Connect with us

Helló, írd be ide, amit keresel

Egyesült Államok

A MÉZESMADZAG ÉS A FURKÓSBOT: Oroszország célja Ukrajna és Szerbia esetében ugyanaz

A MÉZESMADZAG ÉS A FURKÓSBOT: Oroszország célja Ukrajna és Szerbia esetében ugyanaz putyin biden bide putyin
LÁTHATÓ KÜLÖNBSÉG: Biden tanácsadói körben, Putyin viszont egyedül "kuksizta" a másikat

Olvasási idő: 4 perc

Az utóbbi napok eseményei is megmutatták, Moszkva bő kézzel jutalmazza és bünteti barátait, illetve ellenségeit. Míg a jól viselkedő Szerbia olcsó gázt kap, Ukrajna közelébe már mintegy százezer, támadásra is bevethető katonát küldött a Kreml. Az eszközök változók, a cél ugyanaz: távol tartani az érintett államokat a NATO-tól, illetve a Nyugattól.

Tábor tábor hátán

Gombamód nőnek ki az orosz-ukrán határ orosz oldalán a katonai táborok, kijevi és washingtoni állítások szerint a Kreml már mintegy százezer fegyverest telepített a térségbe, s az előkészületek alapján az amerikai hírszerző szervezetek azt jósolják, akár 170 ezerre is emelkedhet a katonák száma.


Ukrajnában arról beszélnek, hogy januárban vagy februárban – akkor, amikor keményre fagy a talaj és a harcjárművek nem süllyednek bele a sárba – várható az orosz armada bevetése a kelet-ukrajnai szakadár államok területének megnövelése érdekében, akár Harkiv, valamint Mariupol elfoglalásával.

Bár a mostani orosz csapatösszevonás még az áprilisi hasonló akciónál is terebélyesebbnek tűnik, egyelőre az a valószínűbb, hogy a cél – legalábbis a következő hónapokban – nem a támadás, hanem a nyomásgyakorlás: Ukrajna adjon széleskörű autonómiát a szakadárok kezén lévő területeken élőknek, és mondjon le a Kijev által óhajtott NATO-tagságról, az észak-atlanti katonai tömb pedig ne telepítsen támadó – vagy annak minősített rakétákat, illetve katonákat – Lengyelországba és Romániába, valamint nyújtson át Moszkvának írásos garanciát arra, hogy Ukrajna sohasem lehet a szövetség tagja.

Párhuzamos vélemények

A 2014 – a Krím annektálása és a kelet-ukrajnai háború kitörése – óta tartó válság annyira súlyossá vált, hogy Joe Biden amerikai és Vlagyimir Putyin orosz államfő kedden két órán át tárgyalt a fejleményekről, s bár úgy tűnik, egyik fél sem engedett, az mindenképpen jó jel, hogy a két hatalom legalább hajlandó a párbeszédre.

A videótárgyaláson Biden megerősítette, hogy Moszkva nem kap garanciát arra, hogy Ukrajna örökre a NATO-n kívül marad, s azt is közölte, a Kreml komoly szankciók elé néz, ha a támadás mellett dönt. Bár az amerikai elnök nem részletezte a büntetőintézkedéseket, szakértők szerint felmerült Oroszország kizárása a nemzetközi pénzügyi műveleteket lebonyolító hálózatból, a SWIFT-ből, illetve az Oroszországtól vásárolt kőolaj mennyiségének a jelentős csökkentése.

Többféle nyugati ellenlépésre lehet számítani, egy dolog azonban kizárt: a szövetség nem fog közvetlen katonai segítséget nyújtani Kijevnek, hiszen a volt szovjet tagköztársaság nem NATO-tag, így nem vonatkozik rá az alapszerződés ötödik, kölcsönös segítségnyújtást előíró paragrafusa.

A híradások szerint Putyin sem engedett, és azt hangsúlyozta, Moszkva senkit sem akar megtámadni, ám országának is megvannak a maga érdekei és aggodalmai, valamint az ezzel kapcsolatos „vörös vonalai”, amit a Kreml senkinek sem fog engedni átlépni.

Az orosz érvelésekkel kapcsolatban az mindenképpen figyelemre méltó: mindenki számára egyértelmű, hogy Ukrajna belátható időn, tíz éven belül semmiképpen sem lesz NATO-tag.

Ezért meglehetősen elsietettnek tűnik a határmenti csapatösszevonás, hacsak annak a valódi célja nem a NATO-ra való nyomásgyakorlás.

Egyes szakértők szerint éppen azért lehet mégiscsak a támadásra számítani, mert Moszkva hosszabb távra is el akarja intézni, hogy Ukrajnát ne vegyék fel a NATO-ba: ha most Oroszország elfoglalja szomszédja egyes területeit, tartósan olyan helyzetet teremt, ami kizárja a katonai szövetség bővítését, hiszen a NATO nem vesz fel nyílt katonai konfliktusban álló országot.



Olcsó gáz a jófiúnak

Moszkva más hangon is tud beszélni, a Szocsiba látogató Aleksandar Vučić szerb elnök például a napokban örömmel osztotta meg a világgal, hogy meghosszabbították a szerb-orosz gázszerződést, és országa a következő fél évben ezer köbméterenként 270 dollárért vásárolhatja az energiahordozót, ami a jelenlegi gázárrobbanás közepette valóban baráti árnak számít.

Az alku azt mutatja, hogy Moszkva elégedett, Szerbia pedig gyakorlatilag levette a napirendről a NATO-hoz való közeledés egyébként sem túl népszerű elképzelését, és jól halad Bosznia szétverése is, ahol a boszniai szerbek entitása, a Szerb Köztársaság (RS) többé-kevésbé nyíltan bontogatja a volt jugoszláv tagköztársaságban az 1995-ös daytoni békeegyezményben létrehozott föderációt.

Bár hivatalosan Szerbia nem támogatja Milorad Dodik – a boszniai föderáció elnökségének szerb tagja – által bejelentett fenyegetéseket, azaz a közös intézményekből való kivonulást, illetve az RS saját hadseregének a létrehozását, Belgrád egyértelműen elindult egy olyan nacionalista irányba, amely egyfajta ideológiai támogatást és keretet ad az RS-politikájának.

Az új – vagy talán a felmelegített régi – Vučić-ideológia lényege ugyanis az, hogy a szerbséget bántja a világ, és ezért a nemzet tagjai csak akkor élhetnek biztonságban, ha megteremtik maguknak a „szerb világot”.

A legnagyobb befolyás

Moszkva pedig ehhez komoly segítséget ad, amit az is bizonyít, hogy a budapesti Political Capital és a pozsonyi Globsec intézet által készített felmérés szerint a közép-európai térségben Szerbia az az ország, ahol a legerősebb az orosz befolyás. (Az EU-tagállamok közül egyébként Magyarország volt az első helyezett.)

Szerbiában azért lehet igen erős az orosz hatás, mert ott a társdalom és a politikai vezetés is elkötelezett Moszkva iránt, s így az ország nyitott a Kreml EU- és NATO-ellenes propagandájára.

Amit az is erősít, hogy miközben a szerbiai médiumok komoly erőforráshiánnyal küzdenek, a nagy testvér tévéi, rádiói és internetes portáljai futószalagon szállítják a Kreml propagandáját terítő, ingyenesen átvehető tartalmakat.



Iratkozz fel a napi hírlevélre!

A MÉZESMADZAG ÉS A FURKÓSBOT: Oroszország célja Ukrajna és Szerbia esetében ugyanaz balkanac nagy

BALK MAGAZIN


🚗 H-1089 Budapest, Delej utca 51
📬 contact@balk.hu
☎️ +36 30 631 3104
💁‍♂️ Rólunk - About us
📰 Impresszum
BALK Magazin © 2019-2022