy az elmúlt hónapokban több szerb vezető vesztette el pozícióját a boszniai igazságszolgáltatásban.

Gordana Tadić főügyészt 2021. október 20-án felmentette hivatalából a Legfelsőbb Bírósági és Ügyészségi Tanács (Visoko sudsko i tužilačko vijeće, VSTV). A főügyész leváltására egy majd hat hónapos fegyelmi eljárás végén került sor, amelyben Tadićot felelősnek találták a hivatala gyakorlásának pártatlanságát biztosító eljárási szabályok betartásának megszegése miatt. A döntés szerint a főügyész több esetben önkényesen döntött az ügyészek kijelöléséről, és arra is volt példa, hogy nem rendelte el egyes ügyészek ellenőrzését – leváltásának kapcsolatban azonban más okot nem említettek, pedig azokról beszélt a čaršija (utca) népe.

Gordana Tadić a bosnyákokat azzal haragította magára, hogy az irányítása alatt álló ügyészség jóváhagyta az úgynevezett Diploma-akciót, amely során őrizetbe vették a Biztonsági Hírszerző Ügynökség (Obavještajna sigurnosna agencija, OSA) igazgatóját, Osman Mehmedagićot, az említett személy pedig a legfelsőbb bosnyák pártvezér, Bakir Izetbegović egyik fő embere.

Tadić ezzel, és más bosnyák származású politikusoknak az előállításával többször a legnagyobb bosnyák párt, a Demokratikus Akciópárt tyúkszemére lépett, ami miatt az SDA azzal vádolta meg, hogy csak bosnyákok letartóztatásét rendeli el. Tadić nemzetiségi hovatartozása kapcsán általánosan elfogadott lett mostanra, hogy a “szerb oldalt” erősíti, a horvát felmenőire tekintet nélkül, és ő maga is így “határozza meg magát”.

A főügyész menesztésére a szerb SNSD és a Horvát Nemzeti Tanács (Hrvatski Narodni Savez, HNS) úgy reagált, hogy azt hat bosnyák szavazta meg politikai megrendelés alapján, mivelhogy szerintük a bosnyákok átvették az ellenőrzést az igazságszolgáltatási rendszer felett, amire válaszul a főügyészi posztra ismét szerb nemzetiségű politikust, Milanko Kajganićot jelölték ki, igaz ideiglenes jelleggel.

A szerb igazságszolgáltatási csúcsvezetők elmozdítását követően várható volt, hogy az SNSD valahol személyi cserére próbálja kényszeríteni a bosnyák politikai elitet, Podžić esetében ez azonban nem sikerült. Kérdés, ki lesz a következő a sorban?

Kontaktlencse akció »
Az olvasás folytatása

Belpolitika

“JÓL SIKERÜLT” A REFORM: Egy év alatt kicsinálták magukat, avagy szétesett a horvát Szociáldemokrata Párt

Közzététel:

a megjelenés dátuma

grbin bernardic
tolnai otto szemeremekszerek 3 728 ?c=4784&m=0&a=438898&r=TolnaiOtt%C3%B3%3ASzem%C3%A9rem%C3%A9kszerek3
Olvasási idő: 2 perc

A napokban jelentős változások zajlanak le a horvát baloldalon és jobboldalon egyaránt. A baloldalon szétesett a Szociáldemokrata Párt, a jobboldalon pedig valószínűleg még szélsőségesebb irányba indulhat meg a Hazafias Mozgalom. De most maradjunk csak a baloldalnál, az ott lejátszódott események alapján általánosságban véve az jut az ember eszébe, hogy “hosszú betegségnek halál a vége”. A szociáldemokraták szinte kereken egy évvel ezelőtt kaptak új vezetőt, akinek azóta végképp sikerült “megreformálnia”, azaz szétvernie az amúgyis erodálódó pártot. Andrej Plenković (jobboldali) miniszterelnök akár pezsgőt is bonthat.

A pártelnök, aki megfelezte a pártot

news web B5ZjJmw

Minden klub, amely ad magára, kidobólegényt alkalmaz (Nik Titanik karikatúrája a 24sata hírportálon)

Peđa Grbin egy év ezelőtt vette át a jobb időket is megért Szociáldemokrata Párt (Socijaldemokratska Partija, SDP) vezetését, a korábbi elnököt, Davor Bernardićot, akinek az irányítása alatt a szociáldemokraták alulmaradtak a tavalyi parlamenti választásokon, most rúgták ki a pártból.

A szociáldemokrata képviselők egy részét most azért távolították el, mert nem tartották be a pártfegyelmet, és nem szavazták meg a párt főbizottságának állásfoglalásait, amelyek szerint a Szociáldemokrata Párt képviselői és képviselőcsoportjai “kötelesek végrehajtani a pártszervek döntéseit”.

Tizennégy kollégánk nem volt hajlandó végrehajtani a főbizottság döntését

– közölte Grbin pártelnök még csütörtökön, aki egyúttal jelezte, bár akkor még nem mondta ki, hogy mi lesz az obstrukciót végrehajtó képviselők sorsa: végül hét személyt tettek lapátra. A pártból azokat zárták ki, akik nem csak elszabotálták a döntések elfogadását/végrehajtását, hanem bírálták is a párt vezetését, amivel a pártelnök, Peđa Grbin szerint “óriási kárt okoztak”.

Grbin a mostani szakadásért, akárcsak a választási vereségért, az előző pártvezetést okolta, amelynek tagjai még a vereség után sem tértek észhez, és nem vették észre, hogy egyszerűen elérkezett az idő, amikor néhány oldalt “lapozni kellene”.

Jézusi szófordulat

A jelek szerint az erős küldetéstudattal rendelkező Davor Bernardić, volt pártvezető, szociáldemokratáktól eléggé furcsa módon a Facebookon azzal a “jézusi fordulattal” reagált, hogy „Istenem (az evangélium szerint Atyám), bocsáss meg nekik, mert nem tudják, mit cselekszenek”. davor bernadic jezus jesszus

Bernardić szájából még egy mondás elhíresült, ami a mostani tisztogatásra utal:

Sajnos, a pártvezetés se nem szociális (érzékenységű), se nem demokratikus, csak a párt maradt belőle, a szó legrosszabb értelmében.

A végelszámolásnál kiderült, hogy az osztozkodás katasztrofális következményekkel járt a Szociáldemokrata Pártra nézve, az eltávolított vagy kilépett képviselők ugyanis új parlamenti csoportot alakítottak, amelynek 18 tagja lett.

A parlamenti csoporton ül szeretnénk megmutatni, hogy itt vagyunk a polgárokért, és azokért a tagokért, akik nem mondtak le rólunk, és tudják, hogy Európának és Horvátországnak a szociáldemokráciára nagyobb szüksége van, mint valaha. A szociáldemokrata hullám ismét visszatér Európába

– tette hozzá Bernardić, aki mindezt természetesen biztatásnak, és nem fenyegetésnek szánta.

Újságíró kérdésre válaszolva Bernardić ezt egy vaskos közhellyel toldotta meg, amely szerint nem alakítanak új pártot, mert a “politikára szeretnének fókuszálni, és nem önmagukkal akarnak foglalkozni”. Ez a nyilatkozat akár azt üzenetet, ha úgy tetszik, akkor ezúttal viszont azt a fenyegetést is hordozhatja, hogy egyszer még visszatérnek.

Amit nem lehet eleve kizárni, mert a Peđa Grbin által vezetett szárnynak ugyanis csak 14 tagú frakciója maradt a horvát parlamentben, és így már nem dicsekedhetnek azzal, hogy övéké a második legnagyobb parlamenti csoport, aminek számos – anyagi és politikai – következménye lehet.

?c=5941&m=425288&a=438898&r=&t=html
Az olvasás folytatása

Belpolitika

TECHNOKRATÁK: Bolgár kormányalakítási kísérletek, avagy ki akar kormányozni, és ki nem?

Avatar photo

Közzététel:

a megjelenés dátuma

plamen
?c=5941&m=425288&a=438898&r=&t=html
Olvasási idő: 2 perc

Lassan halad a kormányalakítás Bulgáriában, ahol a július 11-i előrehozott választások nem hoztak jelentős változást az előző, áprilisi parlamenti megmérettetéshez képest. Akkor, csakúgy mint júliusi forduló után három jelentős blokk alakult ki a törvényhozásban: az addig kormányzó jobbközép Polgárok Bulgária Európai Fejlődéséért (GERB) Bojko Boriszov vezetése alatt, a korábban többször szövetségre lépő Bolgár Szocialista Párt (BSZP) és a török Mozgalom a Jogokért és ért (DPS), valamint három antikorrupciós párt, élükön a Szlavi Trifonov vezette Vannak Ilyen Nép (ITN) formációval.

Aki nem akar

A júliusi választáson annyi különbség állt be, hogy ezúttal a GERB helyett az ITN kapta a legtöbb szavazatot, s megkezdte a kormányalakítási kísérleteket.

Az alapvető gondot az jelentette, hogy az ITN-nek csak 65 mandátumot sikerült szereznie a 240 fős törvényhozásban, ami nem tesz lehetővé kormányzást koalíció vagy legalább külső támogatók nélkül.

A három, frissen parlamentbe jutó antikorrupciós párt összefogása megint nem lett volna elegendő, mert együttesen sem érik el a többséget, miután csak 112 képviselői helyük van összesen, így mindenképp további támogatóra volt szükség.

Trifonov hamar jelezte, hogy ő maga nem kíván kormányfő lenni, sőt, koalícióra sem kíván lépni egyik parlamenti párttal sem, s maga helyett a 2000-es években több kormányzati funkciót betöltő Nikolaj Vaszilevet javasolta miniszterelnöknek.

A Vaszilev-kabinet ötlete azonban hamar elbukott, s az ITN-nek – amely július végén megkapta a kormányalapításra a felkérést az államfőtől, Rumen Radevtől – a másik két antikorrupciós, illetve a GERB-en kívüli „régi” azaz a szocialista és a török párthoz kellett fordulnia.

Technokraták helyzetben

A Demokratikus Koalícióval, illetve a választás után nevét Talpra! Maffia takarodj!-ról (ISMV) Talpra BG! Jövünk!-re (IBG-NI) változtató kisebb párttal folyó tárgyalások lassan haladtak, azokon Trifonov tüntetőleges távolléte miatt a többi pártvezető sem vett részt.

A miniszterelnök személyét minden esetre sikerült gyorsan megtalálni. A választás ezúttal egy kevésbé ismert üzletemberre, Plamen Nikolovra esett. Az ő esetében nem áll fel korábbi kormányzati szerep, mint Vaszilevnél, így az antikorrupciós partnerek számára elfogadhatóbb volt.

Nikolov egyelőre szépen hangzó, de a gyakorlatban elég minimál programmal rukkolt elő a kormányzati prioritások kapcsán: az uniós helyreállítási alap felhasználását, a COVID-újabb hullámának kezelését, a választási rendszer megváltoztatását, valamint nyugdíj- és igazságügyi reformot ígért.

A kormány tagjairól is megállapodás született a héten: a listát jellemzően a politikában kevésbé jártas szakemberek dominálják, így egy technokrata kormány van formálódóban.

Ez a helyzet nem újdonság Bulgáriában, 2013-14-ben a GERB ellenében hatalomra jutó Oresarszki-kormány a nacionalista ATAKA-támogatásával tudott hatalmon maradni, igaz, nagyjából egy évig, hogy aztán egy előrehozott választás alkalmával visszaadja a stafétabotot a GERB-nek.

Az idő fogytán

De ki lesz ezúttal a másik partner? A jelenlegi politikai felállás szerint a GERB eleve kizárható, ráadásul Bojko Boriszov jelezte is, hogy semmiképp sem szavazzák meg az új kormányt.

A másik két szóba jöhető parlamenti párt közül úgy tűnik, a szocialistákkal sikerült megegyezni, akikkel Nikolov programjának kialakításakor közelebb kerültek az álláspontok. Ezek közül, ami a legbiztosabb, az a GERB-ellenesség.

Minden esetre az idő fogytán, a törvények szerint ezen a héten kell szavazni az új kormányról, vagy pedig visszaadni a kormányalakítási mandátumot az államfőnek.

Ez utóbbi gyakorlatilag a patthelyzet és döntésképtelenség elismerése lenne, s újabb választást tenne szükségessé – ezt a parlamenti pártok valószínűleg megpróbálják elkerülni, ezért a jelenlegi felállás és megegyezések szerint elég valószínű, hogy hamarosan felállhat az új bolgár kormány.

tolnai otto szemeremekszerek 3 728 ?c=4784&m=0&a=438898&r=TolnaiOtt%C3%B3%3ASzem%C3%A9rem%C3%A9kszerek3
Az olvasás folytatása

Időjárás és szennyezettség

RSS

BALK Magazin Szerbia Horvátország Bosznia-Hercegovina Szlovénia Koszovó
Montenegró Észak-Macedónia Románia Bulgária Görögország Törökország
Albánia Ukrajna Oroszország Egyesült Államok Európai Unió NATO

Napi hírlevél


A szerző cikkei

B.A. Balkanac


Letöltések

Kultúra

Utazás

Egészség

KONTAKTLENCSÉK a legnagyobb gyártóktól 30-60 százalék kedvezménnyel, akár ingyenes szállítással, azonnal saját raktárról, 30 napos visszavételi garanciával az eOptika.hu kontaktlencse webboltból. Vásároljon most!

Hirdetés

Tíz nap legjava

Spelling error report

The following text will be sent to our editors: