Connect with us

Egyesült Államok

A MÉZESMADZAG ÉS A FURKÓSBOT: Oroszország célja Ukrajna és Szerbia esetében ugyanaz

Avatar photo

Közzétéve:

a megjelenés dátuma:

putyin biden bide putyin
trauma betegseg ?c=4784&m=0&a=438898&r=&t=pi
Olvasási idő: 3 perc

Az utóbbi napok eseményei is megmutatták, Moszkva bő kézzel jutalmazza és bünteti barátait, illetve ellenségeit. Míg a jól viselkedő Szerbia olcsó gázt kap, Ukrajna közelébe már mintegy százezer, támadásra is bevethető katonát küldött a Kreml. Az eszközök változók, a cél ugyanaz: távol tartani az érintett államokat a NATO-tól, illetve a Nyugattól.

Tábor tábor hátán

Gombamód nőnek ki az orosz-ukrán határ orosz oldalán a katonai táborok, kijevi és washingtoni állítások szerint a Kreml már mintegy százezer fegyverest telepített a térségbe, s az előkészületek alapján az amerikai hírszerző szervezetek azt jósolják, akár 170 ezerre is emelkedhet a katonák száma.

Ukrajnában arról beszélnek, hogy januárban vagy februárban – akkor, amikor keményre fagy a talaj és a harcjárművek nem süllyednek bele a sárba – várható az orosz armada bevetése a kelet-ukrajnai szakadár államok területének megnövelése érdekében, akár Harkiv, valamint Mariupol elfoglalásával.

Bár a mostani orosz csapatösszevonás még az áprilisi hasonló akciónál is terebélyesebbnek tűnik, egyelőre az a valószínűbb, hogy a cél – legalábbis a következő hónapokban – nem a támadás, hanem a nyomásgyakorlás: Ukrajna adjon széleskörű autonómiát a szakadárok kezén lévő területeken élőknek, és mondjon le a Kijev által óhajtott NATO-tagságról, az észak-atlanti katonai tömb pedig ne telepítsen támadó – vagy annak minősített rakétákat, illetve katonákat – Lengyelországba és Romániába, valamint nyújtson át Moszkvának írásos garanciát arra, hogy Ukrajna sohasem lehet a szövetség tagja.

Párhuzamos vélemények

A 2014 – a Krím annektálása és a kelet-ukrajnai háború kitörése – óta tartó válság annyira súlyossá vált, hogy Joe Biden amerikai és Vlagyimir Putyin orosz államfő kedden két órán át tárgyalt a fejleményekről, s bár úgy tűnik, egyik fél sem engedett, az mindenképpen jó jel, hogy a két hatalom legalább hajlandó a párbeszédre.

A videótárgyaláson Biden megerősítette, hogy Moszkva nem kap garanciát arra, hogy Ukrajna örökre a NATO-n kívül marad, s azt is közölte, a Kreml komoly elé néz, ha a támadás mellett dönt. Bár az amerikai elnök nem részletezte a büntetőintézkedéseket, szakértők szerint felmerült Oroszország kizárása a nemzetközi pénzügyi műveleteket lebonyolító hálózatból, a SWIFT-ből, illetve az Oroszországtól vásárolt kőolaj mennyiségének a jelentős csökkentése.

Többféle nyugati ellenlépésre lehet számítani, egy dolog azonban kizárt: a szövetség nem fog közvetlen katonai segítséget nyújtani Kijevnek, hiszen a volt szovjet tagköztársaság nem NATO-tag, így nem vonatkozik rá az alapszerződés ötödik, kölcsönös segítségnyújtást előíró paragrafusa.

A híradások szerint Putyin sem engedett, és azt hangsúlyozta, Moszkva senkit sem akar megtámadni, ám országának is megvannak a maga érdekei és aggodalmai, valamint az ezzel kapcsolatos „vörös vonalai”, amit a Kreml senkinek sem fog engedni átlépni.

Az orosz érvelésekkel kapcsolatban az mindenképpen figyelemre méltó: mindenki számára egyértelmű, hogy Ukrajna belátható időn, tíz éven belül semmiképpen sem lesz NATO-tag.

Ezért meglehetősen elsietettnek tűnik a határmenti csapatösszevonás, hacsak annak a valódi célja nem a NATO-ra való nyomásgyakorlás.

Egyes szakértők szerint éppen azért lehet mégiscsak a támadásra számítani, mert Moszkva hosszabb távra is el akarja intézni, hogy Ukrajnát ne vegyék fel a NATO-ba: ha most Oroszország elfoglalja szomszédja egyes területeit, tartósan olyan helyzetet teremt, ami kizárja a katonai szövetség bővítését, hiszen a NATO nem vesz fel nyílt katonai konfliktusban álló országot.

Olcsó gáz a jófiúnak

Moszkva más hangon is tud beszélni, a Szocsiba látogató Aleksandar Vučić szerb elnök például a napokban örömmel osztotta meg a világgal, hogy meghosszabbították a szerb-orosz gázszerződést, és országa a következő fél évben ezer köbméterenként 270 dollárért vásárolhatja az energiahordozót, ami a jelenlegi gázárrobbanás közepette valóban baráti árnak számít.

Az alku azt mutatja, hogy Moszkva elégedett, Szerbia pedig gyakorlatilag levette a napirendről a NATO-hoz való közeledés egyébként sem túl népszerű elképzelését, és jól halad Bosznia szétverése is, ahol a boszniai szerbek entitása, a Szerb Köztársaság (RS) többé-kevésbé nyíltan bontogatja a volt jugoszláv tagköztársaságban az 1995-ös daytoni békeegyezményben létrehozott föderációt.

Bár hivatalosan Szerbia nem támogatja Milorad Dodik – a boszniai föderáció elnökségének szerb tagja – által bejelentett fenyegetéseket, azaz a közös intézményekből való kivonulást, illetve az RS saját hadseregének a létrehozását, Belgrád egyértelműen elindult egy olyan nacionalista irányba, amely egyfajta ideológiai támogatást és keretet ad az RS-politikájának.

Az új – vagy talán a felmelegített régi – Vučić-ideológia lényege ugyanis az, hogy a szerbséget bántja a világ, és ezért a nemzet tagjai csak akkor élhetnek biztonságban, ha megteremtik maguknak a „szerb világot”.

A legnagyobb befolyás

Moszkva pedig ehhez komoly segítséget ad, amit az is bizonyít, hogy a budapesti Political Capital és a pozsonyi Globsec intézet által készített felmérés szerint a közép-európai térségben Szerbia az az ország, ahol a legerősebb az orosz befolyás. (Az EU-tagállamok közül egyébként Magyarország volt az első helyezett.)

Szerbiában azért lehet igen erős az orosz hatás, mert ott a társdalom és a politikai vezetés is elkötelezett Moszkva iránt, s így az ország nyitott a Kreml EU- és NATO-ellenes propagandájára.

Amit az is erősít, hogy miközben a szerbiai médiumok komoly erőforráshiánnyal küzdenek, a nagy testvér tévéi, rádiói és internetes portáljai futószalagon szállítják a Kreml propagandáját terítő, ingyenesen átvehető tartalmakat.

?c=28513&m=1380644&a=438898&r=&t=html

Albánia

Egy FBI-ügynököt tartóztattak le, a szálak Albániába (is) vezetnek

Avatar photo

Közzététel:

a megjelenés dátuma

ÜGYNÖKSORS: Charles McGonigalt, az Amerikai Szövetségi Nyomozóiroda (FBI) New Yorki irodájának egykori kémelhárítási vezetőjét januárjában letartóztatták, és szövetségi vád alá helyezték
Charles McGonigalt, az Amerikai Szövetségi Nyomozóiroda (FBI) New Yorki irodájának egykori kémelhárítási vezetőjét januárjában letartóztatták, és szövetségi vád alá helyezték (Forrás: Business Insider)
?c=28513&m=1380644&a=438898&r=&t=html
Olvasási idő: 5 perc

Charles McGonigalt, amerikai ügynököt, az Amerikai Szövetségi Nyomozóiroda (FBI) New Yorki irodájának egykori kémelhárítási vezetőjét januárjában letartóztatták, és szövetségi vád alá helyezték pénzmosás, az FBI-nak tett hamis nyilatkozatok, az Egyesült Államok Oroszország elleni szankcióinak megsértése, és más vádak miatt. Vádat emeltek ellene például amiatt is, hogy állítólag több mint 225.000 USD összegű kifizetést fogadott el egy volt titkosszolgálati alkalmazottól, akinek bizonyos érdekeit előmozdította. Néhány nappal letartóztatása után McGonigalt 500.000 dolláros óvadék ellenében szabadon engedték, miután ártatlannak vallotta magát.

Mi történt?

A vád szerint McGonigal még 2017. augusztusában találkozott Agron Nezával, egy New Jersey-i üzletemberrel. Az 59 éves Neza úr Albániában született, és az egyik amerikai hírszerző ügynökség alkalmazta évtizedekkel ezelőtt. Később az Egyesült Államokba költözött, New Jersey északi részén telepedett le, és amerikai állampolgár lett.

És itt kezdődik az FBI és az albániai férfi kusza és hatalmas port kavart története.

2017. szeptemberében McGonigal és Neza Albániába utaztak, ahol Neza bemutatta McGonigalt Dorian Duçkának, egy volt albán tisztségviselőnek, aki a miniszterelnök, Edi Rama informális tanácsadójaként szolgált. Duçka, akit a washingtoni vádiratban csak “B” személynek neveznek, McGonigalhoz hívta Edi Rama albán kormányfőt.

Miután McGonigal átadott Ramának néhány FBI-szuvenírt, megpróbálta befolyásolni a miniszterelnököt, hogy adjon olajfúrási engedélyt egy Nezahoz köthető társaságnak.

Az amerikai ügyészek szerint Neza és Duçka közösen győzködték a miniszterelnököt, majd – a vád szerint – még azon az ősszel Neza 225.000 dollár készpénzt adott McGonigalnak három részletben a közreműködéséért.

Az ügyészeknek bizonyítékaik vannak arra, hogy Neza először egy részletet egy parkoló autóban fizetett ki New Yorkban, a többit pedig New Jersey-i otthonában.

Edi Ramat is vizsgálja az FBI?

Az albán ellenzéki Demokrata Párt vezetője, Sali Berisha egy, az USA ügyészei által közzétett dokumentumra hivatkozva azt állítja, hogy igen, Edi Ramat vizsgálták, sőt még mindig FBI vizsgálat alatt áll, ugyanannak a dokumentumnak a tartalma miatt.

Ez a dokumentum, amelyet a Business Insider 2022. szeptemberében tett közzé, azt bizonyítja, hogy az Egyesült Államok bírósága, a 24 fős Nagy Esküdtszék, a legnagyobb esküdtszék a legérzékenyebb ügyekben, felhatalmazta az ügyészeket, hogy indítsák el a nyomozást Edi Rama és az albán kormány ellen.

Az ügyészek ezzel megkapták a bíróság felhatalmazását. Mindazok, akik azt állítják, hogy nem folyik vizsgálat, gátlástalanul hazudnak

– jelentette ki Berisha.

Edi Rama természetesen ennek az ellenkezőjét állítja. Elmondása szerint a vád következtetéseiben semmi sem utal a Charles McGonigalhoz fűződő kapcsolatára.

Amikor erről a kérdésről beszél, Rama következetesen hangsúlyozza, hogy a vizsgálatok már befejeződtek, és zéró vádemelés van vele kapcsolatban.

Ebben a konkrét esetben nulla a vád, és nincs kapcsolat a megvitatott kérdés és köztem, vagy az Albán Köztársaság kormánya között. Nulla. A név egy találkozó részeként történt említésének semmi köze az amerikai nyomozás következtetéseihez. Az USA-ban tehát vizsgálatot végeztek és következtetéseket vontak le. Találkoztam-e egy magas rangú FBI-tisztviselővel? Találkoztam vele, igen. De ez nem ok arra, hogy ilyen következtetéseket vonjunk le

– mondta, cáfolva azt a tényt, hogy az alanya lenne az FBI nyomozásának, valamint a politikai és korrupciós botránynak.

Szenátusi vizsgálat is indult

Nemcsak a képviselőház, hanem az amerikai szenátus is vizsgálatot kezd Charles McGonigal súlyos botrányával kapcsolatban.

A vizsgálat középpontjában az áll, hogy McGonigal milyen esetleges károkat okozott, beleértve azt is, hogy nyilvánosságra hozott-e olyan érzékeny információkat, amelyek árthatnak az Egyesült Államok nemzetbiztonságának.

A titkosszolgálat magas rangú tisztviselőjeként McGonigal hozzáfért az FBI, valamint a CIA és más ügynökségek legérzékenyebb információihoz. Ismerte az FBI begyűjtési technikáit, az orosz diplomaták elleni amerikai hadműveleteket és sok minden mást.

Mi köti össze Edi Ramát Charles McGonigallal?

Az FBI korrupciós ügyet lát, nem kémkedést

Az amerikai sajtó szerint Edi Rama miniszterelnököt 14 alkalommal említik a Charles McGonigal szembeni ügyészségi vádiratban.

Az aktákban az szerepel, hogy McGonigal Agron Nezán keresztül anyagokat is kapott ahhoz, hogy FBI-vizsgálat induljon Lulzim Basha albán ellenzéki demokrata politikus ellen.

Ezek az anyagok az albán miniszterelnöki hivatalából származtak

– áll az aktában.

Néhány nappal később McGonigal ismét átvett 80.000 dollárt Agron Nezától egy étterem parkolójában. McGonigal, Agron Neza azonban azt vallotta, hogy ez a pénz “csak” kölcsön volt.
De vajon az amerikai nyomozók hittek ennek a verziónak?

A Business Insider 2022. év szeptemberi cikke arról számolt be, hogy a McGonigal elleni nyomozás titokban kezdődött, és még a nagyesküdtszék dokumentumát is teljes titokban biztosították az ügyészeknek.

Tavaly (2021. novemberében) az Insider birtokába jutott belső bírósági dokumentumok szerint az amerikai ügyészek titokban összehívtak egy nagy esküdtszéket, amely megvizsgálta Charles McGonigalnak, a New York-i FBI-iroda egykori kémelhárítási vezetőjének a magatartását

– írta 2022. szeptemberben az Insider.

A titkos nyomozásnak ez az amerikai média által közölt gyakorlata megerősíti a Berisha által elmondottakat, miszerint az ügyész soha nem fedi fel a vádlottal szemben fennálló összes tényt, és nem kizárt, hogy a nyomozás titokban folytatódik. Ez azonban még nem megerősített lehetőség.

Albánia és Edi Rama, a végrehajtó hatalom feje a legvitathatatlanabb módon érintett az utóbbi idők egyik legsötétebb ügyében, egy olyan tettben, amely minden normát, mércét, törvényt, erkölcsöt, képzeletet felülmúl. Ez az ügy Albánia rendszerváltását követő 32 év legsötétebb ügye

– nyilatkozta Berisha a napokban.

Berisha botránynak minősítette, hogy egy NATO-tagállam miniszterelnöke illegális eszközökkel vesztegeti meg az FBI magas rangú tisztviselőjét.

Mit bizonyít ez a legmegdöbbentőbb ügy Albánia és az albánok számára? Azt bizonyítja, hogy az albán maffia a legveszélyesebb maffia a szabad világban. Hogy ennek a maffiának a csápjai, Neza, Duçka, Rama bármiféle piszkos műveletet képesek végrehajtani. Felrúgva az Egyesült Államok, de a NATO és a szabad világ létfontosságú biztonsági érdekeit is

– hangsúlyozta Berisha.

Az ellenzéki Demokrata Párt parlamenti frakciójának elnöke, Luciano Boçi követeli, hogy a parlament haladéktalanul kezdjen vizsgálatot Edi Rama miniszterelnök ellen a letartóztatott amerikai ügynökkel a Charles McGonigallal való együttműködéséről már napvilágot látott több ezer tény alapján.

Charles McGonigalnak, az FBI egyik magas beosztású tisztviselőjének letartóztatása, Tiranában tett látogatásai és az orosz oligarchával folytatott kapcsolatai miatt közvetlenül Edi Ramát is felelősségre kell vonni!

– nyilatkozta Luciano Boçi.

Az albán Szabadságpárt vezetője, Ilir Meta is nyilatkozott sajtótájékoztatón a McGonigal-ügyről és Edi Rama miniszterelnök érintettségéről.

?c=5941&m=425294&a=438898&r=&t=html

Meta elmondta, hogy ennek a súlyos eseménynek a tisztázásához nagyon fontos ennek a kérdésnek az Egyesült Államok által történő vizsgálata, de inkább az illegális és maffia jellegű alkotmányellenes tevékenységek kivizsgálása.

Kijelentette továbbá, hogy Rama beszennyezte a miniszterelnöki hivatalt magas tisztségviselők elcsábításával és korrumpálásával, amivel az volt a célja, hogy teljes mértékben beépítse a kábítószerállamot és a kleptokráciát a kormányzásba.

Ez a korrupciós ügy komoly vihart kavart nemzetközi politikai szinten is, egyenlőre látni sem lehet hány állam nemzetbiztonságát érinti.

A világsajtó is folyamatosan nyomon követi az ügyet, amely igen szerteágazó, szövevényes, kémfilmek fogatókönyveit messze felülmúló történetével, élet által formált dramaturgiával, melyben van bukás és árulás, szerelmi féltékenységből és sok más oldalszál, ezért a témára minden bizonnyal visszatérünk még.

visky andras kitelepites 728 ?c=4784&m=0&a=438898&r=ViskyAndr%C3%A1s%3AKitelep%C3%ADt%C3%A9s&t=pi
Az olvasás folytatása

Szerbia

ZSO MUST HAVE: Amikor az amerikaiak a szerb célokért dolgoznak

Közzététel:

a megjelenés dátuma

MIT KAPNAK VAGY NEM KAPNAK: A szerb szélsőségesek méltatlankodnak, hogy a Szerb Községek Közösségének létrehozásával "csak ennyit kapnak" Koszovóból, nekik az egész kellene
MIT KAPNAK VAGY NEM KAPNAK: A szerb szélsőségesek méltatlankodnak, hogy a Szerb Községek Közösségének létrehozásával "csak ennyit kapnak" Koszovóból, nekik az egész kellene. A még szélsőségesebbek azt mondják, hogy nem adhatják nekik azt, ami úgyis az övéké (Forrás: Twitter)
?c=5941&m=425294&a=438898&r=&t=html
Olvasási idő: 6 perc

A ZSO a Szerb Községek Közösségének a rövidítése (Zajednice srpskih opština, ZSO), amelynek a létrehozásán most az amerikaiak dolgoznak. A két amerikai balkáni megbízott ugyan biztosította a koszovói (albán) vezetést arról, hogy semmi semmi olyasmi sem fog történni, ami a koszovói alkotmányba ütközne, korábban azonban azt is Pristina tudtára adták, hogy a szerb többségű községek közösségének létre kell jönnie, és mint ezt a szerb média szereti hangsúlyozni: Kurtival, vagy Kurti nélkül, illetve ahogy az amerikaiak fogalmaztak, alternatív partnerekkel. Kurti viszont nem kíván lemondani!

ZSO must have

A Szerb Községek Közösségének létrehozása nem opcionális, mert azt egy jogilag kötelező érvényű megállapodás (Brüsszeli Szerződés) tartalmazza, amelyet a koszovói parlament is megerősített, és ezért sürgősen végre kell hajtani

– jelentette ki január utolsó napján Jeffrey Hovenier, az Egyesült Államok pristinai nagykövete a témában folytatott pristinai találkozót követően.

A Kossev koszovói szerb hírportál beszámolója szerint a pristinai nagykövet arról is beszélt, hogy az érintett országok nem dönthetik el, hogy melyik jogilag kötelező érvényű megállapodást hajtják végre, és melyiket nem.

Ezért elvárjuk, hogy eleget tegyenek a jogilag kötelező erejű kötelezettségüknek, és megalakítsák a Szerbiai Községek Közösségét

– tette hozzá Hovenier, és rámutatott arra, hogy határozott meggyőződése szerint ez Koszovó érdeke is.

A nagykövet megpróbálta feloldani azt az ellentmondást, miszerint a koszovói (albán) kormány állítása szerint nem készültek listák azokról a koszovói szerbről, akiket letartóztatnak vagy vád alá helyeznek az északi szerb területeken emelt barikádokon történő feltűnésük miatt, miközben azt hangsúlyozta, hogy a jogállamiságot tiszteletben kell tartani, ezért az erőszak egyetlen formája sem elfogadható, és nem tolerálható.

A mi értelmezésünk szerint a koszovói kormány nem fogja bűncselekménynek tekinteni a barikádokon történt tiltakozásokat, és senki ellen sem indítanak büntetőeljárást sem a tiltakozás, sem az ottani jelenlét miatt, de ha bárki fegyverrel állt ki a barikádokra, és rálőtt a rendőrökre, vagy sokkbombát használt, az már bűncselekmény
Az amerikai nagykövet a Szerb Községek Közösségéről (ZSO) (Forrás: pristinai amerikai nagykövetség)

Az amerikai nagykövet a Szerb Községek Közösségéről (ZSO) (Forrás: pristinai amerikai nagykövetség)

– értelmezte a történteket az amerikai nagykövet, majd az újságírókkal folytatott beszélgetés végén megjegyezte, hogy az Egyesült Államok szerint “Koszovó északi része (is) Koszovó része”, vagyis magyarra fordítva, nem Szerbiáé, mint ahogy azt a koszovói szerbek és a belgrádi vezetés szeretné hinni.

Az amerikai nagykövet úgy nyilatkozott a pristinai médiának, hogy az Egyesült Államok nem támogat “egyetlen olyan megállapodást sem, amely sérti Koszovó alkotmányát”, vagy amely “veszélyezteti Koszovó szuverenitását, függetlenségét és többnemzetiségű jellegét.

Mint az amerikai nagykövetség “madárkás” közleményéből kiderül, Hovenier megismételte azt az álláspontot amelyre korábbi közös cikkében a térséggel foglalkozó két amerikai külügyi vezető, Derek Chollet és Gabriel Escobar is rámutatott, hogy amerikai részről határozottan elleneznek minden olyan kísérletet, amely a bosznia-hercegovinai Szerb Köztársasághoz hasonló entitás létrehozását jelentené.

Kurti és az etnikai diverzitás elmélete

Ez természetesen egybevág a koszovói miniszterelnök álláspontjával, de ez nem jelenti azt, hogy a ZSO kérdésében nincs nézeteltérés az Egyesült Államok és a jelenlegi pristinai vezetés, mindenekelőtt pedig Albin Kurti között.

Hovenier minderről tehát azt követően beszélt, hogy a pristinai amerikai nagykövetség szervezésében megbeszélést tartottak a Szerb Községek Közösségének (ZSO) létrehozásáról, amelyre a koszovói miniszterelnök szerint őt nem hívták meg.

Lehet, hogy azért, mert egyre kevésbé kíváncsiak véleményére, vagy esetleg azért, mert mindenki kívülről fújja, hogy mi Albin Kurti álláspontja.

ZSO: A koszovói miniszterelnök a Szabad Európa Rádiónak nyilatkozik

ZSO: A koszovói miniszterelnök a Szabad Európa Rádiónak nyilatkozik: Joe Biden amerikai azt mondta, hogy a viszonyokat szerződéssel rendezzük

A koszovó miniszterelnök néhány nappal ezelőtt nyilatkozott arról, hogy a nyugati támogatás csökkentésének lehetősége is felmerülhet, ha Koszovó “nem lesz konstruktív” a Szerbiával folytatott tárgyalások során, amit a tudtára is adtak.

Kurti azonban továbbra is elfogadhatatlannak tartja a Szerbiai Községek Közösségének létrehozását, és ezen az álláspontján mindaddig nem kíván változtatni, amíg a ZSO “monoetnikus” vagyis egynemzetiségű lesz, egy ilyen követelés valóra váltásának azonban igen kicsi a valószínűsége még akkor is, ha ezt az elképzelést az amerikaiak is a “magukévá tették”.

A ZSO létrehozása azonban abban az esetben is elfogadhatatlan Kurti számára, ha az a Koszovó és Szerbia közötti végleges szerződés megkötése nélkül, a kölcsönös elismerés hiányában történne meg, tehát kifogás van kisezer.

A koszovói miniszterelnök a Szabad Európa Rádiónak ezzel kapcsolatban úgy nyilatkozott, hogy hazájának nincs “sürgősen szüksége” egy olyan szervezetre, mint a ZSO, szerinte ennél sokkal inkább a Szerbiával történő kölcsönös elismerésre van szükség, ezért arra kellene leginkább törekedni.

Ez gyakorlatilag egy ultimátum a részéről, amely szerint Koszovó, illetve ő személyesen, csak akkor egyezik bele a Szerb Községek Közösségének létrehozásába, ha Szerbia formálisan is elismeri Koszovót, bár a ZSO létrejötte “de facto” azt jelentené, még akkor is, ha ez “de jure” nem történne meg.

A másik amerikai nagykövet is aktívkodott

Christopher Hill amerikai nagykövet a Szerb Községek Közösségéről nyilatkozott a Pink Televíziónak (Forrás: screenshot)

Christopher Hill amerikai nagykövet a Szerb Községek Közösségéről nyilatkozott a Pink Televíziónak (Forrás: screenshot)

A koszovói Szerb Községek Közösségek létrehozásával kapcsolatban az Egyesült Államok szerbiai nagykövete is aktívkodott, és 13 perces interjút adott a szerb kormány kihelyezett stúdiójának számító Pink Televíziónak.

A fő téma – az Oroszország elleni szankciók mellett – természetesen a ZSO létrehozása volt, amit Christopher Hill szerint meg kell tenni, ez a pristinai kormány számára “jogi kötelezettség”.

Az a nyilatkozat, amit Chollet és Escobar tett, nem csak az ő álláspontjuk, az az amerikai politikai álláspont, és azt végre kell hajtani

– “keménykedett” Hill, aki ezzel kapcsolatban megjegyezte, hogy szerb közösségek évszázadok óta élnek Koszovóban, és a szerbeknek joguk van tudni, hogy milyen jövő vár rájuk.

Úgy gondolom, hogy a Szerb Községek Közösségének létrehozása a helyes lépés ezen az úton, és minden érintettnek, nekünk is, csakúgy, mint az európaiaknak, biztosítaniuk kell, hogy az ezzel kapcsolatos megállapodásokat megfelelően hajtsák végre

– nyilatkozta Hill, aki szerint csökkenteni kell a feszültségeket, hogy a beindulhasson a “normalitás folyamata”.

Túl sok feszültség volt már, túl sok a válság, és azt hiszem, fontos lenne megértenünk, hogy minden dolgot meg kell oldanunk, ráadásul ezek egy részét sokkal korábban kellett volna megoldanunk, beleértve ebbe a ZSO-t is

– mondta az amerikai nagykövet, aki az ukrajnai háborúra kitérve arra az álláspontra a helyezkedett, hogy a rendkívül jó felszereltségű német Leopardok és az amerikai Abrams tankok, valamint a brit Challengerek pontosan azok, amelyekre az ukránoknak most szükségük van a csatatéren.

A háború szörnyű dolog, láttam már közelről. Semmi jó nincs benne. Szeretnénk már látni a végét, de ez nem jelenti azt, hogy felhagyunk az ukrán barátaink megsegítésével

– tette hozzá az amerikai nagykövet, aki hangoztatta, hogy mindaddig segítséget nyújtanak az ukránokat, amíg arra szükségük lesz.

Hill ugyanakkor megértést tanúsított Belgrád irányában, amiért nem vezetett be szankciókat Moszkvával szemben, véleménye szerint az továbbra is Szerbián múlik, hogy ezt megteszi-e, vagy sem.

A szerb külügyminiszter és az imareggeli

Az amerikai gőzhenger beindulását jelzi, hogy a két amerikai nagykövet mellett egyre többet halaltnak magukról a balkáni térséggel foglalkozó amerikai diplomaták is, miután az Egyesült Államok az utóbbi egy-két évben szinte teljes személycserét hajtott végre ezen a téren, lecserélték a belgrádi és a pristinai nagykövetet, és más közvetítők kezébe adták a koszovói és a szerbiai ügyeket.

A tavalyi évre összeálló új gárda mára már belendült, és elég nagy elszántságot mutat az egyébként “erős külső nyomás nélkül megoldhatatlan” válság rendezésével kapcsolatban.

Az ukrajnai háború ugyan “új dimenziót” adott a koszovói rendezésnek, de amennyire súlyosbította, annyira megkönnyítette is, miután Szerbia orosz szemszögből a fókuszból a periférikus mezőbe, vagy talán még azon is túlra került, miután Moszkvát egyre inkább leköti, ami Ukrajnában és Ukrajna körül történik.

Meglepő, vagy éppen nem meglepő módon, Ivica Dačić, aki, más szerbiai vezetőkhöz hasonlóan, jól ért a köpönyegforgatáshoz, egyre inkább elfordult Moszkvától, és Szergej Lavrov unszolása ellenére nem Oroszországba, hanem az Egyesült Államokba látogatott, természetesen budapesti kiruccanását követően.

orosz zsoldosok 728 ?c=4784&m=0&a=438898&r=&t=pi

A szerb külügyminiszter az Amerikai Egyesült Államokban részt vesz a mára már hagyományossá vált imareggelin, amelyet 1953 óta tartanak minden február első csütörtökén, és amelyen azóta minden amerikai elnök megjelent.

Dačićot nyilván nem fogadja Joe Biden, viszont a külügyminisztériumba bemegy, hogy a fentebb már említette Derek Chollettel és Gabriel Escobarral tárgyaljon, és találkozik az amerikai politikai élet más képviselőivel is. Ima előtt, vagy ima után, teljesen mindegy, az oroszoknak ez sem így, sem úgy nem fog tetszeni.

Kontaktlencse akció »
Az olvasás folytatása

Koszovó

Az amerikaiak nem akarják, hogy a koszovói szerbek a boszniai példát másolják le

Közzététel:

a megjelenés dátuma

Derek Chollet, amerikai külpolitikai tanácsadó a szerb sajtónak nyilatkozik a koszovói szerbekről
Derek Chollet, amerikai külpolitikai tanácsadó a szerb sajtónak nyilatkozik a koszovói helyzetről, miközben Christopher Hill, az Egyesült Államok szerbiai nagykövete a telefonjával van elfoglalva (Forrás: Twitter, Derek Chollett)
Kontaktlencse akció »
Olvasási idő: 8 perc

A belgrádi kormány támogatását élvező koszovói szerbek és a szerbiai vezetés legfőbb követelése a Szerb Községek Közösségének (Zajednica sprskih opština, ZSO) létrehozása Koszovóban, amelyet a mostanában sokat emlegetett, 2013-ben aláírt Brüsszeli szerződés alapján kellene “összeeszkábálni”. A jelenlegi koszovói (albán) vezetés a kezdeti teljes elutasítástól a különböző kibúvók kereséséig mindent megtesz azért, hogy ezt a “szerb szervezetet” ne kelljen létrehozni, mert attól tart, hogy az leginkább a boszniai Szerb Köztársaságra hasonlítana. A Koszovó és Szerbia közötti tárgyalások két amerikai megfigyelője/karmestere most arra tett kísérletet, hogy a koszovói szerbeket nyugtassa meg, de szerbül megjelent, közösen jegyzett cikkükben mégsem nekik, hanem inkább a pristinai kormánynak üzentek, annak megnyugtatására törekedtek.

Legyen, de ne olyan, mint Boszniában!

Az amerikaiak úgy gondolják, hogy a nemzetközi szerződésben vállaltakat be kell tartani, ezért támogatják a “szerb többségű közösségek társulását”, a részletekben megbúvó ördögöt azonban messze el kellene űzni ahhoz, hogy valami is legyen a korábban Koszovó által is elfogadott egyezmény(ek) valóra váltásából, mert a Szerb Községek Közösségén mindenki mást ért, és jó sokáig el lehet még szórakozni azzal, hogy milyen elvek vezessenek a megalakulásához.

Az amerikaiak például nem szeretnék, hogy a koszovói szerbek társulása olyan legyen, mint a boszniai szerbek által létrehozott boszniai Szerb Köztársaság, amivel, nem mellékesen szólva, csak a pristinai mantrát ismétlik el.

Washington ezzel a koszovói (albán) vezetést kívánja megnyugtatni, ugyanakkor azt is elárulta, hogy a “nagy levesen túl”, vagyis az Atlanti-óceán túlsó partján sem gyúlnak örömtüzek a boszniai Szerb Köztársaság működése, netalán léte kapcsán. Pedig amerikai bábáskodás közepette született meg, ami által Washington is elfogadta annak a népírtásnak az eredményét, amely alapján a boszniai állam létrejött.

5 + 1 találkozó a titokzatos tervről

5 + 1 találkozó a koszovói szerbekkel kapcsolatban kidolgozott nyugati tervről (Forrás: szerb elnöki Instagram)

A koszovói Szerb Községek Közösségének létesítéséről Derek Chollet amerikai külügyminisztériumi tanácsadó és Gabriel Escobar, az Egyesült Államok nyugat-balkáni különmegbízottja autorizált szöveget közölt a KosSev hírportálon, amely az (észak-)koszovói szerbek politikai tájékozódását segíti.

A portál működését egy civil szervezeten keresztül a pristinai amerikai és brit nagykövetség támogatja, de a finanszírozásban részt vesz a külföldi amerikai befolyás növelésére 1983-ban létrehozott National Endowment for Democracy (NED), a Nyílt Társadalom koszovói “lerakata”, a Dán Menekültügyi Tanács (DRC), a Nemzetközi Migrációs Szervezet (IOM), az ENSZ koszovói missziója, valamint a szintén amerikai finanszírozású belgrádi Balkan Trust for Democracy.

Ebből kifolyólag teljesen érthető, hogy a derék Derek és a még derékabb Gabriel miért éppen ezt a csatornát választotta a koszovói szerbekhez, és természetesen általuk a Szerbiához intézett üzenet közzétételére.

Itt az idő, most vagy soha!

Chollet és Escobar írása már a címében azt az üzenetet tartalmazza, hogy eljött az idő a többségi szerb lakosságú önkormányzatok szervezetének a megalakítására. Ebből arra lehet következtetni, hogy az amerikaiak támogatják, hogy a koszovói szerbek “valamilyen” fedőszervezetet hozzanak létre, de nem éppen olyat, amilyet ők szeretnének.

A szöveg azzal indít, hogy “az Amerikai Egyesült Államok és az Európai Unió ismét hangsúlyozta a Nyugat-Balkán integrációját a transzatlanti családba”. Ennek nyomán 2022 februárjában Biden elnök és Scholz kancellár – az utóbbi netalán az EU képviseletében? – megerősítette készségét és eltökéltségét “a Nyugat-Balkán integrációs folyamtának befejezésére… annak érdekében, hogy végre létrejöjjön az egységes, szabad és békés Európa”.

Ezt a mondatot is lehetne éppenséggel vesézni, de ennek a “szabadságát” meghagyjuk azoknak, akik erre nagyobb indíttatást éreznek, egyébként sem a Chollet-Escobar szöveg kritikai kiadását tervezzük.

A Nyugat-Balkánon a legfontosabb céljaink között szerepel, hogy segítséget nyújtsunk a Szerbia és Koszovó közötti egészséges, békés és fenntartható kapcsolat feltételeinek megteremtéséhez

– jelölte ki az amerikai célokat a két közvetítő, utalva arra, hogy nemrég Franciaország, Németország, Olaszország és az EU képviselőivel közösen annak érdekében jártak Belgrádban és Pristinában, hogy mindkét felet az EU-javaslatának (francia-német terv) és a két ország kapcsolatainak normalizálására, az európai integráció terén történő határozott előre lépésre, valamint a válság és a konfrontáció ciklusának megszüntetésére bátorítsák.

Meg kell jegyezni, hogy ez a bátorítás olyannyira jól sikerült, hogy a szerb elnök két napig “mosott halott” ábrázattal járkált le-föl, Albin koszovói miniszterelnök pedig azóta is azt a békát böfögi fel, amit akkor próbáltak lenyomni a torkán. Ennek ellenére a két amerikai képviselő annak a meggyőződésének adott hangot, hogy ezt a “történelmi pillanatot” mindkét félnek ki kellene használnia.

Az egyik legfontosabb feladat továbbra is a szerb többségű települések társulásáról/közösségéről (A/ZSO) szóló megállapodás végrehajtása. Sok vita folyt erről, és itt az ideje, hogy tisztázzuk a dolgokat, hogy ez mit jelent, és mit nem

– írta a két amerikai politikus, amiből máris jól látszik, hogy ennek a közösségek a létrehozásával az amerikaiak azt akarják, amit a koszovói albánok nem akarnak, és nem úgy akarják, ahogy azt a szerbek akarják. Lesz itt még mit lapátolni, hogy eltakarítsák az útról a szerb társulás, asszociáció & akármi létrehozása előtt tornyosuló akadályokat!

A pozíciók tisztázása

A két amerikai közvetítő közös cikkének későbbi részében a mihez tartás végett “helyre is teszi” a koszovói albánokat, megállapítva, hogy az Egyesült Államok, mint a Koszovót a “világon leginkább támogató ország”, elkötelezte magát amellett, hogy segítséget nyújt Koszovó népének annak biztosítása érdekében, hogy alkotmányos és jogi struktúráját senki sem áshassa alá.

Az amerikaiak a fenti mondattal maguk jelölték ki saját szerepüket és pozíciójukat a koszovói rendezésben és általában, miközben az volt a céljuk, hogy megnyugtassák a szerbeket, vagyis inkább a megfogalmazásuk szerint az egy nemzetiségű közösség létrehozása ellen ágáló koszovói (albán) vezetést, hogy nem lesz szükség a koszovói alkotmány módosítására a szerb fedőszervezet megteremtéséhez.

Az EU támogatásával folytatott párbeszéden belül Koszovó elutasíthatja a jogi struktúráját veszélyeztető lehetőségeket, de nem tagadhatja meg kötelezettségeinek teljesítését

– állapították meg az amerikaiak az EU különleges képviselőjére (nyilván Miroslav Lajčákra) utalva, aki szerint tizennégy hasonló megállapodás létezik az Európai Unión belül – ezek egyike sem sérti a hatékony kormányzás európai rendszerét.

A szerbek szerint ugyanakkor nincs szükség arra, hogy újfent tisztázzák a koszovói Szerb Községek Közösségének hatásköreit, mivel 2015-ben ezt már egyszer megtették, és ahhoz képest minden beavatkozás, érthető nyelvre lefordítva, csak “kozmetikázás lenne”.

Itt utalnánk vissza arra, hogy Aleksandar Vučić (akkor még szerb miniszterelnök) és Isa Mustafa (akkor éppen koszovói kormányfő) 2015. augusztus 27-én Federica Mogherini volt uniós és biztonságpolitikai főképviselő közvetítésével 22 pontos megállapodást kötött a Szerb Községek Közösségének létrehozásáról, ennek a pontos szövege a mai napig elérhető az interneten.

Gabriel Escobar, aki iránt még a szerb elnök is bizalommal viseltetik a koszovói Szerb Községek Közösségének létrehozásával kapcsolatban

Gabriel Escobar, aki iránt még a szerb elnök is bizalommal viseltetik a koszovói Szerb Községek Közösségének létrehozásával kapcsolatban (Forrás: Twitter)

A szerb elnök továbbra is ragaszkodik ennek a megállapodásnak a végrehajtásához, amelynek negyedik pontja határozza meg azt a tizenkét célt, amelyet a szerb “önkormányzati” testületnek szolgálnia kell, ezek között első helyen említik a helyi demokrácia erősítését, amin nyilván mindenki azt ért, amit akar.

Sarkalatos pontoknak számíthat, hogy Szerb Községek Közösségének saját közgyűlése, és a közgyűlés által választott elnöke lenne – ami mindenképpen eltérés a boszniai Szerb Köztársaságban alkalmazott közvetlen elnökválasztás képest -, és sokkal jobban szavatolja a hatalom centralizálását.

A 2015-ös szerb-koszovói albán megállapodás alapján a szövetség/közösség képviseli a koszovói szerb közösség érdekeit a központi hatóságokkal fenntartott kapcsolatokban, amelyekkel a kölcsönös együttműködés és információcsere alapján működik együtt, és joga lesz arra, hogy képviselőket nevezzen ki a központi szervek illetékes hatóságaiba, valamint arra is, hogy hozzáférjen a központi hatóságoktól származó információkhoz a koszovói törvényekkel összhangban.

A 2015-ös megállapodás ez említetteken kívül is nagyfokú autonómiát biztosítana a koszovói szerbeknek, és nagymértékben kivonná őket a központi kormányzat fennhatósága alól.

Amit viszont belgrádi vezetés és a koszovói szerbek sem szeretnek teli szájjal kommunikálni, az nem más, mint hogy a Szerb Községek Közösségének létrehozásával a koszovói szerb közösség alávetné magát a koszovói törvényeknek, ami által elfogadná Koszovó alkotmányos és törvényes rendjét, vagyis áttételesen ugyan, de a szerbek elismernék Koszovó államiságát.

A szerbeket mostanában leginkább az a bejelentés dühítette fel, miszerint a Friedrich Ebert Alapítvány és az Európai Békeintézet (European Institute of Peace, EIP) máris kidolgozta és közzétette a koszovói szerbek fedőszervezetének a statútumát, amire nagyon élésesen reagáltak Belgrádban.

Vučić elnök mellett Ivica Dačić, szerb külügyminiszter is úgy fogalmazott, hogy a Szerb Községek Közösségét a már aláírt megállapodások alapján kell létrehozni, és nem lehete egy civilszervezet ezt egy történetesen német alapítványra bízni, amely a megalapításra vár szervezetet már az indulásnál egy NGO szintjére degradálná, bár azt a “mini-Vučić” szerepében tetszelgő Miloš Vučević szerb védelmi miniszter is beismerte, hogy a Szerb Községek Közösségét nem a szerbiai, hanem a koszovói törvények alapján kell létrehozni.

Ebből egyenesen következik, amire már fent utaltunk, hogy szerb részről bizonyos mértékben el kellene ismerni a koszovói államiságot ahhoz ahhoz, hogy létrejöhessen a koszovói Szerb Községek Közössége.

Az amerikai elképzelés

Az amerikaiak nem nyilatkoztak arról, hogy támogatják a német Stiftung és az EIP elképzeléseit, a két tengerentúli “közvetítő” cikkében úgy fogalmazott, hogy “általánosságban” egy olyan struktúrát képzelnek el a többségi szerb lakossággal rendelkező települések számára, amely koordinálja az oktatással, az egészségüggyel, a város- és vidéktervezéssel, valamint a helyi gazdaságfejlesztéssel kapcsolatos tevékenységeket.

A most közzétett amerikai állásfoglalás szerint ez lenne a módja annak, hogy javuljanak az emberek mindennapi életfeltételei, létrejöjjön a szerbek és a központi kormányzat közötti bizalom, biztosításra kerüljön a jobb összeköttetés az északi szerb területek és az ország többi része között, és megteremtődjön az a mechanizmus, amely lehetővé teszi a szerbek részvételét Koszovó mindennapi életében.

sziveri janos szelherceg 728 ?c=4784&m=0&a=438898&r=SziveriJ%C3%A1nos%3ASz%C3%A9lherceg&t=pi
Ugyanilyen fontos, hogy az A/ZSO-ról szóló megállapodás végrehajtása egy eddig nem teljesített, jogilag kötelező erejű nemzetközi kötelezettség, amely Koszovó, Szerbia és az EU fellépését igényli, az Egyesült Államok pedig továbbra is elkötelezett az EU támogatásával folytatott párbeszéd mellett

– szögezték le az Amerikát képviselők a nyugati, főleg amerikai finanszírozású koszovói szerb portálon, ahol azonban megjegyezték azt is, hogy a Szerb Községek Közössége nem áshatja alá Koszovó alkotmányát, és nem veszélyezteti Koszovó szuverenitását, függetlenségét vagy demokratikus intézményeit.

Kifejezetten ellenzünk minden olyan entitás létrehozását, amely a Bosznia-Hercegovinai Szerb Köztársaságra hasonlítana

– szögezték le az amerikai “megfigyelők & képviselők”, amivel nem csak a koszovói szerbeknek, hanem boszniai nemzettársaiknak és a belgrádi vezetésnek is megüzenték, hogy mit gondolnak a Szerb Köztársaságról, és leszögezték, hogy a koszovói kormány végrehajtó és törvényhozó hatalma mellett nem lesz új “kormányzati szint”, vagyis hogy a koszovói Szerb Községek Közössége nem tölthet be olyan szerepet, mint a boszniai szerbek esetében a Szerb Köztársaság.

Az ötök a koszovói szerbekről is tárgyaltak Albin Kurtival

Az ötök a koszovói szerbekről is tárgyaltak Albin Kurti koszovói miniszterelnökkel (Forrás: Twitter, Albin Kurti)

Az amerikai elképzelések szerint az új “közösség” nyitva áll, illetve nyitva fog állni minden etnikai csoport előtt, amivel elhárulna a koszovói alkotmánybíróság fő aggálya, amely sürgette az etnikai egyoldalúság/egyszínűség “kiküszöbölését”. Ez nem egyértelműen amerikai elképzelés, hanem Albin Kurti koszovói (albán) miniszterelnök vesszőparipája, de azért megállapítható, hogy a pristinai & amerikai álláspont itt tökéletesen egybeesik, bár azt nehéz lenne kideríteni, hogy melyik volt előbb.

Mindezek alapján az amerikai & koszovói albán álláspont szerint a koszovói Szerb Községek Közössége csak nevében lenne szerb, ami azonban aligha állja majd ki a realitás próbáját, inkább olyan “fából vaskarika”, amelyet aligha fogad el a koszovói szerb közösség és az “egész galaxisban élő szerb világ”, úgy cakompakk.

Koszovó legközelebbi barátjaként és szövetségeseként úgy gondoljuk, hogy Koszovó, amely a többségi szerb lakosságú önkormányzatok szövetségének/közösségének létrehozásán dolgozik, ezáltal egy kritikus fontosságú elemet teljesít, amire Koszovónak szüksége van ahhoz, hogy szuverén, többnemzetiségű és független országként teljes jogokkal rendelkező, az euro-atlanti struktúrákba integrált országot építsen

– fűzte még hozzá a két amerikai közvetítő/megfigyelő, netalán karmester, a Kossev portálon megjelent cikkében, amelyben fogadalmat tett arra, hogy készek támogatni Koszovót ennek a kötelezettségnek a teljesítésében, és ebben a törekvésében “mindvégig mellette lesz”. Amiből a cikk vége felé már kezdett olyan kép kialakulni, hogy a koszovói (albán) vezetés jobban akarja a koszovói Szerb Községek létrehozását, mint maguk a szerbek.

A derék Derek és a derék Gabriel legvégül megállapítja, hogy Koszovóra és Szerbiára “fényes jövő vár” egy olyan Európában, amely valóban „egységes, szabad és békés”, így hát a koszovói albán és szerb fiataloknak ezentúl nem kell elhagyniuk a szülőföldjüket, és “nem kell külföldön keresniük a lehetőségeket”, mint ahogy azt mostanában teszik.

Chollet és Escobar azzal zárta a cikket, hogy “ez az a pillanat, amelyet együtt kell megragadni”.

?c=5941&m=425294&a=438898&r=&t=html
Az olvasás folytatása

Időjárás és szennyezettség

RSS

BALK Magazin Szerbia Horvátország Bosznia-Hercegovina Szlovénia Koszovó
Montenegró Észak-Macedónia Románia Bulgária Görögország Törökország
Albánia Ukrajna Oroszország Egyesült Államok Európai Unió NATO

Napi hírlevél


A szerző cikkei

B.A. Balkanac


Letöltések

Kultúra

Utazás

Egészség

KONTAKTLENCSÉK a legnagyobb gyártóktól 30-60 százalék kedvezménnyel, akár ingyenes szállítással, azonnal saját raktárról, 30 napos visszavételi garanciával az eOptika.hu kontaktlencse webboltból. Vásároljon most!

Hirdetés

Tíz nap legjava

Spelling error report

The following text will be sent to our editors: