Connect with us

Egyesült Államok

A MÉZESMADZAG ÉS A FURKÓSBOT: Oroszország célja Ukrajna és Szerbia esetében ugyanaz

Avatar photo

Közzétéve:

a megjelenés dátuma:

A MÉZESMADZAG ÉS A FURKÓSBOT: Oroszország célja Ukrajna és Szerbia esetében ugyanaz
Cikk meghallgatása

Az utóbbi napok eseményei is megmutatták, Moszkva bő kézzel jutalmazza és bünteti barátait, illetve ellenségeit. Míg a jól viselkedő Szerbia olcsó gázt kap, Ukrajna közelébe már mintegy százezer, támadásra is bevethető katonát küldött a Kreml. Az eszközök változók, a cél ugyanaz: távol tartani az érintett államokat a NATO-tól, illetve a Nyugattól.


Könyvek kedvezménnyel
A BALK nem kalapozik, csak annyit kérünk tőled, hogy könyvet rajtunk keresztül vásárolj! Te kedvezményt kapsz, és mi is jól járunk.

Könyvek kedvezménnyel, kattints ide!

Alcímek

Tábor tábor hátán

Gombamód nőnek ki az orosz-ukrán határ orosz oldalán a katonai táborok, kijevi és washingtoni állítások szerint a Kreml már mintegy százezer fegyverest telepített a térségbe, s az előkészületek alapján az amerikai hírszerző szervezetek azt jósolják, akár 170 ezerre is emelkedhet a katonák száma.

Ukrajnában arról beszélnek, hogy januárban vagy februárban – akkor, amikor keményre fagy a talaj és a harcjárművek nem süllyednek bele a sárba – várható az orosz armada bevetése a kelet-ukrajnai szakadár államok területének megnövelése érdekében, akár Harkiv, valamint Mariupol elfoglalásával.

Bár a mostani orosz csapatösszevonás még az áprilisi hasonló akciónál is terebélyesebbnek tűnik, egyelőre az a valószínűbb, hogy a cél – legalábbis a következő hónapokban – nem a támadás, hanem a nyomásgyakorlás: Ukrajna adjon széleskörű autonómiát a szakadárok kezén lévő területeken élőknek, és mondjon le a Kijev által óhajtott NATO-tagságról, az észak-atlanti katonai tömb pedig ne telepítsen támadó – vagy annak minősített rakétákat, illetve katonákat – Lengyelországba és Romániába, valamint nyújtson át Moszkvának írásos garanciát arra, hogy Ukrajna sohasem lehet a szövetség tagja.

Párhuzamos vélemények

A 2014 – a Krím annektálása és a kelet-ukrajnai háború kitörése – óta tartó válság annyira súlyossá vált, hogy Joe Biden amerikai és Vlagyimir Putyin orosz államfő kedden két órán át tárgyalt a fejleményekről, s bár úgy tűnik, egyik fél sem engedett, az mindenképpen jó jel, hogy a két hatalom legalább hajlandó a párbeszédre.

A videótárgyaláson Biden megerősítette, hogy Moszkva nem kap garanciát arra, hogy Ukrajna örökre a NATO-n kívül marad, s azt is közölte, a Kreml komoly szankciók elé néz, ha a támadás mellett dönt. Bár az amerikai elnök nem részletezte a büntetőintézkedéseket, szakértők szerint felmerült Oroszország kizárása a nemzetközi pénzügyi műveleteket lebonyolító hálózatból, a SWIFT-ből, illetve az Oroszországtól vásárolt kőolaj mennyiségének a jelentős csökkentése.

Többféle nyugati ellenlépésre lehet számítani, egy dolog azonban kizárt: a szövetség nem fog közvetlen katonai segítséget nyújtani Kijevnek, hiszen a volt szovjet tagköztársaság nem NATO-tag, így nem vonatkozik rá az alapszerződés ötödik, kölcsönös segítségnyújtást előíró paragrafusa.

A híradások szerint Putyin sem engedett, és azt hangsúlyozta, Moszkva senkit sem akar megtámadni, ám országának is megvannak a maga érdekei és aggodalmai, valamint az ezzel kapcsolatos „vörös vonalai”, amit a Kreml senkinek sem fog engedni átlépni.

Az orosz érvelésekkel kapcsolatban az mindenképpen figyelemre méltó: mindenki számára egyértelmű, hogy Ukrajna belátható időn, tíz éven belül semmiképpen sem lesz NATO-tag.

Ezért meglehetősen elsietettnek tűnik a határmenti csapatösszevonás, hacsak annak a valódi célja nem a NATO-ra való nyomásgyakorlás.

Egyes szakértők szerint éppen azért lehet mégiscsak a támadásra számítani, mert Moszkva hosszabb távra is el akarja intézni, hogy Ukrajnát ne vegyék fel a NATO-ba: ha most Oroszország elfoglalja szomszédja egyes területeit, tartósan olyan helyzetet teremt, ami kizárja a katonai szövetség bővítését, hiszen a NATO nem vesz fel nyílt katonai konfliktusban álló országot.

Olcsó gáz a jófiúnak

Moszkva más hangon is tud beszélni, a Szocsiba látogató Aleksandar Vučić szerb elnök például a napokban örömmel osztotta meg a világgal, hogy meghosszabbították a szerb-orosz gázszerződést, és országa a következő fél évben ezer köbméterenként 270 dollárért vásárolhatja az energiahordozót, ami a jelenlegi gázárrobbanás közepette valóban baráti árnak számít.

Az alku azt mutatja, hogy Moszkva elégedett, Szerbia pedig gyakorlatilag levette a napirendről a NATO-hoz való közeledés egyébként sem túl népszerű elképzelését, és jól halad Bosznia szétverése is, ahol a boszniai szerbek entitása, a Szerb Köztársaság (RS) többé-kevésbé nyíltan bontogatja a volt jugoszláv tagköztársaságban az 1995-ös daytoni békeegyezményben létrehozott föderációt.

Bár hivatalosan Szerbia nem támogatja Milorad Dodik – a boszniai föderáció elnökségének szerb tagja – által bejelentett fenyegetéseket, azaz a közös intézményekből való kivonulást, illetve az RS saját hadseregének a létrehozását, Belgrád egyértelműen elindult egy olyan nacionalista irányba, amely egyfajta ideológiai támogatást és keretet ad az RS-politikájának.

Az új – vagy talán a felmelegített régi – Vučić-ideológia lényege ugyanis az, hogy a szerbséget bántja a világ, és ezért a nemzet tagjai csak akkor élhetnek biztonságban, ha megteremtik maguknak a „szerb világot”.

A legnagyobb befolyás

Moszkva pedig ehhez komoly segítséget ad, amit az is bizonyít, hogy a budapesti Political Capital és a pozsonyi Globsec intézet által készített felmérés szerint a közép-európai térségben Szerbia az az ország, ahol a legerősebb az orosz befolyás. (Az EU-tagállamok közül egyébként Magyarország volt az első helyezett.)

Szerbiában azért lehet igen erős az orosz hatás, mert ott a társdalom és a politikai vezetés is elkötelezett Moszkva iránt, s így az ország nyitott a Kreml EU- és NATO-ellenes propagandájára.

Amit az is erősít, hogy miközben a szerbiai médiumok komoly erőforráshiánnyal küzdenek, a nagy testvér tévéi, rádiói és internetes portáljai futószalagon szállítják a Kreml propagandáját terítő, ingyenesen átvehető tartalmakat.


Könyvek kedvezménnyel
A BALK nem kalapozik, csak annyit kérünk tőled, hogy könyvet rajtunk keresztül vásárolj! Te kedvezményt kapsz, és mi is jól járunk.

Könyvek kedvezménnyel, kattints ide!
Az olvasás folytatása


Meteorológia



QR Code

A cikk küldése GMail segítségével


Ehhez kattints ide

B.A. Balkanac

Balkanac

B.A. BALKANAC ÚJ KÖNYVE

Sakk

Facebook

Magyarország

Románia

Könyvek kedvezménnyel

Szlovákia

Szerbia

Horvátország

Bosznia-Hercegovina

7 X 7