Connect with us

Írd be ide, amit keresel!

Egyesült Államok

ÜRES ÍGÉRETEK: Ukrajna fegyveres védelmére a Nyugat eddig sem vállalkozott, és a következő tíz évben sem vállalkozik

radnoti igazi
Olvasási idő: 4 perc

Radnóti András politológus, a londoni Millennium Emerging Europe tanácsadó cég ügyvezetője igazgatója a Budapesti Memorandumról szóló hétvégi konferencián úgy fogalmazott, hogy az elmúlt 27 évben a közös védelem, vagyis egy nyugati biztonsági garancia elérhetetlen volt Ukrajna számára, és a következő tíz évben is az lesz. A magyar politológus megjegyezte, hogy mostanában Londonban és Washingtonban a szemek “mereven Kínára, és az indiai-, csendes-óceáni térségre szegeződnek”, ami jelentősen korlátozza a hajlandóságot arra, hogy fegyverrel védjék meg Ukrajnát.

Üres ígéretek

Radnóti András szerint “üresek voltak, és ma is üresen csengenek” a Budapesti Memorandum, és különösen az említett memorandum körüli “informális és implikált ígéretek” Ukrajna területi integritásának garantálására.

A Millennium Emerging Europe tanácsadó cég ügyvezetője igazgatója ugyanakkor megjegyezte, hogy a Budapesti Memorandumnak nem volt alternatívája, “ha tetszik, akkor sorsszerű, bizonyos szempontból pedig tragikus” kilátásokat hordozott magában, mindennek oka pedig az volt, hogy számára “vörös vonal” az ilyenfajta védelem, aminek Vlagyimir Putyin az utóbbi napokban ismételten hangot adott.

A Nyugatnak Ukrajna nem volt, és ma sem elég fontos ahhoz, hogy az ehhez szükséges konfliktust vállalja Oroszországgal

– jelentette ki a politológus, aki szerint ami ez elmúlt három évtizedet illeti, ez talán nem is szorul magyarázatra.

Már a “narancsos forradalom” és utóélete, és természetesen különösen a “méltóság forradalma” és annak utóélete, pontosabban a Krím annexiója és a donbaszi háború mutatja, hogy Ukrajna fegyveres védelmére a nem vállalkozik, ami pedig a következő időszakot illeti, a nyugati biztonsági garancia itt is sekély

– mondta a szakértő, aki ugyanakkor megjegyezte, hogy bizonyos lépések történtek ebben az irányban, és történni is fognak.

A Budapesti Memorandum elnevezésű nemzetközi szerződést 1994. december 5-én, Budapesten írták alá az EBESZ akkori konferenciáján. Ezáltal Kijev csatlakozott a nukleáris fegyverek korlátozásáról szóló atomsorompó egyezményhez, aminek értelmében 1994 és 1996 között leszerelte a világon harmadik legnagyobb nukleáris fegyverarzenálját. Cserében az aláírók: Oroszország, az USA és az Egyesült Királyság biztonsági garanciákat vállalt Ukrajna területi integritásának és politikai ének biztosítására, amit a 2014-es krími krízishelyzet során éppen az egyik aláíró, vagyis Moszkva megszegett.

Radnóti ezzel kapcsolatban említette meg, hogy a 2023-as -Ukrajna csúcson Ukrajna talán megkapja a csatlakozási akciótervet, ami többé-kevésbé formalitásnak tekinthető, mert az éves közös hadgyakorlatokkal a terv a gyakorlatban már minden kétséget kizáróan létezik.

Ennek ellenére korántsem biztos, hogy a csatlakozási felkészülés hivatalos formát ölt, ennek például Magyarország is keresztbe tehet.


kis festett kabatok222kis festett kabatok

Világos, hogy a NATO továbbra is rendkívül megosztott a kérdésben, többé-kevésbé nyíltan ellenzi, de ha a magyar-ukrán viszonyban nem áll be gyökeres változás, és a helyzet forró lesz, akkor minden bizonnyal Magyarország is szót emel ellene, miközben nem ismerjük álláspontját

– húzta alá a londoni Millennium Emerging Europe tanácsadó cég ügyvezetője igazgatója, aki azt sem zárta ki, hogy Nagy-Britannia és az Egyesül Államok is az ellenzők közé áll be.

A Nyugat már másra figyel

Radnóti megjegyezte, hogy mostanában Londonban és Washingtonban a szemek “mereven Kínára, és az indiai-, csendes-óceáni térségre szegeződnek”, ami jelentősen korlátozza a hajlandóságot arra, hogy fegyverrel védjék meg Ukrajnát, miközben Oroszország továbbra sem hagy kétséget afelől, hogy erre lesz szükség, ha az ukrán NATO-csatlakozás ügye komollyá válik.

A szakértő szerint az Egyesült Államoknak azonban muszáj ezt a lehetőséget nyitva hagynia: Joe Biden ugyan ismételten Moszkva tudtára adta, hogy nem fogadja el az ezzel kapcsolatos “vörös vonalat”, de hogy a következő tíz évben valóban történik érdemi lépés, arra nagyon pici az esély.

Ha a nyugati biztonsági garancia mindig csak illúzió volt, a Budapesti Memorandum mindaddig bukásra van ítélve, amíg Oroszországban van esély a revizionizmusra. De akkor mi a jó hír? Nincs jó hír, illetve a jó hír az, hogy nem látjuk a jövőt, még egy tíz éves előrejelzés is nagyon bizonytalan, annál hosszabbat pedig mi nem is szoktunk vállalni

– jelentette ki a londoni Millennium Emerging Europe tanácsadó cég ügyvezetője igazgatója, aki szerint persze felmerül a kérdés, hogy a helyzet másképp is alakulhatott volna, ha Ukrajna megtartja az atomfegyvereket: ezek a hangok Ukrajnában akkor is erősek voltak, és ma is erősek, és az tudományos diskurzusban is számtalanszor felmerültek.


Az atomfegyverek megtartására nem volt reális lehetőség, mert az más súlyos hátrányokhoz vezetett volna: IMF- és világbanki pénzek elvesztése, a Nyugattal való viszony megromlása. Másrészt, ami fontosabb, hogy Oroszország aligha tolerálta volna azt a fenyegetést, amit egy nukleáris Ukrajna jelentett volna

– jelentette ki Radnóti András, aki ezzel kapcsolatban még megjegyezte, hogy mivel Ukrajnának az atomfegyverek bevetésére néhány éves felkészülésre lett volna szüksége, Oroszország élhetett volna ezzel az időablakkal, vagyis stratégiai előnye volt Ukrajnával szemben, lehetőség volt a krími szeparatizmus támogatására, Krím annexiójára, tengeri blokádra, de akár egy teljes invázióra is.

Az elmúlt harminc év történelmének ismeretében kimondható, hogy Ukrajnának kevesebb esélye lett volna a túlélésre, ha nem írja alá a Budapesti Memorandumot

– szögezte le a szakértő, aki a jelenlegi helyzettel kapcsolatban megjegyezte, hogy az általa vezetett cég szerint 20%-ra becsülhető annak esélye, hogy katonai eszkaláció lesz Ukrajna és Oroszország között, ami kisebb, mint a térséggel foglalkozó más szakértők becslése.

A legvalószínűbb még mindig a félig befagyott folytatódása időszakosan kisebb fellángolásokkal. Ugyanakkor látni kell, hogy a konfliktus dinamikája negatív, nagyon veszélyes és nem látszik a feloldás. A konfliktus megerősödött kockázata természetesen ahhoz vezet, hogy a Nyugat elköteleződése Ukrajna mellett szintén megnövekszik, ami fegyverszállítmányokban, -tengeri jelenlétben és katonai tanácsadók küldésében manifesztálódik

– jegyezte meg még Radnóti András, aki szerint a fent említett dolgok mindegyike súlyosbítja Ukrajna stratégiai sérültségének érzését, miközben Oroszország számára az invázió potenciális előnyeit növeli, bár az ukrán fegyverkezés orosz oldalon is növeli a költségeket.

Az elemző szerint a kérdés már csak az, hogy az orosz perspektívában hol van az a pont, amikor a mérleg nyelve az invázió felé leng ki. Ezt nem lehet tudni, bár feltételezhető, hogy ennek az ideje még nem jött el.


Lektor nélkül dolgozunk. Ha helyesírási hibát találsz, akkor jelöld ki a szót az egérrel, majd egyszerre nyomd le a következő két billentyűt: Ctrl+Enter. A program semmiféle személyes adatot nem kér, és nem továbbít. Köszönjük, hogy segítesz jobbá tenni a BALK-ot!

tarhelypar-412
Aestherar 412

Napi hírlevél


Mi munkát teszünk bele, legyen a megosztás a fizetség!

250x250


🚗 H-1089 Budapest, Delej utca 51

📬 contact@balk.hu

☎️ +36 30 631 3104

💁‍♂️ Rólunk - About us

📰 Impresszum

💰 Szponzorált tartalom

🏁SEO-partner

BALK Magazin © 2019-2022

Helyesírási hiba jelentése

A következő értesítést küldjük a szerkesztőnek: