Connect with us

Egyesült Államok

ÜRES ÍGÉRETEK: Ukrajna fegyveres védelmére a Nyugat eddig sem vállalkozott, és a következő tíz évben sem vállalkozik

Közzétéve:

A megjelenés dátuma

radnoti igazi
?c=4784&m=1603755&a=438898&r=&t=html
Olvasási idő: 4 perc

Radnóti András politológus, a londoni Millennium Emerging Europe tanácsadó cég ügyvezetője igazgatója a Budapesti Memorandumról szóló hétvégi konferencián úgy fogalmazott, hogy az elmúlt 27 évben a közös védelem, vagyis egy nyugati biztonsági garancia elérhetetlen volt Ukrajna számára, és a következő tíz évben is az lesz. A magyar politológus megjegyezte, hogy mostanában Londonban és Washingtonban a szemek „mereven Kínára, és az indiai-, csendes-óceáni térségre szegeződnek”, ami jelentősen korlátozza a hajlandóságot arra, hogy fegyverrel védjék meg Ukrajnát.

Üres ígéretek

Radnóti András szerint „üresek voltak, és ma is üresen csengenek” a Budapesti Memorandum, és különösen az említett memorandum körüli „informális és implikált ígéretek” Ukrajna területi integritásának garantálására.

A Millennium Emerging Europe tanácsadó cég ügyvezetője igazgatója ugyanakkor megjegyezte, hogy a Budapesti Memorandumnak nem volt alternatívája, „ha tetszik, akkor sorsszerű, bizonyos szempontból pedig tragikus” kilátásokat hordozott magában, mindennek oka pedig az volt, hogy Oroszország számára „vörös vonal” az ilyenfajta védelem, aminek Vlagyimir Putyin az utóbbi napokban ismételten hangot adott.

A Nyugatnak Ukrajna nem volt, és ma sem elég fontos ahhoz, hogy az ehhez szükséges konfliktust vállalja Oroszországgal

– jelentette ki a politológus, aki szerint ami ez elmúlt három évtizedet illeti, ez talán nem is szorul magyarázatra.

Már a „narancsos forradalom” és utóélete, és természetesen különösen a „méltóság forradalma” és annak utóélete, pontosabban a Krím annexiója és a donbaszi háború mutatja, hogy Ukrajna fegyveres védelmére a Nyugat nem vállalkozik, ami pedig a következő időszakot illeti, a nyugati biztonsági garancia itt is sekély

– mondta a szakértő, aki ugyanakkor megjegyezte, hogy bizonyos lépések történtek ebben az irányban, és történni is fognak.

A Budapesti Memorandum elnevezésű nemzetközi szerződést 1994. december 5-én, Budapesten írták alá az EBESZ akkori konferenciáján. Ezáltal csatlakozott a nukleáris fegyverek korlátozásáról szóló atomsorompó egyezményhez, aminek értelmében 1994 és 1996 között leszerelte a világon harmadik legnagyobb nukleáris fegyverarzenálját. Cserében az aláírók: Oroszország, az USA és az Egyesült Királyság biztonsági garanciákat vállalt Ukrajna területi integritásának és politikai függetlenségének biztosítására, amit a 2014-es krími krízishelyzet során éppen az egyik aláíró, vagyis Moszkva megszegett.

Radnóti ezzel kapcsolatban említette meg, hogy a 2023-as NATO-Ukrajna csúcson Ukrajna talán megkapja a csatlakozási akciótervet, ami többé-kevésbé formalitásnak tekinthető, mert az éves közös hadgyakorlatokkal a terv a gyakorlatban már minden kétséget kizáróan létezik.

Ennek ellenére korántsem biztos, hogy a csatlakozási felkészülés hivatalos formát ölt, ennek például Magyarország is keresztbe tehet.

Világos, hogy a NATO továbbra is rendkívül megosztott a kérdésben, Németország többé-kevésbé nyíltan ellenzi, de ha a magyar-ukrán viszonyban nem áll be gyökeres változás, és a helyzet forró lesz, akkor minden bizonnyal Magyarország is szót emel ellene, miközben nem ismerjük Törökország álláspontját

– húzta alá a londoni Millennium Emerging Europe tanácsadó cég ügyvezetője igazgatója, aki azt sem zárta ki, hogy Nagy-Britannia és az Egyesül Államok is az ellenzők közé áll be.

A Nyugat már másra figyel

Radnóti megjegyezte, hogy mostanában Londonban és Washingtonban a szemek „mereven Kínára, és az indiai-, csendes-óceáni térségre szegeződnek”, ami jelentősen korlátozza a hajlandóságot arra, hogy fegyverrel védjék meg Ukrajnát, miközben Oroszország továbbra sem hagy kétséget afelől, hogy erre lesz szükség, ha az ukrán NATO-csatlakozás ügye komollyá válik.

A szakértő szerint az Egyesült Államoknak azonban muszáj ezt a lehetőséget nyitva hagynia: Joe Biden ugyan ismételten Moszkva tudtára adta, hogy nem fogadja el az ezzel kapcsolatos orosz „vörös vonalat”, de hogy a következő tíz évben valóban történik érdemi lépés, arra nagyon pici az esély.

Ha a nyugati biztonsági garancia mindig csak illúzió volt, a Budapesti Memorandum mindaddig bukásra van ítélve, amíg Oroszországban van esély a revizionizmusra. De akkor mi a jó hír? Nincs jó hír, illetve a jó hír az, hogy nem látjuk a jövőt, még egy tíz éves előrejelzés is nagyon bizonytalan, annál hosszabbat pedig mi nem is szoktunk vállalni

– jelentette ki a londoni Millennium Emerging Europe tanácsadó cég ügyvezetője igazgatója, aki szerint persze, felmerül a kérdés, hogy a helyzet másképp is alakulhatott volna, ha Ukrajna megtartja az atomfegyvereket: ezek a hangok Ukrajnában akkor is erősek voltak, és ma is erősek, és az amerikai tudományos diskurzusban is számtalanszor felmerültek.

Az atomfegyverek megtartására nem volt reális lehetőség, mert az más súlyos hátrányokhoz vezetett volna: IMF- és világbanki pénzek elvesztése, a Nyugattal való viszony megromlása. Másrészt, ami fontosabb, hogy Oroszország aligha tolerálta volna azt a fenyegetést, amit egy nukleáris Ukrajna jelentett volna

– jelentette ki Radnóti András, aki ezzel kapcsolatban még megjegyezte, hogy mivel Ukrajnának az atomfegyverek bevetésére néhány éves felkészülésre lett volna szüksége, Oroszország élhetett volna ezzel az időablakkal, vagyis stratégiai előnye volt Ukrajnával szemben, lehetőség volt a krími szeparatizmus támogatására, Krím annexiójára, tengeri blokádra, de akár egy teljes invázióra is.

Az elmúlt harminc év történelmének ismeretében kimondható, hogy Ukrajnának kevesebb esélye lett volna a túlélésre, ha nem írja alá a Budapesti Memorandumot

– szögezte le a szakértő, aki a jelenlegi helyzettel kapcsolatban megjegyezte, hogy az általa vezetett cég szerint 20%-ra becsülhető annak esélye, hogy katonai eszkaláció lesz Ukrajna és Oroszország között, ami kisebb, mint a térséggel foglalkozó más szakértők becslése.

A legvalószínűbb még mindig a félig befagyott konfliktus folytatódása időszakosan kisebb fellángolásokkal. Ugyanakkor látni kell, hogy a konfliktus dinamikája negatív, nagyon veszélyes és nem látszik a feloldás. A konfliktus megerősödött kockázata természetesen ahhoz vezet, hogy a Nyugat elköteleződése Ukrajna mellett szintén megnövekszik, ami fegyverszállítmányokban, fekete-tengeri jelenlétben és katonai tanácsadók küldésében manifesztálódik

– jegyezte meg még Radnóti András, aki szerint a fent említett dolgok mindegyike súlyosbítja Ukrajna stratégiai sérültségének érzését, miközben Oroszország számára az invázió potenciális előnyeit növeli, bár az ukrán fegyverkezés orosz oldalon is növeli a költségeket.

Az elemző szerint a kérdés már csak az, hogy az orosz perspektívában hol van az a pont, amikor a mérleg nyelve az invázió felé leng ki. Ezt nem lehet tudni, bár feltételezhető, hogy ennek az ideje még nem jött el.

?c=5941&m=425294&a=438898&r=&t=html




Egyesült Államok

BLINKEN: Az 5 vonakodó EU-tagállam is elismeri Koszovót, ha lesz alku Szerbiával

Avatar photo

Közzététel:

a megjelenés dátuma

Írta

Blinken a szenátusban
Az amerikai külügyminiszter egyebek között a Szerbia és Koszovó közötti kapcsolatokról is beszélt az amerikai szenátusban (Forrás: Twitter, Anthony Blinken)
?c=5941&m=425294&a=438898&r=&t=html
Olvasási idő: 2 perc

Anthony Blinken, az Egyesült Államok külügyminisztere az amerikai szenátus külügyi bizottságának ülésén kijelentette, hogy ha megvalósul a Koszovó és Szerbia közötti ideiglenes megállapodás, akkor meggondolná magát az az öt uniós tagország is, amely eddig vonakodott Koszovó függetlenségének elfogadásától, és maga is elismerné Koszovót. Blinken mindezt Jeanne Shaheen demokrata szenátor kérdésére válaszolva mondta, aki arról érdeklődött, milyen erőfeszítéseket tesz a külügyminiszter annak az öt uniós tagállamnak a meggyőzésére, amelyek még nem ismerik el Koszovó függetlenségét.

Öt ország helyett gondolkodik

Az Európai Unió tagállamai közül Spanyolország, Szlovákia, Románia, Ciprus és Görögország nem ismeri el Koszovót függetlenségét, bár az utóbbi időben Görögország és Koszovó között történt némi közeledés.

Blinken szerint az öt európai országot érintő kérdés valóban felvetődik, de ha Szerbia és Koszovó között létrejön a megállapodás, akkor az megnyitja az utat abba az irányba, hogy az említett öt uniós ország is elismerje Koszovót.

Ha normalizálódnak a kapcsolatok, akkor az pozitív hatással lesz, és azt hiszem, hogy idővel eljutunk oda, hogy ezek az országok elismerjék Koszovót. Ha Koszovó és Szerbia megállapodásra jut, és feltételezve, hogy a megállapodás életbe is lép, ez az öt uniós országot az elismerés felé löki

– mondta az amerikai külügyminiszter, aki ugyanakkor nem kételkedett abban, hogy Koszovó függetlenségének elismerése Szerbia részéről más kérdés, és egy ilyen lépés megtétele szerb részről még biztosan időbe fog telni.

Blinken és az ohridi megállapodás

Az amerikai külügyminiszter az ülésen reménykeltőnek nevezte a Szerbia és Koszovó között elért előrelépést, különösen az ohridi megállapodást, amely szerint a szerb elnök (szóban) beleegyezett a két ország közötti kapcsolatok rendezésére vonatkozó európai (korábban francia-német) útiterv végrehajtásába.

Azt hiszem, hogy ami fontos, az nem más, minthogy mindkét ország elvben egyetértett ezzel, és így ez az elköteleződés bekerült a két ország uniós csatlakozását érintő tervekbe, és remélem, hogy ez ösztönző lesz számukra a végrehajtásban

– mondta a demokrata külügyminiszter a demokrata szenátornak, az utóbbi pedig úgy vélte, hogy mind a koszovói, mind a szerbiai emberek számára az lehet fontos, hogy lássák, milyen előnyökkel jár egy ilyen megállapodás a saját életükre való tekintettel, és remélte, hogy ez mindkét országot közelebb viszi az EU-hoz.

Blinken, szenátusi meghallgatás

Blinken, szenátusi meghallgatás (Forrás: Twitter, Anthony Blinken)

Erre Blinken megjegyezte, hogy „az Egyesült Államok nagyon részt vett ebben a folyamatban”.

Ebben a tekintetben tárgyaltam (Albin) Kurti miniszterelnökkel és (Aleksandar) Vučić elnökkel is, ezért úgy gondolom, hogy ez egy pozitív pillanat

– jelentette ki az amerikai külügyminiszter, aki szerint „óriási segítség lenne, ha a két ország törvényhozóival folytatott kapcsolataiban az amerikai kongresszus
& szenátus például egyértelműen támogatná az előrelépést a Szerbia és Koszovó közötti megállapodások végrehajtásában.

Ez kulcsfontosságú lenne

– jegyezte meg Blinken, aki nyomatékként még hozzátette, hogy határozottan támogatja a szenátorok és a kongresszusi képviselők kapcsolatát a két ország parlamentjeivel, valamint a két ország vezetőivel.

Ezekután aligha kell meglepődni majd azon, hogy a közeljövőben különböző amerikai politikusok – főleg a demokrata sorokból – netalán szétspriccelnek a Balkánon és környékén, hogy előmozdítsák a szerb államfő és a koszovói miniszterelnök közötti szóbeli megállapodások végrehajtását.

Az pedig még inkább biztosra vehető, hogy az amerikai szenátorok & képviselők szívesen fogadják a térségből érkező delegációkat, akik lobbizni kívánnak a maguk ügye mellett, mint ahogy erre már mindkét részről volt példa, bár a koszovói albán küldöttségek gyakrabban fordulnak meg Amerikában.

trauma betegseg ?c=4784&m=0&a=438898&r=&t=pi




Az olvasás folytatása

Szerbia

Szerbiának Vučić kézfájása ellenére is végre kell hajtania a megállapodásokat

Avatar photo

Közzététel:

a megjelenés dátuma

Írta

Kézfájás
A szerb elnök "fájós jobb kezével" nem tud egyetlen Koszovóval kapcsolatos megállapodást sem aláírni (Forrás: szerb elnöki Instagram)
sziveri janos szelherceg 728 ?c=4784&m=0&a=438898&r=SziveriJ%C3%A1nos%3ASz%C3%A9lherceg&t=pi
Olvasási idő: 4 perc

A szerb elnök „krónikus kézfájására” hivatkozva nem bújhat ki a Koszovóval kötött szóbeli megállapodások végrehajtása alól, a nemzetközi közvetítők ugyanis megüzenték neki, hogy Szerbiának akkor is végre kell hajtania azt, amire ő rábólintott, ha semmit sem írta alá. Aleksandar Vučić vasárnapi sajtótájékoztatóján azzal viccelődött, hogy „elviselhetetlen fájdalmat” érez a jobb kezében, amellyel alá tudná írni a megállapodásokat Koszovóval. Hozzátette még, hogy „ez az elkövetkező négy évben így is marad”, vagyis részéről semmiféle aláírásra nem kerül sor.

Kézfájással küszködik

Vučić kijelentéseit követően az „elnöki jobban” érzett fájdalommal és a szóbeli megállapodás részleges végrehajtásával kapcsolatban – miszerint Szerbiának megvannak a maga vörös vonalai – a közvetítők azt üzenték, hogy a mostanában kötött szóbeli megállapodásokat be kell tartani.

A szerb elnök nyilatkozatára először Gabriel Escobar, az Egyesült Államok nyugat-balkáni különmegbízottja reagált, aki elmondta, hogy Szerbia és Koszovó Ohridban „jogi értelemben kötelező érvényű megállapodást kötött”, és a továbbiakban felesleges a megállapodás aláírásával kapcsolatos kifogásokra koncentrálni.

Az aláírásra való összpontosítás szükségtelen, mert nincs lényeges hatása arra, hogy létezik a megállapodás. Van egy megállapodás, ezt így is kezeljük, és ebben mindkét fél komolyan érintett

– mondta az amerikai közvetítő egy online sajtókonferencián.

Escobar hozzátette, hogy az Ohridban kötött megállapodás „azonnali végrehajtását” várja mindkét féltől, és megismételte, hogy a cél nem a kölcsönös elismerés, hanem a kapcsolatok normalizálása.

Az elsődleges szándék az volt, hogy (az ohridi találkozó résztvevői) megfogalmazzák a két ország közötti interakció alapszabályait, miszerint a rendszámtáblák és a barikádok körüli problémák ezentúl ne fenyegessenek azzal, hogy a dolgok kicsúsznak az ellenőrzés alól, és instabilitást keltenek a térségben

– mondta az amerikai megbízott, aki szerint „az alá nem írt megállapodás(ok) a Szerbia és Koszovó közötti megbékélés kezdetét jelenti(k)”.

Escobar értelmezése szerint Szerbia kötelezettséget vállalt a koszovói dokumentumok és nemzeti jelképek elismerésének megkezdésére, Pristina pedig a koszovói szerb többségű településekre vonatkozó megoldások végrehajtásának megkezdésére.

Escobar ezzel a két legkritikusabb területet érintette, amelyek közül az egyik az egyiknek, a másik pedig a másiknak fáj, ami Vučićnál ráadásul „aláírási artritiszben” csúcsosodott ki.

Az amerikai közvetítő felhívta a figyelmet arra, hogy az Egyesült Államok és az EU nagyobb részvétele várható a tárgyalási folyamatban azzal a céllal, hogy segítséget nyújtsanak Szerbiának és Koszovónak a megállapodások végrehajtásához, vagyis nincs megállás, a gyors megoldás érdekében a közvetítők tekintettel vannak a szerb elnök betegségére, és elfogadják a szóbeli beleegyezését is.

A megállapodásokat végre kell hajtani

A szerb elnök kézfájdalmának gyógyítására bejelentkezett EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője is, aki szintén „megnyugtatta” Vučićot, hogy a szóbeli megállapodás(oka)t anélkül is végre lehet, sőt: végre is kell hajtani, hogy azok aláírása jogi, vagy éppen „egészségügyi megfontolásból” nem történt meg.

Hangsúlyoznám, hogy az elfogadott rendelkezések beépítésre kerülnek az EU-hoz történő csatlakozási folyamatba, Szerbia esetében ez a 35. fejezetet jelenti

– mondta a Szerbia és Koszovó között közvetítő uniós főképviselő.

Itt érdemes tisztázni, hogy a 35. fejezet a főszabály szerint minden olyan kérdést tartalmaz, amely nem sorolható be más fejezetekbe. Szerbia esetében ebbe a fejezetbe került a Belgrád és Pristina közötti kapcsolatok normalizálása.

Borrell hangsúlyozta, hogy a szóban vállalt kötelezettségek végrehajtása „konkrét és kifejezett mutatója lesz” az EU felé vezető út iránti elkötelezettségnek, és azoknak a végrehajtását gondosan nyomon követik.

Az újságírók megkérdezték a főképviselőt, hogy Szerbia köteles-e végrehajtani a szóban elfogadott szerződés minden pontját, különös tekintettel a néhány héttel ezelőtt kötött, szintén szóbeli brüsszeli megállapodás 4. cikkelyére, amely kimondja, hogy Szerbia nem akadályozza Koszovó tagságát a nemzetközi szervezetekben, ami értelemszerűen vonatkozik az ENSZ-tagságra is.

Josep Borrell erre némileg kitérő, de egyértelmű választ adott azzal a kijelentésével, hogy a „megállapodás(ok)t végre kell hajtani”, amihez még hozzátette, hogy lesz valamiféle ütemterv, ami természetesen vonatkozik a koszovói Szerb Községek Közösségének létrehozására is, ami viszont Koszovónak nincs igazán ínyére.

Az Egyesült Államok továbbra is aktív

Kézfájás

Blinken szerint Amerika továbbra is aktív marad (Forrás: State Department)

Washingtonból nem csak a fentebb már említett Escobar üzent, hanem Anthony Blinken amerikai külügyminiszter is, aki hangsúlyozta, hogy az Egyesült Államok üdvözli a Belgrád és Pristina közötti párbeszéd legutóbbi, ohridi fordulója során elért megállapodást.

Blinken konkrétan nem tért ki arra, hogy Vučić a kézfájásával forduljon orvoshoz, de amíg nem gyógyul meg, az amerikai külügyminiszter is hajlandó elfogadni a szóbeli megállapodásokat. Az amerikai külügyminiszter egyúttal megdicsérte a szerb elnököt és a koszovói miniszterelnököt azért, hogy vezető szerepet játszottak a megállapodás elérésében.

Az alapmegállapodásban vállalt koszovói és szerb kötelezettségek teljesítése a megbékélés iránti tartós elkötelezettség részeként jelentős lehetőségeket biztosít mindkét ország lakosságának számára, és felgyorsítja az európai uniós tagság felé vezető útjukat.

– szögezte le közleményében az amerikai külügyminiszter, aki ezt azzal toldotta meg, hogy „az Egyesült Államok továbbra is aktívan – az uniós partnerekkel együttműködve – támogatja Szerbiát és Koszovót abban, hogy a végrehajtás működőképes legyen a kiszámítható és békés kapcsolat kialakítása érdekében.

A jelek szerint a nemzetközi közvetítők nem foglalkoznak azzal, hogy a felkínált dokumentumokat az érintettek nem írták alá, így hiába szimulál a szerb elnök holmiféle aláírási artritiszt, elég ha csak bólint. A következő problémát az jelenheti, ha Vučićnak netalán begörcsöl a nyaka.

?c=5941&m=425294&a=438898&r=&t=html




Az olvasás folytatása

Meteorológia

KÖVETÉS

Napi hírlevél


A szerző cikkei

B.A. Balkanac

Balkanac

Letöltések

Könyvek a Lírától

Utazás

Nyári feltöltődés Hajdúszoboszlón!

Hirdetés

A BALK a világban

Tíz nap legjava

Spelling error report

The following text will be sent to our editors: