Connect with us

Egyesült Államok

ÜRES ÍGÉRETEK: Ukrajna fegyveres védelmére a Nyugat eddig sem vállalkozott, és a következő tíz évben sem vállalkozik

Közzétéve:

A megjelenés dátuma

radnoti igazi
play icon A cikk meghallgatása
()
Olvasási idő: 5 perc

Radnóti András politológus, a londoni Millennium Emerging Europe tanácsadó cég ügyvezetője igazgatója a Budapesti Memorandumról szóló hétvégi konferencián úgy fogalmazott, hogy az elmúlt 27 évben a közös védelem, vagyis egy nyugati biztonsági garancia elérhetetlen volt Ukrajna számára, és a következő tíz évben is az lesz. A magyar politológus megjegyezte, hogy mostanában Londonban és Washingtonban a szemek “mereven Kínára, és az indiai-, csendes-óceáni térségre szegeződnek”, ami jelentősen korlátozza a hajlandóságot arra, hogy fegyverrel védjék meg Ukrajnát.

Üres ígéretek

Radnóti András szerint “üresek voltak, és ma is üresen csengenek” a Budapesti Memorandum, és különösen az említett memorandum körüli “informális és implikált ígéretek” Ukrajna területi integritásának garantálására.

A Millennium Emerging Europe tanácsadó cég ügyvezetője igazgatója ugyanakkor megjegyezte, hogy a Budapesti Memorandumnak nem volt alternatívája, “ha tetszik, akkor sorsszerű, bizonyos szempontból pedig tragikus” kilátásokat hordozott magában, mindennek oka pedig az volt, hogy Oroszország számára “vörös vonal” az ilyenfajta védelem, aminek Vlagyimir Putyin az utóbbi napokban ismételten hangot adott.

– A Nyugatnak Ukrajna nem volt, és ma sem elég fontos ahhoz, hogy az ehhez szükséges konfliktust vállalja Oroszországgal

– jelentette ki a politológus, aki szerint ami ez elmúlt három évtizedet illeti, ez talán nem is szorul magyarázatra.

– Már a “narancsos forradalom” és utóélete, és természetesen különösen a “méltóság forradalma” és annak utóélete, pontosabban a Krím annexiója és a donbaszi háború mutatja, hogy Ukrajna fegyveres védelmére a Nyugat nem vállalkozik, ami pedig a következő időszakot illeti, a nyugati biztonsági garancia itt is sekély

– mondta a szakértő, aki ugyanakkor megjegyezte, hogy bizonyos lépések történtek ebben az irányban, és történni is fognak.

A Budapesti Memorandum elnevezésű nemzetközi szerződést 1994. december 5-én, Budapesten írták alá az EBESZ akkori konferenciáján. Ezáltal Kijev csatlakozott a nukleáris fegyverek korlátozásáról szóló atomsorompó egyezményhez, aminek értelmében 1994 és 1996 között leszerelte a világon harmadik legnagyobb nukleáris fegyverarzenálját. Cserében az aláírók: Oroszország, az USA és az Egyesült Királyság biztonsági garanciákat vállalt Ukrajna területi integritásának és politikai függetlenségének biztosítására, amit a 2014-es krími krízishelyzet során éppen az egyik aláíró, vagyis Moszkva megszegett.

Radnóti ezzel kapcsolatban említette meg, hogy a 2023-as NATO- Ukrajna csúcson Ukrajna talán megkapja a csatlakozási akciótervet, ami többé-kevésbé formalitásnak tekinthető, mert az éves közös hadgyakorlatokkal a terv a gyakorlatban már minden kétséget kizáróan létezik.

Ennek ellenére korántsem biztos, hogy a csatlakozási felkészülés hivatalos formát ölt, ennek például Magyarország is keresztbe tehet.

– Világos, hogy a NATO továbbra is rendkívül megosztott a kérdésben, Németország többé-kevésbé nyíltan ellenzi, de ha a magyar-ukrán viszonyban nem áll be gyökeres változás, és a helyzet forró lesz, akkor minden bizonnyal Magyarország is szót emel ellene, miközben nem ismerjük Törökország álláspontját

– húzta alá a londoni Millennium Emerging Europe tanácsadó cég ügyvezetője igazgatója, aki azt sem zárta ki, hogy Nagy- Britannia és az Egyesül Államok is az ellenzők közé áll be.

A Nyugat már másra figyel

Radnóti megjegyezte, hogy mostanában Londonban és Washingtonban a szemek “mereven Kínára, és az indiai-, csendes-óceáni térségre szegeződnek”, ami jelentősen korlátozza a hajlandóságot arra, hogy fegyverrel védjék meg Ukrajnát, miközben Oroszország továbbra sem hagy kétséget afelől, hogy erre lesz szükség, ha az ukrán NATO-csatlakozás ügye komollyá válik.

A szakértő szerint az Egyesült Államoknak azonban muszáj ezt a lehetőséget nyitva hagynia: Joe Biden ugyan ismételten Moszkva tudtára adta, hogy nem fogadja el az ezzel kapcsolatos orosz “vörös vonalat”, de hogy a következő tíz évben valóban történik érdemi lépés, arra nagyon pici az esély.

– Ha a nyugati biztonsági garancia mindig csak illúzió volt, a Budapesti Memorandum mindaddig bukásra van ítélve, amíg Oroszországban van esély a revizionizmusra. De akkor mi a jó hír? Nincs jó hír, illetve a jó hír az, hogy nem látjuk a jövőt, még egy tíz éves előrejelzés is nagyon bizonytalan, annál hosszabbat pedig mi nem is szoktunk vállalni

– jelentette ki a londoni Millennium Emerging Europe tanácsadó cég ügyvezetője igazgatója, aki szerint persze, felmerül a kérdés, hogy a helyzet másképp is alakulhatott volna, ha Ukrajna megtartja az atomfegyvereket: ezek a hangok Ukrajnában akkor is erősek voltak, és ma is erősek, és az amerikai tudományos diskurzusban is számtalanszor felmerültek.

– Az atomfegyverek megtartására nem volt reális lehetőség, mert az más súlyos hátrányokhoz vezetett volna: IMF- és világbanki pénzek elvesztése, a Nyugattal való viszony megromlása. Másrészt, ami fontosabb, hogy Oroszország aligha tolerálta volna azt a fenyegetést, amit egy nukleáris Ukrajna jelentett volna

– jelentette ki Radnóti András, aki ezzel kapcsolatban még megjegyezte, hogy mivel Ukrajnának az atomfegyverek bevetésére néhány éves felkészülésre lett volna szüksége, Oroszország élhetett volna ezzel az időablakkal, vagyis stratégiai előnye volt Ukrajnával szemben, lehetőség volt a krími szeparatizmus támogatására, Krím annexiójára, tengeri blokádra, de akár egy teljes invázióra is.

– Az elmúlt harminc év történelmének ismeretében kimondható, hogy Ukrajnának kevesebb esélye lett volna a túlélésre, ha nem írja alá a Budapesti Memorandumot

– szögezte le a szakértő, aki a jelenlegi helyzettel kapcsolatban megjegyezte, hogy az általa vezetett cég szerint 20%-ra becsülhető annak esélye, hogy katonai eszkaláció lesz Ukrajna és Oroszország között, ami kisebb, mint a térséggel foglalkozó más szakértők becslése.

– A legvalószínűbb még mindig a félig befagyott konfliktus folytatódása időszakosan kisebb fellángolásokkal. Ugyanakkor látni kell, hogy a konfliktus dinamikája negatív, nagyon veszélyes és nem látszik a feloldás. A konfliktus megerősödött kockázata természetesen ahhoz vezet, hogy a Nyugat elköteleződése Ukrajna mellett szintén megnövekszik, ami fegyverszállítmányokban, fekete-tengeri jelenlétben és katonai tanácsadók küldésében manifesztálódik

– jegyezte meg még Radnóti András, aki szerint a fent említett dolgok mindegyike súlyosbítja Ukrajna stratégiai sérültségének érzését, miközben Oroszország számára az invázió potenciális előnyeit növeli, bár az ukrán fegyverkezés orosz oldalon is növeli a költségeket.

Az elemző szerint a kérdés már csak az, hogy az orosz perspektívában hol van az a pont, amikor a mérleg nyelve az invázió felé leng ki. Ezt nem lehet tudni, bár feltételezhető, hogy ennek az ideje még nem jött el.

Tetszett a cikk?

Osztályozd a csillagokkal!

Átlag: / 5. Szavazatok:

Ha tetszett ez a cikk,

kövess bennünket ezeken a csatornákon:

Sajnáljuk, hogy nem tetszett a cikk!

Segíts nekünk, hogy jobb cikkeket írjunk,

Ezért mondd el a kifogásod

Az olvasás folytatása




BALK könyvek Balkán

Egyesült Államok

Szerbia csapatokat vonultat fel a koszovói határ mentén, az USA aggódik

Közzététel:

a megjelenés dátuma

csapat Koszovó
John Kirby, a Fehér Ház szóvivője aggodalmát fejezte ki a szerbiai csapatmozgások miatt (Forrás: Internet)
play icon A cikk meghallgatása
()
Olvasási idő: 4 perc

Az Egyesült Államok aggódik amiatt, hogy Szerbia nagyszabású katonai mozgásokat hajt végre a koszovói határ mentén. Erről a Fehér Ház szóvivője nyilatkozott, aki felszólította Belgrádot, hogy állítsa le ezeket a hadmozdulatokat, mert ezt amerikai részről “nagyon destabilizálónak” tartják. Közben az amerikai külügyminiszter telefonon beszélt Aleksandar Vučić szerb elnökkel a Koszovóval fennálló feszültségek enyhítésére irányuló azonnali intézkedések fontosságáról.

Szerb katonai erők a határ mentén

John Kirby, a Fehér Ház szóvivője úgy fogalmazott, hogy az Egyesült Államok figyelemmel kíséri a szerb hadsereg mozgását a koszovói határ irányába, és felszólítja Belgrádot, hogy állítsa le a műveleteket, és aktívan vegyen részt a Banjska melletti támadás körülményeinek feltárásában.

– Nyilvánvalóan azt szeretnénk, hogy a szerb hatóságok részt vegyenek a vizsgálatban.

– mondta Kirby, aki szerint a támadás mértéke, a járművek száma, valamint a felhasznált lőszerek és fegyverek fajtái meglehetősen magas szintű szofisztikációt, erőforrásokat és kiképzést jelez.

A szóvivő szerint a puszta lépték az aggasztó, mert a körülmények nem arra utalnak, mintha néhány srác hirtelen csak úgy döntött volna, hogy ilyesmit tesz.

A szóvivő azt is közölte, hogy aktívan vizsgálják Szerbia esetleges részvételét a szeptember 24-i banjskai támadásban.

Kirby „nagyon destabilizáló fejleménynek” nevezte a szerb hadsereg jelenlétét a koszovói határ mentén, ami az elmúlt egy hétben vált egyre kifejezettebbé.

– Figyelemmel kísérjük a szerb hadsereg nagyszabású mozgását a koszovói határ mentén, ami magában foglalja a fejlett tüzérség, harckocsik és gépesített gyalogsági egységek példátlan felvonultatását. Ezt nagyon destabilizáló fejleménynek tartjuk

– mondta a Fehér Ház szóvivője, akinek a szavai szerint amerikai részről mindezt azért hozták nyilvánosságra, hogy így támogassák meg a zárt ajtók mögött folyó megbeszéléseket, miután a szerb csapatmozgások puszta léptéke, mérete és a szerb katonák jelenléte önmagában destabilizáló tényező, és aggasztja az embereket, köztük az amerikaiakat is.

Az Amerika Hangja szerb nyelvű hírportálja szerint a washingtoni szóvivő azonban rámutatott, hogy nem rendelkezik részletes információval arról, hogy mi a határon történő csapatfelhalmozás célja.

A katonai mozgás körülbelül egy héttel ezelőtt kezdődhetett, amikor Aleksandar Vučić szerb elnök New Yorkban tartózkodott az ENSZ-közgyűlés őszi ülésszakán, és cáfolta, azokat a híreket, hogy ismételten harci készültségbe helyezte a szerb hadsereget, miután már akkor katonai mozgásokról érkeztek hírek a koszovói határ közelében lévő Raška térségéből.

Vučić akkor ezzel kapcsolatban elmondta, hogy nincs ugyan harci készültség, megerősítették viszont a rendszeres napi tevékenységet, ami több gyakorlást, hadműveletet, katonai mozgást és több lövészetet jelent.

A BALK akkor mindebből azt a következtetést vonta le, hogy nem csak a szerb diplomáciában van nagyüzem a Biztonsági Tanács Koszovóval kapcsolatos rendkívüli ülésének összehívására, hanem ezzel párhuzamosan katonai téren is van mozgolódás.

Diplomáciai nyomás

Kirby megerősítette, hogy Anthony Blinken külügyminiszter telefonon beszélt Aleksandar Vučić szerb elnökkel, hogy kifejezze az Egyesült Államok aggodalmát a fejleményekkel kapcsolatban, és hangsúlyozta, hogy azonnali deeszkalációra és a párbeszédhez történő visszatérésre van szükség.

Az amerikai külügyminisztérium pénteken jelentette be, hogy Anthony Blinken külügyminiszter telefonon beszélt Aleksandar Vučić szerb elnökkel a Koszovóval fennálló feszültségek enyhítésére irányuló azonnali intézkedések fontosságáról a szeptember 24-én történt erőszakot és egy koszovói (albán) rendőr halálát követően.

A State Department közlése szerint Blinken hangsúlyozta, hogy a banjskai támadás elkövetőinek, akik jelenleg Szerbiában vannak, viselniük kell a felelősséget a tetteikért.

Az amerikai külügyminiszter támogatta a KFOR és az EULEX ezen eseményre reagáló intézkedéseit, és rámutatott arra, hogy az incidensek, mint például azok, amelyek a Banjska kolostor közelében történtek, elfogadhatatlan kihívást jelentenek a KFOR és a nemzetközi közösség számára, és egyúttal üdvözölte a KFOR fokozott jelenlétét, valamint az Észak-atlanti Tanács döntését, miszerint további erőket küld a térségbe.

Blinken a beszélgetés során megismételte, hogy Szerbiának sürgős deeszkalációra kell törekednie, és maradéktalanul végre kell hajtania a normalizációról szóló megállapodásból eredő kötelezettségeit az EU közvetítésével folytatott párbeszéd keretében.

Nem volt könnyű beszélgetés

A szerb elnök a Blinkennel folytatott telefonos beszélgetéssel kapcsolatban újságíróknak úgy nyilatkozott, hogy az eszmecsere nem volt könnyű, de egyetértettek abban, hogy “deeszkalációra” van szükség, és hogy jelentős mértékben növelni kell a KFOR szerepét, amit Szerbia bármikor támogat, és ezzel kapcsolatban azt szeretné, hogy a KFOR jelenléte esetleg kizárólagos legyen az északi szerb területeken.

csapat Koszovó

Vučić a szerb igazságról is beszélt az amerikai külügyminiszternek (Forrás: Screenshot)

Vučić cáfolta azokat a “hamis információkat”, hogy a legnagyobb készültségbe helyezték a szerbiai erőket, mert ezzel kapcsolatban semmit sem írt alá, és ez nem is felel meg a valóságnak, ugyanis fele annyi erővel sem rendelkeznek a határnál, mint két vagy három hónappal ezelőtt.

A szerb államfő megjegyezte, hogy a történtek természetét illetően nem volt egyetértés közte és az amerikai külügyminiszter között, főleg ami Koszovó szuverenitását illeti, mivel Szerbia ezzel nem ért egyet.

Vučić szerint az amerikai külügyminiszter beszélt azokról az esetleges intézkedésekről, amelyeket akkor hajtanak végre, ha Szerbia nem a megfelelő módon viselkedik, amire ő a következőket válaszolta:

– Az Egyesült Államok nagy ország, egy szuperhatalom, és azt teszik, amit jónak látnak, én ezt abszolút ellenzem, és azt gondolom, hogy ez nagyon rossz

– jelentette ki a szerb elnök, aki a “rossz” jelző használatának pontos okát nem fejtette ki, viszont elmondta, hogy vannak dolgok, amihez szerb részről tartaniuk kell magukat: ezek között mindenek előtt az igazságot említette.

Tetszett a cikk?

Osztályozd a csillagokkal!

Átlag: / 5. Szavazatok:

Ha tetszett ez a cikk,

kövess bennünket ezeken a csatornákon:

Sajnáljuk, hogy nem tetszett a cikk!

Segíts nekünk, hogy jobb cikkeket írjunk,

Ezért mondd el a kifogásod

Az olvasás folytatása

KÖVETÉS

A BALK Hírlevele


Azonnali értesítés

Meteorológia

A szerző cikkei

Könyvek kedvezménnyel

B.A. Balkanac

Balkanac

in english

Könyvek kedvezménnyel

Tíz nap legjava